Templomot és lelkészt is szenteltek

Kettős ünnep Nagymuzsalyban

Sokat megélt templom a muzsalyi. Tanúja volt a tatárjárásnak, a lengyel dúlásnak, a világháborúnak is. De a gyülekezet templomát nem veszítette el. ’92-ben visszakapta a gyülekezeti házat, s a templom külső rendbetétele is megtörtént. 1998-ban visszakapták a parókiát is, amit szintén felújítottak.

A gyülekezet töretlen, kitartó gyűjtésének köszönhetően a református templom idén kívül-belül megújult. Május 13-án kettős ünnepre gyűltek össze a hívek, a vendégek: a 700 éves nagymuzsalyi református templom, valamint Estók István lelkész felszentelésére.

Az apostoli köszöntés után Szántó János esperes tartott lekciót. A 152. ének első három versének eléneklését követően Zán Fábián Sándor, a KRE püspöke hirdette Isten igéjét.

— Ünnepet szentelhet a nagymuzsalyi gyülekezet a környező gyülekezetekkel, azoknak presbitereivel, lelkipásztoraival együtt. A mai napon kettős ünnep van: lelkészszentelés és templomszentelés, hálaadó istentisztelet a megújult templomért — emelte ki. — Az Úr igéje alapján szólok, kedves testvéreim, úgy ahogy az írva van. Azt mondja az Úr igéje: „Mert a pap ajkai őrzik az Isten ismeretét, és tanítást várnak szájából, hiszen a seregek urának követe ő”.

A püspök úr ezután kihirdette a lelkészszentelést. Mint mondta, az Úr akarta úgy, hogy Estók István bótrágyi születésű fiatalember Sárospatakon tanuljon teológiát, az Úr akarta úgy, hogy visszatérjen Kárpátaljára és szolgálatot teljesítsen Nagymuzsaly-ban, és az Úr akarta úgy, hogy a fiatal tiszteletes fogadalmat tegyen és áldásban részesüljön.

A hálaadó istentisztelet legünnepélyesebb pillanatai következtek: Estók István Isten színe előtt letette az esküt, majd Zán Fábián Sándor püspök felszentelte a muzsalyi gyülekezet lelkészévé.

— Amit Isten és ember előtt fogadtam, Isten segedelmével szeretném be is tölteni — mondta a frissen felszentelt lelkész.

A KRISZ együttes szolgálata után a hittanosok, az iskolások, majd a vendég lelkészek köszöntője következett.

Az ünnepi istentisztelet nemzeti imádságunk eléneklésével ért véget.

H. Cs.


 Ez történt a héten

 

 Kemény fellépésre készül az EU a feketén dolgoztatók ellen

A közbeszerzési pályázattól való eltiltással, EU-támogatások visszafizetésével és egyéb büntetésekkel sújthatják a nközeljövőben az alkalmazottakat feketén dolgoztató cégeket az Európai Unióban, ha az Európai Bizottság e témában hamarosan elkészülő terveit a döntéshozók elfogadják. Hét végi brüsszeli sajtóértesülések szerint az „EU kormánya” a napokban ismerteti javaslatait a feketemunka visszaszorítására. Az alapgondolat az, hogy azokat sújtsák uniós szinten is harmonizált szankciókkal, akik felveszik a letelepedési és munkavállalási engedély nélkül dolgozni akarókat.


 Nem szavazott Sarkozy felesége

A Le Journal du Dimanche című vasárnap megjelenő párizsi újság azon cikkét, amely arról számolt volna be, hogy Nicolas Sarkozy megválasztott francia elnök felesége május 6-án nem ment el szavazni, a laptulajdonos nem engedte megjelentetni — adta hírül a Rue89 nevű francia internetes hírportál.

“Információink szerint a Le Journal du Dimanche lemondott arról, hogy megjelentesse azt a cikkét, amely arról szólt, hogy Nicolas és Cécilia Sarkozy hogyan töltötte az elnökválasztás második fordulójának napját, május 6-át” — olvasható az internetes oldalon, amelyet a baloldali Libération című napilap egykori újságírói a második forduló estéjén indítottak el.


 Újabb összecsapások törtek ki a Gázai övezetben

Az előző éjjel tető alá hozott fegyverszüneti megállapodás ellenére újabb összecsapások törtek ki hétfő reggel a Fatah és a Hamász palesztin szervezetek fegyveresei között a Gázai övezetben; ketten életüket vesztették, legkevesebb tízen megsebesültek. A Fatah közlése szerint néhány órával az egyiptomi közvetítéssel megkötött fegyverszüneti megállapodás után Hamász-tagok lőfegyverekkel és kézigránátokkal megtámadták a Mahmúd Abbász palesztin elnök vezette mozgalom egy irodáját Gázában; eközben a Hamász arról számolt be, hogy a Fatah emberei megrohantak egy úttorlaszt, amelyet az iszlamista szervezet fegyveresei őriztek.


 Erőszakos kampány után választanak a Fülöp-szigeteken

Törvényhozási és helyhatósági választások kezdődtek hétfő reggel a Fülöp-szigeteken, ahol 45 millió választópolgárt várnak az urnák elé. A szavazók a 24 szenátor felét, a képviselőház 275 tagját, 81 tartományi kormányzót és 118 város polgármesterét választják meg.

A voksolást durva választási kampány előzte meg, gyakoriak voltak az erőszakos cselekmények is. Az elmúlt három hónapban 113-an vesztették életüket a választási hadjárat során, és magát a szavazást is rendszeresen zavargások kísérik a szigetországban. A hatóságok fokozott készültséget léptettek életbe főként vidéken, ahol a helyi politikai dinasztiák valóságos magánhadseregeket tartanak fenn, hogy rettegésben tartsák ellenfeleiket.


 Elrabolták a Hamász egy ismert személyiségét

A Gázai övezetben elrabolták vasárnap a Hamász radikális palesztin mozgalom egyik ismert személyiségét, egy hitoktatót.

A 70-es éveiben járó Ali Serifet két maszkot viselő fegyveres hurcolta el, amikor hazatért a Szabra negyedben lévő otthonába az esti imáról. A fegyveresek a gépkocsijukba lökték az oktatót, és rálőttek a segítségére siető szomszédokra, majd elmenekültek a foglyukkal.


 Négyezer amerikai katona keres hármat Irakban

Azonosították a Bagdadtól 30 kilométernyire délre fekvő Mahmúdíja térségében megtámadott hétfős amerikai járőrcsapat tolmácsát a halálos áldozatok között — mondta az Irakba vezényelt amerikai haderő szóvivője, William Caldwell vezérőrnagy. Ez azt jelenti, hogy a rajtaütésben eltűnt mindhárom személy amerikai katona. Az akció helyszínén öt holttestet találtak, de szombaton még nem lehetett tudni, hogy négy katona és a tolmács vesztette életét.

A szóvivő elmondta: az amerikai haderő négyezer embere fésüli át a térséget, hogy felkutassa az eltűnt katonákat. A műveletben, amelyben iraki egységek nem vesznek részt, helikoptereket és repülőgépeket is bevetnek. Eddig 43 személyt tartóztattak le.


 A tálibok cáfolják féllábú parancsnokuk halálát

Az afgán kormány szerint megölték Dél-Afganisztánban az egyik legfőbb tálib parancsnokot. A tálibok eddig tagadták, hogy megölték volna vezetőjüket. Az Afganisztánban állomásozó NATO-erők azonban egy holttestet mutattak a sajtónak.

A belügyminisztérium közleménye szerint Dadullah mollát és fivérét egy Hilmend tartományban végrehajtott katonai hadművelet során ölték meg. A hírt Kandahár tartomány kormányzója is megerősítette, és újságíróknak elmondta, hogy Dadullah holtteste Kandahárban található. A tálib vezér halálának körülményeiről azonban nem közölt részleteket.


 Tűz ütött ki egy dél-oroszországi kávézóban: 10 halott

Tűz ütött ki vasárnap éjjel a dél-oroszországi Orszk település egyik kávézójában; a hatóságok tíz holttestet találtak a helyszínen — közölte a rendkívüli helyzetek minisztériuma. A tűzoltók másfél óra alatt megfékezték a lángokat. A kávézóban történt egy robbanás is, de az Vlagyiszlav Zubcsak minisztériumi szóvivő szerint valószínűleg a tűz következménye volt, nem kiváltó oka. Egyelőre nem lehet tudni, mi okozta a tűzvészt a Moszkvától 1400 kilométerre délkeletre, Orenburg régióban, a kazah határ közelében fekvő 250 ezres város piactéri kávézójában, de a hatóságok azt gyanítják, szándékos gyújtogatás történt.

(Az MTI és az origo.hu anyagai nyomán)


 Fókuszban a világ magyarsága

 

 Magyarország hídfőállás az EU kelet-európai bővítésében

Magyarország az Európai Unió hídfőállása Kelet-Európa felé, amivel hozzájárulhat az európai integráció folytatásához és kiteljesedéséhez — mondta az Európai Bizottság adó- és vámügyekért felelős biztosa Budapesten. Kovács László ezt azzal kapcsolatban közölte, hogy bemutatta a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdaságkutató Intézete (VKI) által szerkesztett Kelet-Európa Tanulmányok, „Európa peremén: új tagok és szomszédok” című első kötetét, amely a két új EU-tag, Románia és Bulgária, valamint további 10 térségbeli ország aktuális társadalmi, politikai és gazdasági folyamatait mutatja be.

