Elnöki beszámolót Gajdos István tartott. Az UMDSZ elnöke szólt a 15 éves országos magyarságszervezet életének fő szakaszairól, múltjáról, jelenéről, jövőbeni feladatairól. Számos hozzászólás is elhangzott. A vendégek közül többen köszöntötték a résztvevőket és kifejtették gondolataikat.

A küldöttek döntést hoztak arról, hogy az alapszervezeti elnökök automatikusan tagjai az Országos Tanácsnak; kollektív tagként felvették a szövetségbe az UMDSZ Ifjúsági Szervezetét; megszűnt az országos ifjúsági és sport szakbizottság, helyette sport szakbizottság alakult Braun Bélával az élen; megalakult a Mentorok Tanácsa, melynek vezetője Varga János; az országos elnökség tagja lett Tóth Bálint a Nagyszőlősi és Baksa Tibor a Munkácsi járásból.

A fórumon kiosztották a Kárpátaljai Magyar Nívódíjakat, a szövetség 15. éves évfordulója alkalmából adományozott okleveleket. Az idei nívódíjasok: Hollósy Simon képzőművészeti díj — Matl Péter szobrászművész; Kovács Vilmos irodalmi és kulturális díj — Füzesi Magda költő, az Ukrán és a Magyar Írószövetség tagja, Táncsics-díjas újságíró, a Magyar Művészeti Akadémia tagja; Drávai Gizella közoktatási díj — a Nagyberegi Középiskola; Pós Alajos újságírói díj: az Ukrajnai Magyar Krónika szerkesztősége; Nedeczey János önkormányzati és településfejlesztési díj — Ember Balázs, Kisdobrony polgármestere; Egan Ede gazdasági díj — Péter Csaba üzletember; dr. Linner Bertalan egészségügyi díj — dr. Ljah Erzsébet a megyei gyermekpoliklinika vezetője; Lehoczky Tivadar tudományos díj — dr. Vidnyánszky István professzor, az Ukrán Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete Külkapcsolatok Főosztályának vezetője; Nádas Anna közművelődési díj — Cipola Gizella operaénekes, a Szovjetunió és Ukrajna népművésze; Illyés Gyula szórványmagyarság díj — Magyarok Kijevi Egyesülete; Fodó Sándor közösségi díj — dr. Tóth Mihály, az UMDSZ előző elnöke.

Díszoklevéllel jutalmazták Szabó Lászlót, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetőjét; dr. Tóth Mihályt, az UMDSZ előző elnökét; Vass Tibort, az UMDSZ alapító tagját, a szövetség alelnökét; az igazi Kárpáti Igaz Szó szerkesztőségét; Zubánics Lászlót, az UMDSZ alapító tagját, a szövetség Országos Tanácsának elnökét; Turóczy Istvánt, az UMDSZ alapító tagját, a gazdasági szakbizottság társelnökét; Birta Mihályt, az UMDSZ alapító tagját, a Magyarok Kijevi Egyesülete hivatalvezetőjét; Dalmay Árpádot, a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának alapító elnökét; dr. Kovács Elemért, az UMDSZ alapító tagját; Kincs Gábort, a Kárpátaljai Magyar Szervezetek Fórumának elnökét, az UMDSZ alelnökét; Dupka Györgyöt, az UMDSZ alapító tagját, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége elnökét, az UMDSZ alelnökét; Horváthné Somogyi Ilonát, a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesülete elnökét; Kőszeghy Elemért, a Magyar Újságírók Kárpátaljai Szövetségének elnökét, az UMDSZ alelnökét; Máthé Gusztávot, az Ivano-frankivszki Balaton Kulturális Szövetség elnökét; Gladkih Nagyezsdát, a Krími Magyar Társaság elnökét; Árpa Pétert, a Kárpátaljai Magyar Iskolaigazgatók Fóruma elnökét; Szarvas Gábort, a Lembergi Magyar Kulturális Szövetség elnökét; valamint a téglási Rózsa népdalegyüttest fennállásának 20. évfordulója alkalmából.

A fórumon Gajdos István tartott beszámolót. Az UMDSZ elnöke azon véleményének adott hangot, hogy a tanácskozásnak hármas feladatnak kell eleget tennie. „Értékelnünk kell a múltat, fel kell mérnünk, mit teszünk ma, illetve vázolnunk kell egy jövőképet országos szervezetünk, tagságunk előtt” — húzta alá.

Ezt követően szólt a szervezet megalakulásáról, arról, hogy Kijevben 15 éve zászlót bontott az UMDSZ, megalakult az ukrajnai magyarság első és azóta is egyetlen országos érdekvédelmi szervezete. Alapítói a KMKSZ, valamint a kijevi és a lembergi magyarságszervezetek voltak. Véleménye szerint a 15 éves UMDSZ több fejlődési szakaszon ment át. Az elsőt talán romantikusnak, a hazafias felbuzdulás időszakának lehetne nevezni. Az 1991-ben Kijevben megtartott alakuló fórumon Fodó Sándornak szavaztak bizalmat a szövetség élén, míg a társelnökök Ilku Marion József és Vígh János lettek. Sajnos, közülük már csupán ez utóbbi van az élők sorában… (Gajdos István javaslatára a küldöttek és a vendégek egyperces néma felállással adóztak az UMDSZ elhunyt vezetőinek, tagjainak.)

