Aki templomot, iskolát épít, az a jövőre, az eljövendő nemzedékekre gondol

 Kisdobrony közössége élni akar!

A modern létesítmény előtti téren felsorakoztak a tanintézmény növendékei, pedagógusai, a szülők, de eljött az ünnepségre a település apraja-nagyja s sok vendég is. A kétszintes, minden igényt kielégítő épületre méltán lehetnek büszkék mind az építők, mind a község polgárai. Annál is inkább, mivel annak idején a „higanyos kalandot” követően az utóbbiakon kívül más nemigen bízott abban, hogy lesz új iskolája a településnek…

A kisdobronyiakat azonban nem olyan fából faragták, hogy feladják álmaikat. Ahogy Gajdos István, az UMDSZ elnöke fogalmazott ünnepi köszöntőjében, a modern épület „...bizonyítja azt, hogy a település közössége összetartó, hogy az itt élő derék, szorgalmas emberek akarnak és képesek is tenni, áldozatot hozni szűkebb pátriájukért. Bizonyítja Kisdobrony közösségének élni akarását, az itt élők azon szándékát, hogy itt találják meg boldogulásukat, itt, szülőföldjükön élhessék meg magyarságukat…”.

Az ünnepséget Ember Balázs nyitotta meg. A település polgármestere az itt élők közös, nagy sikerének nevezte, hogy új épületbe költözhetnek az iskolások. A tantestület, a tanulók nevében Bátori Ilona igazgatónő mondott köszönetet a csodálatos létesítményért. Ezt követően sok vendég osztotta meg gondolait a résztvevőkkel. Köszöntötték a megjelenteket mások mellett a megyei közoktatási főosztály, a járási tanács, a járási állami közigazgatási hivatal, a tanintézmény felett védnökséget vállaló vállalatok vezetői, a kivitelezők, a szakmai szervezetek képviselői, illetve Demecser város polgármestere is. Az új létesítményre s az abban tanulókra, oktatókra Kiss Ernő református lelkész kérte Isten áldását.

Nívós produkciókkal kedveskedtek a résztvevőknek az iskola növendékei is (a műsornak — értesüléseink szerint ezt a járási tanügy állította össze — talán csak egy szépséghibája volt: sokkal több volt benne az ukrán vers, dal, tánc, mint a magyar! — gondolat, de erről talán majd máskor, külön lenne érdemes szólni — B. L.)

Szeptember 14-én a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma megtartotta évi plenáris ülését. Az ülés munkájában részt vett Kiss Péter kancellária miniszter. Kárpátaljáról négyen vettek részt a fórumon: Kovács Miklós, Brenzovics László, Dupka György, valamint Kőszeghy Elemér megyei képviselők. Lapunk Kőszeghy Elemért kérte fel, kommentálja a fórumon történteket.

— Két lényeges momentumot lehet kiemelni: az egyik, hogy dr. Szili Katalin, az országgyűlés elnöke előterjesztette A magyar—magyar együttműködés és a nemzeti érdekérvényesítés perspektívái a magyar nemzet nagy részének európai uniós csatlakozása után című anyagot. Ezt az anyagot a képviselők módosításokkal elfogadták, de az a lényeges, hogy a nemzetstratégiai dokumentum külön kitér a Schengenen kívül rekedt nemzetrészekre (Kárpátalja és Vajdaság), és pozitív diszkriminációt ígér az ő esetükben. A másik dolog, ami szorosan kapcsolódik ehhez, hogy január elsejétől Magyarország belép a schengeni övezetbe. Ezzel kapcsolatban fejtették ki az elképzelésüket a magyar illetékesek, többek között Horváthné dr. Fekszi Márta, a külügyminisztérium államtitkára. A vajdaságiak esetében elhangzott, hogy a kishatárforgalom nem elfogadott dolog, ezért ők kérik a vízumdíj csökkentését, valamint a schengeni-vízumhoz jutás megkönnyítését. Ők továbbra is kiállnak a kettős állampolgárság mellett.

Ukrajna viszonylatában két irányban fognak haladni. Egyfelől: Brüsszel beleegyezett abba, hogy az eredeti, 70 eurós vízumdíj helyett 35 eurót kérjenek az ukrán állampolgároktól. Ebben különböző kategóriák lesznek: így például, ha diákok kirándulni mennek, kísérőik nem fizetnek vízumdíjat. Nem fizetnek vízumdíjat azok sem, akiknek közeli rokonaik vannak, a fogyatékosok és kísérőik, azok, akik gyógykezelésre, illetve sportrendezvényre utaznak, valamint újságírók, tanulók, hat év alatti gyermekek, nyugdíjasok stb. Azon dolgoznak, hogy megoldást találjanak a díjmentes vízumhoz jutásra. De a kedvező kategóriákba így is bekerülne az Ukrajnában élő magyarság 40-50 százaléka. Viszont, ha vízumdíjat nem is kell fizetni, az egyik eu-s előírás, hogy minden egyes magyarországi beutazáskor biztosítást kell kötni, hogy milyen összegben, még nem ismert, ezt szeretnénk még megtudni.

A tervek szerint a héten írja alá az ezzel kapcsolatos dokumentumot az ukrán és a magyar külügyminiszter, mely szerint megnyitják a kishatárforgalmat. Fontos, hogy nem 30, illetve 50 kilométeres sávban, hanem az egész Kárpátalja területén lehet majd igényelni kishatárátlépőt.