Az EU adóügyi biztosa kiemelte: az unió számít Magyarország kelet-európai országokkal folytatott együttműködésének tapasztalataira, amelyeket az érintett államokkal zajló integrációs tárgyalások során felhasználhat. „Másrészt a kelet-európai országok fejlődése, átalakulása, uniós csatlakozási folyamata szempontjából Magyarország e téren szerzett tapasztalatai az érintett államok számára sokkal inkább hasznosíthatók, mint a 2004 előtt integrálódott államoké” — hangsúlyozta Kovács László. Hozzátette: az uniónak elemi politikai, biztonsági és gazdasági érdeke, hogy baráti országok vegyék körül.

Forrás: MTI


 Ruszin újjászületés

Általános megelégedést és osztatlan örömet váltott ki a magyarországi ruszinság körében a Kárpátaljai Megyei Tanács döntése, melynek értelmében hivatalosan elismerték a ruszin nemzetiséget, valamint beadvánnyal fordulnak az ukrán parlamenthez a döntés törvényerőre emelése érdekében.

A magyarországi ruszinok többségét összefogó, Hodinka Antal nevével fémjelzett Országos Ruszin Kissebségi Önkormányzat az esemény tiszteletére ünnepi esteket rendezett Budapest XI. és XIII. kerületében. Az eseményhez méltó hangulatot hatványozta a Técsői Banda népzenekar vendégszereplése, amely autentikus ruszin népzenével és népdalokkal — a nagyszámú megjelentek éneklésével kísérve — tette feledhetetlenné a ruszinok „születésnapját”.

Ezt megelőzően, a sikeres kisebbségi önkormányzati választások után, az ORKÖ tisztújító közgyűlésén Monajló Andrást választották elnökké, míg helyettesekként dr. Lyavinec István és Szilycer „Likovics” Olga kaptak bizalmat.

Szöllősy Tibor


 100 éve született Dsida Jenő

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület Dsida Jenő szatmári származású költő születésének 100. évfordulója alkalmából emlékünnep-sorozatot szervez.

2007. május 17-én, csütörtökön délután (romániai idő szerint) 6 órakor Andrási Kurta János Dsida-szobrának megkoszorúzásával kezdődik a megemlékezés.

Május 18-án, pénteken egész napos irodalmi tanácskozás lesz, majd este 19. 30 órakor a Szatmári Filharmónia termében a szülőváros három magyar líceumának tanulói mutatnak be irodalmi emlékműsort.

Május 19-én, szombaton Kolozsváron délután 5 órakor a Házsongárdi temetőben koszorúzás, este 19. 30-kor pedig az egykori Dsida-lakóháznál (Iuliu Hossu, volt Pavlov / Fürdő utca 28 alatt) emléktábla-avatás zárja a centenáriumi megemlékezést.


 Prof. Dr. Fodor Istvánra emlékeztek születésének 100. évfordulója tiszteletére

Aki „fölemelte” a Kárpátok erdeit

Prof. Dr. Fodor István születésének 100. évfordulója tiszteletére rendeztek tudományos emlékülést a Magyar Tudományos Akadémián. Fodor István fáradhatatlanul dolgozott azon, hogy a Felső-Tisza medencéjében a hegyeket az egykorihoz hasonló növényzet borítsa. Kezdeményezésére 1950-ben, a Róna havason felépített kutatóállomás létesítésével elkezdődtek a kutatások. A Róna havason, az erdőállomány felső határának emelése érdekében végzett 30 évi kutatói munka során eredményesen kipróbált módszerét a Szovjetunióban nem szabadalmaztathatta. Később, miután Ukrajna önállósult, Kijevben, 1997. június 3-án sikerült a szabadalmat bejegyeztetni.

A szabadalmaztatott kutatási eredmények alapján már 1964-ben az Ungvári Állami Egyetem botanikai tanszékének munkatársaival és a Perecsenyi Erdőgazdaság szakembereivel közösen, az 1400 méter magasan fekvő Róna havason erdővel telepítették be a hegygerincet, megemelve a felső erdőhatárt. Ehhez kidolgozták a különböző fafajok ültetési módszereit, a talaj előkészítését, a facsemeték gondozásának technológiáját stb. Különösen eredményesnek bizonyult a tűlevelűek (a lucfenyő, a jegenyefenyő, a duglászfenyő és a kárpáti cirbolya) gyökér körüli mikroflórájának mesterséges előállítása. Meggyőződéssel vallotta: „Ha a Kárpátok gerinceit mindenütt, a találmányomban leírt módon, ilyen erdőkkel telepítenék be a hegyes vidékeken, akkor hasonló pozitív változások állnának be a Kárpátok teljes ökológiai rendszerében.

Minthogy a Tisza és mellékfolyói öt országot érintenek, a Kárpát-medence vízgazdálkodásának erdőtelepítéssel történő helyreállítása csak nemzetközi összefogással lehet eredményes és hatékony. Így szabályozódna, egyensúlyozódna ki a Tisza vízhozama, és így valósulnának meg a tudományos kutatásokkal és kísérletekkel is igazolt pozitív változások a Kárpát-medence teljes ökológiai rendszerében” — írta 1994-ben megjelent tanulmányában.

Dr. Fodor István botanikus professzor — aki több mint öt évtizedes munkássága során az oktatás, a kutatás és a nevelés mellett a környezet- és természetvédelem, a növényföldrajzi és ökológiai ismeretek gyakorlati alkalmazása terén nemzetközileg is elismert tudós volt — 2000. április 23-án, életének 93. esztendejében hunyt el Ungváron. Olyan erős szálak kötötték a városhoz, hogy élete végéig nem tudott megválni tőle. Életműve, tudományos munkásságának eredményei azonban tovább élnek. Ezek megvalósítása a Kárpát-medence fenntartható fejlődése és a jövő nemzedékek jogosan elvárt életminőségének biztosítása érdekében most különösen aktuális és sürgető.


A közélet hírei

 

 Ukrajnai politikai válság

A héten minden eldől?

Az államfő és a miniszterelnök megállapodása értelmében a politikai válságból való kiút keresésére létrehozott szakértői csoport a múlt héten munkához látott. Igaz, az ellenzék közben azzal vádolta a koalícióhoz tartozó pártokat, hogy szabotálják ennek tevékenységét, tudatosan húzzák-halasszák a valós döntések meghozatalát.

A lapzárta előtti utolsó tanácskozásra szombaton került sor. Ezt követően Ivan Vaszjunyik azt nyilatkozta, hogy a következő ülésen már parafálhatják az előrehozott választásokról szóló törvénytervezetet. „Azt követően, hogy a szakértőkkel hosszasan áttanulmányoztuk a parlamenti képviselők megválasztásáról szóló szabályozást, ezen belül az előrehozott választások biztosításával kapcsolatos kérdéseket, sor került a törvénytervezet gyakorlati egyeztetésére. Úgy vélem, hogy a munkacsoport következő ülésén mindkét fél alá is írja ezt” — idézte az államelnöki titkárság vezetőjének első helyettesét a ForUm.

Raisza Bogatirjova is arról beszélt az újságíróknak, hogy a tanácskozáson gyakorlatilag befejeződött a honatyák státuszát szabályozó jogszabálytervezet módosításával kapcsolatos munka. A Régiók Pártja parlamenti frakciójának vezetője szerint: „A legnagyobb energiát a választási törvényre fordították. Ezzel kapcsolatban volt ugyanis a legtöbb vita és a legtöbb nézetkülönbség”.

A korrespondent.net értesülései szerint Viktor Juscsenko és Viktor Janukovics szerdán dönt az előrehozott parlamenti választások időpontjáról. Erről Ivan Pljuscs, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) újonnan kinevezett titkára és Mikola Azarov első miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter tájékoztatta a médiát az államfő és a kormányfő legutóbbi találkozóját követően. Az utóbbi szerint nagy a valószínűsége annak, hogy szerdán születik végleges döntés a kérdésben, hozzátéve, hogy gyakorlatilag egyeztetve van azon dokumentumok „kis köre”, amelyekre a voksolás lebonyolításához van szükség.

Ivan Pljuscs is azon reményének adott hangot, hogy e hét közepén sikerül megállapodásra jutni a választások ügyében.

Közben a tárgyalásokra árnyékot vet az, hogy az államelnöki adminisztráció egyik vezetője szerint olyan anyagok birtokába jutottak, amelyek azt a sémát tartalmazzák, ami szerint destabilizálni kívánják az ukrajnai helyzetet, merényleteket akarnak elkövetni ismert ukrajnai politikusok ellen. Valerij Geletej egyértelműen a koalícióra célozva beszélt erről.

Az ellentábor válasza villámgyors volt. A kormánypárti frakciók vezetői nyilatkozatot adtak ki, amelyben azzal vádolják az elnöki titkárságot, hogy olyan közhangulat formálásán munkálkodik, amely az erő alkalmazását feltételezi, illetve közvetlen elnöki irányítást készít elő. A frakcióvezetők szerint Geletej nyilatkozata felelőtlen, s ez nem más, mint politikai provokáció, amelyet alvilági módszerekkel hajtottak végre a tárgyalási folyamat megtorpedózása érdekében.

Kijutott az államfőnek is a koalíciótól. „V. Juscsenko újra bebizonyította: nincs értelme megállapodni vele, mert az államfő célja nem a kompromisszumok keresése, hanem a politikai reform eltörlése módjainak keresése, a hatalom összpontosítása” — idéz a közleményből az UNIAN Hírügynökség.