A szónok sajnálatának adott hangot, hogy az említett első szakaszban az UMDSZ annak ellenére, hogy — legalábbis a kezdetekkor — egységes volt, nem tudta betölteni az őt megillető szerepet, nem volt képes igazi integráló erőként fellépni, beleszólni az ukrán nagypolitikába. Az említett tényezők eredményeként kevesebb, mint öt év elteltével, 1996 tavaszán gyökeres fordulat állt be a szövetség életében. Kijevi és lembergi magyar honfitársaink kezdeményezésére Lembergben közgyűlésre került sor. Ezen szóvá tették az UMDSZ passzivitását, sürgették az átalakítást, az átszervezést. A fórumnak köszönhetően megújult és megerősödött az országos magyarságszervezet. Erről tanúskodik többek között az is, hogy a szövetség élére Tóth Mihály személyében egy remek szervező, pragmatikus politikus, s ami egyáltalán nem mellékes, parlamenti képviselő került. A szónok szerint a realizmus térnyerése időszakának lehetne nevezni ezt az időszakot.

A harmadik periódust — amikor már ő irányította az országos szövetséget — érintve Gajdos István azon véleményének adott hangot, hogy ez a harmadik évezred elején, 2002 őszén vette kezdetét, s a pragmatizmus időszakának nevezhetjük. „Ekkor indult el az a reform, amelynek célja az UMDSZ tevékenységének még hatékonyabbá tétele volt, s amely — nem mellékesen — utat adott az egyéni tagságnak, s vele annak, hogy az ukrajnai magyarságért tenni akaró és tenni tudó, az új keletű magyar egypártrendszert elutasító derék emberek ezrei csatlakozzanak az országos szövetséghez” — húzta alá.

Az elnök szerint a magyarságszervezet életének negyedik szakasza idén március 26-án, a parlamenti és helyhatósági választásokon vette kezdetét. Ezek teljesen új feltételeket teremtettek a magyar érdekvédelem terén Ukrajnában. Míg korábban a szovjet, később az ukrán hatalom, ha hallgatólagosan is, de megengedte, hogy a magyarságnak legyen parlamenti képviselete, addig a jelenlegi, pártlistás választási rendszerben ez már közel sem volt olyan biztos. Idén tavasszal több mint hat évtized után újra magyar pártok szálltak ringbe a választópolgárok támogatásáért. A szónok pozitívumnak tartotta, hogy míg korábban lényegében egy tisztségért, a parlamenti képviselői helyért folyt a küzdelem, addig most nagyobb volt az alkualap, több különböző szintű tisztség várt elosztásra egy jó szereplés esetén. „A feladat „csak” az lett volna, hogy a két magyarságszervezet összefog s egységesen lép fel az ukrajnai nagypolitika játékosai között. Nem jött össze…” — fogalmazott.

Az UMDSZ elnöke szerint tavasszal sújtott le közösségünkre talán a legérezhetőbben a széthúzás turáni átka! Az ukrajnai magyarság az UMDSZ minden erőfeszítése ellenére sem volt képes egyesíteni erőit, összefogni. Ennek eredményeként három ciklus után nincs magyar honatya Ukrajna törvényhozásában. A hiány negatív hatását már most érezzük: nincs a magyarságnak szószólója a törvényhozásban, nincs, aki a korábban benyújtott törvénytervezetek mellett lobbizzon — hangsúlyozta Gajdos István. Véleménye szerint a helyhatósági választásokon is alapos leckét kaptak a magyar pártok. Az objektivitás kedvéért elmondta, hogy a tagság számát tekintve nem szerepelt rosszul az országos szövetség: az általa szerzett szavazatok száma arányaiban megegyezett tagjainak számával.

Gajdos István szólt arról, hogy a választásokat követően újabb tárgyalási ajánlattal rukkoltak elő. Javasolták például, hogy tárgyalópartnereikkel közösen alakítsák meg az UMDSZ és a KMKSZ csúcsszervét, a Kárpátaljai Magyar Egyeztető Tanácsot, az UMET-et. Ennek köszönhetően összehangoltan léphettek volna fel a közösségünket érintő kérdésekben a magyar kormány felé, illetve az országos és megyei ukrán vezetés felé. Célja lett volna az is, hogy a következő választásokon már egységes fellépéssel vissza tudjuk szerezni a parlamenti képviseletet, még meghatározóbban legyünk ott a magyarlakta járások, városok és falvak vezetésében. Szorgalmazták, hogy az UMDSZ és a KMKSZ pártjainak megyei képviselői hozzanak létre közös magyar frakciót a képviselőtestületben, hiszen ezzel automatikusan képviselve lennének a megyei tanács elnökségében, még jobban tudnának lobbizni érdekeinkért. Javasolták azt is, hogy dolgozzon ki közös cselekvési programot a két szervezet. Ezáltal, vagyis az összefogás eredményeként stabil fejlődési pályára állíthatták volna a magyarlakta településeket. Mégpedig attól függetlenül, hogy melyik magyar párt ért ott el jobb eredményt!

Gajdos István sajnálattal állapította meg, hogy szeptember végére elakadtak a tárgyalások. Megjegyezte, hogy akárcsak hosszú éveken át, a mai fórumon sem jelentek meg a KMKSZ felső vezetésének képviselői, annak ellenére, hogy meghívót küldtek nekik.

