Köszöntőjében a külügyminiszter asszony elmondta, hogy időnként nagyon nehéz körülmények között kell megőriznie az itteni magyarságnak kultúráját, oktatását. Ezért is jó dolog, hogy vannak, akik nem kérdezik, ki mit tesz, hanem maguk járulnak, mégpedig jelentős mértékben hozzá ehhez. „A színház például egy olyan közeg, amelyik talán az egyik legfontosabb helyszíne annak, hogy nemcsak az anyanyelvet lehessen megőrizni, hanem annak minőségét is. A könyvtár a másik ilyen, ahol hozzá lehet jutni a kultúrának azon részéhez, ami összeköti a kárpátaljai és a magyarországi magyarságot, amely hozzájárul ahhoz, hogy folyamatosan fenn lehessen tartani ezt a kapcsolatot. Egy gyereklap, amely a gyerekeknek segít abban, hogyan olvassanak magyarul. A hagyományok őrzése, az iparművészet, a művészet nyelve, ami szintén nagyon fontos segítséget jelent a kultúra, az identitás megőrzésében” — mutatott rá.

Göncz Kinga köszönetet mondott az ünnepelteknek áldozatos munkájukért, további sikereket kívánt számukra, majd átadta a magas kitüntetéseket. Kimagasló érdemeire való tekintettel a magyar államfő a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjét adományozta Balázsi Józsefnek, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház igazgatójának, míg Prófusz Marianna tanár, Ukrajna érdemes népművésze, Horváthné Somogyi Ilona, a megyei könyvtár magyar és idegen nyelvű osztályának vezetője, a Kárpátaljai Magyar Könyvtárosok Egyesületének korábbi elnöke és P. Punykó Mária tanár, az Irka c. gyermeklap főszerkesztője a Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet vehették át.

A külügyminiszter asszony elmondta, hogy a kishatárforgalom beindítását még jóvá kell hagynia az Európai Bizottságnak. A testület elvi jóváhagyását már megadta e projekthez, még az írásos anyagokra van szükség.

A megállapodás mostani aláírása az ukrajnai választások miatt volt sürgős, attól féltek ugyanis, ha most nem tudják megkötni, a későbbiekben elhúzódhat az ügy. „Semmiképpen nem szerettük volna, ha január 1-jét úgy éljük meg, hogy nincs biztosítva minél több ember számára a határátlépés eme, könnyített formája” — húzta alá.

Lapunk azon kérdésére, hogy Gajdos István, az UMDSZ elnöke többször is felvetette a vízum, illetve a kishatárátlépő díjának valamilyen formában, módon való visszatérítését, Göncz Kinga elmondta, hogy itteni látogatása során is szóba került ez a kérdés. A külügyminiszter asszony hangsúlyosan szólt arról, hogy a lehető legszélesebb körre igyekeznek kiterjeszteni a díjmentességet: nem kell majd fizetniük például a nyugdíjasoknak, gyerekeknek, gyógykezelésre utazóknak, fogyatékosoknak és kísérőiknek stb. „Azon dolgozunk, hogy ahol lehet, ott több évre szóló vízumot tudjunk kiadni, tehát gyakorlatilag aki egyszer befizeti a vízumdíjat, akkor az évekre kapja azt meg”.

Elmondása szerint az EU számára elfogadhatatlan a díjak személyre szóló visszatérítése, de gondolkodnak azon, hogy ha más formában ugyan, de visszajuttassák ezeket az összegeket a határon túli magyarságnak. „A vízumdíjak bevételét nem akarjuk elvenni, hanem a már létező támogatáson felül vissza akarjuk juttatni a kárpátaljai magyar közösségnek!” — zárta a beszélgetést Göncz Kinga.

P. S. Sajtóhírek szerint az anyaországban tovább gondolkodnak azon, hogyan kaphatnák vissza a kárpátaljai magyarok a vízumdíjat. Szó van például arról, hogy egy, a magyar—magyar kapcsolattartásért létrehozandó alapítvány bonyolítaná ezt.

Gyurcsány Ferenc a rendezvényen mondott beszédében a határon túli magyar közösségek egységének fontosságát hangsúlyozta. Kiemelte: az azonosságot kell keresni, mert ez tudja erőssé tenni a határon túli magyar közösségeket.

Az egység követelménye felülírja a különbségek felmutatásának érdekét, és aki az egység megbontását tűzi ki célul, az a határon túli magyar közösségek gyengítését fogja elérni — közölte a miniszterelnök.

A kormányfő szerint nem szabad kisebb-nagyobb jelet tenni a történelmi nemzet és a politikai közösség közé, mert más és más a funkciója a nemzethez, illetve az államhoz tartozásnak, más eszközökkel is kell szolgálni. Nincsen demokrácia feleselés, viták nélkül, de nincsen nemzet összetartó erők nélkül — vélekedett Gyurcsány Ferenc.

A különtámogatásról azt mondta: a kormány célja, hogy a nagy nemzeti kérdéseket kiemelje a jelen megosztó, sokszor pártpolitikai vitái közül. Gyurcsány Ferenc szerint a támogatási rendszer új eleme ilyen: segít abban, hogy a határon túli magyarok ápolhassák kultúrájukat, megőrizhessék identitásukat. A negyven intézménynek és programnak juttatott 677 millió forint nem függ a költségvetési vitáktól.

Gyurcsány Ferenc kitért arra, hogy azok a közös történelmi, nemzeti intézmények kerültek be a támogatási körbe, amelyek jelentősége messze túlmutat a közösségben betöltött szerepüknél. Sikeresnek nevezte a kormány határon túli magyarokat érintő politikáját, amely három elvre, a be nem avatkozásra, a szolidaritásra és a hosszú távú, biztonságos támogatási rendszerre épül és már intézményesen is működik. Messzebbre tekinthetünk — hangoztatta, hozzátéve: a határon túli magyarság támogatásában végre stratégiai építkezés zajlik a korábbi rombolás és illúziókeltés helyett.

Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt (MEH) vezető miniszter a sajtótájékoztató után a távirati irodának beszámolt arról, hogy a 677 millió forint a MEH költségvetésében szerepel és szerződések alapján jövőre kezdik kifizetni.

Csáky Pál, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) elnöke elmondta: tájékoztatta a miniszterelnököt is arról, hogy javasolni fogja a szlovákiai magyar óvodai rendszer fejlesztését, valamint a magyar pedagógusok támogatását.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke közölte: elégedett, mert három, számukra nagyon fontos intézmény is kap támogatást, ugyanakkor szeretnék, ha valamelyik magyar színház vagy a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet is bekerülne a támogatott körbe.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ügyvezető elnöke arról beszélt, hogy több intézményt javasoltak, mint amennyi végül a támogatást megkapta, de megértik, a magyar költségvetés most ennyit engedhet meg. A szándék a fontos, mivel erre már évek óta szükség lett volna — mondta.

Gajdos István, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) elnöke az Ukrajnai Magyar Krónikának elmondta, hogy mind a három magyar nyelvű felsőoktatási intézmény, a szórványgondozás, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, illetve a múzeumok és a skanzen támogatását javasolták, támogatták az egyházak oktatási intézményeinek, illetve karitatív projektjeinek jelölését is.

Hétfőn Beregszászban tartotta soros ülését a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása (KHÖT). Ennek napirendjén számos, a kárpátaljai magyarságot kiemelten foglalkoztató kérdés szerepelt.

A polgármesterek, szakértők például áttekintették, hogyan lehetne kiépíteni a központosított ivóvízellátást, illetve a hulladék begyűjtését és feldolgozását a magyarlakta településeken.

A résztvevők emellett áttekintették a Beregvidék magyarlakta falvainak fejlesztési programját, illetve a Szülőföld Alap által támogatott KHÖT-programok — E-centertelenet, címeres zászló, a falusi turizmushoz felnőttképzés stb. — megvalósulását is.

 Interjú három tételben

— Ukrajna függetlenségével sok korábbi probléma megoldódott, viszont jelentkeztek újak is. Ön miként látja ezt?

— Mindennap számos problémával kell szembesülniük az embereknek. Ezek között sok olyan kérdés, probléma van, ami a rendszerváltással — a politikai mellett a gazdaságira is gondolok —, a nemzeti kulturális önazonosság megőrzésével és a területfejlesztéssel kapcsolatos. El szeretném azonban mondani azt is, hogy az 1991 óta eltelt több mint másfél évtized alatt ezeken a területeken számos kérdésben jelentős előrelépés történt.

— Egyértelműen igen a válasz! Van egy bizonyos alap az előrelépéshez, de mindezek mellett továbbra is sok problémával kell szembesülni, és naponta jelentkeznek újabb kihívások.

— A jövő feladatai közül nem lehet kiragadni csak a gazdasági, kulturális, esetleg az oktatási részeket, mert azok több más dologgal együtt egy egészet alkotnak. Most csak az érthetőség kedvéért bontjuk részekre azt.

A gazdaság területén például nagy jelentőséggel bír a vállalkozásbarát szabályozás kialakítása, a vonzó beruházási környezet megteremtése, s végül, de nem utolsósorban a gazdaság le-galizálása, kifehérítése.

Nem kell különösebben bizonygatnom, hogy azok a gazdasági alapok, amelyeken most szerveződik a közösség élete, fejlődésben vannak. Országos és megyei szinten is kialakultak a piacgazdaság alapjai, rendszerei. Ezeket az új formákat a lakosság folyamatosan megszokja, hozzájuk idomul, megtanulja azokat.

— Én egy másik, Ukrajnában sokat emlegetett mondással válaszolnék a kérdésre: a fuldoklók megmentése maguknak a fuldoklóknak a feladata… Azaz: ne várjuk az államtól, hogy majd gondoskodik arról a bizonyos sült galambról, aminek a szánkba kellene repülnie... Aki teheti, gondoskodjon maga a kenyeréről, s ami nem kevésbé fontos, ha bejön a számítása a vállalkozásban, akkor lehetőség szerint másoknak is adjon munkát s általa kenyeret.

Örömmel tapasztalom, hogy rengeteg vállalkozás indult be. Ezért is tartozik az aktuális feladatok közé a vállalkozásbarát környezet és a vonzó beruházási környezet megteremtése.

— Sajnos, a régi rendszer csökevénye az a beidegződés, hogy ami közös, az mindenkié, azaz erkölcsi gátlás nélkül eltulajdonítható. Egyes elemzések szerint a ténylegesen befizetendő összegeknek alig a fele fut be! Nagyon fontos ennek a sztereotípiának a felszámolása, az adófizetési morál emelése, hiszen általuk jelentősen gyarapodhatnak a közpénzek. Ez pedig lehetővé teszi majd a gazdaságból megszerzett személyes jövedelmek és a közös pénztárca, azaz a községi, járási, megyei büdzsé növekedését is, s értelemszerűen több jutna a szociális, kulturális, egészségügyi és egyéb programok finanszírozására.

— Ön sokat harcolt és harcol a helyi önkormányzatok jogaiért. Miért ennyire fontos ez?

— E kérdés szorosan összefügg az előzőekkel. Ha marad az a rendszer, amelyben helyi kiskirályok rendezik a gazdaság ügyeit, akkor nem lehet beszélni beruházó és vállalkozásbarát környezetről, mert ezek a személyek csak a saját monopóliumukat védik, közvetve saját zsebüket tömik. Ezt a rendszert pedig csak úgy lehet lebontani, ha a helyi önkormányzat sokkal nagyobb teret nyer. Ez lenne a megoldás. Amennyiben ezek a változások nem történnek meg, akkor a várt eredmények ellenkezője fog bekövetkezni! Sajnos, már van rá példa…

— Ha a távlatokról beszélünk, egyértelmű, hogy kiemelt feladatként kell kezelnünk ezt a kérdéskört. Egész Európában pozitív hozadéka van ezeknek a fejlesztéseknek, jó példa tehát van előttünk.