Janukovicsék nem véletlenül reagáltak ilyen élesen. Gerjesztette az indulatokat, hogy az államfő immár a harmadik alkotmánybírát is menesztette (érdekes módon azokat, akik a koalícióval szimpatizáltak), illetve, hogy Juscsenko immár sokadszor változtatott a már említett RNBO összetételén. Ezúttal ennek vezetőjét menesztette: a mérsékeltnek tartott Vitalij Hajduk helyett Ivan Pljuscs korábbi parlamenti elnök lett e nagyhatalmú testület titkára.


 Együtt a jövőért

A Városok, Falvak Szövetsége Kulturális Régió tavaly nyáron alakult meg Debrecenben. A szövetségnek négy ország határ menti régiói — Magyarország, Románia, Szlovákia és Ukrajna — a tagjai. A mi esetünkben Kárpátalja, ezen belül is egyelőre két város: Beregszász és Munkács. Az alakuló közgyűlésen Gajdos Istvánt, Beregszász polgármesterét is beválasztották az elnökségbe. Mivel a szövetség létrehozását Debrecen polgármestere, Kósa Lajos kezdeményezte, az elnöki posztot ő tölti be. De a megállapodás szerint az elnök személye évente cserélődik: a soros elnök Gajdos István lesz.

A szövetség célja, hogy a régiók megismertessék egymással kulturális tevékenységüket, együttműködjenek, közös rendezvényeket szervezzenek. A legfontosabb pedig, hogy közös európai uniós támogatásokat nyerjenek.

A Hajdú-Bihar megyei városban meg is nyitották irodájukat, konferenciákat szerveztek, s az elkövetkezendőkben hozzá szeretnének látni az érdemi munkához. Éppen ezért május 10-én elnökségi ülést tartottak. Az ülésen — melyen többek között megvitatásra került a következő év költségvetése — részt vett Gajdos István is. Az ülést követő közgyűlésen pedig már Imre József, a Beregszászi Városi Művelődési Főosztály vezetője is jelen volt.

A résztvevőket Kósa Lajos köszöntötte, majd megtartotta elnöki beszámolóját. Szó esett a szövetség előtt álló feladatokról, valamint két új tag — egy város és egy alapítvány — felvételére is sor került. Ugyanis nemcsak települések csatlakozhatnak a szövetséghez, hanem társadalmi szervezetek, alapítványok is.

A közgyűlésen elhangzott, hogy be kell indítani a közös pályázatokat, meg kell kezdeni a közös rendezvények lebonyolítását. Többen kifejtették: jó lenne, ha a közös rendezvényszervezést infrastrukturális fejlesztés követné a kultúrán belül, a későbbiekben pedig a kultúrán kívül is.

A következő elnökségi ülésre, illetve közgyűlésre novemberben kerül majd sor.


 A 14. testvérváros Beregszász

760 éves Zalaegerszeg

A múlt héten ünnepi közgyűlés keretében emlékeztek meg Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá nyilvánításának 122. évfordulójáról, illetve arról, hogy a város, amely 415 éve székhelye Zala megyének, az idén ünnepli első írásos említésének 760. évfordulóját. Az évforduló alkalmából ötnapos Egerszeg Fesztivált tartottak. A közgyűlésen hét külföldi testvértelepülés küldöttségei jelenlétében számos kitüntetést adtak át a zalai megyeszékhelyen pénteken.

A történelem sok viharát megélt és az országnak kimagasló személyiségek sorát adó Zalaegerszeg évszázadok alatt, de különösen az elmúlt évtizedekben „felnőtt a feladataihoz, és bánni tudott a nagyszerű elődök örökségével” — mondta Gyimesi Endre polgármester, országgyűlési képviselő ünnepi beszédében.

Mint kiemelte: példaként kell követni olyan elődök cselekedeteit, mint Deák Ferenc, Csányi László, Mindszenty József vagy az első polgármester, Kovács Károly.

Felidézve „a közös gondolkodás és cselekvés gyümölcseként” bekövetkezett városfejlesztés, a szociális, oktatási, kulturális és sportolási körülmények javulásának állomásait, a polgármester az értékek és hagyományok megőrzésére hívta fel a figyelmet.

Kifejtette: legfontosabb feladat a további városfejlődés „stabil alapjainak és a tudatos jövőképnek az építése (...), a gondokon pedig csak bölcs összefogással lehet úrrá lenni”

Szülőföldjük közösségeinek üdvözletét, jókívánságait tolmácsolták a 760 éves városnak hét külföldi partnertelepülés vezetői. A testvérvárosok száma egyébként tovább gyarapodott, hiszen Gajdos István, a kárpátaljai Beregszász és Gyimesi Endre, Zalaegerszeg polgármestere testvérvárosi szerződést írtak alá (a képen). Gajdos István köszöntő beszédében kihangsúlyozta, hogy immár intézményesedtek a kapcsolatok a két, földrajzilag hasonló helyzetben lévő település között. Magyarország egyik nyugati kapuja ugyanis Zalaegerszeg, ugyanúgy, ahogy Ukrajnából is Beregszászon át vezet Nyugatra az út. A mai naptól immár mindkét városban állnak egy virtuális híd pillérei. A mi közös feladatunk és felelősségünk, hogy felépítsük ennek szerkezetét, reális tartalommal töltve meg azt! — húzta alá az UMDSZ elnöke.

Krónika/zalaegerszeginapilap.hu


 Rövid Hírek

 

Tanácskoztak a vállalkozók

Múlt pénteken az ungvári főkonzulátuson a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium képviselőinek részvételével tanácskozásra került sor, amelyen a kárpátaljai üzleti élet prominens képviselői fejtették ki véleményüket, osztották meg gondolataikat.

A megjelentek tájékoztatást kaptak a határon túli magyar vállalkozások támogatásáról, a határon túli magyarságot érintő vállalkozás-ösztönzési lehetőségekről, az üzleti környezet javításának perspektívairól. Megvitatásra kerültek azon lehetőségek és elképzelések, amelyek révén a kétoldalú kapcsolataink tovább fejleszthetők.

 

Fórum és zárófoglalkozás

A Magyar Köztársaság Gazdasági és Közlekedési Minisztériumának támogatásával a Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ közös szervezésében Ungváron, a Nemzetiségi Kulturális Központ konferenciatermében került megrendezésre az Üzleti környezet fejlesztése c. fórum.

Ugyanitt tartották meg a Tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskola szakmai közreműködésével, illetve a GKM támogatásával megrendezett vállalkozói pályázatírási tréning-tanfolyam zárófoglalkozását is.

 

Diplomaosztó Mezőváriban

Szombaton került sor a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, a Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ szervezésében és dr. Hanusz Árpád (a FATOSZ alelnöke, nyíregyházi tanszékvezető tanár) irányításával Mezőváriban lebonyolított Jó gyakorlat a falusi turizmusban című szakmai tanfolyam záró foglalkozására és diplomaosztó ünnepségére.

A sikeres vizsgát tett hallgatók megkapták a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kara Nyíregyházi Kihelyezett Konzultációs Központjának minősítését.


Heti jegyzet

Le a kalappal!

Le bizony!

Egyrészt azért, mert néha csak meg kell vakarni azt a buksit. Másrészt, s ez a fontosabb, mert olyan dolgok történnek e kis hazácskában, melyek bizony illők a megsüvegelésre (nem tévesztendő össze a kalapozással, ami, ugye, enyhe célzás anyagi javak osztogatására).

Mondok példákat.

Nagyon szeretem, hogy Kovács Miklós már megint listán lesz (van?). S nem is akármilyen listán! A Mi (ti?) Ukrajnánk választási lajstromába vétetik(ett) fel.

Éljen!

Most már csak az a kérdésem, hogy az elnök úr kit, mit és főképp hogyan fog képviselni, ha netán újra koptathatja a T. Ház székét?

Majd meglátjuk — mondta a vak ember, mielőtt a sötét éjszakában befordult a sarkon…

Van még.

Hallom, hogy gyarapodik, terjeszkedik, fejlődik a beregszászi főiskola.

Gyönyörű.

Már annyira nem férnek, hogy ki kívánják ebrudalni az egykori törvényszék épületéből a járási könyvtárat.

Éljen a magyar—magyar összetartás!

Igaz is, mire az a rengeteg könyv. Még valamelyik diák betéved az olvasóterembe, és… és olvas… mindenféle eretnek dolgokat…

Bizony nehéz a (kisebbségi) élet.

Tele van buktatókkal.

No, de ettől szép.

Szóval. Le azzal a kalappal!

Le az aszfaltra.

Aztán telepedjünk le mi is.

Hátha dobnak bele ezt, no meg azt.

Ha pedig nem...

Még mindig ott a választásnak az ő nagy lehetősége.

Válasszunk — például — kalap helyett usankát.

Vagy papírcsákót. Fakarddal.

Horváth Sándor



Mozaik

 

 Lika Roman Ukrajna szépe

Báj + természetesség = siker

A Miss Ukrajna—2007 országos szépségversenyen a különböző régiók képviseletében 26 hölgy indult. Kárpátalját a 21 éves ungvári Lika Roman, a Kijevi Szlavisztikai Egyetem ungvári fiókintézetének végzőse képviselte, nem is akárhogyan, hiszen a zsűri őt választotta a szépek legszebbikének.

Az újdonsült szépségkirálynő azóta számos sajtótájékoztatót tartott, a minap Beregszászban. Likát elkísérte Natalija Vorona (Nesztor Sufrics katasztrófavédelmi miniszter egykori felesége), a nemzeti szépségverseny szervezőbizottságának tagja, valamint Ljudmila Neszuh, a Kijevi Szlavisztikai Egyetem Ungvári Kirendeltségének rektora.

