Az Európai Unió állam- és kormányfői vasárnap délelőtt elfogadták a szervezet elmúlt ötven évére visszatekintő és az elkövetkező időszak legfőbb feladatait meghatározó, ünnepélyes Berlini Nyilatkozatot. Nem sokkal 12 óra előtt az egykori fegyvertárból lett Német Történeti Múzeumban a tagországok vezetői — köztük Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök — jelenlétében az EU soros elnöki tisztét betöltő Angela Merkel német kancellár, valamint az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Durao Barroso és az Európai Parlament részéről Hans-Gert Pöttering elnök írta alá az unió elődjét alapító Római Szerződés 50. évfordulójának napján született dokumentumot.

A történelminek minősített nyilatkozat számos kompromisszumot tükröz. Konkrétan nem beszél az alkotmányról, ehelyett az Európai Unió számára egy megújított, közös alapot sürget. Nem foglalkozik konkrétan a bővítés további menetével, ehelyett az unió nyitottságának fenntartása mellett emel szót.

Az alapítás óta eltelt ötven évre visszatekintve a dokumentum hangsúlyozza az európai egyesülés szerepét a béke és a jólét megteremtésében, a demokrácia és a jogállamiság megszilárdításában. Kiemeli annak jelentőségét, hogy végérvényesen megszűnt Európa természetellenes megosztottsága, s ezért köszönetet mond Kelet- és Közép-Európa szabadságszerető erőinek.

A huszonhét tagú szervezet előtt álló legnagyobb kihívások kapcsán a dokumentum hangsúlyozza, hogy azok túllépnek a nemzeti határokon, s e kihívásokra az unió csakis együttesen adhatja meg a választ. A legfőbb kihívások között említi a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás biztosítását, a terrorizmus és a szervezett bűnözés, továbbá az illegális bevándorlás elleni harcot. Hangsúlyozza továbbá az alapvető emberi, illetve szabadságjogok védelmét, s rámutat: a fajüldözés és az idegenellenesség soha többé nem kaphat esélyt.

Jelképes kitüntetésben részesült egy német civil szervezet részéről vasárnap Berlinben Magyarország. A tekintélyes Freudenkreis Berlin elnevezésű szervezet az Európai Unió elődjét megalapító Római Szerződés 50. évfordulójának napján az európai egyesülés és ezen belül a német újraegyesítés előmozdításában szerzett érdemeiért részesítette elismerésben az országot. A kitüntetés tulajdonképpen egy hatalmas, az Európai Unió zászlaját ábrázoló címer, és azon az 1989-ig a kettéosztott várost „szemlélő”, de ma már az egyesülés szimbólumának számító Brandenburgi kapu látható.

Szívrohamban meghalt Andranik Margarján örmény kormányfő — közölte vasárnap szóvivője. Váratlan halála miatt Robert Kocsarján elnök rendkívüli tanácskozásra hívta össze a kaukázusi ország legfelsőbb vezetőit, s a kormány két tagja is lemondta esedékes külföldi látogatását.

Margarján 2000 óta volt Örményország miniszterelnöke. Fél évvel azután került a kormányfői székbe, hogy 1999 októberében egy a jereváni parlament elleni támadásban megöltek nyolc politikust, köztük az akkori miniszterelnököt, Vazgen Szárkiszjánt.

Irán részlegesen felfüggesztette együttműködését a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb szankciókat határozott el Teherán ellen. Az iráni kormány vasárnap szóvivője útján számolt be döntéséről. Közben Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök honlapján (www.president.ir) megjelent nyilatkozatában világossá tette, Teherán „egy másodpercre” sem fogja leállítani nukleáris tevékenységét. „Irán egy másodpercre sem fogja leállítani békés célú és jogszerű nukleáris irányvonalát egy ilyen illegális határozat miatt” — írta az államfő az előző nap egyhangúlag elfogadott BT-határozatra utalva.

Bombákat dobtak hétfőre virradóan tamil lázadók repülőgépekről egy a nemzetközi repülőtérrel szomszédos légi támaszpontra a Srí Lanka-i fővárostól, Colombótól északra. A támadásban életét vesztette a szigetország légierejének három tagja, tizenhatan megsebesültek.

Beszámolók szerint négy robbanást lehetett hallani a Colombótól bő 30 kilométerre északra fekvő Katanuyake légi bázison. Legalább két helikopter és egy hangár megrongálódott. A lázadók szóvivője arról számolt be, hogy az akciót végrehajtó két repülőgép épen visszatért a kiindulási helyére.

Tízen meghaltak, négyen megsebesültek vasárnapra virradóra egy Moszkva központjában lévő éjszakai szórakozóhelyen.

Az Interfax orosz hírügynökség a moszkvai tűzoltó-parancsnokságra hivatkozva arról számolt be, hogy a tűz a háromemeletes épület első szintjén ütött ki. Az áldozatok valamennyien füstmérgezésben haltak meg, a négy sebesültet kórházban ápolják.

A rendkívüli ügyek orosz minisztériumának szóvivője szerint egyelőre nem derült ki, hogy mi okozta a tüzet. Szemtanúk szerint az egyik műsorszámban szereplő tűznyelő váratlanul meggyújtotta a ruháját és a lángok pillanatok alatt tovább terjedtek.

Az UMDSZ küldöttei is részt vettek az egyeztető fórumon

Az egyeztető fórum alakuló ülését követően megtartotta első tanácskozását a pályázati elvek meghatározására, a pályázatok kiírására hivatott három szakkollégium.

Medvigy István: Az oktatási és szakképzési kollégium az első pályázati ciklusban a teljes összeg kisebb hányadára hirdet pályázatot. Ukrajnában így is több mint ötven millió forint áll rendelkezésre. Kiemelt támogatásra számíthatnak a magyar nyelvű felsőoktatás, a szórványban működő oktatási, nevelési intézmények, a magyar nyelvű képzést nyújtó szakiskolák. Mindhárom kollégiumra érvényes, hogy a teljes összeg tíz százalékát ún. kis programok finanszírozására fordítják. Ezek esetében a megpályázható legalacsonyabb összeg százezer, míg a kilencven százalék esetében ötszázezer forint.

Kincs Gergely: az önkormányzati együttműködési, informatikai, média kollégium a teljes pályázati összeg tizenöt százalékával rendelkezik. Most mintegy 36 millió forint kerül elosztásra. A pályázatokat, csakúgy, mint a másik két kollégium esetében, március 29-én hirdetik meg.