Egyébként egy egész komplexumról kell beszélnünk a térségfejlesztést illetően. Az államnak és az önkormányzatoknak meg kell teremteniük a beruházási környezet műszaki infrastruktúráját. Az utakat, a vízellátást, az energiaellátást és a környezetvédelmi feltételeket, amelyek megléte lehetővé teszi majd a vállalkozások működését. Ehhez helyi, állami és eu-s forrásokból végre kellene hajtani több, elsősorban az infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos feladatot.

— Örülök annak, hogy a kárpátaljai magyarság központjában számos előremutató projektet dolgoztak ki, s amelyek közül néhány már be is indult. Nagyon fontos lenne például a Vásárosnamény és Beregszász közötti útszakasz rekonstrukciója, ezen belüli a Beregszászt elkerülő útszakasz megépítése, illetve a teherforgalom beindítása az Asztély—Beregsurány átkelőn, ami teljes értékű teherforgalom lebonyolítását tenné lehetővé a térségben. Ha mindez megvalósulna, az lehetővé tenné a térség bekapcsolását az Európai Unió gazdasági vérkeringésébe.

Emellett a hulladékgazdálkodási program, az ivóvíz, a szennyvízelvezetés és -tisztítás is azon projektek közé tartozik, amelyeket egy parlamenti képviselőnek kellene megoldania a helyi önkormányzatokkal összefogva.

— Az infrastrukturális fejlesztéseknek harmonikusan kell illeszkedniük azon intézményrendszerek fejlesztéséhez, amelyek nemzeti önazonosságunk, szellemi örökségünk megőrzését, gyarapítását, továbbadását célozzák. Kiemelt fontossággal bír például az oktatás fejlesztése, beleértve a gyermekintézmények fenntartását, korszerűsítését, fejlesztését. Nagy jelentőséggel bír az oktatás modernizálása, hogy gyermekeink tudásszintje ne maradjon el sem az országos, sem az európai nívótól.

Időszerű feladat a magyar nyelven történő felsőoktatás fejlesztése, korszerűsítése, beleértve az Ungvári Nemzeti Egyetemen, a beregszászi főiskolán s végül, de nem utolsósorban a Munkácsi Humán-pedagógiai Főiskolán folyó magyar nyelvű képzést.

Újra megnőtt a kereslet a munkaerőpiacon a képzett szakmunkások iránt: az új vállalkozások, az új létesítmények egyre inkább igényesebbé válnak e téren. Fontos tehát, hogy olyan szakmákra képezzék a fiatalokat, amelyekben el is tudnak helyezkedni a végzősök, amelyekre igény van, illetve igény lesz rá hamarosan. Ennek fényében jó kezdeményezés a Jánosi Mesterképző Akadémia létrehozása.

Nagyon érdekes, értékes projektnek tartom a Kápátaljai Magyar Művelődési Intézet létrehozására irányuló elképzelést. Annál is inkább, mivel egy a magyarság történelmét tekintve amúgy is frekventált környezetben, az egykori Bethlen kastélyban kapna helyet számos, meghatározó magyarságintézmény.

— Mindenki tisztában van azzal, mekkora károkat okoz közösségünknek, hogy ez az együttműködés mindeddig nem jött létre. Pedig az előttünk álló célok elérésének, a magyar közösség közéletben és politikában való hatékony megjelenítésének mindenképpen feltétele a szervezetek közötti konszolidált, harmonikus együttműködés. Ezért is vagyok én az összefogás híve!

Ezúton szeretném felhívni az illetékesek, a választópolgárok, a közvélemény figyelmét arra, hogy a szeptember 30-i előrehozott parlamenti választási kampányt számos törvénytelenség és visszásság kíséri. Ezek kitetszenek a kampányban részt vevő személyek különböző megnyilvánulásaiból, cselekedeteiből. Törvénytelen az állami tisztségviselők és vezető beosztású személyek részvétele az agitációs folyamatban. Törvénytelen, hogy a megyei, járási közigazgatások vezetői személyesen szerveznek és vezetnek választási kampánygyűléseket. A jog lábbal tiprása, hogy magánbeszélgetéseken a különböző települések és intézmények vezetőit valamely politikai párt támogatására igyekeznek rávenni, s a követelés megtagadása esetén komoly szankciókat, akár a munkahelyről való elbocsátást helyeznek kilátásba.

Az ilyen eljárás elfogadhatatlan, méltóságában sérti a becsületes embereket.

Törvénytisztelő, a demokrácia, a szabad véleménynyilvánítás és a szabad választás joga iránt elkötelezett személyként mindezeket nem hagyhatom szó nélkül. Tiltakozom a jogszabályokra fittyet hányó cselekedetek ellen. Bízom abban, hogy a választópolgárok nem a fenyegetéssel társuló ígérgetésekre, hanem a választás szabadságára adják voksukat.

Nehéz, sőt súlyos napok vannak mögöttünk, s talán még nehezebbek várnak ránk.

Nyugi, nyugi. Nem a választásokról kívánok morfondírozni. A kampányhangulatot már úgy megszoktuk, mint a szén-monoxiddal dúsított levegőt. Élni sem tudnánk nélküle.

Egészen más nehézségek is fenn forognak. Forognak itt fenn. De, mondhatnám úgy is: itt forognak fenn.

Szóval: vannak.

Hogy fogalma sincs a T. Olvasónak arról, mire is gondolok?

Na, tetszik látni, ez jellemző!

Mert csak az a politika, az a politika. És még egyszer a politika.

Akkor mondok néhány nehézséget, sőt súlyosságot (bár ez eléggé nyakatekert kifejezés).

Itt volt például az aszály meg a jégverés. Bizony, egyik sem tette könnyűvé a föld művelőjének életét. A termést nem tette teljesen tönkre, így aztán aratni, szüretelni mégiscsak kell, viszont a kemény munkának csekély eredménye lett.

Aztán, ugye, itt volt (van, lesz) az áraknak az ő emelkedése. (S a jövedelmeknek inflálódása.)