— Szakmám szerint fodrász vagyok, így a szépség hozzátartozik mindennapjaimhoz. A múlt év októberében keresett meg Natália. Nem tudtam, hogy ő mit forgat a fejében. Nagyon meglepett, amikor felajánlotta, hogy vegyek részt a szépségversenyen. Számomra ez teljesen idegen volt, hisz sohasem volt kapcsolatom a modellügynökséggel — mondta a szépség.

A sajtótájékoztatón Natalija Vorona elmondta, hogy Lika a szépségével hívta fel a figyelmét. — Úgy gondolom, az embereknek segítségre van szükségük, hogy leküzdjék szerénységüket, kérkedjenek azokkal az adottságokkal, amelyekkel csak ők rendelkeznek. Ha hamarabb találkoztam volna Likával, biztos, hogy még szebb eredményeket értünk volna el. Véletlenül találkoztunk ugyan, de nincsenek véletlenek. Az ő eredetiségét csak benne találhattam meg. Nekem jutott a szerep, hogy észrevegyem. Büszke vagyok rá, hogy az egyszerű ungvári fodrásznőből Ukrajna szépe lett, s ebben benne van az én munkám is. Büszke vagyok arra is, hogy Lika által Ungvár, Kárpátalja ismertté vált nemcsak Ukrajnában, hanem az egész világon.

Annak ellenére, hogy korábban nem vett részt hasonló jellegű megmérettetésen, két hét alatt sikerült felkészülnie. Természetességével, charme-jával, szépségével azonnal kitűnt versenytársai közül, amit Julia Morley, a Miss Világszépe verseny elnöke is megjegyzett.

Arra a kérdésre, hogy milyen programokat tervez a nyárra, Lika elmondta: — A nyár sok munkát ígér számunkra. Ez a cím sok lehetőséget rejt magában, amiből mind többet szeretnénk kiaknázni. Be szeretném bizonyítani, hogy a szépség nem csak kívülről nyilvánulhat meg, van belső szépség, ami kisugárzik az emberből. Év végéig be szeretnénk bizonyítani, hogy segítőkészek, emberségesek vagyunk. Annyi sok helyen felfér a segítség: gyermekotthonokban, öregek otthonában stb. Ott szeretnénk lenni mindenütt, ahol embertársainknak szüksége van ránk. Jótékonysági alapítványt hozunk létre, melyben tömörítjük majd a jószívű, adakozó embereket.

— Meddig tartott a felkészülés a nagy napra?

— Két hétig. Mondhatom, nagyon kemény munka volt, Natalija is ellátogatott hozzám, sokat segített. A hangulat jó volt, a lányok is aranyosak voltak, nem is vettük észre a nagy fizikai megterhelést. 26 versenyző közül választott ki a zsűri. Többségük profi szépségversenyző volt. A bírálóbizottság a két hét alatt folyamatosan figyelte a versenyzőket, nem csupán a showműsor határozta meg az eredményt.

Ami pedig a jövőt illeti: Lika Roman decemberben a Miss World idei versenyén képviseli Ukrajnát.

Hegedűs Csilla


 Idén is lesz KKKF!

Ugye emlékeznek? Tavaly nyáron első ízben rendezték meg a Kárpátaljai Könnyűzenei és Képzőművészeti Fesztivált. A nagyszabású rendezvény idén folytatódik: nyár közepén tartják. Hogy mire számíthatnak az érdeklődők? Sztojanovich Dusán és Petrovics István főszervezőket kérdeztük erről.

— Tavaly is igyekeztünk sok mindennel kedveskedni a fesztiválra látogatóknak. Ezek közül megemlíteném például a mászófalat, aminek nagyon nagy sikere volt. Éppen ezért úgy döntöttünk, idén dupla mászófalat állítunk fel. Nem kisebb sikere volt a paint ballnak. Ebben az évben ebből is kettő lesz: egy a gyakorlottaknak, és egy a kezdőknek. De lesz rodeóbika, vízifoci, csúszda is. Bérelni lehet játékeszközöket, és kb. ezer férőhelyes kempinghelyet biztosítunk.

Újdonság, hogy mindennap teljesen más zenei stílusokkal kedveskedünk vendégeinknek. Az első napot a rocknak szenteljük, a másodikat a funkynak és a rapnek, a harmadikon a popzenéé lesz a főszerep, a negyedik napon pedig a dj-k lépnek fel. Az együttesekről egyelőre nem adunk ki információkat, csak annyit árulhatok el, hogy Németországból is lesz fellépő — tudtuk meg Sztojanovich Dusántól.

Beszélgetésünkből kiderült, hogy idén civil sarok is lesz. A szervezők tehát lehetőséget szeretnének adni a fiatal civil szervezeteknek (ifjúsági, egyházi, non profit stb.) a bemutatkozásra. Képzőművészeti kiállítást is terveznek, amely egy teljes napig lesz megtekinthető.

Újdonság az is, hogy a szervezők idén fellépési lehetőséget szeretnének adni vidékünk ifjú tehetségei számára a bemutatkozáshoz.

— Idén a kisgyerekekre is gondoltunk. Számukra egy kis vidámparkszerűséget alakítunk ki: ugrálókat, körhintát állítunk fel, de kipróbálhatják a célba dobást, a kosarazást stb. is — mondta Petrovics István.

A szervezők azt is elmondták, hogy idén elővételben lehet jegyhez jutni, rendelés útján e-mailban, telefonon, In-terneten keresztül. Aki elküldi a nevét, pontos címét, személyi igazolványának számát (vagy egy ötszámjegyű pin-kódot), az a helyszínen olcsóbban juthat hozzá a jegyhez. Természetesen az idén is lesz négynapos jegy, és napi jegy is. Az árakról még nincs pontos információ. Annyi biztos, hogy a napi programtól függ majd a jegy ára.

Elérhetőségek:

weboldal: www.kkkf.info

fórum: www.kkkf.info/forum telefon: +380-63-222-94-80

-csillag-


 Tapasztalatcsere és együttműködés

2007. május 12-én Nagybégányban a Kárpátaljai Magyar Agrárvállalkozók Szövetsége Jótékonysági Alapítvány, valamint a Magyarországon működő keszthelyi SYM-BIÓ-TECH Kutató, Fejlesztő, Gyártó és Kereskedelmi Kft. talalkozót szerveztek a beregvideki mezőgazdasági termelők, termékfeldolgozók és értekesítők számára Tapasztalatcsere es együttműködés címmel.

A találkozón a fent említett kft.-n kívül képviseltette magát a Pannon Fruit 2001 Szövetkezet, a Bio-TRADE-2000 LTD Kft. és az INDFRUIT Zöldség- és Gyümölcsfeldolgozó Kft. a közép-magyarországi régióból.

Homoki László, a KMASZ Alapítvány igazgatója üdvözölte és bemutatta a találkozó résztvevőit, röviden szólt az alapítvány tevékenységéről, majd eredményes párbeszédet kívánt.

A vendégek részéről Dankó József mutatta be a SYM-BIÓ-TECH Kft.-t, majd rövid előadást tartott Vissza a gyökerekhez! Mikrobiológiai hozamfokozás felső fokon címmel. Két mikrobiológiai terméket mutatott be: a Microbion-t és a HUNGAVIT-et.

Ezt követően Varga József vállalkozó a közep-magyarországi régióbeli Pannon Fruit 2001 Szövetkezettel ismertette meg a jelenlévőket, valamint vázolta a régió aktuális gyü-mölcsészeti kérdéseit, azok megoldási lehetősegeit. Itt húzta alá idejövetelük célját, ami nem más, mint az együttműködési lehetőségek megteremtése vegyes vállalatokban gondolkodva, modern technológiát alkalmazva, jó minőségű ültető-anyagot felhasználva. Ezzel párhuzamosan újabb lehetőséget kell biztosítani a kistermelők számára.

Az előadókhoz többen — Nagy György, az UMDSZ koordinátora, a KMASZ Alapítvány megfigyelő tanacsának tagja, Tóth Gyula, a Terra Dei Alapítvány, Kárpátaljai Mezőgazdasági Szaktanácsadó Központ igazgatója, Urszta János, a KMASZ Alapítvány elnöke és mások — kérdéseket intéztek, illetve hozzászóltak az elhangzottakhoz. A szünet után is aktív munka folyt. Több kérdésben is egyetértés született a határon inneni és túli partnerek között. A tanácskozás eredményeként a már említet Varga József magyarországi vállalkozó és Molnár Gyula, a bereg-újfalui Piroska farmergazdaság vezetője megállapodtak abban, hogy vegyes vállalatot hoznak létre.

A több mint négyórás fórum végén Varga József meghívót nyújtott át a jelenlevőknek három szövetkezetük Újlengyelben felépített hűtőházának ünnepélyes megnyitójára. Az ünnepséget szakmai rendezvénnyel kötik majd egybe.


 Barabás elválaszt, de össze is köt

A Barabáson átadott újjávarázsolt határátkelőhely elválaszt ugyan bennünket Ukrajnától, de összeköti a két országot, az itt élő népeket. Ezt is mondta dr. Veres János pénzügyminiszter péntek délután, amikor átadta a határátkelőt.

Az elmúlt években Magyarországon a kis és nagy határátkelőhelyek mind fel lettek újítva. A barabási átkelő átadásával ez a folyamat befejeződött. Így Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az ukrán határszakaszon a schengeni követelményeknek teljes mértékben megfelelő személyforgalom fogadására alkalmas átkelő létesült — tette hozzá a pénzügyminiszter.

