 |
|

 |
 |
|
Tárgyalások, iskolaavatás
Kárpátaljára vezetett a miniszterelnök idei első külföldi útja
A
hét végén egynapos hivatalos látogatást tett Kárpátalján Gyurcsány Ferenc. A
Magyar Köztársaság miniszterelnöke és kíséretének tagjai előbb
Nagydobronyban találkoztak az itteni magyarságszervezetek és a Kárpátaljai
Református Egyházkerület vezetőivel, illetve több megyei képviselővel. A
kormányfő ezt követően Csongoron Viktor Juscsenkóval közösen felavatta a
helyi általános iskola új épületét, majd Munkácson folytatott tárgyalásokat
Ukrajna államfőjével.
A
nagydobronyi találkozón, amelyen mások mellett részt vett Gajdos István, az
UMDSZ és Kovács Miklós (a képen), a KMKSZ elnöke, valamint Zán Fábián
Sándor nemrég megválasztott református püspök is, számos, a kárpátaljai
magyarság számára nagy jelentőségű kérdést tekintettek át. A sajtó
kizárásával megtartott találkozón értesüléseink szerint szóba kerültek az
elkobzott egyházi vagyon visszaszolgáltatásával, a magyar nyelven történő
oktatással kapcsolatos problémák, illetve gazdasági jellegű projektek is.
Gajdos István például a kárpátaljai magyar egység megteremtését, az Ukrajnai
Magyar Egyeztető Tanács létrehozását, a Beregszászt elkerülő út megépítését,
a teherforgalomnak a Beregsurány—Asztély átkelőn történő engedélyezését,
nyomtávváltós InterCity szerelvények közlekedtetését, illetve egy magyar
tannyelvű matematika tanszéknek az Ungvári Nemzeti Egyetemen történő
beindítását szorgalmazta. Zán Fábián Sándor püspök az elkobzott egyházi
vagyon visszaszolgáltatásának, az egyházi líceumok működtetésének
problémakörét vázolta, Nagy Béla, a diakóniai osztály vezetője a Segítő Jobb
Alapítvány támogatásáról, Orosz Ildikó, Petei Judit és Bíró Erzsébet megyei
képviselők a beregszászi főiskola finanszírozásáról, a kárpátaljai magyar
vállalkozók támogatásáról, illetve az itteni magyar egészségügyi dolgozók
magyarországi továbbképzéséről beszéltek.
Ezt
követően Csongoron folytatódott a miniszterelnök programja, ahol a helyi
magyar tannyelvű általános iskola új, háromszintes épületének
avatóünnepségén vett részt az ukrán államfő társaságában. A 320 férőhelyes,
18 tantermes, modern létesítmény előtt sok száz vendég és helybeli gyűlt
össze.
Köszöntőjében Viktor Juscsenko kihangsúlyozta, hogy az új tanintézet átadása
jelentős gesztus a kárpátaljai magyar kisebbség felé. Az államfő kiemelte,
hogy Kárpátalja mindig is európai arculattal rendelkezett, évszázadok óta
békében és megértésben élnek itt a különböző nemzetiségek képviselői.
Örömmel konstatálta, hogy egy év leforgása alatt a csongori immár a hatodik
új iskola Kárpátalján.
Gyurcsány Ferenc ünnepi beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az itt
élők sikeréhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy a szülőföld ne egymás
ellen fordítsa, hanem biztassa őket nemzetiségük bátor megvallására. „Ez nem
elvesz Ukrajna erejéből, hanem hozzátesz ahhoz” — húzta alá a kormányfő.
—
Ukrán barátaink mögött több száz éves küzdelem áll, hogy megélhessék nemzeti
kultúrájukat, anyanyelvüket. Ezért ők igazán megértik, micsoda átok az, ha
az embereknek azért is meg kell küzdeniük, hogy azok lehessenek, akik
szüleik, nagyszüleik voltak — hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc.
Az
anyaország kormányfője magyar nyelvű lexikonokat és könyveket adományozott a
tanintézetnek.
Gyurcsány Ferenc programja ezt követően Munkácson folytatódott, ahol
sajtóértekezletet tartott (lapunk 3. oldalán bővebben is beszámolunk
erről), majd Viktor Juscsenkóval folytatott tárgyalásokat.
Bíró
László |
|
Összeültek
az EU bel- és igazságügyi miniszterei
A német uniós elnökség bel- és igazságügyi prioritásairól kezdtek
tanácskozást vasárnap késő délután Drezdában az Európai Unió tagállamainak
felelős miniszterei. Az úgynevezett informális — azaz a hivatalosnál
kötetlenebb — találkozó kapcsán Petrétei József magyar igazságügyi és
rendészeti miniszter az MTI-t arról tájékoztatta: a napirenden szerepel a
prümi szerződés uniós szintre emelése. Ezt a szerződést hét uniós
tagország kötötte 2005 májusában, s van egy olyan terv, amelynek
értelmében a bűnelkövetők üldözésében széles körű adatcserét előirányzó
megállapodást különösen a szervezett bűnözés visszaszorítása érdekében
közösségi szintre emelnék.
A
pápa alkalmazkodásra inti a bevándorlókat
A legális bevándorlás könnyítését szorgalmazta vasárnapi úrangyala
imájában a katolikus egyházfő. A bevándorlókat egyúttal új hazájuk
értékeinek tiszteletben tartására intette.
A Szent Péter téren egybegyűlt hívek és turisták ezrei előtt elmondott
vasárnapi imájában XVI. Benedek fontosnak nevezte, hogy a befogadó államok
törvények, szolgáltatások és tanácsadó központok révén nyújtsanak védelmet
a bevándorlóknak és családjaiknak. A pápa közölte: a bevándorlók
beilleszkedése a fogadó ország társadalmába csak akkor sikerülhet, ha a
befogadó állam tiszteletben tartja a migránsok emberi méltóságát,
ugyanakkor a jövevények is tiszteletben tartják új hazájuk társadalmának
értékeit. Szavai szerint a bevándorlást nem szabad kizárólag problémának
tekinteni.
Sarkozy
a jobbközép hivatalos elnökjelöltje
Nicolas
Sarkozy francia belügyminisztert a szavazatok 98,1 százalékával vasárnap
megválasztották a három hónap múlva esedékes franciaországi köztársasági
elnökválasztás hivatalos jelöltjének a kormányzó jobbközép Népi Mozgalom
Uniójának (UMP) kongresszusán Párizsban. Az apai részről magyar
származású, 51 éves miniszter-pártelnök a legnagyobb francia politikai
párt egyetlen jelöltje volt az elnöki posztra.
A francia sajtó kommentárja szerint a szentté avatásra hasonlító
jelöltválasztáson hosszú órákon át tartó beszédek között 80 ezer lelkes
aktivista előtt került bejelentésre: a 337 ezer párttag 69,06 százaléka
vett részt az internetes szavazáson, s 98,1 százalékuk szavazott a
pártelnök-jelöltre. „Nem okozhatok önöknek csalódást. Győznöm kell
önökért, győznöm kell Franciaországért” — jelentette ki Sarkozy a párizsi
Porte de Versailles nevű kiállítási csarnokban megválasztása pillanatában
az őt ovációval ünneplő párttagság előtt. A pártkongresszus megrendezése
3,5 millió euróba került, több száz újságíró vett részt rajta.
Fehéroroszország
nem adja fel függetlenségét, de…
Fehéroroszország nem adja fel függetlenségét, de továbbra is Oroszország
szövetségese kíván maradni, közölte a belarusz elnök.
Lukasenko elégedett a belarusz—orosz olajháború kimenetelével — legalábbis
az Interfax orosz hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy immár nem lát
semmilyen problémát se a gáz- és olajszállítások, se az Európába irányuló
tranzit területén, és az év első két hónapjára egyeztetett konkrét
szerződések, illetve árak több mint elfogadhatóak Minszk számára.
Hogy a belarusz elnök, akinek torkán az oroszok épp most nyomták le a
magasabb gáz- és olajárat, blöfföl-e, azt nem lehet pontosan tudni.
Mindenesetre ismét nagyon öntudatos hangon közölte a sajtóval, hogy nem
kívánja feladni Belarusz szuverenitását, és nem akar belépni az
Oroszországi Föderációba. Ugyanakkor jelezte, továbbra is szövetséges
államot akar Oroszországgal. Csupán ennek létrehozását egészen másképpen
közelíti meg, mint az orosz vezetés.
Felakasztották
Szaddám Huszein két vádlott-társát
Hétfőn, még virradat előtt felakasztották a néhai Szaddám Huszein volt
iraki elnök emberiesség elleni bűnök miatt ugyancsak halálra ítélt
vádlott-társait, Barzán at-Tikrítit és Avad al-Bandart — jelentette be
Munkisz al-Farún iraki ügyész. A halálos ítéletet állítólag ugyanott — az
iraki katonai hírszerzés kázimíjai (Észak-Bagdad) laktanyájában —
hajtották végre, ahol tavaly, december 30-án Szaddám Huszeinen is. Két hét
és két nap telt el azóta, hogy Szaddám Huszeint felakasztották kaotikus
jelenetek közepette, ami világszerte bírálatot váltott ki. Barzán
at-Tikríti a volt iraki diktátor féltestvére és titkosszolgálati vezető,
Avad al-Bandar pedig az egykori forradalmi bíróság elnöke volt.
18
évet kapott az irakiakat gyilkoló amerikai
Tizennyolc évi börtönre ítéltek egy amerikai katonát, aki ellen az volt a
vád, hogy 2006 májusában Bagdadtól északra részt vett három iraki fogoly
meggyilkolásában.