Hogy miért három, ami eddig kettő, legfeljebb kettőötven volt? Miért hatvan deka, ami eddig legalább hetvenet nyomott?

…azt kérdezni se’ jó… mert hol van már az olcsó tavalyi hó… (Na, most aztán a szegény műfordítók foroghatnak a sírjukban. Villon urunkról már nem is beszélve.)

Ilyen ósdi termékkel ugyan nem szolgálhatok, viszont új furcsaságokkal igen. Például egészen jutányos áron kínálhatok guargumis mindenféléket és kutyagumis egyebeket. S ha néhány nap múlva tetszenek jönni, lesz ólmozott vadnyúl, vizezett, lánconérlelt lőre tengeri kukoricabogárral dúsítva, garantáltan vegetáriánus virsli és… és (!) teljesen politikamentes választás.

Na, tetszik az étlap?

 A jószomszédság napja

A Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal, a Beregszászi Járási Tanács és a Beregszászi Városi Tanács közös szervezésében szeptember 22—23-án immár 44. alkalommal került megrendezésre a Beregvidéki Barátság Fesztivál. A rendezvény első napjának a városi amfiteátrum adott otthont. Az ünnepélyes megnyitón a jelenlévőket elsőként Volodimir Trikur köszöntötte. A közigazgatási hivatal elnöke fontosnak tartotta a szép hagyománnyal rendelkező fesztivál folytatását. Mint mondta, a Beregvidéket sok nemzetiség lakja, s ez a fesztivál mindenkié. Volodimir Trikur kiemelte, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a kis- és középvállalkozók segítésére, a kultúrprogramok támogatására. A fesztivál megszervezése is ezt bizonyítja.

Gajdos István elmondta, hogy a járási fesztivál mottója: barátság határok nélkül. Mi sem bizonyítja jobban ennek igazát, mint az, hogy mintegy ajándékként Magyarország és Ukrajna külügyminisztere aláírta a kishatárforgalom megnyitásáról szóló szerződést. — Meggyőződésem, hogy a kishatárforgalom enyhíti majd Magyarország schengeni csatlakozásának ránk vonatkozó negatív következményeit. Emellett arról sem szabad megfeledkezni, hogy más előnyeink is származhatnak az EU közelségéből. Gondolok itt a határ menti és a határon átnyúló együttműködésre. A mostani rendezvény is hozzájárul ahhoz, hogy erősítsük az együttműködést s még szorosabbá fűzzük kapcsolatainkat — mondta Beregszász polgármestere.

Csizmár Béla a barátság, az összetartás ünnepének nevezte a rendezvényt. — A fesztivál alkalmat ad arra, hogy bemutatkozzunk, elsősorban gyermekeink. Azt kívánom, hogy gyermekeink bízzanak önmagukban, és öregbítsék Kárpátalja hírnevét — emelte ki a járási tanács elnöke.

Az ünnepélyes megnyitót követően kezdetét vette a kultúrműsor, azaz a járás hagyományőrző együtteseinek a bemutatkozása.

A fesztivál másnapján a Barátság Stadionban két meccsre is sor került. Elsőként a Badalói SE mérkőzött meg a Bereg-FOODS FC-vel (Muzsaly) a VIZHI—3000 kupáért. Az izgalmakban gazdag mérkőzés a hosszabbítás után is csak 0-0 volt. A döntés maradt a 11-esekre. Ebben Badaló csapata jobbnak bizonyult, tehát ő vihette haza a kupát.

Rövid szünet után a megyei labdarúgó-szövetség és a VIZHI—3000 Nemzetközi Tanács Alkotó Központ közös szervezésében került sor a második futballmérkőzésre a VIZHIBU Szuperkupáért. Ezen a megyei bajnok, a Szolyva Avangard mérte össze erejét a Munkácsi FC-vel. A csapatok itt sem bírtak egymással, így újra hosszabbítás következett, mely megintcsak nem hozott döntést. A 11-es rúgásokat követően a munkácsiak örülhettek, megszakítva ezzel a szolyvaiak négyéves veretlenségét a kupáért folytatott harcban.

-csillag-

A hét végén Fertősalmás népe immár negyedik alkalommal rendezett feledhetetlen falunapot. A rossz nyelvek szerint csak Világvégének nevezett település lakosai ismét bebizonyították, hogy a román és magyar határ csücskében igencsak tudnak mulatni a népek. Az UMDSZ szervezésében lebonyolított falunapi rendezvény természetesen — Bíró Vencel alapszervezeti elnök szervezőmunkájának köszönhetően — mini focibajnoksággal vette kezdetét, melyen részt vett a fertősalmási határőrlaktanya és a település Oncsa részének csapata, valamint a fertősalmási vállalkozókat tömörítő Józan Iparosok nevezetű formáció is. A barátságos mérkőzések mellett amolyan mezőgazdasági „ki mit tudott termelni” versenyre is sor került, melyen a legnagyobb elismerést Ócsvári Kati néni több mint fél mázsás sütőtöke kapta.

A jó hangulatú „bemelegítést” követően Botos Csaba polgármester hivatalosan is megnyitotta a rendezvényt, melyet megtisztelt jelenlétével dr. Tóth Mihály, az UMDSZ tiszteletbeli elnöke, Zubánics László, az UMDSZ Országos Tanácsának elnöke, Kocsis Mária, a KAMOT Jótékonysági Alapítvány elnök asszonya és Bartha József, a Nagyszőlős Járási Tanács elnökhelyettese is.

Dr. Tóth Mihály ünnepi beszédében aláhúzta: ez a megmozdulás ékesen bizonyította, hogy a Túrháton lakó emberek mennyire összetartóak és hagyománytisztelők, hiszen a falu apraja-nagyja magáénak érezte ezt a napot.

A falunapon felléptek a környező települések, oktatási intézmények és a Tiszapéterfalvi Kultúrház növendékei. A mulatság hajnalig tartó utcabállal ért véget.