A barabási határátkelőhely a záhonyi vámhivatal szolgálati helyeként kezdte meg a működését 1989. március 1-jén. 1992. február 1-jén megalakult az önálló beregsurányi vámhivatal, és azóta a barabási határátkelőhely kirendeltségeként bonyolít kétoldalú személyforgalmat.

Eddig a határellenőrző hatóságok elhelyezésére egy néhány négyzetméteres konténerépület szolgált, a forgalom kétszer egy sávon (be-és kilépő) bonyolódott le kizárólag személygépkocsik részére, egy kis kezelőépülettel, az elsődleges vizsgálóhelyekhez telepített fülkékkel, másodlagos vizsgáló nélkül.

A határátkelőhely fejlesztése 2006. április 3-án kezdődött meg, és összesen 1.317.204 euróba került. A beruházás során egy korszerű, kibővített, a schengeni előírásoknak megfelelő átkelő létesült.

A ki- és belépő oldalon egyaránt 2-2 személy-gépkocsisáv (ebből 1-1 EU-sáv) került kialakításra. Mindkét irányban másodlagos, fedett vizsgálót alakítottak ki szerelőaknával, valamint a járművek visszafordításának lehetősége is biztosítottá vált.

Ahogy az átépítés előtt, úgy a jövőben is korlátozott nyitvatartási idő mellett reggel 7 órától 19-óráig lesz nyitva az átkelő.

Szabolcs on-line


 Ismét jól szerepeltek földijeink

Április végén került megrendezésre Ivano-Frankivszkban az Orchidea — 2007 országos verseny, amelyen Ukrajna több városából — Novovolinszk, Volodimir-Volinszk, Ivano-Frankivszk, Mohiliv-Podjilszkij, Dolina, Sepetyivka, Ternopil, Luck és Beregszász — érkeztek a versenyzők. Beregszászt két tánccsoport képviselte: az Irina Domaszkina által vezett Reveransz táncegyüttes, és az Atasz tánccsoport Szvitlana Kononenko vezetésével. Mindkét együttes sikeres fellépéssel büszkélkedhet. Különböző kategóriákban összesen hat díjjal tértek haza. A Reveransz a hip-hop show-ban második, a standard show-ban harmadik helyezést ért el. Az Atasz a show-műsorszám kategóriában harmadik (a képen), a sporttáncban pedig második lett.

 


Mozaik

 

Gut — Újfehértó

 Testvértelepülési szerződést kötöttek

1836. április 28-án adományozott V. Ferdinánd városi címet Újfehértónak. Erre emlékezve rendezi meg a város önkormányzata minden évben a nevezetes napon a városnapot.

A múzeum udvarán kezdődött a városnapi eseménysorozat. Vitéz Tóth Lajos repülő alezredes domborművénél emlékeztek a város lakói a hős férfiúra, aki bátorságával, hősiességével, lovagiasságával példát mutatott a későbbi generációknak.

A városnap harmadik felvonásaként helyszínt váltottak az ünneplők, ugyanis az ünnepi műsornak és a kitüntető díjak átadásának az Erkel Ferenc Tagintézmény aulája adott otthont. Az ünnepség nyitányaként átadták az elismeréseket annak a két fiatalnak, akik megnyerték Az én városom címmel meghirdetett videópályázatot.

Bodnárné Nyíri Andrea és Szerényi Szabolcs Puskás László alpolgármestertől vehette át jutalmát. Ezt követően Tóth András polgármester köszöntötte a vendégeket, majd az önkormányzat céljairól beszélt. Az önkormányzat ugyanis azt szeretné, hogy legyen kapcsolata uniós országokkal, valamint a határon túli magyar településekkel.

Ez utóbbi keretében döntött úgy az újfehértói önkormányzat, hogy testvérkapcsolatot alakít ki a kárpátaljai Gut községgel. Az erről szóló szerződést szombaton írta alá Tóth András polgármester és Csulák Ernő, Gut polgármestere. Ezen az ünnepségen adták át a kitüntetéseket is azoknak, akik sokat tettek a településért.

Forrás: Szabolcs Online


 Az édesanyákat köszöntöttük

Május első vasárnapján világszerte az anyákat és nagymamákat ünnepeljük. Mind a gyermekek, mind a felnőttek szívében az édesanyák az első helyet foglalják el. Az anya az, akivel örömünket, bánatunkat megoszthatjuk, ő a barátnő és a barát, akiben mindig megbízhatunk.

Beregdédában mi, a kultúrház műkedvelői minden évben szép, megható műsorral ünnepeljük az anyák napját. Az idén is nagy szorgalommal és igyekezettel készülődtünk az ünnepségre. Az iskola énekkara is részt vett a rendezvényen. Soós Lívia vezetésével népdalfeldolgozásokat adtak elő nagy sikerrel.

A számos szívhez szóló versen és éneken kívül a tánccsoportunk is nagy sikert aratott. A Bambi kiscsoport polkát, modern és pomponos táncot adott elő. A Piruett (nagycsoport) magyar és ukrán néptánca, valamint modern tánca is tetszett a közönségnek.

Szólóénekeseink is remekeltek. Híres Jolika népdalcsokorral és egy popdallal lépett fel. Balogh Nikolett szintén szép slágert énekelt. Megható volt Molnár Etelka előadásában Dsida Jenő Hálaadás című verse, de könnyet csalt a szemekbe az Egressy Bianka által előadott másik Dsida-vers, az Ima az édesanyákért című is.

Nagy tapsot kaptak az Atasz tánccsoport ifjú tehetségei, valamint Aljona Kononenko, Máté Oleszja és Zema Násztya, akik modern dalokat adtak elő.

A finálét követően a gyerekek virágcsokrokkal köszöntötték az anyukákat és a nagymamákat. A szép délutánt gyermekdiszkóval zártuk.

Balogh Gizella, a beregdédai kultúrház igazgatója


 Környezetünk védelmében

Négy helyszín — egy téma

A múlt héten az UMDSZ és a KAMOT Jótékonysági Alapítvány szervezésében négy helyszínen is környezetvédelemmel kapcsolatos tanácskozásra került sor Kárpátalján.

Szürtében az Ungvári járás, Beregszászon pedig a város és a járás önkormányzati tisztségviselői és civil szervezeteinek vezetői hallgathattak tartalmas előadásokat a környezetvédelem és a hulladékgazdálkodás időszerű kérdéseiről. Az előadók — közöttük Molnár Antal és Beregszászi Zoltán, a hajdúböszörményi székhelyű Zöld Kör képviselői — megosztották a témával kapcsolatos tapasztalataikat, számos fontos kérdésre hívták fel a megjelentek figyelmét.

Párhuzamosan Técsőn, a helyi református líceumban, illetve Beregszászon, a magyar gimnáziumban a tanárok és diákok számára tartottak foglalkozást a szakemberek. Hangsúlyosan szó esett arról, hogy a környezetvédelemre való nevelést már gyermekkorban el kell kezdeni.

A tervek szerint nyár végén a kárpátaljai résztvevők háromnapos magyarországi gyakorlaton vesznek részt.

Lapunk következő számában olvashatják a magyarországi szakemberekkel készített interjúnkat.

Tudósítónk


 Szeminárium Beregszászban

Fontos feladat a szakemberképzés

Ukrajnában tart a demokratikus jogállam építése. Nagyon fontos, hogy a felnövekvő nemzedék felkészüljön az aktív részvételre ebben a folyamatban. Az iskolán kívüli nevelési intézmények előtt nagy lehetőségek állnak az igazi hazafiak nevelésére, olyan alkotó, öntudatos polgárok nevelésére, akik felelősséggel viseltetnek államunk ügyei iránt.

Nem mindegy, ki hol teszi magát hasznossá az államépítésben. Ezért van nagy szerepe a pályaválasztásnak. Az iskolán kívüli nevelési intézmények megtanítják végzőseiket becsülettel helyt állni a választott szakmában.

Mindezeket figyelembe véve tartották meg május 10-11-én a Beregszászi járásban azt a megyei szemináriumot, amelyen az iskolán kívüli nevelési intézmények igazgatói találkoztak, cseréltek tapasztalatot, voltak részesei a Nagyberegi Középiskolában működő köri foglalkozásoknak.

A szeminárium résztvevőit — akik között ott volt a megyei pedagógus-továbbképző intézet kabinetvezetőjének helyettese, Okszana Opacsko, valamint Jaroszlav Szivohop módszerész is — Lengyel László, a járási közoktatási osztály vezetője, Leszja Bilkej főspecialista, valamint Tetjana Poljanszka, a Tanulók Alkotóházának igazgatója köszöntötte. A járás vezetését Braun Béla, a járási tanács elnökhelyettese képviselte.

Ezt követően a vendégek megtekintették A természet gyermekszemmel című nemzetközi rajzverseny nyertes munkáit. A szeminárium a Nagyberegi Középiskolában folytatta munkáját. Itt Prófusz Marianna, a népművészet mestere kalauzolta a résztvevőket az iskola néprajzi múzeumában. Majd a szövés, irodalmi és virágkötészeti szakkörök közös foglalkozásán vettek részt.

Nagy sikert aratott a Géczi Tihamér által vezetett művészkerékpárosok bemutatója. A szeminárium kerekasztal-beszélgetéssel ért véget Az iskolán kívüli nevelési intézmények együttműködése a civil szervezetekkel, valamint a járási közigazgatás különböző osztályaival címmel.