Horváth Sándor: Az első pályázati ciklusban a kultúrára és az egyházi programokra jut a legtöbb pénz. Kárpátalja esetében ez több mint nyolcvanöt millió forint. Egyébként ez a kollégium ülésezett a legkésőbb s talán a legtovább. Régiónkban az egyházi programok, a kulturális és közművelődési intézmények, kiemelten a könyvtárak tevékenysége, a könyvkiadás és a kézirat-előkészítés, illetve az ifjúsági kulturális programok élveznek prioritást.

— Mi okozta a legnagyobb vitát? Hogyan tudtak együttműködni a KMKSZ küldötteivel?

Medvigy István: Valamennyi régió képviselője jelezte, hogy jobb lett volna nagyobb összeget biztosítani az első ciklusban. A tevékenység e szakaszában, mivel elvekről, s nem konkrét pályázatokról, pénzről volt szó, nem történt összeszólalkozás, nem volt komolyabb vitánk. Ez — valószínűleg a pályázatok elbírálásakor várható.

Kincs Gergely: A kollégium továbbra is támogatja a falunapok megrendezését, a magyar nyelvű írott és elektronikus sajtó működését, internetpontok további kiépítését. Elmondhatom, hogy a KMKSZ küldöttével nem volt komolyabb vitánk. A támogatásokra vonatkozó kérdésekben nagyrészt sikerült közös nevezőre jutnunk.

Horváth Sándor: Technikai okok miatt a prioritást élvező programok közül kimaradt az egyházi. Felvetésemre ezt korrigálták. Némileg megdöbbentett, hogy felszólalásom után a KMKSZ küldötte ellenvéleményének adott hangot, mondván, hogy az egyházakat kezeljék együtt a többi szervezettel, intézménnyel. Mivel a történelmi egyházak Kárpátalján a hitélet gondozása mellett a nemzettudat erősítői, oktató, nevelő, szociális, kulturális tevékenységük szerteágazó és fontos, ezért e felvetés aligha elfogadható.

Bő „termés” volt a múlt héten miniszterekből országunkban. A Legfelsőbb Tanács öt új tárcavezető kinevezésére adta áldását.

A múlt héttől például újra van külügyminisztere Ukrajnának. Borisz Taraszjuk menesztését követően az államfő többször is a külügyes Volodimir Ogrizkót jelölte a tisztségre, ám a kormányzó koalíció mindannyiszor elutasította ezt. Szerdán aztán sikerült szétvágni e gordiuszi csomót: Viktor Juscsenko titkárságának egyik vezetőjét, Arszenyij Jacenyukot javasolta a tárca élére, s a törvényhozás rekord számú — 426 — támogató szavazattal jóváhagyta a mindössze 33 éves politikus kinevezését.

Az államfő tábora akár örülhetne is, hiszen „saját” emberük került a külügy élére. Azonban ez az öröm aligha lehet teljes: egy másik miniszter kinevezése a Janukovics-kormányba ugyanis nemhogy ellensúlyozta e sikert, hanem szinte „lenullázta” azt. Az történt, hogy Jacenyukkal szinte egy időben Anatolij Kinah is a koalíció minisztere lett. Mi több, bejelentette, hogy honatyáik — rajta kívül nyolcan vannak — esetleg készek csatlakozni a nemzeti egység koalíciójához (alább olvashatnak arról, hogy nasaukrajinás és bjutos ellenzéki kollágáik közül majd egy tucatnyian már megtették ezt a lépést).

A dolog pikantériája, hogy Kinah vállalkozókat és gyáriparosokat tömörítő pártja a Nasa Ukrajina pártszövetség tagja, ő maga pedig ez utóbbi listájának igencsak előkelő második helyén állt a múlt évi választásokon!

Azt, hogy valami készül, már Kinah pártjának múlt heti fórumán érezni lehetett. A tervek szerint a tanácskozáson jelen lett volna Viktor Juscsenko is (a teremben sokáig ott volt az államfő zászlaja), ám helyette végül Viktor Janukovics és Olekszandr Moroz foglalt helyet az elnökségben...

A „megtorlás” természetesen nem maradt el. Az államfő előbb gyalázatosnak nevezte e lépést, majd rendeletével tette ki Kinah szűrét a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácsból. Vjacseszlav Kirilenko, a Nasa Ukrajina frakcióvezetője bejelentette, hogy Anatolij Kinahot kizárták a frakcióból. Hozzátette, hogy automatikusan így járnak el mindazon képviselőikkel, akik csatlakoznak a kormányzó koalícióhoz.

Julija Timosenko szokása szerint még ennél is radikálisabban fogalmazott. Az UNIAN idézte a BJuT vezetőjének szavait: „Ukrajnában a demokratikus erők ma nem a legjobb időket élik, ám meggyőződésem, hogy becsületes emberekből és igazi férfiakból több van a demokratikus csapatban, mint kinahokból”.

Maga Anatolij Kinah az UNIAN Hírügynökség szerint úgy nyilatkozott, hogy „sajnálja, de egyelőre semmiféle politikát nem lát a Nasa Ukrajina részéről”.

Raisza Bogatirjova, a Régiók Pártjának frakcióvezetője, akinek szavait az UNIAN idézte, azon véleményének adott hangot, hogy az utóbbi események tanúsága szerint „az ukrajnai politikusok többsége tisztában van a helyzet veszélyességével és nem fél velünk együtt magára vállalni a felelősséget az államért”.

A fentiek fényében már nem annyira elképzelhetetlen, hogy valóra válik a koalíció azon terve, hogy alkotmányos többséget szereznek Ukrajna Legfelsőbb Tanácsában. Erről több prominens képviselőjük, közöttük Olekszandr Moroz házelnök, valamint a régiós parlamenti képviselő, Mihajlo Csecsetov is beszélt. Ez utóbbi konkrét dátumot is kitűzött: véleménye szerint május 1-jére 300 honatya tartozik majd hozzájuk. Állításának alátámasztására elmondta, hogy a Nasa Ukrajina és a BJuT körülbelül 40 képviselője vette már fontolóra, hogy frakción kívüli parlamenti csoportot hoz létre. Csecsetov szerint, akinek szavait a korrespondent.net idézte, ezek a képviselők a kormányzó koalícióval folytatott tárgyalásokon elégedetlenségüknek adtak hangot az ellenzék vezetőinek „extremista nyilatkozatai, extremista politikája” miatt.