William Hunsaker vádalku keretében beismerő vallomást tett gyilkosság,
gyilkossági kísérlet és a bíróság munkájának akadályozása vádpontokban. A
bíróság Hunsakert 18 évi börtönre, rangfosztásra és a hadseregből való
kizárásra ítélte. Az ítélet nem jogerős. Korábban egy másik amerikai
katonát, a szintén beismerő vallomást tévő Justin Grabert találták
bűnösnek veszélyes fegyverrel elkövetett testi sértés bűnében. Grabert
kilenchavi elzárásra és rangvesztésre ítélték.
(Az MTI, az origo.hu, a radio.hu és a
nol.hu anyagai és fotói nyomán) |
Fókuszban a világ magyarsága |
Stratégiát
módosít az RMDSZ
Szövetségi Egyeztető Tanács (SZET) helyett Kulturális Autonómia Tanács —
ez a javaslat körvonalazódott a hét végén a Területi Elnökök Konzultatív
Tanácsának (TEKT) marosvásárhelyi ülésén, melyen az RMDSZ területi
szervezeteinek elnökei a kongresszusi előkészületek jegyében áttekintették
a szövetség programjának és alapszabályzatának módosítására vonatkozó
javaslatokat.
Markó Béla szövetségi elnök az ÚMSZ-nek nyilatkozva a Kulturális Autonómia
Tanácsról elmondta, cél egy olyan, vagy majdnem olyan testület
létrehozása, amit a kisebbségi törvénytervezet is előrevetít. „Az
RMDSZ-ben továbbra is szükség van a civil szféra, az értelmiség
jelenlétére, de nem csupán olyan jellegű konzultatív szereppel, amilyennel
a Szövetségi Egyeztető Tanács bírt.
A politikai döntéshozatal továbbra is a Szövetségi Képviselők Tanácsának
(SZKT) a feladata lesz, de szeretnénk egy olyan Kulturális Autonómia
Tanácsot létrehozni, amelynek átadnánk bizonyos hatásköröket. Például
pályáztatási lehetőségeket, döntést oktatási, művelődési intézményekkel
kapcsolatosan, ami azt is jelenti, hogy erősíteni szeretnénk és nem
gyengíteni ezt a fórumot” — fejtette ki az elnök.
Takács Csaba ügyvezető elnök lapunk kérdésére válaszolva azt mondta: a
romániai magyar közszféra szereplői között elképzelhető egy olyan
megállapodás, mely alapján az RMDSZ magára vonatkozóan kötelezőnek
tekintené, és olyan formába érvényesítené a román parlament által
következetesen megtagadott kisebbségi törvényt, mintha az törvényes
közjogosítvánnyal rendelkezne.
Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy egy RMDSZ-es polgármesternek
figyelembe kellene vennie — például — a Kulturális Autonómia Tanács azon
véleményét, hogy az adott településen ki legyen a kulturális központ, a
színház vagy más kultúrintézmény igazgatója. A testület hatáskörébe
tartozna továbbá minden olyan kérdés, ami a romániai magyar közösségnek
nemzeti-kulturális örökségével kapcsolatos és hozzájárul a saját értékrend
kialakításához.
Forrás: Új Magyar Szó
Kubiš
visszahívja a magyar nemzetiségű nagyköveteket
A szlovák külügyminisztérium kilenc nagykövet visszahívását és nyolc új
diplomata kinevezését kezdeményezi. Ján Kubiš külügyminiszter szerint
semmi rendkívüli nem történik, és a személycseréket hétköznapi ügynek
nevezte.
A visszahívottak között két MKP által jelölt diplomata is szerepel, így
Bauer Viktor török és Mészáros Alajos svéd nagykövet is. Őket, valamint a
Kereszténydemokrata Mozgalom három jelöltjét Kubiš korábban táviratban
szólította fel: aki úgy érzi, hogy az előző kormány politikai okokból
nevezte ki, mondjon le posztjáról.
Az MKP felszólította a külügyminisztert: indokolja meg Mészáros Alajos
svéd nagykövet visszahívását. A szlovákiai magyar párt szerint ezzel a
lépéssel Kubiš a kormány nacionalista orientáltságú részét szeretné
megnyugtatni, ezért egyetlen magyar nemzetiségű diplomatát sem hagy meg
posztján. Berényi József (MKP) volt külügyi államtitkár kijelentette:
Mészáros Alajost ugyan az MKP jelölte, de soha nem töltött be komolyabb
funkciót a pártban, elsősorban a Műszaki Egyetem professzoraként ismert.
Berényi korábban azt is hangsúlyozta: Kubišnak azokat a nagyköveteket
kellene visszahívnia, akik már több mint 4 éve töltik be pozíciójukat,
mivel ennyi a diplomaták általánosan elfogadott hivatali ideje. Mészáros
csak 1 éve került Stockholmba.
Forrás: Felvidék.ma
Kasza:
a szerb pártok „magyar választókra utaznak”
Kasza József, a VMSZ elnöke pártja szerda esti zentai kampányrendezvényén
bírálta a szerb demokratikus pártokat, hogy a „magyar választókra
utaznak”, nemhogy saját választótestületüket „nevelnék ki”.
A Danas napilapnak pedig azt nyilatkozta, hogy nem elsődleges célja a
VMSZ-nek a kormányba kerülés, mert „vezetői tisztában vannak azzal, hogy
csak „kalapdísznek” kellenének, igazolásnak ahhoz, hogy Szerbiában
demokrácia uralkodik, és az ország vezetése számol a nemzeti
kisebbségekkel”.
Forrás: Vajdaságma.info
Továbbra
sem imádkozhatnak a csángók magyarul
Az ígéretek ellenére továbbra sem használhatják anyanyelvüket a csángó
magyarok vallásgyakorlás közben Romániában. A hosszas kérelmezés és a
Szentszéknél történt tavalyi látogatás ellenére nem hogy a mise nyelve nem
lehet magyar, de templomi imát is csak román nyelven mondhatnak a moldvai
Pusztinában.
Az októberi vatikáni útnak annyi eredménye volt, hogy a csángók ígéretet
kaptak arra, kérésre magyar nyelvű misét hallgathatnak és bármikor
betérhetnek a templomaikba, hogy ott magyarul imádkozzanak. Arra is
engedélyt kaptak, hogy a román nyelvű szertartásokon magyar énekeket
énekelhetnek, és a plébániákon meghallgatják a panaszaikat.
Nyisztor Tinka, a moldvai csángók szóvivője most arról számolt be az
Erdély Ma című lapnak, hogy a iasi egyházmegye püspöke viszont az
ígérvények ellenére sem engedélyezte sem a magyar misét, sem a magyar
nyelvű imádságot. November elsején, Halottak Napján is csak a bukaresti
pápai nuncius beavatkozásának köszönhetően lehetett magyar ima a pusztinai
templomban.
Pusztinában közben a helyi plébános azt ajánlotta csak fel a csángóknak,
hogy havonta egyszer lehet magyar imaóra a templomban, de erről is le
akarta beszélni az érintetteket, akiknek azt is kijelentette, hogy
magyarul tulajdonképpen csak otthon lehet imádkozni.
Forrás: MNO |
|
Juscsenko
vétózik — a parlament viszont leküzdi ezt
Ezekben a napokban újra a Legfelsőbb Tanácsba helyeződött át a politikai
csatározások epicentruma Ukrajnában. Úgy tűnik, az összecsapásokban
ezúttal a koalíció s vele a Janukovics-csapat áll nyerésre Juscsenkóékkal
szemben.
Az első vereséget akkor
szenvedte el az államfő, amikor a parlament a múlt héten leküzdötte a
termőföld adásvételére meghirdetett moratórium meghosszabbításával szemben
általa emelt vétót. A koalíciónak nem mások, mint a Timosenko vezette BJuT
honatyái nyújtottak segítséget abban, hogy meglegyen a több mint 300 voks.
A hét második fele újabb
kellemetlen meglepetéseket tartogatott az államelnök, illetve a Nasa
Ukrajina számára: pénteken újabb vétóját tették semmissé a honatyák — s
ezúttal is a Timosenko-csapat képviselőinek hathatós segítségével. A
Miniszteri Kabinetről szóló, sokat szenvedett törvénytervezetet szavazta
így meg a parlament, amellyel szemben komoly kifogásokat támasztott
Juscsenko. Az évek során hét alkalommal elfogadott, s ugyanennyi
alkalommal megvétózott törvény mellett ezúttal 366 honatya szavazott a
szükséges 300-zal szemben: 185 régiós, 121 BJuT-os, 31 szocialista, 21
kommunista, illetve több frakción kívüli.
Megnyílt
az új határátkelő
Hétfőn Viktor Juscsenko ukrán
és Traian Basescu román államfő ünnepélyes külsőségek között megnyitotta a
Szlatina—Máramarossziget határátkelőt, ahol az új Tisza-hídon át lehet
eljutni a szomszédos országba. Ukrajna államfője az ünnepségen „azon sok
út egyiké”-nek nevezte az új létesítményt, “amelyen Ukrajna Európába
halad”.
Moszkal
új beosztásban
Viktor Juscsenko rendeletével
felmentette Hennagyij Moszkalt az államfő krími megbízottjának
tisztségéből, egy másik rendeletével pedig az Ukrajnai Biztonsági
Szolgálat vezetőjének helyettesévé nevezte ki.
A politikus 1950-ben
született. Előbb a Belügyminisztérium rendszerében tevékenykedett, később
egy ideig a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal elnöke volt.
Rendőrtábornok, a történelemtudományok kandidátusa, Ukrajna érdemes
jogásza.