Stratégiai kérdésekben a kárpátaljai delegáció között teljes volt az egyetértés.

A kárpát-medencei országok magyar képviselői és az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyarok egyeztető fórumaként működő Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2007. szeptember 14-én megtartotta éves plenáris ülését, amely az alábbi kérdésekben fogadott el állásfoglalást:

1. A magyarság nagy részének európai uniós csatlakozása után követendő nemzetpolitikai stratégia kérdése

A KMKF 2007. szeptember 14-i plenáris ülése

- A KMKF albizottságaiban folytatott politikai egyeztetés alapján végzett előkészítő munkát követően, illetve,

- összegezve a nemzetpolitikai kérdéseknek azon körét, amelyekben — a politikai erők számos más téren mutatkozó véleménykülönbsége ellenére – mind Magyarországon, mind a határon túli magyarság körében konszenzus tapasztalható,

- kifejezésre juttatva annak igényét, hogy a magyarság nagy részének európai uniós csatlakozása után a magyar nemzet az új helyzetnek megfelelő, reális közös jövőképpel és modernizációs stratégiával rendelkezzen,

- meghatározva a közös jövőkép legfontosabb alapvetéseit, elfogadta „A magyar—magyar együttműködés és a nemzeti érdekérvényesítés perspektívái a magyar nemzet nagy részének európai uniós csatlakozása után” című dokumentumot.

A dokumentum elfogadásával a KMKF kéri, hogy a magyar kormány, valamint a magyarországi és határon túli magyar politikai pártok vegyék figyelembe „A magyar—magyar együttműködés és a nemzeti érdekérvényesítés perspektívái a magyar nemzet nagy részének európai uniós csatlakozása után” című dokumentumban foglaltakat.

A dokumentum alapját képezheti a szükséges jogalkotási és jogszabály módosítási munkának.

A KMKF plenáris ülése felkéri a jogi albizottságot, hogy kövesse figyelemmel a nemzetpolitikai koncepció gyakorlati megvalósításához szükséges jogalkotási folyamatot.

A KMKF plenáris ülése továbbá felkéri az albizottságokat, hogy vizsgálják meg a „Magyarság Napja” bevezetésének lehetőségét, illetve lehetséges időpontját.

2. A magyar-magyar kapcsolatok és a nemzetközi kisebbségvédelem kérdései

A plenáris ülés elégedettségét fejezte ki a KMKF négy albizottságának felállítása kapcsán. Az albizottsági rendszer létrehozásával a magyar—magyar parlamenti együttműködés új szakaszba lépett. A kialakított egyeztetési mechanizmus megteremti a törvényhozás vonatkozásában a folyamatos párbeszéd lehetőségét a KMKF határon túli és magyarországi tagjai között.

A KMKF üdvözli és figyelembe veszi a Határon Túli Magyar Szervezetek Fóruma 2007. szeptember 1-jei találkozóján elfogadott zárónyilatkozatot.

A KMKF értékes dokumentumnak és kiinduló pontnak tartja a határon túli tagjai által készített nemzeti közösségük helyzetét feltáró tájékoztatókat és a KMKF magyarországi parlamenti frakciók által előterjesztett jelentéseket. A KMKF felkéri tagjait, hogy évente tekintsék át és tájékoztassák a KMKF-t aktuális helyzetükről.

A KMKF hasonlóképpen nagyra értékeli az Európai Parlament három magyar képviselőjének a KMKF 2007. őszi plenáris ülése elé terjesztett jelentését az Európai Parlamentben végzett kisebbségvédelmi tevékenységükről. A KMKF felkéri az Európai Parlament magyar delegációit, hogy a Fórum következő plenáris üléseire készítsenek tájékoztatót az Európai Parlament kisebbségvédelmi téren kifejtett tevékenységéről, illetve ennek további perspektíváiról. A nemzetközi kisebbségvédelem fejlődése szempontjából rendkívül előremutató az a tevékenység, amelyet az Európai Parlament végez a hagyományos nemzeti kisebbségek védelme érdekében, különös tekintettel a „Frakcióközi Csoport a Történelmi Nemzeti Kisebbségekért, Alkotmányos Régiókért és Regionális Nyelvekért” nevű munkacsoport tevékenységére.

Tekintettel arra, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a magyarság nagy részének európai uniós csatlakozása jelentős részben nem oldotta fel a magyarsággal szemben a Kárpát-medence egyes térségeiben érvényesülő diszkriminációt, a KMKF az új helyzetben is időszerűnek tartja a magyarság személyi elvű és területi autonómiájának kérdését. A KMKF úgy ítéli meg, hogy a határon túli magyar közösségek ilyen irányú törekvéseinek minden téren súlyt adhat és érdemi segítséget nyújthat, ha az Országgyűlés frakciói, valamint a magyar kormány következetesen kiállnak ezen törekvések mellett, és nemzetközi szinten támogatják azok érvényesítését.

A KMKF megnyugvással értesült arról, hogy a magyar kormány illetékes hivatalai megvizsgálták és meghatározták annak lehetőségét, hogy az Európai Unió vonatkozó szabályozásával összhangban miként lehetne biztosítani az Ukrajna és Szerbia területén élő magyarok akadálymentes anyaországi kapcsolattartásának legalább a mai szintjét Magyarország schengeni csatlakozása után is, valamint azt, hogy ennek módját az érintett szervezetekkel való konszenzusban kívánják kialakítani.