Pénteken már gyarapodott is a koalíció, amelyhez 11 addig ellenzékben lévő honatya csatlakozott a Nasa Ukrajinából és a BJuT-ból, s ezzel immár 260-an tartoznak soraiba. A korrespondent.net jelentése szerint a hírt Olekszandr Moroz házelnök jelentette be.

A parlamenti többség nevet váltott, ezután a nemzeti egység koalíciójának hívják. Ahogy Viktor Janukovics kormányfő fogalmazott, “a válságellenes koalíció befejezte a krízis felszámolására irányuló programját és áttérünk egy más útra, országunk fokozatos, stabil fejlődésének útjára”.

Politikai elemzők szerint azt követően, hogy Anatolij Kinah, a Gyáriparosok és Vállalkozók Pártjának elnöke miniszter lett, a parlamenti képviselők bátrabban csatlakoznak majd a kormányzó többséghez.

Múlt csütörtökön Antalóc volt a helyszíne a határon átnyúló és a határ menti együttműködés kérdéseivel foglalkozó ukrán—magyar kormányközi vegyes bizottság ülésének. Ez volt a második tanácskozási forduló: az elmúlt év decemberében Nyíregyházán került sor az elsőre. Az ukrán tárgyalóküldöttséget Szerhij Romanyuk, a Gazdasági Minisztérium vezetőjének első helyettese, míg a magyar delegációt Gazda László, az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke vezette.

A tanácskozáson kiemelt hangsúllyal esett szó az ukrán—magyar határ menti régió fejlesztéséről, a Csapot és Záhonyt magában foglaló közlekedés és logisztikai központ kialakításáról.

A vegyes bizottság ülésének résztvevői megvitatták az V. Páneurópai Közlekedési Folyosó térségünket érintő szakaszának kialakításával kapcsolatos kérdéseket, illetve Kárpátalja és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye együttműködésének további bővítésével kapcsolatos kérdéseket is.

Az ülésen, amelyre meghívást kapott Gajdos István (az alsó képen), az UMDSZ elnöke is, szó esett arról, hogy beindítják a teherforgalmat az Asztély—Beregsurány átkelőn. Beregszász polgármestere szólt ennek jelentőségéről, szorgalmazta, hogy ezzel párhuzamosan épüljön meg a Beregszászt elkerülő út is. Az UMDSZ elnöke fontosnak nevezte, hogy a kormányzati szint után az önkormányzatok szintjén is lépni kell az ügyben, felvázolta azokat a tennivalókat, amelyeket az idén kell elvégezni e projektek valóra váltásával kapcsolatosan. Mind az ukrán, mind a magyar fél képviselői egyetértettek Gajdos István javaslataival.

A felek megvitatták annak lehetőségét, hogy a két ország határrendészeti és vámszervei együtt, egyetlen megállás alkalmával ellenőrizzék a be- és kilépő utasokat, illetve, hogyan lehetne elkerülni a torlódást a Csap—Záhony átkelőn.

A tanácskozás résztvevői emellett áttekintették a határ menti és a határon átnyúló együttműködés egyéb aktuális kérdéseit is.

Nem megbízható, nem szavatartó és tisztességtelen — ezekkel a jelzőkkel Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke illette szövetségünket a magyarországi Magyar Nemzet című napilapban. Az UMDSZ a 2006-os helyhatósági és parlamenti választásokat megelőzően is síkra szállt az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek közös politikai fellépése mellett. Hasonló kezdeményezéssel rukkolt elő szövetségünk a magyarság szemszögéből kedvezőtlen választási eredmények kihirdetése után is. Indítványozta egyebek mellett, hogy a két szervezet vezetői üljenek tárgyalóasztalhoz, hozzák létre az együttes fellépéshez keretet nyújtó Ukrajnai Magyar Egyeztető Tanácsot, hozzanak létre közös magyar frakciót a megyei tanácsban, dolgozzák ki, miként lehet megvalósítani a két szervezet választási programjában szereplő pontokat. Kezdeményezésünk pozitív visszhangra lelt nem csupán tagságunk körében, hanem a KMKSZ egyszerű tagsága és az egyik szervezet mellett sem elkötelezett magyarok körében is.

Múlt év szeptemberében azonban a KMKSZ vezetése egyoldalúan megszakította a tárgyalásokat. A megbeszélések folytatását sürgető felkéréseink válasz nélkül maradtak. Ennek ellenére hónapokon át még bíztunk abban, hogy igenis megteremthető a két magyar szervezet együttműködése, hiszen az alapvető céljaink azonosak. Kovács Miklós megnyilvánulása után azonban egyértelművé vált, a KMKSZ vezetése csak taktikai okok miatt ült le tárgyalni az UMDSZ-szel, esze ágában sincs a megegyezés. Ebből kifolyólag nem látjuk értelmét annak, hogy erőltessük az egyeztetések folytatását.

Az UMDSZ továbbra is hitet tesz a magyar—magyar összefogás mellett, ám elnöksége csak abban az esetben hajlandó ismét tárgyalóasztalhoz ülni a kulturális szövetség vezetőivel, amennyiben a KMKSZ elnöke, Kovács Miklós nyilvánosan megköveti szövetségünk több ezres tagságát és szimpatizánsait. Ezzel párhuzamosan felkérjük a KMKSZ tisztújító közgyűlését, foglaljon állást ezekben a kérdésekben.

A környezetvédelem kérdésköre az egész világon egyre növekvő súllyal bír, a társadalmi-gazdasági fejlődésről szólva immár elkerülhetetlen a fenntarthatóság kérdése. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium örömmel működik közre olyan környezetvédelmi programok, illetve együttműködési/információs hálózat kialakításában, amelyek nemcsak az anyaország és a határon túl élő magyarság, de az egyes szomszédos országok magyar kisebbségei között is kapcsolatot jelentenek.

A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium az eddigieknél szorosabb és célirányosabb partnerség révén kíván megfelelni a környezetvédelmi területen az érdekelt határon túli magyar szervezetek részéről jelentkező igényeknek. Többek között ezért szervezte meg a Magyar—Magyar Környezet Fórumot Budapesten. A Fórum célja: segíteni a Kárpát-medencei magyarságot a környezetvédelem aktuális kérdéseinek, szabályozási környezetének, regionális és globális kihívásainak átfogóbb megismerésében, a környezettudatosság erősítésében.