A szónok országos szövetségünk fejlődésének egy újabb szakaszát jellemezve elmondta, hogy Ukrajnában 2011-ig politikai szélcsend van: addig nem lesznek parlamenti és helyhatósági választások. Úgy vélte, ezt a néhány évet az építő munkára kell használniuk. „Az idei voksolás eredményei, a kárpátaljai magyar—magyar kapcsolatok higgadt, józan elemzését követően eljött az ideje, hogy a jövőbe tekintsünk, reális célokat tűzzünk magunk elé, amelyek magyar közösségünk megmaradását szolgálják” — tette hozzá.

Elsőrendű feladatnak nevezte, hogy cselekvési programmá gyúrják át a szövetség választási programját. Ezzel kapcsolatban javasolta, hogy képviselőik, polgármestereik december 1-jétől kezdődően tartsanak fogadónapokat, mérjék fel Kárpátalja magyarlakta településeinek problémáit. Ezen információk, illetve a választási program alapján szakembereik elkészítik a 2011-ig szóló fejlesztési programot. E programot el kell fogadtatnunk a különböző szintű tanácsokban. „A megvalósításához szükséges forrásokat pedig keresni kell, s nemcsak keresni, hanem meg is találni, ha kell, harcolni ezekért!” — hangsúlyozta a szónok.

Azt is elmondta, hogy az országos szövetség már évekkel ezelőtt meghirdette a több lábon állás alapelvét, amely szerint ki kell használni saját lehetőségeinket, a lehető leghatékonyabban kell felhasználni az anyaország támogatását, illetve a Magyarország EU-tagságából fakadó lehetőségeket, s maximálisan élni kell az ukrán állam által biztosított keretekkel, a különböző szintű helyi, illetve állami költségvetések forrásaival. Különösen pozitív gesztusnak tartotta, hogy a magyar kormány deklarálta: megkülönböztetett figyelemben, támogatásban részesíti közösségünket, külön stratégiát dolgozva ki. Ez pedig elengedhetetlenül fontos, hiszen a határon túli magyar közösségek gyökeresen eltérő feltételek közepette élnek, tevékenykednek. Gazdasági és szociális szempontból például a kárpátaljai magyarság van a legrosszabb helyzetben. Ezért is jó dolog a megkülönböztetett figyelem. „Ki kell azonban dolgozni e pozitív diszkrimináció realizálásának pontos mechanizmusait, nehogy csak papíron maradjon meg mindez” — tette hozzá.

Az UMDSZ elnöke elmondta, hogy sikerült jó kapcsolatokat kiépíteni a magyarországi döntéshozókkal, minisztériumokkal, főhivatalokkal. Arra törekedtünk és törekszünk, hogy jó, egyenrangú kapcsolatokat ápoljunk az anyaországi politikai erőkkel. Gyümölcsöző kapcsolatokat tudtunk kialakítani az Informatikai és Hírközlési Minisztériummal, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériummal, a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériummal, a főhivatalokkal, az anyaországi alapítványokkal. „Együttműködésünk a magyar kormánnyal példás. Reméljük, hogy az új nemzetstratégia és az azon belül végrehajtásra kerülő reformok nem szűkítik, hanem bővítik lehetőségeinket” — hangsúlyozta a szónok. Fontosnak tartotta, hogy a kárpátaljai magyarság — akárcsak eddig — ezek után is benne maradjon a Kárpát-medencében élő összmagyarság politikai, gazdasági és kulturális vérkeringésében.

Gajdos István a megoldásra váró feladatok között említette a határ szabad átjárhatóságának biztosítását. Közösségünkben ugyanis félelmek ébredtek amiatt, hogy esetleg új vasfüggöny ereszkedik le itt, mindössze néhány kilométerre, Beregsuránynál. Emiatt is érdemes volna felgyorsítani a kishatárforgalom újraindításával kapcsolatos tárgyalásokat. Fokozott odafigyelést, törődést igényel az oktatás. Örömének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy beindult a magyar történelem és eurointegrációs tanszék az Ungvári Nemzeti Egyetemen. „Nem szabad itt megállni. Igenis szükség van egy önálló magyar karra, amely a nemzeti egyetem égisze alatt akár egy főiskola alapját is képezheti” — húzta alá. Elmondta, hogy következetesen munkálkodnak a közművelődés — országos viszonylatban is jelentős — gondjainak enyhítésén, támogatják alkotóink tevékenységét, örülnek sikereiknek.

Gajdos István elnöki beszámolóját a következő szavakkal zárta: “Ahogy már említettem, az UMDSZ eddigi 15 éve négy periódusról szólt. Kezdődjön most egy újabb, amelyben országos szövetségünk még hatékonyabban lesz képes megjeleníteni és védeni az ukrajnai magyarság érdekeit. Legyen ez a békés építkezés, az alkotás ideje!”

A Latorca-parti városban első ízben került megrendezésre a Munkács Open-Dance 2006 című nemzetközi fesztivál. A nagyszabású rendezvényre több mint 300 résztvevő érkezett Szlovákiából, Lengyelországból, valamint Ukrajna városaiból: Harkivból, Ungvárról, Husztról, Beregszászból. Az ügyes lábú ifjak és leányok többféle tánc közül — hip-hop, show dance, break dance, music dance, street dance, open dance — választhattak, hogy melyikben szeretnének bemutatkozni.