Szlobogyanyuk
az ungvári szocialisták élén
Az
Ukrajnai Szocialista Párt ungvári vezetésének első idei ülésén Szerhij
Szlobogyanyukot, az afgán veteránok regionális szervezetének elnökét
választották meg a városi pártbizottság első titkárává. Elődje, Jurij
Fogel lakhelyváltoztatás miatt kérte felmentését e tisztségből.
Moroz:
2011-ig kitart a koalíció
Olekszandr Moroz véleménye
szerint a válságellenes koalíció fennmarad egészen a 2011-ben esedékes
soron következő parlamenti választásokig.
“A koalíció stabil marad
2011-ig, a parlamenti választásokig. Semmi alapjuk sincs a felbomlására
vonatkozó spekulációknak” — idézte a Legfelsőbb Tanács elnökét a
korrespondent.net. Sőt, a házelnök szerint tovább erősödik a Nasa Ukrajina
és a BJuT honatyái révén, parlamenti képviselőinek száma elérheti a
300-at, ami már alkotmányos többséget jelent a törvényhozásban. „A volt
narancsosok táborában, különösen a Nasa Ukrajina és a BJuT között nincs
egység. Ezért egyes képviselők belépnek majd a koalícióba” — húzta alá.
Moroz azt sem tartja kizártnak, hogy az előbbi politikai erő teljes
frakciója csatlakozik ehhez.
Az
egység megteremtését
szorgalmazta a miniszterelnök
Gyurcsány Ferenc:
A
támogatáspolitika fókusza egyre inkább Kárpátaljára és Délvidékre
helyeződik át
A
csongori iskolaavatást követően a miniszterelnök programja Munkácson
folytatódott, ahol sajtóértekezletet tartott. Ezen részt vett Gémesi
Ferenc szakállamtitkár is.
Gyurcsány Ferenc
kihangsúlyozta, hogy 2006 nyarától érzékelhető hangsúlypontosítások és
változások történnek a határon túli támogatáspolitikában, amelynek egyik
legfontosabb része, hogy Románia európai uniós csatlakozását követően a
támogatáspolitikának a fókusza egyre inkább Kárpátaljára és Délvidékre
helyeződik át. „Az egyedi pályázatos támogatások kiszámíthatatlan világa
helyett valamennyi határon túli közösség vonatkozásában kiemelünk olyan
átfogó nemzeti jelentőségű intézményeket, amelyek támogatására hosszabb
távú, három—ötéves megállapodásokat kötünk” — húzta alá. Elmondta, hogy a
tárgyalások még zajlanak, de nyárig szeretnék lezárni azokat. „Ez
stabilizálja a kapcsolatrendszert, lehetővé teszi azzal az új realitással
való szembenézést, hogy Románia európai uniós csatlakozása után,
figyelembe véve Ukrajna és Szerbia kívül maradását, kontúrosabb politikát
kell folytatnunk” — fűzte hozzá.
Gyurcsány Ferenc szólt arról,
hogy az újonnan kidolgozandó interregionális politikának megfelelően 180
milliárd forintot fordítanak majd a határ menti regionális fejlesztésekre,
s ennek egyharmada a szomszédos országokat érinti, illetve arról, hogy a
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség irányításával és vezetésével januárban már
elkezdődtek a fejlesztéspolitikáról szóló konkrét konzultációk a határon
túli közösségek vezetőivel. A miniszterelnök rámutatott, hogy a
kapcsolattartás szimbolikus erejének, lényegének megtartása mellett sokkal
inkább egy fejlesztésorientált, differenciált és hosszú távra stabilizált
kapcsolatrendszert szeretnének kiépíteni. Hangsúlyosan szólt arról, hogy
kitartanak a be nem avatkozás politikája mellett, szeretnének kifejezetten
távol maradni mindegyik közösség esetében a belső politikai és egyéb
vitáktól. „Ebben Magyarországnak és a hivatalos magyar politikának, a
kormányzatnak nincs dolga. Ha van, éppen az ellenkező: arra bátorítani a
közösségeket, hogy teremtsék meg az egységes képviselet lehetőségét” —
húzta alá.
A Viktor Juscsenko ukrán
államfővel való tárgyalása előtt a kormányfő elmondta, hogy két fontosabb
témakört tekintenek majd át: az energiapolitikát és a logisztikát. Ami az
elsőt illeti, szeretnék, ha olyan hosszú távú kapcsolatrendszer alakulna
ki, amelyet állami garanciák és biztosítékok támasztanának alá. Emellett
az energiaszállítási megállapodások hosszú távú, ellátott kapcsolattá való
alakítását, harmadsorban új gázszállítási kapacitások létrehozását, új
csővezetékek megépítését is szorgalmazza majd. A Tisza mellékfolyóin
építendő, legfeljebb 20 megawattos vízerőművekkel s az ezekben termelt
villamos energia Magyarországra történő szállításával kapcsolatos
kérdéseket is áttekintik.
A kormányfő arról is
tájékoztatta a médiát, hogy tárgyalópartnerével megvitatják egy különleges
ukrán—magyar gazdasági térség létrehozásának kérdését Záhony körzetében.
Gyurcsány Ferenc elmondta: a
következő fél évben rendkívül intenzívek lesznek a magyar—ukrán államközi
kapcsolatok. Ennek jele, hogy Viktor Juscsenko államfő mellett Viktor
Janukovics kormányfő és Olekszandr Moroz, a Legfelsőbb Tanács elnöke is
Magyarországra látogat. „Őszintén szólva ez nemcsak ukrán viszonylatban
példátlan, hanem általában egészen ritka, hogy fél éven belül a három
legfőbb közjogi méltóság mindegyike Magyarországra jön” — mutatott rá.
A miniszterelnök közölte, hogy
az ukrán államfővel való tárgyalásán felveti azokat a kérdéseket, amelyek
kiemelten foglalkoztatják a kárpátaljai magyar közösséget. Ezek közül
kiemelte az elkobzott egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, a magyar
nyelven működő érettségi vizsgaközpontok létrehozását.
A Krónika kérdésére válaszolva
a Gajdos István által szorgalmazott projektekről szólva Gyurcsány Ferenc
elmondta, hogy jól kidolgozott tervnek tekintik a teherforgalom
beindítását a Beregsurány—Asztély határátkelőn, illetve a Beregszászt
elkerülő út megépítését.
B. L.
|
Szegény magyarok
Ez már csak így van.
Szegény az eklézsia. De hogy egy másik mondást is idézzek: szegények
vagyunk, de jól élünk.
Vagy mégsem?
Néhány hete a
Népszabadságból, egy Kárpátalján járt újságíró cikkéből tudtam meg,
hogy nem csupán szegények, hanem rendetlenek, koszosak, hivatalos
keretek közti munkakerülők is vagyunk.
Például azt írja a nagyon
kedves kolléga, hogy ittjártakor látta, amint egyesek patakban, sőt a
ház előtti árokban mosták a szennyest. A kép teljességéhez hadd teszem
gyorsan hozzá: a nagymosással pedig általában megvárjuk a
menetrendszerinti árvizet…
Nem az anyaországi
írástudó védelmében, de azért elmondom, hogy az ilyen tudósításokban
mi is ludasok vagyunk. Olyan előszeretettel, már-már kéjes önimádattal
tudunk panaszkodni, hogy Tiborc is gyűjtésbe kezdene. Olyan sötét
színekben tudjuk lefesteni helyzetünket, hogy a legpesszimistább
festőket is elönti az epe.
Apropó (pontosabban apró
pók), ha már a festészetnél tartok… A kolléga éles lelki szemeivel azt
is látni vélte, hogy gyűjtögetni járunk az erdőkbe.
Ennek igenis van valós
alapja. Tessék csak a rőzsehordó asszonyra gondolni.
Na ugye! És ugyebár
Munkácsy Mihály kárpátaljai, sőt annakidején Munkács (ahol, ugyebár,
Árpád is megállt egy kis (erő) gyűjtögetésre, díszpolgárává
választotta!
Ugye, na ugye, na itt a
bizonyíték! Mert, ha már kikóricált az az asszonyság azért a rőzséért,
egészen biztos, hogy egyebet is felnyalábolt. Szedett makkot meg
mekket. A guti erdőben pedig a rőzse mellett, ami ugyebár
energiahordozó, s mostanában, a klímamegcakkanás okán ugyancsak
ajánlatos tüzelő, még rakétahordozókat is begyűjthetett volna (az is
csak tűzre való).
Persze, ha a zsurnaliszta
mélyebben elmerült volna szomorú valónkban, akkor rájön: a rózsás,
akarom mondani rőzsés képnél sokkal jobban jellemzi helyzetünket Az
ásító inas…
Horváth Sándor |
|
|
Juscsenko
vétózik — a parlament viszont leküzdi ezt
(Befejezés. Elejét lásd a 3.
oldalon.)
Jellemző, hogy az államfő 42
módosító indítványát csak nagyon kevesen támogatták. A végső szavazást
követően tiltakozásuk jeléül a Nasa Ukrajina képviselői elhagyták az
üléstermet. Vjacseszlav Kirilenko frakcióvezető a korrespondent.net
tudósítása szerint előtte azonban még csípős megjegyzéssel illette a BJuT
honatyáit: „Úgy látom, a válságellenes koalíció egy újabb frakcióval
gyarapodott”.
Julija Timosenko azonnal
reagált. A pravda.com.ua így idézte szavait: „Fel szeretném hívni Ukrajna
polgárainak a figyelmét arra, hogy a Nasa Ukrajina nem a nyugdíjakért, nem
a bérekért, nem a Roszukrenergo Ukrajnából való eltávolításáért vette
blokád alá a szónoki emelvényt, hanem saját tisztségeinek megtartásáért”.