Tudósítónk


Interjúnk

 

 Európai Unió — pro és kontra

Ilyés Gyula: “Mi itt, a határ mentén a csatlakozásnak csak a jó oldalát érezzük”

A 115 ezer lakosú Szatmárnémeti jellegzetessége a nemzetiségi, nyelvi, vallási és kulturális sokszínűség. A lakosság 38 százaléka magyar, 2-3 százaléka német, 60 százaléka pedig román. Érdekes módon a város polgármestere mégis magyar. A városvezetés élén 2004 óta álló Ilyés Gyulával többek között az EU-csatlakozás pozitív és negatív vonatkozásairól beszélgettünk.

— Ön egy olyan várost irányít, amelynek a többségi lakossága román nemzetiségű. Magyarként bizonyára nehéz ilyen pozícióba kerülni. Hogy sikerült ez Önnek?

— Egyrészt Szatmárnémeti olyan régió, ahol nem feszültségekben, nem konfrontációban jelentkezik a nemzetiségi sokszínűség, hanem egymás tiszteletében. Másrészt még időben sikerült olyan hangulatot kialakítani az adminisztráció körül, hogy munkánkat nem annyira a politika, mint inkább a konkrét adminisztratív tevékenység határozza meg. Ennek köszönhetően elsősorban a szakmaiság kerül előtérbe és nem annyira a politikai vagy az etnikai hovatartozás.

— Mi a tanult szakmája?

— Alapszakmám villamosmérnök, de több mint tíz évet dolgoztam egy autóalkatrész-gyártó vállalatnál energetikusként, majd karbantartási, beruházási, illetve fejlesztési osztályvezetőként. Jelenlegi munkámnak a szolgáltatói, energetikai, építkezési, beruházás-menedzselési, pénzügyi, jogi hátterét alaposan kitanultam ott, így mertem vállalni, hogy bekerüljek a városvezetésbe. 1996-tól alpolgármester voltam két cikluson át, 2004 óta pedig a polgármesteri tisztséget töltöm be.

— Négy nagy keresztény egyház felekezetei vannak itt jelen — görög katolikus, római katolikus, református és ortodox —, ebből is adódik, hogy rengeteg a templom. A városképben nagyon erősen jelen van a zsidó hagyomány, hisz Szatmárnémeti a háború előtt zsidó kulturális és szellemi központ volt. Milyen hatással volt ez a gazdasági életre?

— Nagy hatással volt, s ez ma is meglátszik. A század elején a legtöbb vállalatot ők alapították, s a kereskedelem — ami meghatározta a város gazdasági életét — szintén általuk virágzott fel. Szerencsénkre mi nem függtünk csupán egyetlen nagyvállalattól vagy iparágtól, ami, miután összeomlott, sok nagyvárosban komoly szociális problémát okozott. A város gazdasága eléggé kiegyensúlyozott. Nagy hasznát látjuk az ipari és gazdasági tevékenység sokszínűségének, ami megkönnyítette a régi rendszerből az újba való átmenetet: sok irányba tudunk fejlődni, beruházókat tudunk befogadni. Ehhez hozzájárul az is, hogy kialakult egy nagyon erős és sok területre kiterjedő ipari szakoktatás, amely képes felvállalni és megfelelő munkaerővel ellátni a munkáltatókat.

— Ilyen vegyes közegben, mint Szatmárnémeti, a kultúra is keveredik...

— Mi nem vagyunk sem ipari, sem gazdasági, sem felsőoktatási központ, de Szatmárnémetiben mindenből van egy kevés. Felsőoktatási intézményeink fejlődnek. Idén indul be a városban a kolozsvári egyetem két szaka, melyeknek komoly beruházással építenek székhelyet. Nívós kulturális intézményrendszerünk van. Két — magyarul és románul játszó — társulatot magában foglaló színházzal, nagyon jól működő és egész Európában koncertező filharmóniával büszkélkedhetünk. Múzeumunk két fontos — történelmi és művészeti — részleggel rendelkezik. Nagyon sok román, magyar és német kulturális rendezvényt szervezünk, tehát a már említett sokszínűség megjelenik a kulturális életünkben is.

— Románia nemrég csatlakozott az Európai Unióhoz. Milyen pozitív hatással van ez az Önök régiójára?

— Felerősödött az érdeklődés régiónk, így Szatmárnémeti iránt is. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy az EU-tagság biztonságot ad a beruházóknak, hisz hosszú távú politikai és minőségi törvénykezési trendet szab meg. A bizonytalansági tényező, ami sokáig meghatározó volt, megszűnt. Ezenkívül az infrastruktúra, főleg az út és vasút fejlesztése erőteljesen halad vidékünk felé mind Magyarország irányából az M3-as autópályán, mind Románia más régiói felől, hisz több nagyobb infrastruktúra-beruházási pályázatot indítottak el irányunkba. Ez meghatározza az érdeklődés növekedését, amiben mi, a helyi adminisztráció partnerek vagyunk: megfelelő körülményeket biztosítunk a beruházások fizikai létrehozására, ugyanakkor erkölcsi-szellemi partnerséget.

Létrehoztunk például egy 70 hektáros zöldmezős beruházást, amit 2005 őszén adtunk át. Ez egy év alatt megtelt — egyelőre — szerződésekkel, de folyamatosan indulnak az építkezések. 13 nagy cég telepedett le ide, vagyis Románia egyik legsikeresebb ipari beruházásává vált ez a park. Az érdeklődés erősödését az is jelzi, hogy egy év alatt öt nagy áruházlánc telepedett be Szatmárnémetibe. Ennek is megvannak a jó és rossz oldalai, de jelzés értékű, hogy ezek a nagy cégek ilyen rövid idő alatt ránk találtak és perspektívát látnak a városban. Több tízmillió eurós beruházások vannak kilátásban különböző plázákban stb., ugyanakkor folyamatosan alakulnak és fejlődnek a kisebb helyi vállalatok.

— Óriási az építkezési kedv Szatmárnémetiben. Dinamikusan, meglepően gyors ütemben halad a régi házak felújítása. Minek köszönhető ez?

— Ha a statisztika nehezen is mutatja ki, de rengeteg pénz fordul meg ebben a régióban, ami azzal is magyarázható, hogy sokan dolgoznak külföldön és nagyon sok pénzt hoznak haza. Ennek nagy részét ingatlanokba, építkezésekbe fektetik. Az idei beruházások értéke majdnem hatszorosa volt a többéves átlagnak, ugyanígy nőtt a közmunkák és az építkezések volumene is.

— Milyen projekteken dolgoznak?

— Három nagy eu-s projektünk van finanszírozás alatt. Az egyik egy a szennyvízelvezető-rendszer felújítására szóló program, a másik egy vasút fölötti átjáró építése bekötőúttal a határ felé, a harmadik pedig az ipari park, amit már befejeztünk. Ezek az összességükben több tízmillió eurós beruházások rengeteget számítanak a város infrastruktúra-fejlesztésében, hiszen a magunk erejéből nem nagyon tudunk 1-2 millió eurónál többet elkülöníteni. A kormány jóváhagyott egy körgyűrű-építési tervet két vasút fölötti átjáróval és Szamos-híddal. Nagyon reméljük, hogy ebben az évben kiírják a pályázatot, és el is kezdik a munkálatokat. Szó van arról, hogy a Nyíregyháza—Nagybánya gyorsforgalmi út építését is beindítják. Ez lehetővé tenné, hogy Nagybányától Szatmárnémetin keresztül nagyon gyorsan fel lehessen jutni az M3-as autópályára.

Rendelkezünk egy nagy, nemzetközi forgalmat is bonyolító repülőtérrel, ami külön tőkét jelent a városnak, valamint egy jelentős vasúti áruforgalmi csomóponttal, amely annak idején Románia Szovjetunióba irányuló exportját és az onnan jövő importot szállította. Tevékenysége mostanra ugyan megcsappant, de mind jobban előtérbe kerül, hisz Szatmárnémetin keresztül összeköti Romániát — és akár az egész déli balkánt — Észak-Európával. Ezért a város logisztikai központtá kezd válni: több nagyvállalat helyezte ide logisztikai központját. Ezek a meghatározó gazdasági trendek jellemzik Szatmárnémetit és környékét, és ebben kell a határ menti régiókkal közösen gondolkodnunk, mert hasonló dolgok történnek vagy fognak történni Nyíregyházán és Beregszászban is. Én úgy látom, az együttműködésnek van jövője.

— Eddig csak a pozitívumokról beszélt. Milyen negatív hatással járt az EU-csatlakozás?

— Attól függ, milyen távlatokban gondolkodunk. Egy olyan standard minőségi rendszerhez csatlakoztunk, amit fel kell vállalni. Olyan szinten kell alakítani gazdaságunkat és ennek függvényében életkörülményeinket, mint ahogy az Európában történik, ahová mi eddig csak sandítva tekintgettünk és szerettük volna azt elérni. Ehhez viszont változtatni kell a hagyományos — a hagyományokon nem az értékeket, az értékmegőrzést értem — életmódunkon, ami nem biztos, hogy jó volt, de megszokásból úgy éltünk vagy úgy termeltünk. Elsősorban a mezőgazdaságra és az állattenyésztésre vonatkozik a változtatás. A régi módszerhez szokott gazdáknak, gazdálkodóknak nem könnyű az átállás, és rövid távon ez gondot okoz. Hosszú távon viszont azt eredményezi, hogy a fiatalabb generáció már új technológia szerint, modern berendezésekkel lát hozzá a növénytermesztéshez vagy az állattenyésztéshez, amihez támogatást is kap.