A KMKF plenáris ülése felkéri a Külügyi és Európa-ügyi albizottságát, hogy kövesse figyelemmel a schengeni rendszer magyarországi bevezetése után kialakult helyzet kezelésére vonatkozó kormányzati javaslatok kidolgozását.

3. Az elmúlt egy évben felmerült egyes aktuális kérdések

Az egész magyarság örömére szolgál, hogy az európai uniós csatlakozási tárgyalások tovább folytatódnak Horvátországgal. A KMKF szükségesnek látja, hogy a tárgyalások továbbra is Horvátország egyéni teljesítménye alapján haladjanak előre annak érdekében, hogy Horvátország mielőbb csatlakozhasson az Európai Unióhoz.

A KMKF üdvözli, hogy Románia 2007. január 1-től az Európai Unió teljes jogú tagja, ugyanakkor meg kívánja jegyezni, hogy az ország uniós tagsága nem hozta meg a remélt változásokat a nemzeti kisebbségek jogai terén, bár általános szinten új lehetőségeket teremtett a jogállami normák eredményesebb számonkérésére azokon a területeken, amelyeket az Unió közös jogrendje szabályoz.

A KMKF minden arra irányuló romániai erőfeszítést indokoltnak tart és támogat, hogy minél több parlamenti képviselője legyen az Európai Parlamentben a romániai magyarságnak.

A KMKF tagjai elfogadhatatlannak tartják, hogy Romániában magyar politikusokat érdekképviseleti feladataik teljesítése közben etnikai hovatartozásuk miatt koholt vádak alapján meghurcolnak.

A KMKF tagjai reményüket fejezik ki, hogy az ukrán kormány rugalmas és segítőkész megközelítésével hozzájárul a kárpátaljai magyar felsőoktatás működését akadályozó hivatalos ukrán rendelkezésekből (az oktatók magyar tudományos fokozatainak elismerésének jelenlegi szabályozásából) eredő nehézségek felszámolásához. A KMKF résztvevői szorgalmazzák a magyar nyelvű érettségizés lehetőségének megőrzését a felsőoktatási intézményekbe felvételizők számára, illetve a magyar iskolák magyar nyelvű tankönyvekkel történő ellátásának folyamatos biztosítását.

A KMKF felkéri a magyar kormányt, hogy diplomáciai eszközökkel is segítse elő a nemzetközi egyezményben szabályozott kérdés mielőbbi megoldását. Szükséges ugyanakkor, hogy Magyarország továbbra is szorgalmazza az Európai Unió illetékes intézményeinél Ukrajna európai integrációs perspektívájának a megteremtését.

A KMKF tagjai aggodalommal állapítják meg, hogy a tavaly nyáron Szlovákiában tettlegességig fajult magyarellenes incidens továbbra sem nyert megnyugtató és az európai jogállami normák alapvető követelményeinek megfelelő megoldást. A KMKF elengedhetetlennek tartja az ügy jogállami kívánalmaknak megfelelő lezárását. A KMKF megnyugvással veszi tudomásul, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a szlovákiai helyzetet jelenleg és a jövőben is.

A KMKF üdvözli és egyetért azzal a nyilatkozattal, amelyet a Magyar Országgyűlés képviselőcsoportjai ezen állásfoglalással párhuzamosan adtak ki a szlovák és magyar állam közötti megbékélési nyilatkozatra vonatkozó MKP kezdeményezésről.

A KMKF nyugtalansággal és várakozással figyeli Koszovó jövőbeli státusza rendezésének elhúzódása körül mutatkozó nehézségeket. Szerbia sorsa alapvetően meghatározza a vajdasági magyarság helyzetét, amely abban érdekelt, hogy az ország, amelyben él, a Nemzetközi Közösség elvárásainak megfelelően rendezze problémáit és világos európai integrációs perspektívával rendelkezzék.

— Valóban így volt! Például itt, Kárpátalján is „függetlenné kellett tenni” Ukrajnát, másrészt pedig meg kellett találni megyénk helyét, státuszát az új államformában.

A magyar frakció, amelynek vezetője voltam, teljes mellszélességgel támogatta a független államiságot, az új, demokratikus ukrán állam létrehozását. Ebben az új államalakulatban pedig biztosítani kellett a megfelelő helyet Kárpátalja számára: egyrészt meg kellett alapozni Kárpátalja közigazgatási-önkormányzati státuszát, másrészt szabályozni kellett a belső gazdasági rend működését, harmadrészt pedig biztosítani kellett a kisebbségi jogokat.

— Az államelnök megyei megbízottja például a kisebbségi törvény 1992-es elfogadását követően rendeletet adott ki e jogszabály itteni végrehajtásáról. Ez lehetővé tette a kisebbségek — így a kárpátaljai magyarság — számára egyebek mellett azt, hogy az állami mellett a nemzeti szimbólumokat is használhassák a középületeken. Ennek köszönhetően látjuk a kék-sárga mellett a piros-fehér-zöld trikolort is a tanácsházákon, más közintézményeken. Emellett előirányozta azt is, hogy az államnyelv mellett hivatalosan lehessen használni a hivatali munka során a kisebbségek nyelvét is azon önkormányzatok hivatalaiban, amelyek területén valamely kisebbség többségben vagy jelentős számban él. A rendelkezés javasolta azt is, hogy a kisebbségek által lakott települések közhivatalaiban ismerjék a kisebbségek nyelvét is azok a személyek, akik közvetlen kapcsolatban vannak az állampolgárokkal.