Az elemzők már a múlt hét
elején jelezték, hogy valamiféle alku van kialakulóban a BJuT és a
koalíció között. Nem tévedtek: a Legfelsőbb Tanács pénteken „csont nélkül”
elfogadta az ellenzékről, illetve a helyi tanácsok képviselői imperatív
mandátumáról szóló törvényeket, amelyeket annyira szorgalmazott az
ukrajnai politikai elit szőke nagyasszonya.
A dologhoz tartozik, hogy
aznap még több más, az államfő által a parlamentnek visszaküldött törvényt
is elfogadott a parlament.
Az államelnöki adminisztráció
azonnal reagált a történtekre. Ahogy Arszenyij Jacenyuk a podrobnosti.ua
szerint fogalmazott: „Az államelnök egyetlen olyan törvényt sem ír alá,
amit ma (múlt pénteken — a szerk. megjegyz.) fogadtak el. A
Miniszteri Kabinetről a Juscsenko-vétó ellenére elfogadott törvényről
szólva az államelnöki hivatal vezetőjének első helyettese azt mondta, hogy
ezzel megszegtek minden legfelsőbb állami szinten elért megállapodást.
Az oppozícióról szóló
jogszabályt első olvasatban, 362 támogató szavazattal hagyta jóvá a Rada.
A tervezet szerint egyebek mellett az ellenzéket illetné meg egy alelnöki
tisztség a törvényhozásban, illetve képviselőik vezetnének 12 parlamenti
bizottságot.
Ami a helyi képviselők
imperatív mandátumát illeti, ennek végszavazásán 362 honatya szavazott
„igen”-nel. A korrespondent.net híradása szerint a Krím Autonóm
Köztársaság parlamentjébe, a megyei, járási és városkerületi tanácsokba
megválasztott képviselők kötelesek csatlakozni azoknak a pártoknak és
pártszövetségeknek a frakcióihoz, amelyek listáin bejutottak az adott
tanácsokba.
A
pravda.com.ua információi szerint az adott tanács külön határozata nélkül
idő előtt megszűnik azon helyi képviselők mandátuma, akiket több indokkal
is visszahívhat az a párt vagy pártszövetség, amelynek listáján
megválasztották őket. Az indokok közé tartozik például az, ha az illető
alkotmány- vagy törvénysértést követ el, nem megfelelően tesz eleget
képviselői kötelezettségeinek, önös érdekeiben használja mandátumát,
rendszeresen megsérti az erkölcs és az etika szabályait.
|
A Beregszászi Agora Iroda
tájékoztatója
Az alábbi honlapon
jelentkezhetnek azok az érdeklődők, akik a 2006/2007-es tanév végén
(május—június) magyarországi (közép- vagy emelt szintű) érettségi
vizsgákat szeretnének tenni továbbtanulás céljából:
http://www.okm.gov.hu/main.php?folderID=261
Felhívjuk a figyelmet arra
a lehetőségre, hogy az irodánkban található ügyfélgépen
jelentkezhetnek (kitöltés, nyomtatás), emellett segítséget nyújtunk a
jelentkezésben, illetve az űrlapok kitöltésében is.
Elérhetőségünk:
Agora Iroda 90202
Beregszász, Illyés Gyula sétány 1. Tel/Fax: 8241/24078. E-mail:
info@agora.uz.ua. |
Az
év embere: Gábor Péter
Összefogással a gyermekekért
A
Kelet-Európai Misszió 1995-ben kezdte meg tevékenységét Beregszászban s
azóta aktív munkát fejt ki a megyében. Egyik alapítója és vezetője Gábor
Péter, aki szintén elnyerte a VIZHI—3000 Nemzetközi Központ által
meghirdetett Az év embere címet.
— Nemzetiségtől, felekezettől,
bőrszíntől függetlenül segítünk mindenkin legjobb tehetségünk szerint.
Minden rászoruló, aki hozzánk fordul, reménykedhet a segélyben.
Figyelemmel kísérjük a felmerülő igényeket, így születtek meg nagyobb
projektjeink. Megyénk több kórházában segítünk: a szülők által különböző
okok miatt otthagyott gyermekeket próbáljuk felkarolni. Gyógyszerekkel,
ruhákkal látjuk el őket. Szerintem mégis az a legfontosabb, hogy az
önkéntesek, akik Hollandiából, Angliából jöttek, ölbe veszik őket,
törődnek velük, gondoskodnak róluk.
Mi tulajdonképpen egy
nemzetközi szervezethez tartozunk, az önkéntesek — számuk mára meghaladja
a százat — velünk veszik fel a kapcsolatot. Nagyon segítőkészek. Tavaly
óta egyiküknek köszönhetően tejet is tudunk adni a rászoruló városi
gyermekeknek. Több mint 5 ezer euróért vásárolunk tejet, különböző
tápszereket, ezeket a kórház tejkonyháján keresztül kapják meg az
apróságok.
A legnagyobb élményt számunkra
az óvodások és iskolások részére szervezett gyerekprogramok jelentik. Ha
sikerül a rászoruló gyermekeknek reményt adnunk arra, hogy rájuk is gondol
valaki, ők is kaphatnak karácsonyi csomagot, már ezért megérte.
Sajnos sok szülőnek egyre
kevesebb ideje jut gyermekére. Nem elég azonban, ha mindent megad
csemetéjének — szép ruhát, számítógépet, játékokat —, a közös foglalkozás,
az együttlét fontosabb lenne. Ennek hiánya pedig szomorú dolgokhoz
vezethet. Sok fiatal nem találja helyét a társadalomban, kábítószerhez
folyamodik. Programjaink keretében foglalkozásokat és ismeretterjesztő
előadásokat tartunk számukra, amelyek pozitív eredményt hoznak.
— Küldetésüket ebben az évben
is folytatni kívánják?
— Egyértelműen. Ez a
legfontosabb dolgunk.
— Aktív munkájukért a misszió
vezetőjeként Ön is átvehette Az év embere címet.
— Nagy megtiszteltetés ez
számomra. De nem az a fontos, hogy én kaptam meg. A mi munkánk
csapatmunka. Úgy érzem, az elismerést az egész csapat tevékenységével
vívtuk ki, annak a sok embernek az odaadásával, áldozatkészségével, akik
idejüket, pénzüket, de legfőképpen a szeretetüket fektetik munkájukba.
H. Cs.
Lefaragott
költségvetés
Önerőből 120 ezer
Az
év eleje minden önkormányzat számára várakozással telik. A
képviselőtestület ilyenkor kapja kézhez a költségvetés-tervezetet, s
ilyenkor derül ki, mennyiből gazdálkodhatnak a rájuk következő
esztendőben. Múlt héten meg is történt, amire vártak, megismerték az
összegeket. De vajon mennyire elégedettek vele? Erről kérdeztük Lőrincz
Bélát, a beregszászi járási Gát polgármesterét, akit szabadsága idején is
munkahelyén, a községházán találtunk.
— Pénteki tanácsülésünkön
elfogadtuk a 2007-es költségvetést — hisz mi mást tehettünk volna, ám
egyáltalán nem vagyunk elégedettek vele. A tavalyihoz képest nem csökkent
ugyan a nekünk szánt összeg, ám lefaragtak egy státusnyi fizetést, ami egy
munkahely megszüntetésével jár. Eddig sem voltunk elegen, tehát nem tudok
nélkülözni senkit a jelenlegi dolgozók közül.
— Kit érintene az elbocsátás?
— Egy 3400 lakosú községben
szükség van katonai és személyi nyilvántartóra ugyanúgy, mint takarítóra
és fűtőre. Sőt, ez utóbbiak végzik a lakosság, a képviselők értesítését
is. Emellett az utóbbi 5 évben nincs földmérőnk, pedig a legtöbb probléma
a földkérdés miatt adódik. Sok a mezsgyével kapcsolatos panasz, amelyek
megoldása jelenleg rám és néhány képviselőre vár. Elkerülhetetlen egy
földmérő alkalmazása, aki legalább részmunkaidőben ellátná ezeket a
teendőket.
—
Honnan teremtik elő a fizetésére való összeget?
— A bevételi rész növelésére
törekszünk, például az adókból. Sikerülne is ez, ha igazságosan történne
az adózás. De míg például a lakosságnak a teljes földadót ki kell
fizetnie, addig a Gát területén működő Kárpáti Tenyészüzemnek ennél jóval
kevesebbet, úgynevezett kedvezményes adót számol az adóhivatal,
megkurtítva ezáltal a községet. Pedig nem kevés, kétezer hektár földről
van szó.
— Mennyiből gazdálkodnak
2007-ben?
— Tavaly 506, idén 542 ezer
hrivnya áll rendelkezésünkre. Ebből 120 ezret a falunak kell
előteremtenie, a többi dotációból származik.
— Van rá esély, hogy meglegyen
a 120 ezer?
— Nagy nehézségek árán, de
tavaly 126 ezer folyt be helyben. Ebből falufejlesztésre nem nagyon
futotta, mert elsősorban a fizetéseket kellett biztosítani. Amire a
legnagyobb szükség volt, arra költöttünk. Az óvoda tetőszerkezetét tettük
rendbe, majd a temetőt kerítettük körül. Ebbe közmunkával besegített a
lakosság is. Még nem fejeztük be, de az idén elkészülünk a munkával.
Emellett egy pályázatnak köszönhetően felújítottuk a közvilágítást. Egy
újabb pályázatot tervezünk benyújtani, amelyből — ha pozitív elbírálásban
részesül — az utak rendbetételét tervezzük.