Szeptember 16-án a munkácsi járási Alsókerepecen is falunapot tartottak. Az ünnepséget a település polgármestere, Molnár Magdolna nyitotta meg. Köszöntötte az egybegyűlteket, valamint a vendégeket, akik között ott voltak Máté Gyula, az UMDSZ munkácsi járási szervezetének elnöke, Dercen polgármestere, Nagy György, az UMDSZ koordinátora és a környező települések polgármesterei.

A kultúrprogram keretében a helyi műkedvelők színes műsorral kedveskedtek a jelenlévőknek. A nap fénypontját a Kijevből érkezett énekes, Viktor Grin érdemes művész fellépése jelentette.

Jelen voltak a falunapon a Szentmiklósi Gyermekotthon növendékei is, akik jól érezték magukat, vidáman szórakoztak.

A községi tanács, az UMDSZ helyi alapszervezete, valamint Paulovics Csaba vállalkozó szervezésében rendezték meg a falu napját vasárnap Szürtében. A rendezvényen sor került a település zászlajának ünnepélyes átadására. A lobogót Kőszeghy Elemér, az UMDSZ alelnöke, megyei képviselő adta át Puskár Árpád polgármesternek és Zsoffcsák Klárának, a helyi iskola igazgatójának. Ezt követően Kótyug Zsolt református lelkipásztor és Mikulják László római katolikus pap Isten áldását kérték a zászlóra.

A kultúrprogram keretében felléptek többek között a téglási Rózsa népdalkör, valamint a kultúrház tagjai. Az amúgy is jó hangulatot emelték Pitkin humorai, illetve az, hogy az igazi Kárpáti Igaz Szó élő újságot rendezett. A délutáni órákban különböző sportvetélkedőkre került sor a mozgást kedvelők legnagyobb örömére.

A falunap hajnalig tartó bállal ért véget.

Valaha az epés nyelvű „hírharangok” úgy gúnyolták Csepét és a környező településeket, hogy „Csepe, Csoma, Heteni — nincsen benn mit enni”. Nos, az egykori csúfolódók alaposan meglepődtek volna, ha valamilyen csoda folytán részt vesznek a második alkalommal megrendezett csepei falunapon, hiszen a magyaros gulyás és az ukrán saslik illata is elég lett volna az állítás megcáfolásához. No de egy igazán fergeteges falunap nem csupán az eszem-iszomról szól. A csepeiek azt is bebizonyították, hogy a kondérok tartalma mellett a kulturális csemegéket is igencsak finomra tudják fűszerezni.

Hogy ehhez mi kellett?

Elsősorban igazi közösségi szellemmel áthatott falusi emberek, Ugocsa legjobb cigányzenészei, a Nevetlenfalui Művészeti Iskola cicababa tánckara, a Kokas Károly zenetanár dirigálta Tiszapéterfalvi Népzenei Együttes, a Csetneki Band, no meg a Gyulai Széplányok tánc- és énekformáció. Bizony, az UMDSZ dr. Tóth Mihály által vezetett csapata, valamint Oleg Ljubimov, a Nagyszőlősi Járási Tanács elnöke és helyettese, Krasznai Gyula — a falunap díszvendégei — is meglepődtek azon, hogy a Volodimir Rebrik polgármester irányította település lakossága milyen színvonalas rendezvényt tudott szervezni. A lelkesedést természetesen illett a díszvendégeknek is fokozni, ennek okából az UMDSZ nevében dr. Tóth Mihály tiszteletbeli elnök és Zubánics László OT-elnök ajándékcsomaggal kedveskedett a csepei óvodásoknak, valamint a település focicsapatának.

— Két éve igazgatom a tanintézményt. Azelőtt — 1980-1995 között — a szernyei iskolában dolgoztam. Nehéz körülmények között kezdtük el a munkát. Az épület tetőszerkezete már-már balesetveszélyes volt. Ezt, hála Istennek, sikerült kiküszöbölni, hiszen az iskola új tetőt kapott. Az ajtók is tönkrementek. Azokat a Szülőföld Alapnak köszönhetően cseréltük ki, ugyanis tavaly pályázat útján nyertünk 450 ezer forintot. A tornatermünk is használhatatlan volt. Sikerült azt is újjá varázsolni, s bátran mondhatom, hogy a járás egyik legszebb tornaterme lett. A járásnak köszönhetően immár modern étkezdénk is van.

Annak idején még ülni sem volt min a gyerekeknek, hiszen volt olyan osztály, amelyben csupán négy szék és két pad volt — és tíz gyerek. Most minden osztályban annyi szék van, ahány tanuló. A régi székeket a roma iskolának adtuk. Mindez a szernyei iskola igazgatójának, valamint a szürtei Dorcas Alapítványnak köszönhető. Mostanában sok segítséget kapunk a járási tanügytől: időben megkapjuk a kisebb-nagyobb javításokhoz szükséges eszközöket, jó minőségű anyagokat. A szülők pedig az osztálytermek felújításába segítenek be. Mindenki kivette tehát a részét abból, hogy iskolánk megszépült, új köntöst kapott.

— Hány diákkal kezdték a tanévet?

— 328-cal. A tanulók létszáma csökkent, hiszen tavaly 350 gyerek járt iskolánkba. Most 22-vel kevesebben vagyunk.

— Ön szerint mi ennek az oka?

— Sajnos a családok nem vállalnak több gyereket. Most 29 elsősünk van, sokan azt mondják, ez szép szám, de azt kell mondanom, hogy ebből igen sok a roma nemzetiségű. Nekik egyébként a saját templomuk mellett van az iskolájuk két osztályteremmel. Délelőtt a kicsik, délután pedig a nagyok tanulnak. Nagyon nehéz velük foglalkozni, hiszen mindent a nulláról kell kezdeni. Étkeztetjük őket, tehát minden segítséget megkapnak.

— Milyen tanulmányi eredményekkel fejezik be a tanulók az iskolát? Mekkora a továbbtanulási arány?

— Hála Istennek, minden évben jó eredményeket érnek el diákjaink. A harminc végzősből 12-en felsőfokú intézményekben tanulnak tovább. Meg vagyunk velük elégedve, büszkék vagyunk rájuk.