A szomszédos országok magyarságának képviselői mellett vidékünkről Kincs Gábor, a Négyhatár Vállalkozók Szövetségének elnöke is részt vett a fórumon. A résztvevőket Kovács Kálmán, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVVM) államtitkára köszöntötte. Az államtitkár kihangsúlyozta, hogy együttműködésükben szükségszerűen központi szerepet szánnak a magyarországi és európai uniós források hatékonyabb kihasználásának, amelyhez ugyancsak közös erőfeszítések szükségesek. Kovács Kálmán reményét fejezte ki, hogy a találkozó hosszú távú közös gondolkodás és párbeszéd elindítását eredményezi majd a környezetvédelem területén.

Az együttműködési projektek bemutatása után a határon túli szervezetek, intézmények képviselői szóltak hozzá az elhangzottakhoz.

Településfejlesztésre, az iskolák, közintézmények működési feltételeinek javítására, kulturális és sportrendezvények lebonyolítására, falu- és városnapok rendezésére, cserelátogatásra, a gazdasági kapcsolatok, valamint a további együttműködés elmélyítésére szánnák a közös pályázatok útján elnyert támogatást azok a települések, amelyek vezetői a közelmúltban találkoztak Nyírteleken. A nyírségi város adott otthont a négy országból érkező polgármesterek és képviselőtestületi tagok megbeszélésének. A szlovákiai Nagysárost Orosz Róbert, a lengyelországi Grybów várost Pjotr Pichnik, a magyarországi Nyírteleket Magyar László, az ukrajnai Beregrákost pedig Kohutics Dezső polgármesterek képviselték. A kárpátaljai delegáció tagja volt Vass János Jenő, az UMDSZ rákosi alapszervezetének elnöke, Balázs Sándor községi és Ivan Fitasz járási képviselő is.

A fórumon egyeztették a települések 2007-re vonatkozó projektjét. Valamennyien egyetértettek abban, hogy csakis közös pályázatokkal és szorosan együttműködve érhetnek el eredményeket.

A vendégek megtekintették Nyírtelek gazdasági, kulturális és sportlétesítményeit, a település infrastruktúráját. Ellátogattak Nyíregyházára is, ahol városnézés keretében ismerkedtek a Nyírség központjával.

A találkozó résztvevői új ismeretekkel gazdagodtak a nyírteleki Civil Fórum és az Ápolási Egyesület szakmai kiállításán. Van mit tanulni a nyírtelekiektől, hisz 27 civil szervezet működik a településen.

Kulturális program, sportrendezvény, valamint civil bál zárta a testvértelepülések fórumát.

a Nagymuzsalyi Állami Gazdaságban. Ottjártunkkor a traktorok éppen a talaj előkészítésén dolgoztak Csetfalva határában: tárcsáztak. Karmacsi Gábor, Gorzó Andor, Máté Béla gépkezelők már „régi motorosok” a földművelésben, így biztos, hogy munkájuk eredményeként jó talajba kerülnek a magvak, melyeket Bodnár Ferenc és Panyuscsik János gondos felügyelete alatt vetnek. A vetőgép után hengerek vannak akasztva, melyek azt a célt szolgálják, hogy a magvak mihamarabb kikeljenek.

Közben Erdei Béla igazgató is megérkezett, így arra a kérdésünkre is választ kaptunk, hogy milyen területen mit vetnek.

— Ősszel 300 hektáron őszi búzát vetettünk, most pedig 150 hektáron tavaszi árpa, 50 hektáron búza kerül a földbe. Az ősziek nagyon szépek, hisz a tél kedvezett a növényeknek. Bízunk benne, hogy a korai tavasz segít a fejlődésben, a jó termésben. Igyekszünk mihamarabb fejtrágyázni. A műtrágya, sajnos, évről évre drágább. De reméljük, hogy a mezőgazdaság egyszer húzóágazata lesz Ukrajnának is.

— Egyházunknak volt lehetősége támogatást nyújtani, s mivel gyülekezetünknek (is) szolgálati irányváltásra van szüksége a tekintetben, hogy a különböző segítségeket olyan irányba fordítsuk, ami a szó legnemesebb értelmében vett befektetést jelentheti a gyülekezetünk jövőjére nézve, úgy határoztunk, a lehetőségeiket kihasználni és felhasználni törekvő fiatal gyülekezeti tagjainkat részesítjük előnyben a meglévő szolgálati területek fenntartása mellett. Ezt úgy értem, hogy a néhány év tapasztalatára visszatekintve és a jelen általánosságában is meglehetősen szűk látókörű és csak rövidtávú stratégiával és perspektívával rendelkező, s így nem igazán prosperáló, ezért (elnézést kérek a fogalmazásért, de meggyőződésem) sokszor a nagyon keveset is nem célszerűen kezelő segítési irányokat, amelyeknek se a jelenben, s valószínű, hogy a jövőben sem látjuk a kézzel fogható eredményét, inkább a fiatal családok, a családot alapító fiatalok, valamint a diákok felé kell irányítani (igaz, a diakónia eredménye általánosan és a jelen helyzetben egy külön és jelentős dolgozattéma lehet, melynek a rendkívül szükséges kidolgozására és széles körű tudatosítására bátorítom a felelősen gondolkodó nemcsak vezetőinket, de az egyháztagokat is). Ezek a fiatalok alkothatják potenciálisan a jövő fejlődő és szolgáló gyülekezetét, ezért beléjük kell befektetni, hogy a továbbiakban egy élő és örökkévalóság minőségű eredményeket felmutatni tudó gyülekezetünk legyen. Ők azok, akik családot alapítanak, a család pedig a legkisebb alkotóeleme nemcsak a társadalomnak, de az egyháznak is. Egy közösség egészsége a családok egészségén múlik. A családjaink — és egyáltalán minden emberi kapcsolatunk — egészségét a legnagyobb gonddal kell őrizni és karbantartani. Sok tennivalónk van e tekintetben. Ezért gondoltuk, hogy úgymond ily jellegű anyagi áldozatot hozunk a gyerekekért, a fiatalokért. Ez egy jelképes áldozat, aminek sokkal nagyobb a gesztus-, mint az anyagi értéke, ám azt szeretnénk, ha a fiatalok éreznék, hogy együvé tartozunk, egy nagy közös család tagjai vagyunk. A szeretetet ugyanis nem lehet elméletben művelni, az csak a gyakorlatban nyilvánul meg, és ez a gesztus egy szeretetből fakadó gondoskodás. Bízom benne, hogy ez nem marad egyszeri támogatás.