Beregszászt az immár hat éve egyre sikeresebb Atasz táncegyüttes képviselte. Show dance-ben mutatkoztak be junior kategóriában a Vad angyalok című számmal, nem is akárhogyan, hiszen a dobogó harmadik fokára állhattak. A legjobbnak a Szlovákiából érkezett tánccsoport bizonyult, őket az ungvári Blic követte.

— Rengeteg fesztiválon, versenyen vettünk már részt, de még sehol nem éreztük magunkat ilyen jól. A légkör nagyon barátságos volt, hiszen a gyerekeken látszott, hogy nem rivalizálnak, hanem drukkolnak egymásnak. Nagyon sok ismeretség, barátság született aznap — mesélte Kononenko Szvetlana, az Atasz vezetője. — Kellemes meglepetésként ért minket, hogy mielőtt kezdetét vette volna a verseny, minden koreográfus emléklapot vehetett át a szervezőktől, a gyerekeket pedig egy-egy doboz csokoládéval ajándékozták meg — tette hozzá.

A verseny alkalmat adott a fiataloknak arra, hogy megismerjék egymás kultúráját, ami nagyon fontos, hiszen ezzel is gazdagodnak, még fontosabbnak érzik a kultúra ápolását, további fejlesztését.

Az egybegyűlteket elsőként Göncz Kinga köszöntötte. — Nagyon fontos lépés, hogy itt megnyílik egy olyan intézmény, amelyik továbbra is támogatja és segíti az együttműködéseket a két ország között. A konzulátus feladata elsődlegesen az állampolgárok ügyeinek segítése az utazási kérdések megoldásában, de azt hiszem, hogy sokkal szélesebb körű felelőssége és feladata van egy ilyen főkonzulátusnak — mondta a külügyminiszter.

Göncz Kinga kiemelten szólt vidékünk szemmel látható, gyors gazdasági fejlődéséről. — Azt reméljük, hogy ez a fejlődés még gyorsabb lesz a jövőben, ami mindannyiunk számára fontos — hangsúlyozta.

— Bármely kormány feladata az, hogy szolgálja népét, és népe javára dolgozzék. Ezt a célt szolgálja a mai esemény is — emelte ki Borisz Taraszjuk. Ukrajna külügyminisztere örömmel jelentette be, hogy új határátkelőhelyet nyitnak a beregszászi járási Beregdéda környékén. — Göncz Kingával hamarosan megkezdjük a tárgyalásokat arról, hogy az 50 kilométeres határ menti övezetben élők számára vízummentes legyen a határátkelés — hangsúlyozta Borisz Taraszjuk.

Ezt követően Göncz Kinga és Borisz Taraszjuk átvágták az új főkonzulátus avatószalagját.

— A Beregszászi járásban az automatikus kikapcsolások következtében számos község áramszolgáltatás nélkül maradt: közöttük Nagybereg, Alsó- és Felsőremete, Papi, Hetyen, Som, Beregújfalu, Kovászó, Kígyós, Kaszony, Gát. A délelőtt folyamán több faluban visszakapcsolták az áramot.

A földrengés következtében károk keletkeztek a Nagyberegi Községi Tanács épületének tetőszerkezetében, megrepedeztek a beregújfalui rendelő, illetve a vári templom falai, Jánosiban és Zápszonyban két-két magánház kéménye leomlott, károkat okozva a tetőszerkezetekben — tudtuk meg Miroszlav Dzsandától, a Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal Rendkívüli Helyzetek Kérdéseivel Foglalkozó Osztályának vezetőjétől.

Beregszászban nagy volt a pánik, mindenki az utcára rohant. Mi történt?, kérdezgették. A 2-3 másodpercig tartó rengést követően még három perccel később is lengtek a villany-, illetve telefondrótok. Rémisztő pillanatok voltak ezek.

A városban az iskolásokat és óvodásokat hazaengedték, hiszen az a hír terjedt el, hogy még egy rengés lesz. Hála Istennek, ez nem történt meg. A Vérke-parti városban nagyobb károk nem keletkeztek, kivéve a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnáziumot.

— Az emelet teljesen tönkrement! Szakembereknek kell megállapítaniuk az épület statikai állapotát. Ha azt mondják, hogy veszélyes benne órákat tartani, akkor még a jövő héten sem lesz tanítás, sőt, az épületet le kell zárni, hiszen minden egyes tanteremben megrepedtek a falak, s akadnak olyan termek is, ahol teljesen elváltak egymástól.

Az az igazság, hogy már évekkel ezelőtt felhívtuk az illetékesek figyelmét az épület nagyon rossz állapotára, de sajnos süket fülekre találtunk…

Az újabb rengést, hála Istennek, megúsztuk, de ez nem jelenti azt, hogy megnyugodhatunk. Egy, ne adj, Isten, nagyobb földrengésbe bele se merek gondolni — nyilatkozta lapunknak Szabó Árpád, a tanintézmény igazgatója.