E periódushoz tartozik még egy nagyon fontos döntés: a megyei tanács határozott arról, hogy a magyarlakta települések visszakaphassák történelmi neveiket.

— Ez kicsit túlzás, hiszen a koncepció jogilag helytálló szövegének megfogalmazásában sokat segített Krisztina Harapko … Egyébként történelmi tény, hogy az 1991. december 1-jén megtartott referendumon a Beregszászi járás szavazópolgárainak abszolút többsége, több mint 80 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre: „Kívánja-e Ön Magyar Autonóm Körzet létrehozását a Beregszászi járás területén?”. Sajnos, a megyei tanács végül nem hagyta jóvá e népszavazás eredményeit: mindössze egy támogató vokssal kellett volna több az erről tartott szavazáson! Csak zárójelben jegyzem meg, hogy magyar frakciónk két tagja hiányzott a szavazáskor…

— A jogalkotásba tényleg nemcsak a parlamentben kapcsolódtam be, hanem még megyei képviselőként kezdtem el ezirányú tevékenységemet. Például 1991-ben és 1992-ben részt vettem Kijevben a kisebbségi törvény előkészítő munkálataiban. Társszerzője vagyok a Kárpátalja autonómiájáról, valamint a Kárpátaljai Szabad Gazdasági Övezetről szóló tervezeteknek.

— A logika lehet, hogy ezt diktálta volna, a végső szót azonban a választópolgárok mondták ki ebben az ügyben azzal, hogy az 1994-es parlamenti választásokon a beregszászi választókerületben jelentős többséggel megválasztanak a Legfelsőbb Tanács tagjává. A képviselőjelöltként való indulásom célja az volt, hogy ugyanazokat a programokat és témákat, amelyeket előtte a KMKSZ-ben, társadalmi tevékenységem során, a megyei tanácsban, illetve a beregszászi járási közigazgatási hivatal vezetőjeként elkezdtem, folytassam. Döntésemet nem bántam meg, hiszen egy nagyon különleges, mozgalmas parlamenti ciklusban igyekeztem megjeleníteni, védeni a magyarság érdekeit.

— Több ok miatt is! Erre az időszakra esik például az állam szempontjából két nagyon fontos esemény: az egyik az Alkotmány elfogadása, a másik pedig Ukrajna 1995-ös felvétele az Európa Tanácsba. A törvényhozói munka intenzitását e két dolog azért ösztönözte különösen, mert számos jogalkotói feladat fakadt mindkettőből: pl. Az emberi jogi biztosról szóló törvény, illetve az önkormányzati törvény.

Nos, dióhéjban összefoglalva, ez tette különlegessé azt a parlamenti ciklust…

— Törvényalkotói tevékenységemnek két fő vonala volt: az önkormányzati és a kisebbségvédelmi. Ehhez tartozik, hogy a Legfelsőbb Tanács ekkor ratifikálta A helyi és regionális önkormányzati európai chartáját, valamint az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményét. Ez a két legfontosabb dolog. A jobboldal ellenállása miatt a harmadik, a kisebbségi nyelvekről szóló chartát ekkor nem ratifikálták, pedig a felvételt követő egy éven belül ezt is meg kellett volna ejteni.

— Komolyan bekapcsolódtam ebbe, azonban a folyamat utolsó szakaszában nem vettem részt, mert a már végleges szövegben nem érvényesültek az általam kezdeményezett és támogatott gondolatok. Ezek egyike az államberendezkedésről szólt. Én elvileg el tudom képzelni az elnöki rendszerben is egy demokratikus állam működését, a véleményem viszont az, hogy európai típusú berendezkedés és államirányítás csak parlamentáris berendezkedéssel képzelhető el, ahol a szabadon választott parlament előtt felelős kormány irányítja, kormányozza az országot. Ez volt az egyik dolog, ahol nem érvényesült az elképzelésem, a másik pedig az, hogy alkotmányos szintre lett emelve a regionális végrehajtó hatalmi vezetők kinevezési rendszere. Tehát nem a választási, hanem a kinevezési rendszer lett preferálva.

A harmadik pedig a kisebbségi jogok szavatolása különös tekintettel arra, hogy Ukrajna lakosságának nagy hányadát — pláne, ha az oroszokat is ide soroljuk— nemzeti kisebbségek alkotják. Az alapgondolat szerint az Alkotmány mondta volna ki, hogy Ukrajnában a nemzeti kisebbségek az állam államalkotó tényezői. Emellett nem került be a kisebbségi alapjogok felsorolását magában foglaló cikkely sem, kivéve a nyelvi szférával foglalkozót, amely eléggé ellentmondásos megfogalmazásban került elfogadásra.

— Ha fontosság szerint kellene összerakni ezt, akkor az első helyen mindenképpen az alkotmány előkészítésében való részvétel szerepelne. Ezt követné az ukrajnai önkormányzatokról szóló törvény előkészítését végző munkabizottságban való tevékenység, aminek alapvetően az önkormányzatok pozícióinak az erősítését, ezen keresztül pedig a nyelvi és kulturális jogok hathatósabb érvényesítését célozta a kisebbségek lakta önkormányzatok területén. Az sem mellékes, hogy előirányozta: az államnyelv mellett a kisebbségek nyelvét is hivatalosan lehessen használni azon önkormányzatok közhivatalaiban, amelyek területén valamely kisebbség jelentős számban, esetleg többségben él.