Március 16-án a Munkácsi Humán-Pedagógiai Főiskola hallgatói, Kulcsár Gabriella, Kaszjanova Alexandra és Berezovszki Erika vettek részt a főiskolák és egyetemek számára rendezett megyei úszóversenyen Ungváron. 25 és 50 méteres távon bizonyították a főiskolás magyar lányok, hogy mennyire tehetségesek.

Az igyekezet meghozta gyümölcsét: a versenyzők második helyezést értek el. Muha László felkészítő tanár méltán büszke tanítványaira. Tiszta szívből gratulálunk!

A képzés kellő alapot szolgáltat ahhoz, hogy a résztvevők komoly szaktudásra tegyenek szert, s nagyobb eséllyel pályázhassanak magyarországi, valamint európai uniós forrásokra.

— A tréning a gazdasági, illetve a civil szférát érintő pályázati forrásokról szól, betekintést nyújt a pályázati adatlapok kitöltésébe és a különböző, specifikus kérdésekben. Igyekszünk minden olyan segítséget és eszközt megadni a jelenlévőknek, amelyekkel komoly, a siker lehetőségét magában hordozó pályázatot írhatnak. Tudjuk, a pályázatírás a gyakorlatban tanulható meg a legjobban, de mindenképpen meg szeretnénk a résztvevőknek adni azt az alaptudást, amelyre építhetnek a továbbiakban — tudtuk meg Kincs Gergely pályázati tanácsadótól.

A megnyitón a KMSZF elnöke a pályázati források fontosságát hangsúlyozta, s ezen források felhasználásának jótékony hatását a határon túl élő magyarokra. Kincs Gábor szerint fontos egy olyan csapat létrehozása, amely számára a pályázat, a projekt és egyéb újkeletű szavak már nem megfutamodást jelentenek, hanem lehetőséget a jövőjükre nézve.

A képzés során a résztvevők betekintést nyertek a pályázatok környezetének (piaci, intézményi, versenypiaci, partnerkeresési) elemzési módszereibe, megtanulhatták a pályázati adatlapok helyes kitöltésének fortélyait, illetve képet kaphattak a megfelelő üzleti projektterv elkészítésének mikéntjéről. Fontos szerepet kapott az elszámolások elkészítésének bemutatása, illetve a piackutatás és a különböző marketingeszközök használatának felvázolása.

A résztvevők által névtelenül kitöltött kérdőívek alapján elmondható, hogy a képzés kötetlen hangulatban és kellemes környezetben zajlott.

Papp József, Csetfalva polgármestere a falu egész közössége nevében köszönte meg a míves zászlót a KHÖT-nek és az UMDSZ-nek.

Emellett a tanácsülést követően a községek polgármesterei piros-fehér-zöld trikolorokat vehettek át ugyancsak e projekt keterében, hogy megújuljanak nemzeti lobogóink a közintézményeken. Eddig Kárpátalja-szerte közel négyszáz ilyen lobogót osztottak ki a polgármesteri hivataloknak, iskoláknak és más közintézményeknek.

A képen: Dupka György, Csizmár Béla, a járási tanács elnöke és Papp József.

Vasárnap megtelt a szalókai kultúrház díszterme. Az esemény aktualitását az adta, hogy az épp egy évvel ezelőtt választott polgármester, Bíró Sándor és a községi tanács tagjai számoltak be az elvégzett munkáról.

Újra megnyílt az óvoda, közös összefogással épül az orvosi rendelő, kerítés került a községháza elé, rendezett a terület. Jól sikerült a hazaváró falunap lebonyolítása, erősödött a kapcsolat a határon túli testvértelepülésekkel.

A jelenlévők elismerően beszéltek a polgármester munkájáról, a jobbítás szándéka sugallta a több mint 10 hozzászóló gondolatait.

A legtöbb bírálat a járási útkarbantartó vállalat és a villamos művek címére hangzott el. Jogosan. Az utak állapota még az ukrajnai átlagnál is rosszabb, a buszváró épülete csúfítja a falut, a villamoshálózat oszlopai életveszélyesek, gyakori a rövidzárlat, tönkremennek a háztartási gépek.

Bírálták a régi vezetést, mert felelőtlenül kezelte a legelő feljavítására kiutalt pénzt.

Abban mindnyájan egyetértettek: a járási vezetés többet tehetne Szalókáért, legalább azzal, hogy a központban jelentkező befektetőket a járás eme régiója felé terelgetné.

Mint egy halvány fény az alagút végén, jelent meg az egybegyűltek lelki szemei előtt a szalókai vasúti hídon elképzelt közúti határforgalom beindítása. Ez a téma nem új. Tavaly Szabó Tibor, az eszenyi Ritmus néptáncegyüttes vezetőjének személyes kapcsolatai révén a Magyar Országgyűlés elnöke, Szili Katalin is felkarolta ezt a kezdeményezést. Ezzel a lépéssel új lendületet kapna a térség gazdasági fellendülése, nem is beszélve arról, mennyire tehermentesülne a többórás várakozásról elhíresült záhonyi határátkelő.

A többórás tanácskozáson még számtalan kérdés, ajánlat, jókívánság hangzott el. Mackó István, az Ungvári Járási Tanács elnökhelyettese, Kovács Béla, a járási közigazgatás második embere, valamint Soós Kálmán járási képviselő támogatásukról biztosították a választókat.

A falugyűlés egyik fénypontja kétségkívül a község címeres zászlajának átadása volt. „Hiszem, hogy a zászló összetartó ereje megerősíti hitükben Szalóka lakosait és segít nekik megoldani a reájuk váró feladatokat” — mondta Szanyi Béla, az UMDSZ ungvári járási szervezetének ügyvezető alelnöke.

A református gyülekezet énekkara és a műkedvelők előadása tette még emlékezetesebbé ezt a napot Szalókán.

Múlt szombaton nagy tömeg gyűlt össze a városi művelődési házban a kultúra művelőinek tiszteletére. Az ünnepségen többek között megjelentek Ivan Kacsur és Brenzovics László, a megyei közigazgatási hivatal elnökhelyettesei, Jurij Hleba, a megyei közigazgatás művelődési főosztályának vezetője, Ukrajna érdemes művelődési dolgozója, Volodimir Trikur, a járási közigazgatási hivatal elnöke, Csizmár Béla, a járási tanács elnöke, Olga Bizilja, Beregszász polgármester-helyettese.