Néhány sportszerető tiszabökényi a nyáron gondolt egy merészet, mondván, hogy 50 esztendő után ideje lenne önálló focicsapattal indulni a járási bajnokságban. Szervezőmunkájukat hamarosan siker koronázta, megalakult az a focicsapat, amely az őszi forduló végén a járási tabella ötödik helyén tanyázik, a jövőre nézve pedig igazán jók a kilátások, hiszen az ifik — a legtöbb szakvezető legnagyobb meglepetésére — harmadikokként zárták az idényt.

A szép eredményeket illik megbecsülni — gondolták a csapat szponzorai, és szombaton bállal lepték meg az „aranylábú” fiúkat. Az idény utolsó meccsén — melyen a bökényi ifik a felnőtt csapattal játszottak — nem az eredmény volt a fontos, hanem az, hogy jó hangulatú meccsen szórakozzanak és szórakoztassanak a focisták. A pályán végzett kemény munkát Páva István vendéglős és barátai kiadós bográcsgulyással honorálták a játékosoknak. Az est folyamán pedig oklevelekkel, érmekkel és ajándékokkal lepték meg az utánpótláscsapat tagjait és Szabó Jenőt, aki időt és fáradságot nem kímélve egy személyben tölti be a csapat edzőjének, intendánsának, gondnokának és gyúrójának szerepét.

A hajnalig tartó rendhagyó mulatságon a focisták és „oldalbordáik” szórakoztatásáról a tiszaújhelyi 3+1 zenekar gondoskodott.

A Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ szervezésében és a Modern Üzleti Tanulmányok Főiskolája Budapesti Kirendeltségének szakmai közreműködésével az ungvári Nemzetiségi Kulturális Központban több mint húszan vizsgáztak le az eBusiness tanfolyam résztvevői közül, akik ennek elvégzéséről tanúsítványt is kapnak.

A bizonyítványosztó ünnepségre a Szülőföld Program keretében lezajlott eBusiness a gyakorlatban tanfolyam zárórendezvényén kerül sor. Az EU házhoz jön oktatási és tudástranszfer projekt keretében Ungváron Üzleti környezet fejlesztése címmel konferenciát és üzletember-találkozót is tartanak 2006. december 1-jén, a délutáni órákban.

Ezen a fórumon Gérnyi Gábor, a Magyar Köztársaság Gazdasági és Közlekedési Minisztériumának főosztályvezető-helyettese és dr. Szaniszló Gábor, a Modern Üzleti Tanulmányok Főiskolája Budapesti Kirendeltségének igazgatója bizonyítványt nyújt át azoknak a személyeknek, akik sikeresen elvégezték az eBusiness a gyakorlatban tanfolyamot.

Miért épp a serdülők, és miért épp ezt a színt választják? A kérdés nem tűnik nehéznek, de a választ nem lehet egy tőmondatba tömöríteni. Ebben a korban még nem teljesen alakul ki a fiatalok ízlése, ezért keresni kezdenek valamit. Valamit, ami különbbé teszi őket a többiektől, valamit, amivel dacolhatnak az „általánosan elfogadott” viseleti és zenei ízlési formákkal.

Sokan expresszív, sőt néha agresszívabb irányvonalakat választanak (rock, heavy, death, doom, darc vagy éppen black metall), de azért ne feledkezzünk meg a punk kedvelőiről sem. Igaz, csak töredékük marad meg igazi rockernek, metallistának vagy punknak. Sokan csak kísérletileg fordulnak ehhez a műfajhoz, gyakran azért, hogy megmutassák „keménységüket” (ők a divatrockerek). Sokan váltanak, átállnak az épp divatos irányzatokra, mert meg kell tartani a menő haverokat, és imponálni kell a szépidomú plázacicáknak. Aki viszont rocker marad, az elsősorban lélekben az, nem ruhában. Igaz, ruházatban dominál a fekete szín, néhol beugorhat valami vérvörös is.

A serdülők, akiknek unalmasak ezek a színek, beledobják magukat a punkba. Kopott, színes ruhákat hordanak: tépve vagy klórral mintázva. Itt aztán ki lehet bontakoztatni a ruhatervezői hajlamokat.

De mégis, miért a fekete a rockerek színe? Erre végtelen sok válasz és változat van. Sokan az elkülönülést tartják menőnek, mások a sötétséget, a komorságot vagy a melankóliát. Tény az, hogy a rock egy sötét, elvont irányzat, a fekete pedig gyászos, komor szín, nem rikító, hogy hordhassák.

Még 1969-ben, amikor a Black Sabbath megalakult, Ozzy Osbourne és bandája feketében kezdett igazi rockot játszani. Azóta a rockerek többsége hosszú hajú, bakancsban jár, néha egyedül, elkülönülve, néha bandákba verődve ordít részegen az utcákon. Egyesek csak ülnek és elmélyülnek a zenében, figyelik a hangszerek „szókincsét”, belemélyednek a számok szövegeibe, amelyek gyakran szólnak az élet nem éppen szép oldalairól: a háborúról, a halálról, a magányról, a kiábrándulásról, a csalódásról, a pokolról. Nem általános ez, de a bandák többségére jellemző.

Lehet, hogy nem ez a fekete szín egyetlen megközelítése, ám úgy gondolom, hogy a fent említett érvek logikusan alapozzák meg a rockerek feketeségét.