— A tantárgyakat szaktanárok tanítják?

— Igen. Egyedül a tornát nem, ami egyébként kárpátaljai „betegség”.

— Mi a helyzet a taneszköz-, illetve tankönyvellátással?

— Tankönyveink vannak, kivéve a magyar tankönyveket, bár megígérték, hogy a 6-7. osztályokban lesznek új tanterv szerinti könyvek.

Végül el szeretném mondani, hogy sajnos a barkaszóiak nem az összefogásukról híresek. Bennük kevés az egymás iránti szeretet, támogatás, megértés. Ezért a falu széthúz, nagy az összevisszaság. Szerintem ezen csak úgy lehetne változtatni, ha elhintjük a hit magvait. Bizakodásra ad okot, hogy sok fiatal keresi Istent, ott vannak az ifjúsági alkalmakon, evangelizációs foglalkozásokon, hittanórákon. Úgy gondolom, hogy a felnövekvő nemzedék hozzáállását a faluhoz, az iskolához, a közösséghez ez megváltoztatja.

A jánosi műkedvelőcsoport 16 tagja a közelmúltban a Gödi Polgármesteri Hivatal meghívásának eleget téve vendégszereplésre utazott a magyarországi városba, amely 2002 óta szoros testvértelepülési kapcsolatot ápol vidékünk településével. Útjukról Torisnya Szilvia, a jánosi kultúrház igazgatója és Kárász Enikő, a kultúrház művészeti vezetője számolt be lapunknak.

— Meghívást kapott Gödre a dél-franciaországi Marignane város és a svájci Monthey város küldöttsége is. A gödiek Marignane-nal 1997-ben, Monthey-vel az idén kötöttek testvértelepülési szerződést. Így az államalapító Szent István királyunk tiszteletére rendezett ünnepség a testvérvárosok, -települések jubileumi ünnepségével lett egybekötve, Jánosi az 5. évfordulót, míg Marignane a 10 éves kapcsolatot méltatta a gödiekkel.

Az ünnepségsorozat keretében felavatásra került az úgynevezett Monthey-i sétány, amely a Feneketlen tavat veszi körül. Emlékoszlopot, valamint emléktáblát is avattak e neves esemény emlékére, amelyeket a gödi Nagy Gábor fafaragó készített. Meghallgattuk Koncz Gábor színművész előadásában Vass Albert: Üzenet haza c. versét, majd Dsida Jenő: Psalmus Hungarikusát Csurka László tolmácsolásában.

Műkedvelőcsoportunk a Szent István római katolikus templom udvarán mutatkozott be, majd a Nemeskéri vadászkúria kertjében lépett fel, ahol színpompás előadásukat rögzítette a Gödi TV. Faggyas Ágnes nyitotta meg műsorunkat Weinrauch Katalin: A Tisza védelmében című versével, majd Bakos Meliora és Schober Ottó elénekelték Vlagyimir Balackij: Beregszász című dalát. Ezután következett a Falusi lakodalmas, amit a Jánosi Szivárvány Nyugdíjasklub tagjaival karöltve adtak elő műkedvelőink. Modern tánccal és csárdással folytatódott az előadás, majd a fellépés záróakkordjaként a jánosi nyugdíjasok boros mulatóssal rukkoltak elő. Befejezésképpen Bakos Meliora egy ukrán dalt énekelt, amelynek nemcsak a gödeik, de mint később kiderült, egy a városban nyári vakációját töltő lucki orvos is nagyon örültek. Az orvos könnyeivel küszködve mondott hálát az ifjú előadónak a szívhez szóló dalért.

Nagy sikert arattunk, amit mi sem igazolt jobban, mint a fellépésünket kísérő vastaps. Külön örülünk annak, hogy bemutatkozhattunk a jelenlévő francia és svájci közönségnek. Másnap kellemes élményekkel telve utazhattunk haza.

Hálával emlegetjük azóta is azokat a személyeket, akiknek köszönhetően elutazhattunk Gödre. Ezúton szeretnénk köszönetünket kifejezni Markó Józsefnek, Göd város polgármesterének, dr. Bognár László alpolgármesternek, Szokol Lászlónénak, a polgármesteri hivatal alkalmazottjának, aki ott-tartózkodásunk ideje alatt patronálta csoportunkat, Molnár Jánosnak, a beregszászi útlevélosztály vezetőjének, Csengeri János vezető konzul úrnak, Petruska Istvánnak, a Beregszászi Járási Tanács elnökhelyettesének, Babják Zoltánnak, a Klub Thermal Peregium utazási iroda vezetőjének, Barta Mártának, Jánosi polgármeste-rének, az UMDSZ helyi alapszervezete elnökének — aki utunk során elkísért bennünket — és végül, de nem utolsósorban Lacz Győző vállalkozónak, aki a kényelmes és biztonságos utazást biztosította számunkra.

 Emelt szintű érettségi magyarul

Aki figyelmesen olvassa az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium 2007. július 13-án kelt 607. sz. rendeletét, mely a 2008-ban megejtendő emelt szintű érettségik levezetését szabályozza, illetve az ezzel kapcsolatos korábbi parancsokat, rájön, hogy alaptalanok a Sztaniszlav Nyikolajenko felé irányuló támadások. Az oktatási tárca vezetőjét, aki tudvalevően a Szocialista Párt tagja, azzal vádolják, hogy betiltotta a magyar nyelvű érettségit, ami légből kapott kitaláció és minden alapot nélkülöz. A fent említett dokumentum ugyanis egy szóval sem tér ki arra, hogy a tesztet csak és kizárólag ukrán nyelven kell levezetni, sőt, mi több, arról sem ejt említést, milyen nyelven történik majd a vizsgáztatás. A magyar nyelvű emelt szintű érettséginek minden jogi alapja megvan, hiszen a nyelvtörvény megengedi, hogy a tudásszintfelmérés a nemzeti kisebbségek nyelvén történjen.