A színvonalas rendezvény szervezői között szerepel a járási tanács, illetve közigazgatás, a polgármesteri hivatal, a megyei közigazgatás művelődési főosztálya, a Szülőföldem — Kárpátalja Társadalmi Szervezet és a Vizhi—3000.

A kultúra művelőit oklevelekkel tüntették ki és érdekesebbnél érdekesebb műsorszámokkal szórakoztatták. Először a Kárpátaljai Csillagocskák énekeltek, majd a Jövő Csillagaink léptek a színre, mindkét csoportosulást a Vizhi—3000 támogatja. Nekik Jurij Hleba nyújtotta át a kitüntetéseket, melyek közül a legnagyobbakat Natalia Vasziljeva és Olena Kononenko kapta. Ezután a Szülőföldem Kárpátalja és a Vizhi—3000 által idén januárban megalapított Hét Csillag — kilenc kislány — képviselőivel ismerkedhettek meg. Az ő fő producerük Marianna Boriszevics. Szeptemberig a kilencből választják ki a hetet.

Az ünnepély keretében került sor a Beregvidék Patriótája Díj átadására is. Az azonos nevű pályázatot szintén a Vizhi—3000 és a Szülőföldem — Kárpátalja hirdette meg azzal a céllal, hogy minél több embert vonjanak be a vidék szociális, gazdasági, kulturális életébe, hogy újra felvirágoztassák itt a sportéletet. Az aktív társadalmi tevékenységért Brenzovics László, Medvigy István, a Beregszászi Foglalkoztatási Központ igazgatója, megyei képviselő, valamint Igor Szviscso megyei képviselő részesült elismerésben. Az ő tiszteletükre hangzott el először a színpadon a Szülőföldem — Kárpátalja himnuszának egyik variációja.

Ezután a Hónap embere a Beregvidéken címet adományozták oda Bihari Andrásnak, az ABO-MIX Kft. igazgatójának, a Szent Vencel Borrend nagymesterének, valamint Galajda Józsefnek, a Beregszászi Vízművek vezetőjének.

Nagy sikert aratott az Anna-Mari és Mari-Anna című rockopera, melynek a szerzője maga Heckó György, a Vizhi—3000 elnöke. A szereplők kosztümeit Mindák Viktória divattervező álmodta és valósította meg. A rendezvény során egyébként bemutatásra került 80 darabból álló kollekció is.

Az ünnepség fénypontja volt a Kárpátaljai Medve Nemzetközi Nagydíj, valamint a Vizhi—3000 díjak kiadása. A nemzetközi nagydíjat ez alkalommal Vaszil Haborec, Ukrajna érdemes művelődési dolgozója kapta.

A rendezvény Beregdédában folytatódott, ahol a vendégek megkóstolhatták a Beregvidék ételkülönlegességeit és borait.

Macsola a Beregvidék egyik legkisebb községe. A kis lélekszám, valamint az egykori kísérleti állomáshoz való tartozás szinte megpecsételte sorsát: elemi iskoláját bezárták, az óvoda épületének állapota kritikus, a községházára is ráférne egy külső-belső tatarozás. És még nem beszéltünk az utak állapotáról, a munkahelyhiányról.

Az UMDSZ-alapszervezet négy éve működik Macsolán. Azóta sokat tett a hagyományőrzés, a kultúra fenntartása terén: évente megrendezik hagyományos állami és egyházi ünnepeinket, igyekeznek különféleképpen színesíteni azokat. Nagy sikere van a faluban a húsvéti hímestojásfestő-versenynek. Örömére szolgált a lakosságnak, hogy az UMDSZ közreműködésével elkészült a falu zászlaja. Benne a csoroszlya, az eke, a búzakalász, a dohánylevél — mind a földművelést jelképezi, azt, hogy a kis község népe mindig szeretett dolgozni, tudtuk meg Biriki Erzsébettől, az alapszervezet elnökétől március 25-én az UMDSZ-aktivisták találkozóján, ahová szép számban eljöttek az emberek.

Többen is köszönetüket fejezték ki azért a törődésért, amit az UMDSZ-alapszervezet vezetőitől és tagságától kapnak: az óvodások ajándékaiért, az udvari játékokért, azért, hogy az Ukrajnai Magyar Krónikát házhoz szállítják azoknak, akik igénylik.

A találkozón jelen voltak Kádár Rozália, a járási szervezet elnöke, valamint Nagy György koordinátor, akik oklevéllel ismerték el az aktivisták — Balogh János, Biriki Erzsébet, Kondrics Ella, Rácz Enikő, Bihari Klára, Biriki Rita, Medve Ibolya, Nagy Jolán, Hudoján Berta — munkáját.

A március 23-án megtartott fórumot Ficaj László polgármester nyitotta meg, aki szólt a megoldásra váró problémákról, így a településrendezés kérdéseiről, a szemét kihordásáról és kezeléséről stb. A tanácskozáson részt vett Revák István, a helyi konzervgyár igazgatója, aki a munkalehetőségekről tájékoztatta a megjelenteket. Elmondta, hogy hamarosan beindul az újabb konzerváló részleg, ahol elsősorban helybeli dolgozókat alkalmaznak majd. Jövőre földterületeket vesznek bérbe, amelyeken zöldborsót és csemegekukoricát fognak vetni. Addig beszereznék az ehhez szükséges kombájnokat is.

Részt vett a falugyűlésen Nagy György, aki tolmácsolta Gajdos István üzenetét és jókívánságait. Továbbá ismertette, hogy milyen lehetőségek vannak a szőlészetben, a borászatban és a borturizmusban. Fontos lehetőségként említette azt, hogy egy 20 fős csoport tagjai 3 hónapos tanfolyam keretében helyben elsajátíthatnák a szőlészet és a borászat minden csínját-bínját, s így munkalehetőséghez jutnának. Az UMDSZ koordinátora szerint itt is ki lehetne alakítani olyan borvidéket, mint Egerben a Szépasszony völgye, Villány és környéke, Tokaj és környéke. Péter Csaba vállalkozó, az UMDSZ megyei képviselője kész ezt támogatni, a muzsalyi lakosságnak csak élni kell a lehetőséggel.