— Jelenleg sem áll a munka…
— Igen. Nem kevés pénzt,
mintegy 5 ezer hrivnyát költöttünk az óvodára, ugyanis a gáz bevezetésekor
használt vascsövek elrozsdálltak, s most műanyagra cseréljük azokat. A
gyermekintézményben ilyenkor szokásos téli szabadságolás végére, azaz
február 1-jére be is fejezzük.
Bíró Gyöngyi
|
Figyelem: pályázat
Amatőr írók, költők
antológiája
Kiíró:
No-Ko Sat Bt. Kiadó
Pályázhatnak:
Magyarországon és határainkon túl élő, magyar nyelven író amatőr
költők, írók.
Postázási határidő:
2007. február 28.
Kategóriák:
vers és próza.
Korosztályok:
10-18 év közötti korosztály, illetve 18 év feletti, felnőtt
korosztály.
A pályázat célja:
tehetséges amatőr irodalmi alkotók felkutatása.
Eredményhirdetés:
2007. április 1-jétől tekinthető meg a www.nokosatkiado.ini.hu
honlapon. Természetesen a díjazottakat külön értesítik.
További információ:
telefonon: 06-20-541-5483.
E-mailben:
nkskiado@freemail.hu, postai úton: Bp. 15. Pf. 199, 1255, vagy a
http://www.nokosatkiado.ini.hu címen. |
|
|
Oktatás, művelődés,
kultúra |
Tiszapéterfalvai
Művészeti Iskola:
Nagyszőlősre kerül az Átalmennék...
A Tiszapéterfalvai Művészeti Iskola
évtizedek óta egyike a legjobb zenei és képzőművészeti képesítést nyújtó
ugocsai tanintézményeknek. Ezért talán nem is olyan irigylésre méltó
Homoki Gábor igazgató helyzete, hiszen olyan nagynevű, a kárpátaljai
közművelődésben maradandó nyomot hagyó szakemberek nyomdokaiban jár,
mint az Ukrajna érdemes népművésze címet elnyert Pál Lajos, vagy a
tanintézményt majd egy évtizedig nagy szakértelemmel vezető Biky Ottó.
—
Elődeim, szerencsére, nemcsak öregbítik az általam irányított
tanintézmény hírnevét — meséli az igazgató —, hanem mind a mai napig
minden tőlük telhetőt megtesznek az iskola érdekében. Közvetlen elődöm,
a jelenleg Magyarországon élő és dolgozó Biky Ottó jóvoltából alakult ki
kapcsolatunk a Rotary Club Sopron Pannónia jótékonysági egyesülettel is.
A szervezet jóvoltából decemberben a „leghűségesebb városban”
vendégszerepelhettek diákjaink. Énekkarunk a Sopron Hotelben adott elő
karácsonyi dalokat.
Soproni kapcsolatunk valójában nem új
keletű, hiszen egy évvel ezelőtt táncosaink vendégeskedtek Magyarország
legnyugatibb városában.
— A legtöbb művészeti iskola állandó
infrastrukturális és hangszergondokkal küzd. Mi a helyzet önöknél?
— Mi sem dúskálunk az anyagiakban, de
azért tavaly a tetőt ki tudtuk javíttatni és felújíttattuk az iskola
fűtésrendszerét. Az állami támogatás ugyanakkor a legszükségesebb
állagmegőrző munkákra sem elég, ezért vettük köszönettel Seres János
esperes úr és a református egyház által felajánlott rajzasztalokat és
neon világítótesteket. Ezekre azért volt szükségünk, mert zenei
részlegünk mellett rajzoktatás is folyik a tanintézményben. Pál Lajos,
az iskola egykori igazgatója Galgagyörkről egy modern számítógépes
konfigurációt ajándékozott iskolánknak, amire szintén nagy szükségünk
volt, hiszen még a tavalyi tanévben is nélkülöznünk kellett az
elektronikus adatnyilvántartás előnyeit.
Ami pedig a hangszereket illeti, idén új
furulyákat, hegedűket és egy jó minőségű trombitát is kaptunk a járási
művelődési osztálytól.
— Nyilván javában készülnek a tavaszi
Átalmennék én a Tiszán… népdaléneklési versenyre?
— Sajnos, egyelőre igen kétséges ennek a
nagy hagyományokra visszatekintő tiszapéterfalvai énekversenynek a
megrendezése, mert a KMPSZ inkább a nagyszőlősi Bartók Béla Művészeti
Iskolában szeretné lebonyolítani a megmérettetést. Jelenleg semmi
biztosat nem mondhatok, de úgy tűnik, az elkövetkezendőkben ez a
rendezvény átkerül a járási központba.
M. I.
Sok
a teendő 2007-ben is
Az oktatási vezető elégedett
Év elején számvetést szoktunk készíteni
arról, hogy hogyan zártuk az elmúlt esztendőt s milyen tervekkel
tekintünk az új elé. Lengyel Lászlót, a Beregszászi Járási Oktatási
Osztály vezetőjét arra kértük, tájékoztassa olvasóinkat az eredményekről
és az elképzelésekről.
—
Nagyon örülök a lehetőségnek, hogy az év elején a lap minden olvasójának
boldog új évet kívánhatok. A 2007-es év remélhetőleg nem lesz rosszabb,
mint a 2006-os, sőt! Nagyon sokat értünk el tavaly: több iskolában
sikerült korszerűsíteni az anyagi-műszaki bázist, beindítani az
étkeztetést, felújítani az étkezdéket. Két iskolában, a váriban és a
gecseiben, gáztüzelésűre állítottuk át a fűtési rendszert. Jelenleg az
asztélyi iskolában szerelik a gázfűtést, ami már befejezéséhez
közeledik. Ezenkívül számos tanintézményben tetőszerkezetet,
vízvezetékrendszert javítottunk.
A 2007-es évben is jó költségvetés elé
nézünk, hiszen idén 25%-kal több pénzt juttatnak az oktatásra. Míg
2006-ban 17 millió hrivnya összköltségvetésünk volt, az idén legalább
3,5 millióval több lesz. Ez azt jelenti, hogy sokkal több mindenhez
hozzákezdhetünk: így például a Beregszászi Magyar Gimnázium új
szárnyának építéséhez. De több iskolában megoldjuk az étkezdék,
tetőszerkezetek javítását is. Az ilyen célokra irányzott összeg kb.
kétmillió hrivnya lesz.
Az oktatás terén szeretnénk megtartani a
járás területén működő mind a 43 különböző szintű tanintézményt. Sőt,
egy esti iskola megnyitását is tervezzük.
Köztudott, hogy megyei szintű probléma az
államnyelv oktatása Kárpátalja magyarlakta településein. Az ukrán nyelv
tanítása a tanintézményekben januártól szeptemberig nem fog változni,
hisz az az Oktatási Minisztérium által elfogadott tanterv szerint
folyik, és ezek a programok tanév közben biztosan nem változnak meg.
Sajnos, a módszereken sem tudunk változtatni. A mi járási oktatási
osztályunk módszerészei kidolgoztak egy tervet, amely megkönnyítené a
magyar gyerekek számára az ukrán nyelv elsajátítását. A következő évben
megpróbáljuk ezt a programot eljuttatni a minisztériumhoz.
Ami a tanárok bérezését illeti, hála
Istennek, a járásban ezzel nincs probléma. Mindenki megkapta a
fizetését, sőt a járás azok közé a kevesek közé tartozik, amelyek 13.
havi bért is tudtak juttatni a pedagógusoknak. Ez azt jelenti, hogy
novemberben dupla fizetést kapott minden tanár. Költségvetésünk
megengedte, úgy terveztük és úgy fogjuk a továbbiakban is tervezni, hogy
az oktatási törvény 57. számú cikkelyének előírásait hiánytalanul
végrehajtsuk: a tanárok megkapják a ledolgozott munkaviszony után járó
juttatásokat, illetve pénzjutalomban részesüljenek. Nálunk ez már
legalább négy éve így működik.
-csilla-
Örömhírklub
Fornoson
Egyre népszerűbb a levelezés
A
munkácsi járási Fornoson a református egyház a téli vakáció utolsó
hetében örömhírklubot szervezett a hittanos gyerekek számára. A
foglalkozásokat a parókia épületében tartották. Ottjártunkkor a
résztvevők éppen ötperces szünetüket töltötték. A tanárok közül beszédbe
elegyedtünk Darcsi Ildikóval, a gyerekekkel foglalkozó önkéntesek
egyikével.
—
A téli vakáció idejére ötnapos klubot szerveztünk a gyerekek számára, de
hasonló rendezvényen vehetnek majd részt a nyári szünidőben is. Nagyon
sok gyereket érdekelnek a foglalkozások, első nap 63-an jöttek, a
harmadik nap pedig már több mint nyolcvanan. Általában 8-12 évesek,
azok, akik hittanórákra járnak.
Az örömhírklubosokkal tízen foglalkoznak,
akik előtte tanfolyamot végeztek. Négyen közülük egy évvel ezelőtt.
— Hála Istennek, a gyerekek nagyon
kedvelik az egyház által szervezett rendezvényeket. Mi sem bizonyítja
ezt jobban, mint az, hogy egyre többen vesznek részt azokon. Nagy
örömmel tölti el szívünket, hogy a fiatalok nemcsak szeretik a bibliai
történeteket, hanem értik is. Sokszor még minket, tanárokat is
kijavítanak, ha úgy gondolják, hogy ők jobban tudják. Ez főleg a
tiszteletesünk, Gergely Szabolcs érdeme, no meg a szülőké.
Beszélgetőpartnerem azt is elmondta, hogy
a nyári örömhírklub keretében a gyerekek Nagyberegen egy hatnapos
sátortáborban üdülhetnek, de elviszik őket Aklihegyre, valamint a
balazséri Béthel Központba is. Ez utóbbi helyre általában a nagyobbak
érkeznek, 40-en—50-en. Tavaly például összesen 100 gyermeket üdültettek.