— Az ombutsman-törvény megalkotását valóban szerzői törvényemként tudom elkönyvelni. Ezt a törvényt én írtam meg, mind a mai napig az működik, amelyet én állítottam össze — ezek szerint jól…

— Magyarország elsőként ismerte el a független Ukrajnát. A parlamentközi kapcsolatban hogyan alakult ez?

— Örülök, hogy részese lehettem annak, hogy Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa első parlamentközi megállapodását — egy nem FÁK-tagország törvényhozásával — éppen a magyar parlamenttel kötötte! Ezt 1996-ban írta alá Gaál Zoltán és Olekszandr Moroz. A megállapodás nyomán közös munkacsoportok alakultak. Ezek egyike a kisebbségi jogok biztosításával foglalkozott, ezt szavatolta, a másik pedig a gazdasági törvénykezést segítette elő.

Ezen állandó munkacsoportok mellett, e munka keretében számos parlamenti bizottság egyenes kapcsolatának kialakítására került sor, kezdve az ökológiai bizottságtól a honvédelmi és államvédelmi bizottságokig különböző csoportoknak sikerült kontaktusba kerülni.

Jóleső érzéssel gondolok vissza arra, hogy több mint 130 ukrán parlamenti képviselőt sikerült különböző formában közvetlen kapcsolatba hozni a magyar törvényhozással, ami az akkori képviselők több mint egyharmadát jelentette.

— Ez valóban így volt. Nagy sikert is aratott az ötlet, később pedig maga a magyar és az ukrán parlament futballválogatottja közötti mérkőzés! Előbb Nyíregyházán mérkőztünk meg. Itt 1—1-es döntetlen született. Az ungvári visszavágón azonban már 3-1 lett a javunkra!

— Manapság egyre erősödik a falusi zöldturizmus térhódítása. Csak kevesen tudják, hogy Ön is ott „bábáskodott” az erről szóló törvény megalkotásánál, illetve a szakmai szervezet megalakításánál…

— Örömmel gondolok vissza arra az időszakra, hiszen egy egész turisztikai ágat indítottunk el! Parlamenti képviselőként és később, már mint a tudományos intézet munkatársa, együttműködve a szövetséggel, megteremtettük ennek a tevékenységnek azon alapjait, amelyek a törvényes kereteken belül gyakorlatilag engedély- és adómentessé teszi a tevékenységet. Alapvetően ennek köszönhető, hogy mára Ukrajnában, ezen belül itt, Kárpátalján nagyon sok család jut jövedelemkiegészítéshez, megélhetéshez.

Aki manapság jár Visken, Csetfalván, Benében, Mezőváriban, Beregdédában, tapasztalhatja, hogy egyre több, főleg magyarországi turistákat szállító buszt lehet látni, egyre többen fedezik fel Kárpátalját. S immár nem csupán az anyaországból, hanem egész Európából… Megfelelő menedzselés, infrastruktúra mellett igazi kincsesbánya lehetne ez vidékünk magyarsága számára!

Sok év telt el azóta, hogy az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Kárpátalja minden magyarlakta településén megalakította alapszervezetét. A nagyszőlősi járási Csepén akkor Őcsák Pált választották a helyi szervezet élére, aki mindmáig ellátja ezt a tisztséget. A napokban vele beszélgettünk el tevékenységéről.

— Megalakulása óta vagyok a szövetség elnöke. Kezdettől fogva igyekszünk kivenni részünket a különböző rendezvények szervezéséből. A szövetség anyagilag is hozzájárul az ünnepségek lebonyolításához: példának említhetném a falunapot. A tavalyin, ami egyben az első volt, az UMDSZ jóvoltából Beregszászból Pitkin, a humor nagymestere, valamint számos más településről érkezett fellépő szórakoztatta a résztvevőket. Idén októberben tervezzük a falunap lebonyolítását. Remélhetőleg még sikeresebb lesz, mint a tavalyi, hiszen a falu apraja-nagyja már nagyon várja a mulatságot, amikor felhőtlenül kikapcsolódhat, kipihenheti a hétköznapok fáradalmait. De segítséget kapunk a batyubálok lebonyolításában is.

Tény, hogy a falusi embereknek akad munkájuk bőven. Ennek ellenére, tagjaink közül, akik hála Istennek elég szép számban vannak, nagyon sokan aktívan, sőt szívesen kiveszik részüket a társadalmi életből.

Újra választások előtt áll országunk, amiből megintcsak ki kell hogy vegyük a részünket. Én vagyok a kerületi választóbizottság elnöke, ami azt jelzi, hogy igyekszem szervezetünket minden téren képviselni.

-hcs-

Tiszakóródon (Magyarország) a közelmúltban negyedik alkalommal került sor a Nemzetközi Rétesfesztiválra. Vidékünk háziasszonyai idén először képviseltették magukat a rendezvényen. Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség csetfalvai aktivistáiból álló hattagú csapat részt vett a gasztronómiai főzőversenyen. A háziasszonyok kitettek magukért, hiszen az első helyet nyerték el. Ügyességüket oklevéllel, valamint anyagi juttatással díjazták.

Árpád-házi Szent Erzsébet születésének 800. évfordulója alkalmából a magyar külügyminisztérium vándorkiállítást szervezett. A kiállítás első útját ebben az évben Kárpátalján tette meg, melynek első állomása Ungvár volt. Aztán átkerült Técsőre, most pedig a viski tájházban tekinthető meg. Visken az ünnepélyes megnyitóra szeptember 11-én került sor, ahol az egybegyűlteket a háziasszony, Ötvös Ida, a Viski Zöld Falusi Turizmus elnöke köszöntötte. A vendégek között ott volt Jenei Károly református tiszteletes, Forgon László, a helyi iskola igazgatója. A szót ezt követően dr. Váncsa Julianna, a beregszászi ügyfélszolgálati iroda konzulja vette át.