Bronsváger Natália az Ungvári 10. Sz. Dayka Gábor Középiskola volt diákja. Jelenleg az Ungvári Nemzeti Egyetem közgazdasági kara nappali tagozatának első évfolyamos hallgatója. Több szépségversenyen is indult már Ungváron, Kárpátalja és Ukrajna más városaiban. Nemzetközi megmérettetésen is részt vett: évente ott van az Egyiptomban megrendezésre kerülő szépségversenyeken. Fotómodell, több cég is szinte versenyt fut a kegyeiért.

2006. november 22-én az Ungvári Nemzeti Egyetem közgazdasági karán megrendezett szépségversenyen a zsűri őt választotta a legszebb hölgynek. Gratulálunk!

Minden ember életében előfordult már, hogy vizsgáznia kellett vagy esetleg még most is kell. Így van ez az UNÉ-n is. Alig néhány hét, és újra itt a vizsgázás időszaka. Kinek az első, kinek a sokadik… S az, hogy miként is éljük meg, az embertípustól függ.

Vannak, akik túlságosan lazán veszik, de akadnak olyanok is, akik túlreagálják az egészet. A diákok általában néhány nappal a vizsga előtt kezdenek készülni, ezért a többségük ideges, ingerlékeny, agresszív a fáradtság miatt. Állandósult stressznek vannak kitéve. Folyamatosan azon rágódnak, hogy leadják-e azt a bizonyos vizsgát vagy sem. Bizonytalanságuk miatt folyamodnak ilyenkor például a puskaíráshoz. Ebben az időszakban könnyebben szoknak rá a kávéra, cigire stb. Ilyenkor még a fogyókúrával sem törődnek... Ám a küszöbön előtör belőlük a pánik: „Nem tudok semmit, pedig tanultam”. Odabent viszont mégis tudnak bizonyítani a tanár, illetve önmaguk előtt.

Mi is az a puskázás? Engedés egy csábításnak, amelyet füzetünk tartalma „kezdeményez” dolgozatírás közben. A dolog ezen oldalról való megvilágítása egy kicsit hóbortosnak tűnhet, ám ha igazán belegondolunk a műveletbe, akkor rájövünk, hogy a puskázás valójában olyan, mint a lopás, mivel könnyebb elvenni a kívánt tárgyat, mint megdolgozni érte: könnyebb kiírni a füzetből, mint energiát pazarolni a tanulásra.

Véleményem szerint inkább az a fontos, hogy minden legális segítséget felhasználva jól megírjuk a dolgozatot (tanulni, tanulni, tanulni!).

A játékgépek néhány évtizede jelentek meg, illetve terjedtek el szerte a világon, s mára már hatalmas teret hódítottak. Kishazánkban az olcsó bároktól egészen a legmenőbb helyekig szintén szép számban előfordulnak. Ezek a gépek egyeseknek semmit sem jelentenek, mások lelki szemei előtt viszont könnyű pénzszerzési lehetőségként lebegnek. Így kezdődik: „Csak kipróbálom!” vagy „Egy próbát megér!”, s ettől kezdve beindul a láncreakció. Az ember bedobja a pénzt, a gép pedig nyeli (csak az esetek töredékében következik be, hogy a gép ki is ad valamit a beledobált tetemes összegből). Aztán újra megpróbálja, hogy „Hátha most bejön”. Két lehetőség adódhat. Ha „bejön”, és az illető nyer egy bizonyos összeget, eluralkodik rajta a kapzsiság, és még többet akar. Ha nem nyer, akkor is tovább próbálkozik abban reménykedve, hátha eljön a nyerési fázis, és visszanyeri a próbálkozásokba fektetett pénzét vagy legalább bizonyos hányadát.

Bármelyik lehetőséget vizsgáljuk, egyben biztosak lehetünk: függőség alakul ki. A játékgépektől való függőség mind anyagi, mind lelki tekintetben megviseli az embert. Akár fiatal, akár idős, független vagy házas, nő vagy férfi, ha játékfüggővé válik, többé nem érdeklik sem a barátai, sem a családja, nem érdekli senki és semmi — jövedelme utolsó fillérjeit is képes eljátszani.

Sajnos, a mai világban a függőségben szenvedő embereket lenézik, nem értik meg, akaratgyengéknek nevezik. Pedig épp ebben a nehéz helyzetben kellene családtagjaiknak és barátaiknak a „beteg” mellé állni, segíteni, kihúzni a bajból. S ha egyedül nem sikerül, terápiás kezelés segítségével kell véget vetni a függőségnek, hisz ez betegség: a XXI. század egyik legsúlyosabb betegsége.

Pógyor István újhelyi zenész neve biztosan nem ismeretlen a bulizni szeretők körében, hiszen már ’78 óta zenél lagzikban, bálokon és mindenütt, ahol mulatság van. Nem csoda hát, hogy az alma nem esett messze a fájától, és a fiából is zenész lett, aki „megfőzte” egy jó barátját, hogy alapítsanak zenekart. Nos, így történt, hogy a két Pógyor Borsos Pállal és a tiszaújlaki Szoboszlai Nellivel együttest hozott létre. Egy zenekarnak pedig név is dukál, a három férfiből és az egy szem hölgyből álló formáció így lett 3+1.