— Vezetőnk, Bányai Ibolya, a Gyermek
Evangelizációs Közösség (GYEK) munkatársa szervezi a táborokat, szívén
viseli a gyerekek tanítását, üdültetését. Úgy igyekszünk, hogy legalább
egyszer minden gyerek nyaralhasson.
Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a
gyerekek körében a Bányai Ibolyával folytatott levelezési lehetőség. A
levelek különböző bibliai témával kapcsolatos kérdéseket tartalmaznak. A
héten is minden reggel kiosztjuk a feladatokat, az ifjúság pedig
megoldja azokat. A jó megfejtők oklevélben, kisebb ajándékokban (biblia,
énekeskönyv, cd, puzzle, plüssjátékok stb.) részesülnek. De a
problémáikat is megírhatják, megoszthatják Ibolyával, amelyekre választ
kapnak.
-csillag-
|
Figyelem: pályázat
Deákpoézis — 2007
Kiíró:
Teleki Tehetséggondozó Kollégium.
Pályázhatnak:
Középiskolai tanulók.
Beadási határidő:
2007. február 21.
A miskolci Teleki
Tehetséggondozó Kollégium verspályázatot hirdet Deákpoézis — 2007
címmel középiskolai tanulók számára. Minden szerző három művével és
egy rövid bemutatkozó írásával jelentkezhet, melyeket három-három
példányban kérünk a kollégium címére (3527 Miskolc, Selyemrét u. 1.)
elküldeni 2007. február 21-ig.
A borítékra írják rá:
Deákpoézis — 2007.
A pályázatokat értékelő
szakmai zsűri első három helyezést és különdíjakat ítél oda. Az első
díj 30 000, a második 20 000, a harmadik 15 000 Ft.
Az ünnepélyes
eredményhirdetés időpontja:
2007. április 11., a
Költészet Napja, melyre a legtehetségesebb pályázókat a szervezők
külön meghívják. |
|
|
Nulláról
a siker felé
A cementtől a halászléig
Ha
valaki járt már a szürtei Tomi Presszóban, de még nem kóstolta meg a hely
specialitását, az nem tudhatja, milyen az igazi halászlé. Illata bejárja a
helyiséget: a vendég alig várja, hogy végre megkóstolhassa az
ínycsiklandozó, gőzölgő finomságot. S hogy kerül az asztalra? A Tomi
Presszóban a tálalás sem mellékes. Az egyszemélyes krómacél bogrács alatt
ég a tűz, amikor a vendég elé teszik! Hogy mennyire közrejátszik ez az
étvágygerjesztésben, gondolom, nem kell részleteznem.
Amikor néhány évvel ezelőtt
először jártam a szürtei vendéglátóipari egységben, csak kevés ülőhely
állt a vendégek rendelkezésére. Az azóta eltelt idő alatt jelentős
változáson ment át az épület: az eredetit kitoldották, hozzáépítettek egy
30 férőhelyes helyiséget, ahol gyakran tartanak ünnepi összejövetelt a
falubeliek.
Miért határozza el valaki,
hogy holnaptól kereskedelemmel foglalkozik? Hogyan lát hozzá? Milyen
fejlesztés szükséges a fennmaradáshoz és a jövedelmezőséghez? Erről
faggattam a presszó tulajdonosát, Váradi Lászlót.
— Úgymond a nulláról indultunk
— kezdi a beszélgetést a házigazda. — Amikor eldöntöttük, hogy üzletet
nyitunk, az árut kölcsönbe kaptuk és apránként számoltunk el vele.
Kezdetben csak ábécét működtettünk, később vendéglátással bővítettünk. A
magyaros halászlé a fő specialitásunk, legtöbben ezért térnek be hozzánk —
magyarázza.
A fejlesztés nem állt meg,
következő lépésként egy építkezési anyagokat árusító üzletet nyitottak. A
jó boltos mindig tudja, mikor mire van a legnagyobb kereslet, így azt
árulja. Mivel a községben vezetik a gázt, kelendő a cső, az egyéb
hozzávaló. Váradi László hamar felismerte a lehetőséget, s egy
vegyesboltot nyitott, ahol a gázvezetéshez szükséges csövektől kezdve a
cementen és mészen át minden építőanyag megtalálható. A vállalkozó szerint
a legnagyobb kereslet ez utóbbira van.
Látszik,
hogy az itt élők iparkodnak, mozognak, fejlesztenek, hisz míg régebben 5
tonna cementet adtak el hetente, most van olyan hét, hogy 15-20 tonna is
elkel. A környező falvakból is hozzájuk járnak vásárolni, mert nem éri meg
Ungvárra menni, hisz az ár közt szinte nincs különbség. Nem beszélve a
szállítási költségekről, ugyanis ha a megyeszékhelyről csak gépkocsival
tudják hazavinni, Szürtéből lovas kocsival is elszállíthatják, vagy akár
kerékpáron hazatolhatják.
Harmadik lépésként egy
autójavító műhelyt indítottak be, melyben leginkább a kerék centírozásával
(beállításával), javításával foglalkoznak.
Azért természetesen az
élelmiszer-árusítás sem marad el, de az ábécében leginkább ünnepek előtt
van forgalom. Karácsonyra például a szokásosnál jóval több édességet és
süteményekhez valót kellett rendelni, ugyanakkor húsfélékből a téli
hónapokban szinte senki nem vásárol. Faluhelyen alig van olyan háztartás,
ahol ne vágnának sertést, emellett két hentesüzlet is működik Szürtében,
így ilyenkor nincs kereslet a húsra.
Váradiék mindössze három
alkalmazottat foglalkoztatnak, hisz a családban szinte mindenki kiveszi a
részét a vállalkozásból. A beszerzéssel maga a gazda foglalkozik, a
vegyesboltban a felesége — aki nyugdíjas éveit így teszi hasznossá —
szolgálja ki a vásárlókat, az autószerelő műhelyt pedig a fiuk vezeti.
B. Gy.
Bővült
a Beregvidéki Múzeum
A borkultúra érdekében
Sepa János, a Beregvidéki
Múzeum igazgatója valóban szívvel-lélekkel teszi azt, amit vállalt, hiszen
nap mint nap azon fáradozik, hogy a múzeumot bővítse, kiállítási anyagát
színesebbé, látványosabbá tegye. Alig néhány hónap alatt gyűjtötte össze a
különböző borokat, a borászatról, szőlészetről feljegyzett adatokat, régi
újságcikkeket, könyveket, hogy megnyithassa a bormúzeumot. Sikerült tehát
újra nagyot alkotnia.
—
Mivel a szőlőfürt benne van mind a Bereg vármegye, mind a Beregszászi
járás címerében, úgy gondoltam, hogy a Beregvidéki Múzeumban helyt kell
adni annak a kiállításnak, amely a beregszászi borászatot és szőlészetet
mutatja be — mondta Sepa János a megnyitón.
Az igazgató történelmi
emlékeztetőt tartott vidékünk borászatáról egészen az 1200-as évektől
kezdődően. Szavai szerint iratok igazolják, hogy már 1247-ben foglalkoztak
borászattal, szőlészettel itt.
A múzeumban megtekinthetőek a
borászati szaklapok, folyóiratok, fotók 1897-től napjainkig.
Érdekességként kiemelnénk Petőfi Sándor Igyunk című versét 1847-ből.
— 37 éves borkülönlegességek
is láthatóak, például a Beregszászi Borgyárból való Trojanda Zakarpattya.
Köztudott, hogy e gyár termékei jól ismertek voltak annak idején az egész
Szovjetunió területén.
Napjainkban a beregszászi, a
muzsalyi hegyen egyre többfajta szőlőt telepítenek a régi, elhanyagolt
ültetvények helyére. Igyekeznek visszaállítani a bor presztízsét. 2000-től
rendszeresen megrendezik vidékünkön az egyre népszerűbb borfesztiválokat.
Ezeken a Beregvidék borosgazdái jobbnál jobb nedűkkel rukkolnak elő,
öregbítve az ezeréves hagyományt. A vitrinekben megtekinthetőek többek
között az Urszta János, Parászka György, Sass Károly, Varga Béla, Dancs
János, Jakab Sándor, Sass Zsolt által készített díjnyertes nedűk, valamint
az általuk elnyert oklevelek.
Nemrégiben napvilágot látott a
helyes borivás tízparancsolata, amivel minden látogató megismerkedhet.
Megtalálhatóak itt az eddig megrendezett borfesztiválok programfüzetei is.
Leírni természetesen nem lehet mindazt, ami a bormúzeumban kiállításra
kerül: ahhoz oda kell látogatni, és saját szemmel megtapasztalni a sok
értékes, olykor egyedi tárgyat.
— Sajnos, Ukrajnában nem
elterjedt, mondhatnánk úgy is, nem divat a bor fogyasztása. Az emberek még
mindig jobban kedvelik a vodkát, pedig micsoda különbség van a több mint
ezeréves borkultúra és a vodka között... — mondta mintegy kérdően a
házigazda.
— Jó, hogy van ilyen ember,
aki ezzel is foglalkozik Beregszászban. Én nem a múlttal, inkább a jövővel
kapcsolatban szeretnék néhány gondolatot megosztani Önökkel — mondta
Csanádi György, a Beregi Hírlap egykori főszerkesztője. — Beregszász és a
beregszászi borvidék megérdemelné, hogy legyen egy különálló szőlészeti és
bormúzeuma. Fel kellene karolni ezt az ügyet, hiszen régen a bor és a
szőlő volt a Beregvidék kenyere. Kiemelte, hogy mindenképpen egy megfelelő
pincére lenne szükség, s nem is kell messze menni: a Bethlen-kastély
épülete alatt lévőt kellene csak rendbe hozni.