Mivel a Nyikolajenko által aláírt határozatban nincs semmilyen utalás a magyar nyelvű érettségi tiltására, ez egyértelműen arra utal, hogy lehetséges a magyar tesztírás, mindössze szervezés — megfelelő helyiségek, fordítók stb. biztosítása — kérdése. Vagyis a minisztérium által kiadott mostani és korábbi rendeletek jogi alapul szolgálnak a magyar nyelvű érettségihez. Más kérdés, hogy ehhez adottak-e a körülmények. Nos, a feltételek megteremtése már nem az oktatási tárca, hanem a helyi állami közigazgatás hatáskörébe tartozik.

Viktor Juscsenko 2005. július 4 -én kelt elnöki rendelete külön utasítást ad az ukrajnai oktatási rendszer minőségének magasabb szintre emelésére, s ezzel zöld utat engedett az emelt szintű érettségi bevezetésének. Ebben a rendeletben egyúttal az állami közigazgatások hatáskörébe sorolja az érettségi tesztközpontok technikai felszereltségének biztosítását. S maradjunk még egy mondatig az elnöki rendeletnél. Juscsenko azon határozatában, melyben külön utasításokat ad a helyi önkormányzatoknak, nem szerepel a nemzeti kisebbségek számára külön kialakított központok létrehozása, pontosabban említést sem tesz a nemzeti kisebbségek oktatásáról. Ellenben külön kitér a hegyvidékiekre és más támogatottságot élvező kategóriákra. Ezért is meglepő, hogy Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke és Orosz Ildikó, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnök asszonya nem Juscsenko rendeletét véve alapul, hanem a Nyikolajenko által kiadott határozatba belekötve tolmácsolja a közvélemény felé a magyar vizsgatesztközpontok megnyitásának esélytelenségét. Ez már csak azért is furcsa, mert Kovács Miklós, aki ugyebár a Nasa Ukrajina színeiben indul az előrehozott parlamenti választásokon és a vele együttgondolkodó Orosz Ildikó az egykori kormányfővel, Jurij Jehanurovval már korábban aláírt egy megállapodást, amely a vizsgatesztközpontok kérdését érintette. Kárpátalja esetében történetesen “elfelejtették” beiktatni a magyar emelt szintű érettségi szorgalmazását, mi több, még csak nem is kezdeményezték azt. Nem lehet szó nélkül elmenni amellett a tény mellett sem, hogy a járási (városi) oktatási osztályok többségében a KMKSZ támogatói, képviselői vannak.

A legfurcsább az, hogy akiktől valójában függne a magyar vizsgatesztközpontokért való lobbizás, az anyanyelven történő emelt szintű érettségi rendezése (Kovács Miklós és Orosz Ildikó, hisz jelenleg ők állnak a legközelebb a megye mostani vezetőihez, az államelnökhöz), semmilyen javaslatot nem tettek a probléma megoldására. Hiszen lehetőségük lett volna például a fent említett elnöki rendelethez kiegészítést kérni, miszerint a nemzeti kisebbségeknek engedjék meg az anyanyelven történő emelt szintű érettségit. Ehelyett egy mesterségesen kreált váddal Nyikolajenkót teszik felelőssé a kárpátaljai magyar oktatást ért diszkriminatív rendeletért.

Mint ismeretes, az Alkotmányban maga az államelnök a garancia az emberi jogok tiszteletben tartására, jelen esetben arra, hogy a tudást anyanyelven, például magyarul is meg lehessen szerezni. Juscsenko egy másik rendeletében — amely kötelező érvényű minden helyhatalmi szerv számára — lehetővé tehetné a magyar vizsgatesztközpontok megnyitását. Valamiért azonban sem Kovács Miklós, sem Orosz Ildikó nem ösztönzik az elnököt erre a lépésre... Sokkal könnyebb megoldást találtak: áthárították a problémát Tóth Mihályra, aki Nyikolajenko segítségével megoldhatja a magyar kérdést...

A pályázat témája: A pályázat fő témája a ló. A képek mutassák be az ember és a ló kapcsolatát, a természet és a ló szoros egységét. A pályázók beküldhetnek felvételeket bármely évszakban készült pillanatokról, illetve lovasversenyekről, lovasbemutatókról, lovasjátékokról, lovas túrákról stb.

Fődíjak: profi kategória: 1 hét erdélyi lovas túra 2 fő részére (http://www.erdelyilovastura.hu); amatőr kategória: 1 hét üdülés, lovaglási lehetőséggel 2 fő részére Pilisjászfalun, az Unikornis lovardában; gyerek kategória: 1 hetes lovas-nyelvi táborozási lehetőség Szirákon.

Az on-line kommunikáció során a felhasználók pillanatnyi érzelmeiket gyakran hangulatjelek (emoticon) segítségével fejezik ki, melyek már az üzenetküldő szolgáltatásokban is megtalálhatók. A Symantec ilyen, az életből elragadott és fényképezőgéppel megörökített hangulatjeleket, mosolyt, szemráncolást, dühös, vidám vagy meglepő arcvonásokat tükröző képeket vár a beküldőktől, amelyekkel éppen a számítógépük által kiváltott érzelmeiket fejezik ki. A versenyben résztvevők regisztráció után a Symantec erre a célra készített honlapjára (http://www.nortonemoticonphotocontest.com) tölthetik fel a fotókat .jpeg vagy .jpg formátumban maximálisan 500 KB méretben. Egy felhasználó legfeljebb öt pályamunkát nevezhet, de egy hangulatjelhez tartozhat akár több kép is. Az értékelésnél egyenlő arányban veszik figyelembe az eredetiséget, a kreatív kifejezésmódot és a témahűséget.

A verseny fődíja 10 000 USD. További öt első helyezettet hirdetnek ki a verseny végén, ők 1000 USD jutalomban részesülnek.

A pályázatfigyelő rovatot a Négyhatár Vállalkozók Szövetsége állította össze. A pályázatokról bővebb információcsomag személyesen a szövetség irodájában igényelhető. Cím: 90202 Beregszász, B. Hmelnickij út 14.