— Nos, valahogy így indult a 3+1— mesélte egy fergeteges bökényi bulin az idősebbik Pógyor —, és ma már cirka 400 dalból álló repertoárunk van. A lakodalmas rocktól a Máté Péter-számokig, az Eddától a Republicig sokféle műfajban „mozgunk”, bár nekem a ’80-as évek miskolci Eddája a kedvencem. A nevünkről meg csak annyit, hogy Páva István tiszabökényi vállalkozónak köszönhetjük az elnevezést. Ő a formáció „keresztapja”.

— Hogyan került közétek Nelli?

— Néhány hónapja Borsos Pál billentyűs barátnőjeként került képbe Nellike, hiszen énekesnő nélkül elég furán festene három krapek a színpadon. A próbaéneklésen aztán meglepődtem, hiszen Nelli amatőr létére ösztönösen jól énekel.

— Valamikor tanultam ugyan zongorázni, és a suliban énekelgettem is, de a fiúkhoz képest bizony amatőrnek számítok — veszi át a szót a csapat énekesnője. — A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola ukrán—magyar szakos diákjaként az újságírással is kacérkodtam. Sose gondoltam volna, hogy egyszer színpadra állok, de így hozta a véletlen, és most már nem is bánom.

Amennyiben földrengésre figyelmeztető sziréna-, illetve gyári kürtszó hangját hallja, kapcsolja be a rádiót vagy a tévékészüléket. Ezekből megtudhatja, mi a teendő, s ezt követően járjon el a kapott utasítások szerint.

Kapcsolja ki a fűtőberendezéseket, oltsa el a tüzet a kályhában, tűzhelyben, öltöztesse fel a gyermekeket, vegye magához a személyi okmányokat, kötszereket, a szükséges holmikat, készítsen kellő mennyiségű élelmiszert és ivóvizet. Ezt követően zárja el a víz- és gázcsapot, s menjen ki az utcára. Tartózkodjon távol a lakóházaktól, építményektől. Jó, ha tudja, hogy amennyiben ezek romba dőlnek, a törmelékek olyan messzire is repülnek, amennyi az épület magasságának 2/3-a.

Földrengés esetén tudni kell, hogy:

- komoly károkat az 5-ös fokozat feletti földmozgások okoznak;

- földrengés esetén az 1. és 2. szinten tartózkodók érkeznek kimenekülni az épületekből;

- amennyiben nem tudta elhagyni az épületet, a belső falak ajtóinak keretébe, illetve a fő falak boltívei alá álljon. Ne tartózkodjon a külső szobákban;

- amennyiben a szabad ég alatt éri a földrengés, akkor tartózkodjon biztonságos távolságra a villamos légvezetékektől, a magas épületektől, hidaktól, gyáraktól;

- ne használja a liftet;

- ellenőrizze, nincsenek-e a közelben sérültek. Amennyiben vannak, értesítse a katasztrófavédelmet (01-es telefonszám), lehetőség szerint nyújtson segítséget a rászorulóknak.

Mi a teendő akkor, ha önre omlott az épület?

- kiáltson segítségért;

- ha valaki meghallotta a segélykiáltását, tájékoztassa az illetőt, hogy ön hol tartózkodik, s mi történt. Nyugodtan várja meg, amíg kiszabadítják a romok alól;

- ha senki nem figyelt fel a segélykérésére, próbálja kiszabadítani a kezét és a lábát;

- igyekezzen megállapítani, milyen tárgyak temették be;

- amennyiben ezek nem túl súlyosak, óvatosan próbálja kiszabadítani magát. Igyekezzen nem mozgatni azokat a dolgokat, amelyek a romhalmazt tartják;

- amennyiben nem tudja megállapítani, mi omlott önre, illetve ezek túl súlyosak, ha kell, órákon át hívjon segítséget;

- ha ekkor sem jelentkezik senki, óvatosan lásson hozzá a törmelékdarabok szétszedéséhez;

- amennyiben sikerült kiszabadulnia, vizsgálja át testét, ellenőrizze, nem sérült-e meg. Szükség esetén lássa el a sérüléseket: állítsa el a vérzést, rögzítse a törött végtagot stb.;

- ha nem sikerül kijutnia a romok alól, és a segélykiáltására senki nem figyel fel, próbálja használni mobiltelefonját, személyi hívóját, kopogtassa a fűtés csöveit, a fűtőtesteket;

- miközben segítségre vár, igyekezzen megakadályozni, hogy kihűljön a teste: terítsen valamit maga alá, feküdjön oldalt, helyezze maga alá a kezét, gömbölyödjön össze.

Azt mondják, a halál kaszával jár. Az ungvári járási Homokon a kasza nem a halál, hanem egy 47 éves nő kezében volt. Az illető a föld miatt összeveszett szomszédasszonyával. A veszekedés hevében kapta fel a szerszámot és sebezte halálra a 60 éves aszszonyt.

Most a vitatkozók egyike börtönben, másikuk pedig a túlvilágon van.

A napokban egy magán-közjegyző fordult az ungvári rendőrökhöz azzal, hogy éjszaka idegenek „gazdálkodtak” irodájában: feltörték a bejárati ajtót, elvittek körülbelül 100 speciális nyomtatványt, 7 000 hrivnyát, 500 dollárt, valamint egy szőrmebundát és arany ékszereket. Az ügyben nyomozás indult.