Galajda József, a 16 tagot
számláló Beregszászi Szent Vencel Borrend ceremóniamestere átadta Bihari
András, a Szent Vencel Borrend nagymestere köszönőlevelét Sepa Jánosnak.
Csengeri János, a beregszászi
ügyfélszolgálati iroda vezető konzulja gratulált a bormúzeumhoz, s további
sok sikert kívánt az igazgató tevékenységéhez.
Sepa János végül borkóstoló
keretében bemutatta a cseppmentes borkitöltés fortélyát vendégeinek.
-hegedűs-
Adminisztratív
hiba történt
5,60 helyett 9,50
Az elmúlt hetekben több
tiszaháti lakos jelezte, hogy valami nincs rendben a
hulladékgazdálkodással foglalkozó AVE Vinogradovo Kft. szolgáltatásainak
díjszabásaival. Az elmúlt esztendő során megkötött szerződésekben havi 5
hrivnya 60 kopijka szerepel a szemétszállítás díjszabásaként, ám a 2007-es
évre már havi 9,50-et kell befizetniük a szolgáltatást igénybe vevőknek. A
lakosság méltán sérelmezi a változást, ezért megkérdeztük Zsidik Bélát, a
vállalat ügyvezető igazgatóját, hogy mennyit is kell fizetni az ugocsai
szemétszállításért.
—
Az év végén sajnálatos adminisztratív hiba történt — nyilatkozta az
igazgató —, munkatársaink ugyanis néhány vidéki kertes házban lakó
partnerünk szerződésére a társasházakban lakók számára megállapított
díjtételt tüntették fel. A helyes összeg 9,50 hrivnya egy hónapra, aminek
fejében hetente egy alkalommal szállítjuk el a háztartási hulladékot,
tehát nem emeltük árainkat, hanem egy sajnálatos hiba miatt történtek
félreértések. Ügyfeleinket szeretném továbbá megnyugtatni, hogy a 2007-es
év során sem tervezünk áremelést.
— Akik csak most szeretnék
igényelni a szolgáltatásaikat, kihez forduljanak?
— A Nagyszőlősi járás
településeinek önkormányzati hivatalaiban a földmérőket bíztuk meg az új
szerződések kiállításával, tehát ők a kompetensek. Az érdeklődőknek
hozzájuk kell fordulniuk, és negyed-, fél- vagy akár egész évre is
köthetnek szerződést, melynek értelmében ingyen bocsátunk az ügyfél
rendelkezésére kukát és vállaljuk a heti rendszerességgel történő
szemétszállítást.
-matúz-
|
|
Luxusszobák,
szauna, konditerem…
Európa Makkosjánosiban
Makkosjánosiban
a volt kolhoziroda hatalmas épülete sokáig gazdátlanul állt, s mint
ilyen, ki volt szolgáltatva az időjárás viszontagságainak. Pedig annak
idején sok szép napot ért meg, színpadán a járás, sőt a megye műkedvelői
ropták a táncot, számos énekkar kápráztatta el énektudásával közönségét.
Sokáig sorolhatnánk a szebbnél szebb rendezvényeket, melyeknek egykor
otthont adott az épület. De aztán jött a rendszerváltás, a kolhoz
felbomlott, s a nehéz időkben, a nehéz anyagi körülmények között nem
volt, aki gondjaiba vegye. Ha tönkre ment volna, nagy kár lett volna
érte, hiszen akár szállodának is megfelelne.
Ezt a
lehetőséget Bíró Tibor helyi vállalkozó látta meg benne. Megvásárolta az
épület nagy részét, s hozzálátott az átalakításhoz...
— Az épület második, harmadik szintjét,
valamint a tetőteret 2005-ben vásároltam meg. A földszint közös
tulajdonban van a községházával, a sporttermet pedig hosszú távú bérleti
szerződés alapján bérlem.
Itt lesz az adminisztrátor helye,
mellette pedig kávézó található majd — mutatott körbe az épületbe lépve
a vállalkozó. — Alá szeretném húzni, hogy itt kizárólag szálloda lesz,
mulatságokat nem szándékozunk lebonyolítani.
Ottjártunkkor is gőzerővel folyt a munka
az épület minden szintjén. Szinte percek alatt látszott a változás a
falon, a mennyezeten, a padlón. Sietni kell, hiszen április elseje már
itt van „a kertek alatt”.
— Tizenkilenc szoba áll majd kedves
vendégeink rendelkezésére, ezek közül öt két helyiségből (hálószoba és
fogadószoba) álló, úgynevezett luxusszoba. Ez azt jelenti, hogy
egyszerre 64-65 személyt tudunk majd fogadni. A szálloda második
szintjén egy 83 személyes, vetítőgéppel felszerelt konferenciatermet
alakítottunk ki, melyet természetesen ki is lehet majd bérelni
konferenciák lebonyolítására. De ha lesz rá igény, akár állófogadásokat
is tarthatnak. Ugyanezen az emeleten a szállóvendégeink svédasztalos
reggelit fogyaszthatnak. Az ebédet és a vacsorát a nem messze lévő
Találka étteremben fogyaszthatják el igény szerint.
Már látszik, hogy a szobák európai
színvonalúak lesznek, hiszen a minibár, telefon, televízió,
légkondicionáló, zuhanyzó vagy fürdőszoba mellett mindegyikben
Internet-csatlakozási pontot alakítanak ki. Kíváncsi lettem, mennyibe
kerül majd mindez egy vendégnek.
— Az árakat igyekszem a Beregszászban
lévő Sörkert motel áraihoz igazítani. Az egyszerű kétszemélyes szobáké
nagyságtól függően 120-160 hrivnya között lesz, a luxusszobák pedig
220-250 hrivnyába kerülnek egy éjszakára. Ezekben egyébként akár egy
család is kényelmesen elfér. De minden kétszemélyes szoba úgy van
kialakítva, hogy pótágyak is elférjenek benne. Ezek előreláthatólag 30
hrivnyába kerülnek majd, de mindezt a gyakorlat mutatja meg.
— Önnek van már tapasztalata a
szállodaiparban. Gondolom, biztos benne, hogy megéri működtetni a
szállodát…
— Való igaz, van egy kis tapasztalatom e
téren, és azt tudom mondani, hogy a Beregvidék sajnos nem rendelkezik
olyan szállodával, ahol egy autóbusznyi vendéget fogadni tudnának.
Általában a turistacsoportok igényei közé tartozik, hogy egy helyen
tudjanak megszállni. Eddig több magyarországi turisztikai irodával
vettem fel a kapcsolatot, amelyek jelezték a szálloda szükségességét.
Terveim közé tartozik felvenni a kapcsolatot a felső és első ligás
ukrajnai futballcsapatokkal, és elképzelhető, hogy itt tartják majd a
tavaszi felkészülést a szezonra. Erre egyébként már a szovjet időben is
volt példa, hiszen szemben található a jó állapotban lévő Barna György
Stadion.
A tervekkel kapcsolatban Bíró Tibor azt
is megosztotta velünk, hogy vendégeit saját költségen autóbusszal vagy
kocsikkal Beregszászba szállítaná. Nyáron pedig a Kaszony mellett lévő
Sóstó gyógyfürdőbe is elvinnék azokat, akik igényelnék.
— De még mindig nem mondtam el mindent.
Igaz, nem szeretek előreszaladni az időben, de az még kikívánkozik
belőlem, hogy a jövőben az épület mögött oroszfürdőt, szaunát,
konditermet és biliárdtermet szeretnénk kialakítani. Ezeket viszont már
nemcsak a szállóvendégek használhatják majd, hanem a helybeli lakosok
is. Mint már említettem, a sportterem is folyamatos rekonstrukció alatt
áll. Ide legalább két pingpongasztalt szeretnék beállíttatni, melyeket
mind a vendégek, mind a helyiek szabadon használhatnak.
Április elsejére tervezem a szálloda egy
részének megnyitását, aztán folyamatosan a többit — mondta Bíró Tibor.
Hegedűs Csilla |
|
Megölték
a fiatalt
Tragédiával kezdődött az új esztendő Kárpátalján. Január 1-jén reggel
arról érkezett bejelentés a nagybereznai rendőrökhöz a helyi kórházból,
hogy Ljuta községből egy fiatal férfit szállítottak be hozzájuk
koponyasérülésekkel.
A nyomozók a helyszínre érve megállapították, hogy a 21 éves fiatal újévi
diszkóban volt a település klubjában. A mulatozók között előbb veszekedés,
majd verekedés tört ki. Ennek során az udvaron két falubelije, a 24 éves
Jurij, valamint az ottani iskola 16 éves tanulója, Ivan halálos
sérüléseket okozott az áldozatnak.
Gyilkosság
Rahón is
Sajnos, Rahón is gyilkossággal indult az év. Január első napjaiban egy
helyi férfi tett bejelentést a rendőrségen arról, hogy háztáji részlegén
halva találta nagynénjét. A nyomozók azonnal megállapították, hogy
gyilkosság történt: az asszony fejét betörték, több bordája is el volt
törve. A holttest mellett egy balta, egy villa és egy véres karó hevert.
Néhány napon belül megtalálták a gyanúsítottat is. Egy 40 éves rahói nő
beismerte, hogy ő ölte meg a 63 éves áldozatot. Elmondása szerint előző
este együtt italoztak, majd összevesztek valamin. A vita tettlegességig
fajult. Ennek hevében kapott fel egy keze ügyébe kerülő karót, s azzal
verte össze az idős nőt.