— Örömünkre szolgál, hogy a magyar művészetnek, történelemnek kiemelkedő alakjait időről időre olyan kiállításokkal tudjuk köszönteni, amilyen ez is. A kiállítások elsősorban a fiataloknak adnak információkat hagyományainkról, történelmünkről. Olyan dolgokat tudhatunk meg általuk, amelyekkel gazdagabbak leszünk.

Szent Erzsébetről bővebben Ambrusné Balázsi Éva történész beszélt. — Szent Erzsébet olyan alakja az Árpád-házi családfának, amely nemcsak magyar vonatkozásokkal bír. Rövid élete után — csupán 24 évet élt — a halálát követő negyedik esztendőben szentté avatták. Az egyházi vonatkozások mellett világi mondandója is van, hiszen személyében olyan példával állunk szemben, aki megérdemli, hogy a mai ember megpróbálja átvenni azokat az értékeket, amely az ő világnézetébe illeszkedik — mondta a történész.

Szajkó Károly, Visk polgármestere a községi tanács, illetve a helyiek nevében mondott köszönetet a kiállításért a magyar konzulátusnak, azért, hogy az ottaniak is megismerkedhetnek Szent Erzsébet életútjával.

Végül Rácz István római katolikus plébános Isten áldását kérte a kiállításra, a viskiekre.

A számítógépek, mobiltelefonok térhódításával a postai dolgozók feladatköre is módosult. Míg azelőtt táskájuk tele volt levelekkel, képeslapokkal, ma alig akad benne egy-egy az újságok mellett, ugyanis az elektronikus posta mind jobban háttérbe szorítja a mechanikus levélváltást. S ez csak egy változás a sok közül. Mai számunkban Banga Lívia eszenyi postafőnök beszél munkájáról.

— Tulajdonképpen már húsz éve vagyok a szakmában. Ungváron, Koncházán is dolgoztam. Eszenybe 2000-ben kerültem vissza. A hagyományos postahivatali munkák mellett a nyugdíjak, illetve a gyerekek után járó segélyek kifizetésével, pénzátutalással, a kommunális szolgáltatásokért befizetendő összegek kezelésével foglalkozunk. Emellett külön projektként fényképeket hívatunk elő, valamint kisebb dolgokat árulunk, ugyanis a postásként nekünk járó fizetésből — sajnos — nem lehet megélni, muszáj mást is csinálni.

Banga Lívia elmondta, hogy a településük szinte minden portájára jár egy, esetleg több újság is. A magyar kiadványok mindegyike kedvelt a faluban, ami azt bizonyítja, hogy az eszenyieket érdekli, mi történik kisebb pátriánkban és a nagyvilágban.

Sajnos csak fél állásban dolgozunk. Ez azonban nem elég arra, hogy munkánkat a munkaidőn belül elvégezzük: a követelmény nagy, a munka sok, az idő viszont kevés. Négy falut szolgálunk ki reggel nyolctól délután kettőig. Sokszor haza kell vinnem a papírokat, vagy bent kell maradnom a hivatalban akár este hétig is. Miután kikézbesítik a villany-, illetve gázszámlákat, napokon keresztül hosszú sor van befizetéskor. Közben árusítani is kell, a nyugdíjat is ki kell fizetni, egyszóval nagyon megterhelő. Egy idősebb ember, biztos nem bírná az iramot. Minden gyűlésen felvetjük ezt a kérdést, de mindezidáig nem adtak rá konkrét választ. Az pedig kizárt dolog, hogy még valaki ide jöjjön dolgozni, hiszen nagyon alacsony a fizetés, s annyiért nem igazán jelentkezik senki postásnak.

H.Cs.

 A derceni tűzoltók mindig készen állnak

A tüzet általában emberi gondatlanság okozza, sok esetben gyerekek csínytevése, akiknek a „játéka” miatt egy élet munkája tud egy perc alatt semmivé lenni. Ennek megakadályozása érdekében jöttek létre a tűzoltóságok, ezért fontos a tűzoltók munkája.

A derceni önkéntes tűzoltóságon 23-an tevékenykednek. Mindegyikük rendelkezik személyi hívóval. A gépkocsivezető adja a riasztást, és ha öt percen belül megtelik az autó (nyolcan férnek el benne), azonnal útnak indul. Ott jártunkkor Iván Attila gépkocsivezető és Máté Krisztián önkéntes tűzoltó voltak az ügyeletesek, akik első perctől ott dolgoznak.

— Izgalmasnak nevezném. Addig soha nem voltam bevetésen, és nagyon megragadott, hogy tudunk másokon segíteni. Az eltelt idő alatt több mint 30 esetben hívtak bennünket, voltak közöttük igen komolyak is. Általában a környező településekre riasztanak, de voltunk már messzebb is. Egyszóval, ha szükség van ránk, mi készen állunk. Egyszer az egyik munkácsi szálloda gyúlt ki, annak az oltása igen komoly munkát igényelt, aztán egy családnál kisebb tankolónak megfelelő mennyiségű üzemanyag — öt tonna — égett másfél óráig, 200 literes hordók robbantak — mondta Máté Krisztián.