Újabb súlyos balesetek történtek megyénk útjain. A rahói járási Bogdan település közelében a hegyi úton haladt éjjel teherautójával egy 37 éves luhi lakos. A sötét mellett a köd is nehezítette a vezetést. Az egyik kanyarban a ZIL letért az útról és a Tiszába zuhant. A baleset következtében életét vesztette az autó vezetője, valamint két utasa — egy 28 és egy 29 éves férfi.

A Kijev—Csap autóúton is baleset történt. A szolyvai járási Hanykovica közelében egy Volkswagen Vento és egy Chrysler ütközött össze. Az előző volánjánál egy 51 éves helyi lakos ült, míg az amerikai autót egy 43 éves, Németországban élő moldáv állampolgár vezette. A karambol következtében a hanykovicai férfit súlyos koponya- és más sérülésekkel kellett kórházba szállítani.

Egy ukrajnai állampolgár az ungvári határátkelőn tartott hazafelé. Amikor átvizsgálták Fordját, a kocsi kesztyűtartójában 2 350 eurót találtak, amit az illető nem jelentett be a vámosoknak. A valutát lefoglalták.

Csapon a Budapest—Moszkva vonatjárat egy vagonjának üregében bukkantak nagy mennyiségű (összesen 1 390 db.) kötöttárura a vámtisztek. A közel 30 000 hrivnya értékű portékát egy orosz állampolgár próbálta átcsempészni a határon. Az árut lefoglalták.

A gyulai határőrs által felügyelt szakaszon 40 láda cigarettát foglaltak le a határ őrei. A dohányárut három ukrajnai állampolgár próbálta egy Nyiva, illetve egy Ford gépkocsin Magyarországra csempészni. A 26 ezer hrivnya értékű cigarettát átadták a vámhatóságnak.

A Tisza határátkelőn egy 46 éves szerbiai férfi jelentkezett belépésre. A vámvizsgálat során az illetőnél 29 bódító tablettára bukkantak. A kisbereznai határátkelőn egy szlovák állampolgárnál találtak 40 pszichotrop pirulát.

A hideg idő beálltával megszaporodnak a fűtőberendezésekkel kapcsolatos balesetek. A nagyszőlősi járási Cserna községben például gáztűzhely melegével próbáltak felfűteni egy szobát. A dolog balul sült el: reggel a keletkezett füstgáz miatt mérgezéssel kellett kórházba szállítani a 35 éves családfőt, 27 éves feleségét, illetve a házaspár négy kiskorú gyermekét.

Huszton egy meghibásodott gázkonvektor okozott tragédiát: felrobbant, s a helyiségben tartózkodó két 12 éves kislány megsérült. Mindkettőjüket súlyos állapotban szállították kórházba.

Nem ért szerencsés véget az utazása annak az 53 éves nagyszőlősi férfinak, akit három ismeretlen támadott meg a bátyúi vasútállomáson. Az idegenek erőszakkal elvették az áldozat dzsekijét, 3 ezer hrivnyáját, személyi igazolványát, útlevelét, majd angolosan távoztak. Az ügyben nyomozás indult.

Az egyik técsői bárban két helyi lakos múlatta az időt a minap. Nem tudni, min vitatkoztak össze, ám az italozás vége az lett, hogy amikor kiléptek az utcára, egyikük előkapott egy gázpisztolyt, s azzal fenyegette cimboráját. Ez utóbbi azonban nem ijedt meg, gyorsan lefegyverezte vitapartnerét. A 9 milliméteres, engedély nélkül tartott Waltert átadta a rendőrségnek.

Oroszgejőcön egy gazda földmunka közben bukkant gyanús tárgyra. A tűzszerészek megállapították, hogy a veszélyes lelet egy második világháborús akna, s ráadásul több is van belőle azon a helyen. Gerényben pedig a szőlőültetvények közelében egy 39 éves csapi férfi bukkant három ugyanilyen aknára.

A háborús „leleteket” a tűzszerészek megsemmisítették.

Egy 51 éves dubovei vállalkozónak annak idején azt javasolták, hogy szereltessen vasrácsokat a településen működő üzletének ablakaira. Az illető megfogadta a tanácsot, s a rácsok jó ideig meg is védték a kereskedelmi egységet azoktól, akik más vagyonára vágytak. Nemrég azonban mégis betörtek az üzletbe. Egyik éjszaka valaki lefeszítette az ablak rácsát, betörte az üveget s behatolt a helyiségbe. A betörő szeszesitalokat, cigarettát, élelmiszert, illetve közel 1 000 hrivnyát zsákmányolt.

A rendőrök forró nyomon indultak az elkövető keresésére, s meg is lett az eredmény. Rövid időn belül megtalálták a betörőt, egy 36 éves helyi lakost.

Múlt héten újabb bérgyilkosság történt a szomszédos megye székhelyén. Ezúttal a Galimpex Kft. vezérigazgatójával végeztek. Bogdan Dacko épphogy megérkezett kocsijával a vállalat bejáratához, amikor egy másik autó is odaért. Az autóból több lövést adtak le a vállalkozóra, aki nem élte túl a támadást.

A Galimpex karácsonyfa-díszeket gyárt, s több mint 30 százalékos (!) piaci részesedése van Európában. Dackónak Kárpátalján, illetve Kijev közelében is van üzeme.