118
ezret „kaszált”
A gazdasági rendőrség munkatársai egy bűncselekmény nyomaira bukkantak.
Kiderült, hogy egy magánvállalkozó, aki egy falusi iskola tetőzetének
javítását vállalta el, hamis adatokat tüntetett fel a munka elvégzéséről
szóló dokumentumokban. Ennek eredményeként 118 000 hrivnya kárt okozott az
állami költségvetésnek.
Autópálya-matricákat…
gyártottak
A kárpátaljai rendőrök egy illegális nyomdára bukkantak, ahol hamis
okmányokat állítottak elő. Két munkácsi járási vállalkozó üzemeltette ezt,
akik hamis matricákat gyártottak, amelyekkel a külföldi autópályákon
lehetett közlekedni. Ahhoz, hogy sikeres legyen a biznisz, ismerték szinte
az összes európai ország ilyen dokumentumait. Ügyfeleik főleg a kamionosok
köréből kerültek ki.
Az előzetes számítások szerint az ügyeskedők naponta akár 1 000 hrivnya
jövedelemre is szert tettek ily módon.
Migránsok
ostromolják a határt
Négy illegális bevándorlót — két indiait és két pakisztánit — tartóztattak
fel a határőrök Nagyberezna közelében.
Az idegenek a szomszédos Szlovákia területére szerettek volna átjutni, ám
eközben a határtól 50 méternyire belebotlottak a jelzőrendszerbe. A
határőrök gyorsan a helyszínre érkeztek s lefülelték az illegális
bevándorlókat. Az is nyilvánvalóvá vált azonban számukra, hogy külső
segítség nélkül ez utóbbiak nemigen tudtak volna tájékozódni a terepen.
Keresni kezdték a vezetőket, s rövid időn belül rájuk is bukkantak: minden
bizonnyal három helyi férfi segítette őket.
Tavaly egyébként több mint 10 ezer határsértőt fogtak el Ukrajna nyugati
határszakaszán. Java részük a volt Szovjetunió utódállamaiba való. Az
utóbbi időben például megnőtt a csecsenek száma.
Továbbra is sok délkelet-ázsiai vág neki a bizonytalannak. 2006-ban 489
indiai, 386 kínai, közel 400 pakisztáni, 220 bangladesi, 100 iraki, 160
palesztinai, 135 vietnami állampolgárt tartóztattak fel ezen a
határszakaszon.
Narkót
árultak
A gazdasági rendőrség munkatársai a napokban kiderítették, hogy az egyik
kft. vezetői törvénytelenül foglalkoztak pszichotrop anyagok és erős
hatású gyógyszerek forgalmazásával.
A vállalkozás vezetői ellen eljárás indult.
Kivégezték Rokérót
Lembergben a múlt hét közepén fényes nappal szabályosan kivégezték a helyi
alvilág egyik meghatározó alakját, Rokérót.
Az ismert bűnöző egy Mercedesen közlekedett, amit ismeretlenek szitává
lőttek.
Megerőszakolta
nővérét a 12 éves cseh fiú
Egy 12 éves cseh fiú megerőszakolta 17 éves nővérét. A lány teherbe esett
és hamarosan szülni fog.
A fiú állítása szerint a tévében látott közösülési jelenetek hatására
elhatározta, hogy mindezt ő is kipróbálja. A nővére ugyan ellenkezett,
védekezett, de végül is legyűrte és többször megerőszakolta.
A lány először titkolta az ügyet, majd megpróbálta másra hárítani a
felelősséget, és azt állította, hogy egy ismeretlen férfi erőszakolta meg.
A huzavona következménye az lett, hogy már nem lehetett megszakítani a
terhességet. Később a lány szüleinek beismerte az igazságot. Tekintettel
az elkövető fiatal korára a rendőrség az üggyel nem foglalkozik.
A prágai sajtó szerint ez a fiú lesz a legfiatalabb cseh apa. Az időközben
elvégzett orvosi vizsgálatok is bebizonyították, hogy valóban ő a gyermek
apja.
Már
nyolc gyerek akasztotta fel magát
A Szaddám Huszein kivégzése óta eltelt időszakban már nyolc gyerek
akasztotta fel magát, gyaníthatóan az akasztásról nyilvánosságra került
videó hatására. Az áldozatok között volt olyan is, aki példaképként
tekintett a diktátorra.
Szaddám Huszein kivégzését utánozva felakasztotta magát egy 12 éves kisfiú
Törökországban. Alisan Akti egy délkelet-anatóliai, többségében kurdok
lakta faluban élt, és a családi ház egyik használaton kívüli szobájában
akasztotta fel magát. Édesapja szerint a fiúnak nem voltak pszichés
problémái, így haláláért a Szaddám kivégzéséről nyilvánosságra került
felvételt okolta. Mint mondta, a felvétel megnézése után fia állandóan azt
kérdezgette, hogyan végezték ki Huszeint.
(Az zakarpattya.net.ua, a mukachevo.net, a
for-ua.com, az MTI nyomán) |
|
A MAGYAR IRODALOM KÁRPÁTALJAI LEXIKONA
1918—2006
Sorozatszerkesztő: Dupka György
|
79. dr. Kótyuk istván
(Nagyrát,1934. január 11.)
Írói álneve Kincses
István. A filológiai tudományok kandidátusa, nyelvész, műfordító,
tankönyvíró, gyermekíró, főiskolai tanár. Földműves családból származik.
Általános iskolai tanulmányait Ráton kezdte, majd a Munkácsi
Tanítóképzőben kapott pedagógusi oklevelet. 1958-ban elvégezte az
Ungvári Állami Egyetem orosz filológiai szakát, itt szerzett diplomát,
orosz nyelv és irodalomtanár a magyar tannyelvű iskolákban.
Kezdetben fordító a Kárpáti
Igaz Szó c. lapnál, majd az ungvári rádiónál szerkesztőriporter. Közben
előadásokat vállalt az egyetem filológiai karának magyar tagozatán.
1966-tól az Ungvári Állami Egyetem Magyar Filológiai Tanszékén fejt ki
oktatói és tudományos munkát. Kutatási területe: az ungi magyar
nyelvjárás. E tárgykörben több tanulmánya jelent meg.
Kandidátusi értekezését
1974-ben védte meg az Ungvári Állami Egyetemen „A kárpátaljai ungi
nyelvjárás ukrán jövevényszavai” címmel. Tudományos vezetője Lizanec
Péter professzor. 1978-ban a magyar nyelv- és irodalom tanszék docensévé
választották.
Rendszeresen részt vett az
országos és nemzetközi finnugor kongresszusokon és a kassai
Kazinczy-napokon. Több alkalommal volt tudományos továbbképzésen
Magyarországon. Debrecenben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen, 1987-ben
a Nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskolán tartott előadásokat.
Eddig több mint hetven
tudományos cikket közölt, ebből több mint tizet nemzetközi
kiadványokban. Több tankönyv megírása is a nevéhez fűződik. A Magyar
nyelv c. hetedikes, nyolcadikos, kilencedikes tankönyvet közösen
állította össze Drávai Gizellával. Diafilmeket készített Csokonai Vitéz
Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Juhász Gyula, Zalka
Máté, Váci Mihály életéről és munkásságáról (Kijev) stb.
Jelentős műfordítói
tevékenységet fejtett ki. Kincses István néven gyermekverseket írt és
publikált a helyi kiadványokban.
Elismerések: a Magyar
Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének nívódíja (1996), a Magyar Nyelv
és Kultúra Nemzetközi Társaságának oklevele. Jelenleg Ungváron él. A II.
Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Filológiai Tanszékének
oktatója.
Fontosabb művei:
Anyanyelvünk peremén. Nyelvészeti tanulmányok. Intermix Kiadó,
Ungvár—Budapest, 1993.
Gyermekversek:
Kincses István név alatt: Rongybaba. Gyermekversek. Illusztráció:
Bergelyi. Intermix Kiadó, Ungvár—Budapest, 1995.
Műfordítások:
Ivan Necsuj-Levickij: Mikola Dzserja (kisregény); 32 udmurt
népdal (Izsevszk, 1983); Leszja Ukrainka: Régi mese (1989),
Leszja Ukrainka. Erdei rege (Tündérjáték három felvonásban
ukránul és magyarul). Intermix Kiadó, Ungvár—Budapest, 1993.
Tankönyvek: Magyar nyelvtan. A kárpátaljai magyar
tannyelvű iskolák 4., 5., 7-8., 8-9. osztálya számára (a Ragyanszka
Skola Kiadó több kiadása), Magyar helyesírási tanácsadó a
középiskolák 4-10. osztálya számára (Ragyanszka Skola Kiadó, 1982).
A kétnyelvűség és a
kárpátaljai magyar köznyelv
Az Anyanyelvünk peremén c.
gyűjteményből
Ha regionális köznyelvi
beszélőkön a népességnek azt a rétegét értjük, amely legalább
érettségivel rendelkezik (IMRE SAMU: MNy, LXIX, 258-9; DEME LÁSZLÓ: uo.,
262-3; SZATHMARI ISTVÁN: MNy, LXX, 310; KISS JENŐ: Nyr, XCVII, 222),
akkor bátran állíthatjuk, hogy a mai Kárpátalján a köznyelvet beszélő
magyar lakosság kivétel nélkül két- vagy többnyelvű: anyanyelvén kívül
az orosz és/vagy az ukrán nyelvet is ismeri és beszéli valamely fokon,
sőt vannak olyan szituációk, amelyekben e két utóbbi nyelv
valamelyikének használatára egyenesen rákényszerül. | |
|