Ám a hagyományos életmódhoz ragaszkodó falusi lakosságra ez negatívan hat. Például felborítja a juhtenyésztésből élők életét: nem tudják eladni a régi módszerekkel előállított sajtot, mivel azt kötelező ellenőrzéseknek kell alávetni, hogy megfelelnek-e a higiéniai, minőségi és egyéb normatíváknak. Kétségbe vannak esve a pálinkafőzők is, akik hozzászoktak, hogy a 10-20-50 szilvafájukról leszedett gyümölcsöt otthon, a saját pálinkafőzőjükön kifőzték, most viszont ezt nem tehetik meg. Románia aktív lakosságának mintegy 30 százaléka falun él, és a falusi emberek nem örülnek az újításoknak. Azonban a körülmények arra késztetik őket, hogy radikálisan változtassanak, mert csak így tudnak felzárkózni az európai normákhoz.

A gazdaság és az ipar nagyobb anyagi erőfeszítéssel, de könnyebben átáll. Gond ez az országnak, de legalább kötelez, és ennek már megvannak az eredményei. Kötelez arra, hogy környezetvédelmi, infrastrukturális, víz, szennyvíz, fűtés és energia-felhasználás szempontjából is eu-s rendszereket vezessünk be. Ennek is elsősorban a negatív hatása mutatkozik meg, hisz olyan irányba tereli a közpénzeket és az önkormányzatok erőfeszítését, amely másképp lehet, hogy nem lett volna prioritás, ám hosszú távon ez is hasznos. Nehéz folyamat, az élet majdnem minden területére kihat, de nem látványosan és nem ijesztően. Mi itt, a határ mentén a csatlakozásnak csak a jó oldalát érezzük.

Bíró Gyöngyi


Gyermekeink védelmében

 Muravidékiek Kárpátalján

„… igazi csapat vagyunk”

Nagy sikert aratott a Beregszászi Művelődési Házban nemrég bemutatott Van, aki forrón szereti című darab. A romantikus vígjátékot a Lendvai DiáXínpad vitte színre. A Spec Colombót alakító Pisnjak Attilával a társulatról beszélgettünk.

A diákszínpad „főgonosza” elmondta, hogy a csoport 2005 nyarán alakult. Egy nyári táborban vettek részt, ahol a vajdasági Mess Attila rendezővel arról beszélgettek, jó lenne náluk, a Muravidéken is létrehozni egy amatőr színjátszó csoportot. Mivel Vajdaságban több ilyen színtársulat működik, Mess Attila nagy tapasztalattal bír e téren. Benne is volt, hogy segít a lendvaiaknak, s még az év szeptemberében — amikor kapott vízumot — Szlovéniába utazott. A Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet vezetője is támogatásáról biztosította a csapatot.

Első próbálkozásuk A maratonfutók tiszteletkört futnak című tragikomédia volt Dušan Kovačevič szerb szerzőtől. Nagy sikert arattak vele, főleg otthon, a Muravidéken, mert ők voltak az elsők, akik egész darabot állítottak színpadra. Járták vele a Kárpát-medencét, többször felléptek Magyarországon és Vajdaságban, s bemutatták Budapesten, az Égtájak Fesztiválon is.

A próbák, utazások során a társaság annyira összeszokott, hogy úgy gondolták, ezt nem szabad annyiban hagyni, tovább kell lépni: újabb darabon törték a fejüket. Ám míg első évben még mindannyian középiskolások voltak, s könnyű volt összehozni a próbákat, mára már többen egyetemisták. A barátság azonban összetartja, nem hagyja szétszóródni a fiatalokat: annak ellenére, hogy más az időbeosztásuk, nagyon jól össze tudnak dolgozni. „Nem is színjátszó csoport, hanem baráti társaság, igazi csapat vagyunk” — mondta Attila. S hogy ez mennyire igaz, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a közel háromórás darabot egy hónap alatt tanulták be. Ehhez persze már a próbák alatt is mindenki a maximumot hozza ki magából. A „főgonosz” szerint ebben rejlik a diákszínpad sikere, valamint abban, hogy nincs köztük úgynevezett vezető. Mivel Mess Attila a vízum miatt nem tud velük utazni, mindenki felelős mindenkiért.

Az ifjú színész elismeréssel beszélt a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézetről, amely biztosítja számukra a lehetőséget a próbákhoz a lendvai színházban. A díszlettel kapcsolatban elmondta, hogy az a rendező ötlete. Mivel az első darabuk úgymond „fekete” volt, most arra törekedtek, hogy színes kosztümökben játsszanak, színes jellemeket, igazi egyéniségeket alakítsanak.

Ez sikerült is, hisz mindannyian remekeltek az előadás során. A produkciót látva nehéz elhinni, hogy a közel húsz szereplő közül mégsem készül senki színésznek. Ennek okát Pisnjak Attila azzal magyarázza, hogy a szlovén színjátszás nincs olyan szinten, a magyarországi színművészeti főiskolára pedig nagyon nehéz bekerülni. Ő ugyan gondolkodott a dolgon, de még nem döntötte el véglegesen. Mi lesz velük, ha befejezik a középiskolát, még nem tudja, de azt igen, hogy amíg lesz diákszínpad, ők ott lesznek.

Bíró Gyöngyi


 Gyermekeink védelmében

A Rendkívüli Helyzetek Minisztériumát és a Közoktatási Minisztériumot nyugtalanítja, hogy továbbra is sok gyermek veszti életét, illetve sérül meg.

Különösen szomorú, hogy különböző, rendkívüli helyzetekben gyermekek halnak meg. A statisztikai adatok szerint a legtöbb esetben mechanikai fulladás, közlekedési balesetek, lakástüzek, vízi balesetek vezetnek tragédiához.

A minisztériumok szakemberei céltudatos munkájának eredményeként az elmúlt évhez képest sikerült 20 százalékkal csökkenteni a sérülésekkel járó balesetek számát a gyerekek körében. Ennek ellenére Ukrajna polgáraihoz, különösen a szülőkhöz fordulunk annak érdekében, hogy megóvjuk legdrágább kincseinket a bajtól.

 

Tisztelt szülők!

A statisztika szerint országunkban — annak ellenére, hogy békeidő van — balesetek miatt naponta átlagosan négy gyermek veszíti életét, ami azt jelenti, hogy hetente egy egész iskolai osztályt, éves szinten pedig közel másfélezer ifjú polgárunkat veszítjük el!

A baj általában akkor következik be, amikor a gyermekek felügyelet nélkül maradnak, s ott, ahol szinte minden lépésnél veszély leselkedik rájuk.

Nemsokára itt a szünidő. Sajnos, ez az időszak sem mentes a tragédiáktól: a kicsik és szüleik hibája miatt nyaranta is többen fulladnak vízbe, halnak meg tüzesetekben stb.

E szomorú és tragikus esetek többségének hátterében az áll, hogy a kicsik óvatlanul bánnak a tűzzel és a gázzal, felelőtlenül viselkednek fürdőzés közben, azaz nem ismerik a legelemibb biztonsági szabályokat.

Tisztelt szülők! Ne hagyják felügyelet nélkül a gyermekeket, tartsák be a balesetvédelmi szabályokat. A kicsinyek élete ugyanis mindennél drágább!

Úgy neveljék gyermekeiket, hogy azok tisztában legyenek a biztonsági szabályokkal, közben az édesapák és édesanyák maguk szolgáljanak jó példával számukra. Mutassák meg, hogyan kell helyesen bánni a tűzzel, a gázzal, a háztartási vegyszerekkel, gyógyszerekkel, hogyan kell helyesen viselkedni vízparti üdülés, fürdőzés közben. Találjanak időt arra, hogy felvilágosítsák minderről a kicsiket. Legyenek tudatában annak, hogy az erre fordított idő életet menthet!

Ne feledjék: gyermekeink élete a mi kezünkben van!

 

 Fekete Krónika

 

Saját gyermekét és feleségét ejtette túszul

Az ungvári rendőrségre egy 17 éves fiatalember tett bejelentés arról, hogy barátnőjének lakásában baj történhet. A lány lelki beteg apja saját lakásukban elbarikádozta magát, túszul ejtve családtagjait. A 43 éves férfi egy késsel tartotta sakkban őket, s azzal fenyegetőzött, hogy felgyújtja a lakást.

A rendőrségi akcióba bevonták a kommandósokat is. Betörték a bejárati ajtót, majd ártalmatlanná tették a beteg férfit.


Égett a nyári konyha és a disznóól

A nagyszőlősi járási Fancsika egyik portáján lángok csaptak fel. A tűz egy disznóólban keletkezett, majd átterjedt a nyári konyhára. Szerencsére a háziak időben észrevették a bajt és lokalizálták a lángokat.

Vizsgálat indult a tűz okának kiderítésére.


Fejére esett a balta — belehalt

A Perecsini járás egyik településén egy 39 éves nő a kertjében tett-vett. Felmászott egy fára, hogy levágja annak néhány, felesleges ágát. Az ehhez használt balta azonban kiesett a kezéből. A balsors úgy hozta, hogy pontosan akkor ért a fa alá a nő tízéves kisfia. Sajnos, a szerszám pontosan a fejére esett.

Annak ellenére, hogy a gyermeket azonnal kórházba szállították, az orvosok már nem tudták megmenteni az életét.


A vezető meghalt, lánya kórházba került

A Nagybereznai járásban Kosztrino és Szilj települések között súlyos közúti baleset történt. Egy BMW, amelynek volánjánál egy 26 éves nő ült, lesodródott az útról. A fiatal nő a helyszínen belehalt sérüléseibe, míg a vele utazó hároméves kislányát sérülésekkel kellett kórházba szállítani.