Iván Attila elmondta, hogy a gépkocsit is folyamatosan karban kell tartani, hiszen nagy baj lenne, ha az autó hibája miatt nem indulhatnának időben a bajba jutott helyszínre. Így is legalább öt percre van szükség, hogy a gépkocsi útra kész állapotban legyen, és el lehessen vele indulni. Addig a tűzoltók is felveszik a védőruhát, felkészülnek a mentésre.

Az, hogy 2005 decemberében Dercenbe került a tűzoltó autó, a református egyháznak, jelen esetben Zsukovszky Miklós helyi tiszteletesnek köszönhető, aki a következőket fűzte hozzá az elhangzottakhoz.

— Véleményem szerint 40-50 tűzoltóra is szükség lenne, mert a 23 ember felváltva teljesít ügyeletet 10 ügyeleti csoportban kettesével. Két ügyeleti mobiltelefon áll rendelkezésükre. A mobilszám egyébként közzé van téve a polgármesteri hivatalokban, az iskolákban, a kereskedelmi egységekben. A holland testvéreknek hála, személyhívó rendszerrel vagyunk ellátva, melynek bázisa a gépkocsi garázsában van. Amióta a személyhívó rendszer működik, lecsökkent a kivonulási idő.

Egyesületünk célja az embereken való segítés, ahogy a gépkocsi szélvédőjén is olvasható, a csapat jelmondata: Istennek dicsőség, egymásnak segítség! Azért vagyunk, hogy a bajba jutott embereken segítsünk.

— Közvetlenül még nem, hála Istennek erre még nem volt szükség, de nagyon sok értéket sikerült ez alatt a másfél esztendő alatt megmenteni, amire nagyon büszkék vagyunk. Istennek adunk érte hálát és köszönetet, azért is hálával tartozunk neki, hogy egyetlenegy kollégánk sem sérült meg ez alatt az idő alatt, pedig nagyon veszélyes szituációkban is helyt kellett állni. Volt olyan eset, hogy egy családi ház udvarán 5 személygépkocsi gyúlt ki, 4 elégett, de büszkék vagyunk arra, hogy Isten segítségével egyet az öt közül sikerült megmenteni.

 A Kárpátaljai Szövetség balatonföldvári találkozóján

Az összefogást hirdetve

A Kárpátaljai Szövetség az idén is Balatonföldváron rendezte meg hagyományos találkozóját, amelynek keretében megtartották az éves közgyűlést. A rendezvényen ezúttal is sokan vettek részt Kárpátaljáról, illetve az anyaországból.

A közgyűlésen Katona Tamás elnök számolt be a Szövetség tevékenységéről, eredményeiről, terveiről.

 Gondolatok a Munkácsy-kiállítás kapcsán

Miért érdekes ma is Munkácsy? Azok az információk, amelyeket a művekről olvashatunk le, talán a más területen szerzett tudás pillanatnyi mozgósítása nélkül is képesek igen határozott, éles körvonallal a kornak a hiteles képét tükrözni” — írja Gyarmati Gabriella művészettörténész, a Munkácsy Mihály Múzeum munkatársa, a kiállítás rendezője.

Július végétől tekinthető meg a Munkácsi várban a Munkácsy Mihály műveit bemutató kiállítás. A tárlat létrejöttét műtárgykölcsönzéssel segítette a budapesti Magyar Nemzeti Galéria, a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum és a New York-i Pákh Imre magángyűjtő. A látogatók a nagy művész 47 kis- és nagyméretű festményét tekinthetik meg (ebből 2, Krisztus a keresztfán, valamint Krisztus Pilátus előtt a vár kápolnájában van kiállítva). A nagyérdemű megtekintheti többek között a Siralomház és a Krisztus Pilátus előtt c. festményekhez készült tanulmányokat, az Ecce Homo, a Mosónők, az Apa születésnapja, a Két család a szalonban, a Séta az erdőben, A pálmaházban, az Ásító inas, A konyhában c. képeket. Munkácsy világhírű festményei mellett itt látható Hans Temple Munkácsy Mihály c., 1887-ben készült, portré is. A festmények mellett a tárlat bemutatja Munkácsy Mihály személyes tárgyait is: például ecseteket, egyes ruhadarabokat. Azt, hogy Munkácsy Mihály művészete már életében megfelelő elismerésre talált, az az oklevél is bizonyítja, amely szerint az Aradi I. Általános Ipartársulat örökös tiszteletbeli tagjául választotta meg.

Mit is mondhatunk ma Munkácsy Mihály művészetéről, a festő képeiről? A mai divatos kifejezéssel élve: ezt látni kell... Az embernek legalább írónak kellene lennie ahhoz, hogy megtalálja a szavakat a látottak által keltett benyomás kifejezésére.

A Beregvidéki Petőfi Sándor Nyugdíjas Egyesület tagjainak a közelmúltban alkalmuk nyílt személyesen megtekinteni a világhírű festményeket. Felejthetetlen élményben volt részünk! Élve az alkalommal, köszönetünket fejezzük ki az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetségnek, hogy anyagi támogatása révén lehetővé tette számunkra, hogy megtekintsük a nagy magyar művész ránk maradt örökségét.

A munkácsi járási Felsőviznice településen lángra lobbant egy fából készült fészer. Kiderült, hogy a tüzet gyújtogatás okozta. A rendőrök gyorsan megtalálták azt, aki a vörös kakast beengedte az épületbe: a gazda 26 éves, elmebeteg unokaöccse volt a tettes. Az előzetes adatok szerint az okozott kár meghaladja az 1 000 hrivnyát.