Az Ilosvai járás egyik településén gyilkosság történt. A helyi kávézóban egy társaság mulatta az időt. Hirtelen vita támadt egy 22 éves fiatalember és egy 69 éves nyugdíjas között. Ennek hevében a fiatalabb férfi meglökte az idős embert, aki elvesztette egyensúlyát és a betonból készült padlóra zuhant. Alaposan beverte a fejét. Odahaza rosszul lett, s reggelre meg is halt. Hozzátartozói értesítették az orvosokat és a rendőrséget. A tettes azzal védekezik, hogy az öreget nem akarta bántani.

Szlovákiából tartott hazafelé autójukon egy kárpátaljai házaspár. A 44 éves rahói járási férfi és felesége egy dzsippel jelentkezett belépésre. Amikor felszólították, hogy álljon félre alaposabb ellenőrzésre, a férfi gázt adott! Nem jutott azonban messzire: az átkelő kijáratánál szöges akadályt húztak a kocsi elé, így a közeli benzinkútnál már utol is érték a menekülőket.

A kocsi csomagtartójában 20 kilogramm húst találtak. Valószínűleg emiatt próbáltak menekülni az ellenőrzés elől…

Egyre több olyan eset fordul elő, amikor nem külföldről hozzák be a drogot, hanem idehaza, Kárpátalján próbálják azt előállítani. Királyházán is ilyen bizniszbe fogott egy helyi lakos. Földjén kendert termesztett, s hogy álcázza azt, kukoricát, babot, napraforgót vetett a szélére.

Őszre jó kétméteresek lettek a drogot tartalmazó növények, s csak néhány nap, hét kellett volna, hogy az ügyeskedő betakarítsa a termést. De ahogy az lenni szokott, ez a „volna” keresztülhúzta a számításait: egy szép napon rendőrök jelentek meg a 21 éves fiatalembernél… Az illető előbb tagadott, ám amikor a nyomozók a kukorica mögül árulkodóan előtűnő kenderre mutattak, tudta, lebukott…

A rendőrök időben érkeztek, mert a férfi két tövet már levágott és szárítgatta, hogy jó pénzen adjon túl rajta. Akár böntönbüntetést is kaphat a „növénytermesztő”

A csapi határátkelőhelyen egy szlovák férfi jelentkezett belépésre egy Mercedes Benz ML 270 CDI típusú autóval. Az ellenőrzéskor egy meghatalmazást, valamint a kocsi forgalmiját mutatta fel. Amikor tüzetesebben megvizsgálták ezeket és ellenőrizték az adatbázist, kiderült, hogy a több mint 312 000 hrivnya értékű autót körözi az Interpol — Olaszországban lopták ugyanis el…

Ugyanitt két drága motorkerékpárt is „fogtak”. A kétkerekű járműveket egy Mercedes kisbuszban találták szétszedett állapotban. A busz volánjánál egy ukrajnai állampolgár ült, aki Olaszországból tartott hazafelé. Vámnyilatkozatába azt írta, hogy csak személyes holmijait szállítja, illetve kevés valuta van nála. A táskák alól azonban egy KTM-LC8 és egy Kawasaki ZXIOR motorkerékpár került elő. Mindkettőt, valamint a buszt is lefoglalták. Összértékük közel 500 000 hrivnya.

A Beregvidék központjában földmunkálatokat folytattak a Különtanya közelében. Ennek során egy exkavátor egy rozsdás fémtárgyat fordított ki a földből. A helyszínre érkező szakértők megállapították, hogy egy 60 cm hosszúságú második világháborús légibombáról van szó. A veszélyes leletet a tűzszerészek elszállították, majd megsemmisítették.

A Técsői járás egyik településén nyár végén több arany ékszert is elloptak egy 34 éves helyi nőtől. A nyomozás során kiderült, hogy egy 15 éves helyi iskolás lány emelte el az értékeket, aki a nyitott ablakon keresztül mászott be a lakásba.

Valuta a szlováknál

Az ungvári határátkelőn két szlovákiai állampolgár tartott Ukrajnába egy BMW-n. Egyikük vámnyilatkozatába azt írta, hogy csak kevés valuta van nála. Az autó utasteréből azonban előkerült egy táska, amelyben egy borítékban 9 000 euró volt, amiről valami oknál fogva „megfeledkezett” a 49 éves vendég… A közel 63 000 hrivnya értékű valutát lefoglalták.

A napokban közlekedési balesetben meghalt egy 15 éves nagykomjáti lány. Esküvőre igyekezett három másik vendéggel együtt — ő lett volna az első nyoszolyólány… Nem így történt: a Lada vezetője túl gyorsan hajtott és Ilosva közelében átsodródott a másik sávba, ahol egy mikrobusszal ütközött. A karambolban a fiatal lány azonnal meghalt, egy másik lányt és két férfit súlyos állapotban szállítottak be a kórházba.

Az ungvári határátkelőhelyen egy lengyel állampolgár jelentkezett kilépésre Ford kisbuszával. Az ellenőrzés során különböző rejtekhelyekről 2 150 csomag cigaretta került elő. A dohányárut és a járművet lefoglalták.

A lemberg megyei kommandósok fogták el azt a 28 éves, a szomszédos megye egyik településére való férfit, aki kiskorúakat kényszerített arra, hogy prostitúcióval foglalkozzanak. Az illetőt a lembergi vasútállomás közelében vették őrizetbe. Megállapították, hogy az általa futtatott lányok között volt egy 14 éves kárpátaljai is.

Novoszelica közelében két csoportban összesen 28 illegális migránst tartóztattak fel a határőrök. Előbb 13 kínai férfira és nőre bukkantak, majd néhány kilométerrel távolabb nyolc pakisztánit, két grúz és egy örmény állampolgárt állítottak elő.

Az osztrák—szlovák határon eközben 35 ukrán és két moldáv határsértőt, közöttük egy 11 éves gyereket tartóztattak fel. Mindannyian egy lett kamionban bújtak el, mely granulált műtrágyát tartalmazó zsákokkal volt megrakva. Úticéljuk Olaszország volt.