Probléma: Te vagy az idősebb, mindig okosabbnak kell lenned!
„Ki volt az, aki ezt a szabályt kitalálta? Miért én kapok ki azért, mert az öcsém tönkretette a távirányítót? Ő akarta mindenáron a focit nézni, miközben én egy Justin Timberlake-dalra táncoltam. Mit tehetek én arról, hogy ő a sarokba hajította azt, amikor el akartam venni tőle? Semmit!”

Megoldás: „Ne mérgelődj! Tulajdonképpen csuda jó dolog a szüleidtől, hogy téged is figyelembe vesznek. Ez ugyanis azt jelenti, hogy nem kisgyerekként tekintenek már rád, hanem érett emberként, aki nehéz helyzetekben képes meghozni a megfelelő döntést. A felmérések még azt is kimutatták, hogy azok a fiatalok érettebbek a korosztályuk tagjainál, akiknek fiatalabb testvérük van. Erre büszke lehetnél!”

Probléma: Nemek harca

„Könnyű nektek!” — mondja mindig egy haverom a sikeres vizsgáim után. Sejtem, mire gondol: mini szoknya meg ilyesmi. Az persze eszébe sem jut, hogy a fiúknak minden egyszerűbb, hiszen semmit sem vesznek a lelkükre. Illetve hogy is van ez? Kinek könnyebb az élet kisebb-nagyobb útvesztőiben elevickélni: a lányoknak vagy a srácoknak?

Megoldás: „Bárcsak lennék én is férfi, s nem élném át a kínt, míg a hideg gyanta felszakít! Fájdalmunkat egy sem érzi, csak flegmán ránk tekint, hogy miért szúrsz már megint!” — énekli ezt egy magyar együttes. Ha azonban elgondolkodunk, biztosan rengeteg érv szól amellett, miért jó mégis nőnek lenni. Mint ahogyan férfinak lenni is az. Csak némi humorral és öniróniával kell belenyugodni abba, amit már a sors eldöntött helyettünk.

Probléma: A szerelem hullámhosszán

„Most van egy barátom, akit nagyon szeretek, de én nem vagyok benne biztos, hogy ő is szeret, mert mostanában nem hív fel, és nem nagyon beszélünk. Nagyon eltávolodott tőlem. Mit tegyek? Szakítsak vele?”

Lapunk március 7-i számában arról tudósítottunk, hogy megalakult az Ungvidéki Határmenti Önkormányzatok Társulása, majd a Kárpátalja Mackó István cáfolatát tette közzé. Felkértük hát Szanyi Bélát, a Társulás titkárát, öntsön tiszta vizet a pohárba. Van Társulás, vagy nincs Tárulás?

— Van! Ahogyan az Önök lapja közölte, megalakult az Ungvidéki Határmenti Önkormányzatok Társulása. Az alapítók között az önkormányzatok olyan prominens személyei vannak, mint Ember Balázs kisdobronyi, Szilvási Zoltán nagydobronyi, Molnár Sándor gálocsi, Kovács Ferenc eszenyi, Malomka Galina tiszaásványi polgármesterek, akik sok éve élvezik választóik bizalmát, de a nemrég megválasztottak közül is ott van Bíró Sándor szalókai és Kotljár Mária tarnóci tanácselnök. A jegyzőkönyv tanúsága szerint, az alapítók elfogadták a Társulás alapszabályát, valamint megválasztották a tisztségviselőket: Székovszky Natália, Ember Balázs, Mackó István, Molnár Sándor, Majoros Mónika és szerény személyem.

Mégis, mi válthatta ki Mackó István cáfolatát? Nem akarok feltételezésekbe bocsátkozni, de néhány gondolatomat megosztanám az olvasókkal.

Sajnálom, hogy ismét az újságon keresztül próbáljuk tisztázni a magyarok között felmerülő félreértéseket. Lehet, hogy sajtópolitikai szempontból ennek más a megítélése, de a magyarság csak veszíthet azzal, ha arra használjuk a lapokat, hogy egymást marjuk.

Sajnálom azokat a köztiszteletnek örvendő polgármestereket, akik részt vettek az Ungvidéki Határmenti Önkormányzatok Társulása alakuló ülésén, mert egy „m” betű mögé bújt újságíró felelőtlenül kétségbe vonja szavahihetőségüket.

Sajnálom Mackó Istvánt, aki bár a KMKSZ kvótája alapján lett megválasztva az Ungvári Járási Tanács elnökhelyettesévé, minden szinten azt hangoztatta, hogy ő a járás magyarságának összefogásáért dolgozik. Amint a „cáfolatból” kitűnik, azt nem is ő írta. Nagy a gyanúm, hogy azt az „m” betűt kizárólag felső utasításra kaparta össze. Szilárd meggyőződésem, Mackó István nem süllyedhet olyan mélyre, hogy kétes pártérdekek miatt hazudjon azoknak a polgármestereknek, akikkel egy asztalnál ült Nagydobronyban.

Sajnálom az „m” betűnek kenyeret adó újságot, valamint az újság ars poeticáját irányító tisztségviselőket, akik rosszul értelmezett önző politikai felfogásból lejáratták Mackó Istvánt azok szemében, akikkel neki még éveken át együtt kell dolgozni.

Európában 1971 óta méltatják az erdészeti világnapot, és idén már Ukrajna erdőgazdaságai is csatlakoztak ehhez a kezdeményezéshez. Március 21-én — a tavaszi napforduló idején — került megrendezésre Az erdők jövője a te kezedben van összukrajnai rendezvénysorozat, amelyhez Kárpátalja erdőgazdaságai is csatlakoztak. A rendezvény házigazdájának szerepét a Nagyszőlősi Erdőgazdaság kapta. Rendhagyó módon munkával ünnepeltek az ugocsai erdészek és iskolások.

Szőlősegres határában — az erdészet munkatársainak irányítása mellett — 3,2 hektár kaszálót telepítettek be kocsánytalan tölggyel és mocsári kőrissel a helyi középiskola tanulói. A munkából nemcsak a nebulók vették ki a részüket, hiszen a nemes cél érdekében ásót ragadott Ivan Pecser, a megyei erdőgazdálkodási osztály helyettes vezetője, Feliksz Gerbut, a Kárpátaljai Erdészeti Kutatóintézet igazgatója, valamint Hilmar Fioljmi, az ukrán—svájci Forza erdőgazdálkodási program nemzetközi koordinátora és szaktanácsadója is.