A múlt héten újabb légi határsértőt fogtak a munkácsi határőrosztag katonái. A tiszaújlaki határőröket magyarországi kollégáik figyelmeztették arra, hogy a szomszédos ország felől egy sárkányrepülő tart a határ felé. Ukrán oldalon alaposan felkészültek a kéretlen Ikarosz fogadására: fokozottan figyelték ez eget, mobil elfogó csoportokat küldtek a helyszínre, értesítették a többi illetékes hatóságot.

A légi határsértő „menetrendszerűen” érkezett. Repülését nyomon követték, ezért egy órán belül a határtól 15 km-re le is fülelték. Karácsfalva környékén bukkantak a repülő szerkezetre, valamint egy ukrajnai és egy magyar állampolgárra, akik akkorra már szétszedték az Ikarosz-22 típusú gépet, s igyekeztek elrejteni azt egy fészerben. Ugyanitt két autó is volt.

Egyébként nem ez az első ilyen eset az idén. Júniusban egy ukrajnai állampolgár egy sárkányrepülővel már megsértette az országhatárt. Akkor a repülő mellett 8 láda cigarettát is lefoglaltak.

Munkácson egy 16 éves fiatalember kerékpáron ment iskolába. A bringát a tanintézet előtt parkolta le. Mikorra véget értek az órái, már csak a hűlt helyét találta a biciklinek…

Ungváron az egyik vállalat irodájában idegenek gazdálkodtak. A betörők álkulccsal kinyitották a bejárati ajtót, majd elvittek egy páncélszekrényt, amiben az alkalmazottak munkakönyveit, a cég bélyegzőjét tartották. A mackóban emellett volt egy aranylánc, rajta egy ugyancsak aranyból készült kereszt, valamint 500 hrivnya készpénz is.

Nagyrákócon baleset történt: egy helyi lakos gyári helyett, házilag barkácsolt hegesztőkészülékkel dolgozott, amikor áramütés érte. Sajnos, a 34 éves férfi életét a kórházban sem tudták megmenteni.

Az ungvári határátkelőhelyen egy ukrajnai állampolgár a zöld folyosót választotta a határ átlépéséhez. Az ellenőrzés során vámnyilatkozatot töltettek ki vele, amelyben a 44 éves férfi 10 000 eurót tüntetett fel. A vámtiszteknek azonban feltűnt az illető kidudorodó zsebe. Kiderült, hogy a bevallott 10 000 helyett közel 19 000 euró, valamint 39 000 szlovák korona volt nála!

Egy, az ungvári járási településen élő 21 éves férfi ittasan családi botrányt rendezett Ketergényben élő élettársa házában. Az illető előbb megverte a nő édesapját, majd elvitte a 20 éves asszony kisgyermekét. A rendőrök, akiket az asszony értesített, gyorsan a nyomára bukkantak. A picit visszaadták anyjának.

Az unghutai határőrs katonái őrjáratozás közben két idegenre lettek figyelmesek, akik hatalmas táskákkal igyekeztek a határ felé. Amikor megállásra szólították fel őket, az idegenek menekülni kezdtek. Néhány géppisztolyból leadott figyelmeztető lövés azonban jobb belátásra bírta őket…

Kiderült, hogy mindketten ungvári járásiak, s összesen 13 800 csomag Classic márkájú cigarettát próbáltak átcsempészni a határon.

Sajnos, egyre több, a kábítószerekkel kapcsolatos bűncselekmény történik megyénkben. Legutóbb a Nagyszőlősi járásban és Munkácson tartott ellenőrzés során találkoztak ilyennel a rend őrei.

Péterfalván egy 24 éves beregvidéki születésű férfit tartóztattak fel, aki 2 kilogramm marihuánát próbált eladni 1 200 hrivnyáért egy ungvári fiatalembernek. Amikor Nevetlenfaluban — oda ment vőnek az illető — házkutatást tartottak, lakásában még 200 gramm kenderőrletet, valamint egy ilyen növényt találtak.

A Latorca-parti városban egy 31 éves helyi férfi lakásában 500 gramm őrölt mákszalmát, néhány gyanús tablettát, oldószermaradványt tartalmazó flakonokat, használt fecskendőket foglaltak le. A rajtaütés idején két másik munkácsi fiatalember is tartózkodott a lakásban: éppen drogot készítettek elő, illetve használtak…

A napokban egy ukrajnai állampolgár jelentkezett belépésre a csapi határátkelőn. Az illető — aki Portugáliából tartott Ukrajnába — egy Volkswagen mikrobuszt vezetett. A jármű átvizsgálása során az utazótáskákból és a kartondobozokból személyes holmijai között 147 régiség, főleg kandallódísz került elő.

A férfi azzal magyarázkodott, hogy egy ismerőse kérte meg arra, hogy a táskákat és a dobozokat, amelyek tartalmáról semmit sem tudott, Franciaországból szállítsa le Közép-Ukrajna egyik megyeszékhelyére.

A megyeszékhelyen egy munkácsi járási üzletember 2109-es Ladájával áttért a szembe jövő forgalom számára fenntartott sávba, ahol egy másik Ladával és egy A 6-os Audival ütközött.

A baleset következtében a vétlen Audi utasa sérült meg leginkább: a 22 éves, várandós nőt kórházba kellett szállítani.