Volkswagen vs. Audi

A Kijev—Csap autóút szolyvai járási szakaszán egy Volkswagen Golf áttért a szembejövő forgalom számára fenntartott sávba. A kocsi, amelynek volánjánál egy 39 éves férfi ült, egy Audi A6-osnak ütközött. A baleset következtében a Volkswagen vezetője és három utasa — köztük egy terhes nő — a kórházban „landolt”. A másik autóban utazók közül egy 36 éves nő sérült meg komolyabban. A többiek zúzódásokkal, de megúszták a dolgot.


Lezuhant a sárkányrepülő

Traumatikus sokkban volt az a 46 éves nagyszőlősi férfi, akit a napokban szállítottak be a járási kórházba. Kiderült, hogy az illető, akit jó szerelőként tartanak számon, egy sárkányrepülőt barkácsolt magának. Ennek kipróbálása során azonban lezuhant. A baleset következtében súlyosan megsérült a hátgerince.


Cserbenhagyta áldozatát a gázoló

A técsői járási Kraszna településen egyik este az úttesten akart átkelni egy 57 éves helyi nő. A kanyar mögül pont akkor vágódott ki nagy sebességgel egy autó, amely elgázolta az asszonyt. A kocsi vezetője azonban ahelyett, hogy megállt és segített volna a szerencsétlenen, elmenekült a helyszínről. A nőt súlyos fej- és kézsérülésekkel kellett kórházba szállítani.

A nyomozást segítheti, hogy a gázolásnak voltak szemtanúi.


Butik égett

Újabb tűzeset történt a megyeszékhelyen. Ezúttal egy üres butik lobbant lángra a fogorvosi szakrendelő környékén.

A tűzoltók gyorsan a helyszínre értek és eloltották a tüzet. Szemtanúk szerint az eset előtt nem sokkal két fiú szaladt ki a butikból.


Vízvezetéket loptak

A szolyvai járási Szuszkovo község polgármesterétől bejelentés érkezett a rendőrségre arról, hogy ismeretlenek egyik éjjel elloptak a vízvezetékből egy 9 méter hosszú szakaszt. A rendőrök a nyomozás során kiderítették, hogy egy 22 éves helyi férfi gyanúsítható a bűncselekmény elkövetésével, akinél megtalálták az eltulajdonított csövet is.


Verekedés a bárban

A megyeszékhely egyik bárjában három fiatal mulatta az időt. Amikor felöntöttek a garatra, kötekedni kezdtek. Összeverekedtek más vendégekkel, majd széthajigálták, összetörték a berendezési tárgyakat. A helyszínre érkező rendőröknek kellett véget vetni a rombolásnak.


A betonoszlop volt erősebb

A napokban egy 26 éves técsői fiatalembert és két kiskorú földijét kellett a járási kórházba szállítani. Kiderült, hogy a fiatalok egy Volgán közlekedtek, s közben karamboloztak. Az autó vezetője figyelmetlenül kezdett előzésbe, s hogy elkerülje az ütközést egy szembe jövő járművel, félrerántotta a kormányt.

A manőver szerencsétlenül ért véget: egy betonoszlopnak ütköztek.


Motoros balesetek

Nagyszőlősön egy 17 éves helyi fiút gázolt el egy motorkerékpár. A balesetben közrejátszhatott, hogy az utca, amelyen haladt, nem volt rendesen kivilágítva. A fiatalember komoly fejsérülést szenvedett, és kórházba szállították. Megsérült a motorkerékpáros is, aki a traumatológiára került.

Egy másik motoros baleset is történt Nagyszőlősön. Egy 19 éves helyi fiatalember Minszk márkájú motorjával egy betonkerítésnek ütközött. Őt és utasát, egy vele egykorú fiatalt fej- és mellkasi sérülésekkel szállították kórházba.


Majdnem kisiklott a vonat

Május 8-án hajnali fél kettőkor a sztriji járási Ljubenci vasútállomás ügyeletese arra figyelt fel, hogy meghibásodás történt az egyik váltónál, ami miatt azt nem lehet átállítani. Ha nem veszi észre időben, kisiklott volna a Lemberg—Munkács személyvonat, rajta több mint félezer utassal! Csak a vasúti dolgozó éberségén múlt, hogy sikerült elkerülni a tragédiát.

A vasút sajtószolgálatának közleménye szerint a meghibásodást külső beavatkozás okozta. A rendőrség és a szakértők véleménye más: egyszerűen magától szétcsavarodtak az alkatrészek.

(A Vidomosztyi Miliciji és a Szegodnya nyomán)


 Csemegéző

A MAGYAR IRODALOM KÁRPÁTALJAI LEXIKONA

1918—2006

Sorozatszerkesztő: Dupka György

 

96. Fedinecz Csilla

(Bátyú, 1968, szeptember 6.):

Tudományos kutató, pedagógiai szakíró. A középiskolát Bátyúban végezte 1985-ben. 1986-ban felvételizett az Ungvári Állami Egyetem filológiai karára, melyet 1992-ben magyar szakos tanári diplomával fejezett be. Az aspirantúrát ugyanitt 1992—1993 között végezte el; 1993—1994 között doktori részképzésen vett részt a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Neveléstudományi Tanszékén.

1985—1990 között a Vörös Zászló, majd 1991—1992 között a Kárpáti Igaz Szó szerkesztőségének munkatársa; 1991—1993 között tagja a Hármashatár (Ungvár—Nyíregyháza—Szatmárnémeti) c. lap szerkesztő bizottságának; tudósítója a Kárpátaljának (Miskolc); 1993—94-ben a Hajdú-Bihari Naplónak és az Erdélyi Tükörnek (Debrecen); 1995—1998 között összeállítója a Kárpáti Kalendáriumnak (Ungvár); 1996-ban szerkesztőbizottsági tagja az Acta Hungarica c. folyóiratnak (Ungvár); 1994—1999 között az Ungvári Nemzeti Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének előadó tanára (főbb tanított tárgyak: reformkori magyar irodalom, magyar kultúrtörténet, az irodalomtanítás módszertana). Az egyetem magyar diákkörének patronálója.

1999 őszén megválik a magyar filológiai tanszéktől. Egy ideig munkanélküli, majd egy budapesti kollégiumban helyezkedik el és kutatja vidékünk XX. századi nemzetiségtörténetét, kultúrtörténetét, politikatörténetét, iskolatörténetét, különös tekintettel az itt élő magyarságra. Számos bel- és külföldi konferencián vett részt. E területen 1994 óta publikál rendszeresen. Éveken keresztül a Teleki László Intézet (TLA) Közép-Európai Tanulmányok Központjának tudományos munkatársa. Tudományos fokozat: PHD — neveléstudományi szakterületen, 1996, Budapest. Szakmai kitüntetés, díj: Váradi-Sternberg János díj Ungvár—Budapest, 1999. Ösztöndíj: MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, 1998. Tagja a MÉKK-nek, a Magyar Olvasótársaságnak, a Nemzetközi Magyar Filológiai Társaságnak. A Teleki László Intézet Közép-Európai Tanulmányok Központjának tudományos munkatársa az intézmény megszűnéséig.

Fontosabb művei: A kárpátaljai magyarság történeti kronológiája, 1918—1944. Fórum Intézet, Liliumaurum Könyvkiadó, Galánta—Dunaszerdahely, 2002., Etnopolitika. A közösségi, a magán és az egyéni érdekek viszonyrendszere Közép-Európában (társszerző: Bárdi Nándor), Budapest, 2003., Folyamatok a változásban (társszerző: Ablonczy Balázs), Teleki László Alapítvány, Budapest, 2005., Az emlékezet konstrukciói (társszerző: Czoch Gábor), Teleki László Alapítvány, Budapest, 2006.

„EMBER VAGYOK — HOMO SAPIENS”

(Kovács Vilmos vers-világa

a Testamentum c. kötet alapján)

TÖRTÉNELMI NEMZETTUDAT ÉS IRODALMI REGIONALITÁS

(...) Nyilvánvalóan a kik vagyunk, mik vagyunk, merre tartunk megfogalmazója lehetett az első egyéni hangú költő az írástudók között. Ő volt Kovács Vilmos. A regionális hagyományt a középkori történelemben vélte fellelni: Verecke, honfoglalás, komor, harcos szittya vér, az ősök elsárgult csontja, a pogány táltosok varázsigéi ébresztik feladatára, helyére. A hiányzó regionális irodalmi kultúrát a gentilis tudat nyomainak újraélesztésével igyekszik pótolni. Felépíti a maga világát, ami a mi gondolatunkká válik.

A SZÜLŐFALU

Alapélmény számára, ahol leginkább megtalálja önmagát, mert innen ered lázadó vére. A régmúltat a nincs jelképezi: a hiány az okozója a bűnnek, ezért nem az éber törvény és nem az alvó isten oldalán az igazság. A falu rekvizitumai a gólya a csonka fán, a kivert eke, a hullt fogú borona, a lesántult ló, a kicsorbult kapa, a kőkemény föld. A színfalak a Csonkás, az Egres, a kanálispart, a Szernye-mocsár. Itt zajlik az élet hajnal hasadtától az esti csend álmos ízlelgetéséig. A szarka itt pletykálta a csodát a bölcsőringásról, az először kimondott szóról, hogy „édesanyám” a földelt, fénytelen vak szobában, ahol a ködmönös kis gyerek pityergett, volt éhes, a kenyérhéjban az életet ízlelte. Ez volt az a föld, amit nem átkoztak az emberek, mert a nap egyforma, bőkezűséggel szórta sugarait minden fiára, a három templomú, három temetőjű falu, ahol az eperfa alatt ott vo