A Szőlősegresen megkezdett munka a salánki tölgyesekben folytatódott. Ott egy tavaly kitermelt 120 éves mocsári tölgyes helyén 2,2 hektáros területet ültettek be facsemetékkel a Salánki Mikes Kelemen Középiskola lelkes önkéntesei.

A gyerekek ezután érdekes erdei Ki mit tud?-on vehettek részt, melyen Vaszilij Sztaroszta erdőmérnök vizsgáztatta a fiatalokat alapvető erdészeti kérdésekből. A megmérettetés első három helyezettjét számítógépes játékkal és zsebrádiókkal jutalmazta az erdőgazdaság. M. I.

A megyeszékhelyen, a Petőfi téren lévő egyik épület pincéjében építési munkálatok közben egy rozsdás, lövedékre hasonlító fémtárgyra bukkantak. A helyszínre érkező szakemberek megállapították, hogy egy második világháborús tüzérségi lőszerről van szó. A veszélyes tárgyat elszállították és megsemmisítették.

Beregszentmiklós közelében gázolás történt: egy autó elütött egy kerékpárost. A 41 éves nő lába a balesetben olyan súlyosan megsérült, hogy amputálni kellett. A gázolót, aki segítségnyújtás nélkül elmenekült a helyszínről, keresi a rendőrség.

A rendőrség munkatársai nemrég 30 erősen ható pszichotrop anyagot tartalmazó kapszulára bukkantak a Szolyvai Járási Kórház egyik osztályvezető főorvosának dolgozószobájában.

Asztélyban, a helyi határátkelőn egy magyar állampolgár Volkswagenjében 20 kábító tablettára bukkantak vámvizsgálat közben.

Súlyos agyi és koponyasérülésekkel szállítottak kórházba a minap egy 47 éves szlatinai férfit. Kiderült, hogy az illetőt 76 éves apja próbálta egy üveggel „nevelni”.

A munkácsi járási Berezinka településen egy metál színű Mercedes elgázolt egy kerékpárost. Vezetője segítségnyújtás nélkül továbbhajtott. Az 56 éves férfit kórházba kellett szállítani.

Szolyván egy tízéves helyi iskolás került egy Daewoo Lanos kerekei alá. A vizsgálat során arra kell választ találni, hogy az autót vezető 21 éves munkácsi fiatalember vagy a kisfiú volt a vétkes a balesetben.

Nagyszőlősön egy 78 éves nyugdíjast gázolt el autójával egy 24 éves fiatalember. A vizsgálat során kiderült, hogy az idős férfi nem a kijelölt helyen próbált átkelni az úttesten.

A Nagyszőlősi járás egyik településén lángok csaptak fel egy 47 éves helyi lakos portáján: 8 tonna széna és az abora égett el. Az előzetes adatok szerint a kár közel 4 000 hrivnyát tesz ki. A vizsgálat során a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy nagy valószínűség szerint gyújtogatás történt.

A megyeszékhelyen egy férfi nem hitt a szemének, amikor reggel csak a hűlt helyét találta régi Moszkvicsának. Azonnal bejelentést tett a rendőrségen. A nyomozás során kiderült, hogy a kocsit egy 13 éves helyi iskolás kötötte el.

Szolyván pénzt „gyártott” egy 14 éves helyi tanuló. A fiú színes fénymásolón hamisított egy tíz- és egy egyhrivnyást, majd osztálytársainak adta a bankókat, akik élelmiszert akartak venni az iskolai büfében, ám lebuktak...

Az ungvári határátkelőn egy csernyivci lakos kisbuszban szállított holmijának átvizsgálása közben egy szétszerelt Suzuki és egy Honda motorkerékpárra bukkantak. Az a kisebb baj, hogy a járművekről nem tett említést a vámnyilatkozatban. A nagyobb gond az, hogy kiderült: a kétkerekűeket Olaszországban lopták el.

Helytelenül megépített kémény okozott tüzet a hegyvidéki városban. A tető, a padló, a falak és a bútorok égtek meg a tűzben. A kár körülbelül 30 ezer hrivnyát tesz ki. Szerencse, hogy emberéletet nem követelt a tűzeset.

Nagyberezna egyik lakásának hálószobájában halva találták a gazdasszonyt. A helyszínre érkező nyomozók, szakemberek megállapították: a 32 éves nő halálát kegyetlen verés okozta. Kiderült, hogy a gyilkossággal az áldozat 40 éves élettársa gyanúsítható. A férfi gyakran italozott. Legutóbb is felöntött a garatra és halálra verte a fiatal asszonyt.

89. Kovács Sándor

Kihasználva a Kárpát-koszorú nyújtotta természetes védelmi adottságokat, a cél az ország belseje felé vezető szűk folyó- és patakvölgyek, szorosok lezárása volt. Az ezerméteres hegyek között nagyobb csapatok támadása lehetetlen, a kisebb egységekkel pedig a portyázó határvadászok sikeresen felvehetik a harcot. A történelmi határon belül, attól mintegy 15—25 km-re a Malomrét—Havasköz—Vezérszállás—Volóc—Ökörmező—Felsőszinevér—Alsókalocsa—Oroszmokra—Királymező—Kőrösmező—Rahó—Tiszabogdány vonalon egy-egy völgyzár épült. Az Árpád-vonal völgyzárait rendszerint 15—20 lőrés nélküli betonbunker erősítette. A betonbunkerek falvastagsága 60—100 cm volt. A nagyobb méretűek (9 m2 alapterületű) első tere egy raj számára szolgáltak az ellenséges tüzérségi előkészítés idején és más alkalmakkor óvóhelyként. A hátsó, leválasztott részében raktározták a lőszert és az élelmet. A kisebbek (6 m2) egy fél raj befogadására voltak alkalmasak. A betonbunkerekből futóárkok vezettek a nyílt tüzelőállásokhoz. A körkörösen védhető védelmi rendszer állásai a hegyoldalban egymás fölött, kölcsönös tűztámogatásban helyezkedtek el. A völgyek lezárására műszaki akadályok egész sorát alkalmazták: az utakat, a folyók és patakok harckocsikkal és gépjárművekkel járható medreit harckocsi-akasztó betongúlákkal tették járhatatlanná, a völgyeket elaknásították, a harckocsik hegyoldalakban való mozgását beton támfalakkal akadályozták meg, az úttesteken vasbeton sorompókat, betonszekrényeket állítottak, amelyek között csak kanyarogva, lassan, a védekező tűzerő számára biztos célpontként lehetett haladni.