Aznap a Beregszászi 4. Számú Középiskolában 595 szülő kapta meg a pályázati összeget, valamint az egyetemi és főiskolai hallgatók is hozzájuthattak pénzükhöz. December 5-én a Nagyszőlősi járásba ment „házhoz a bank”: Péterfalvára, Forgolányba, Bökénybe és Batárra. Összesen 609 pályázó vehette át a támogatást. December 6-án a beregszászi járási Makkosjánosiban, Guton, illetve Gáton folytatódott a kifizetés. Ezekben a falvakban összesen 603-an kapták meg a támogatást. December 7-én a bank és a KAMOT JA munkatársai az ungvári járási Kisdobronyba, Tiszaágtelekre, Eszenybe és Szalókára „vitték házhoz” az oktatási-nevelési támogatás megpályázott összegét. Kisdobronyban 210, Tiszaágteleken 68, Eszenyben 178, Szalókán 84 pályázó vehette át a pénzt. December 8-án ismét Beregszászra került a sor: a 3-as, a 8-as és a 9-es iskolákban fizették ki a pályázati pénzeket 478 szülőnek. December 11-én, hétfőn a Felső-Tisza-vidékre utaztak a KAMOT JA, illetve a bank munkatársai. Huszton, Técsőn és Aknaszlatinán több mint félezren vették át a támogatást.

A Nagyszőlősi járásban Kőszeghy Elemér megyei képviselő, az UMDSZ alelnöke, illetve Tóth Bálint járási képviselő, az UMDSZ nagyszőlősi járási szervezetének elnöke hallgatták meg az emberek problémáit, s igyekeztek azokat orvosolni.

Jánosiban, Guton, illetve Gáton Zubánics László járási képviselő, az UMDSZ OT elnöke, Medvigy István megyei képviselő, Braun Béla, a járási tanács elnökhelyettese, valamint Bíró Tibor járási képviselő tartottak fogadónapot.

Az Ungvári járásban Kőszeghy Elemér megyei, Székovszky Natália, Szanyi Béla, Bellák József járási képviselő fogadta a polgárokat. A demicsői Ivan Bocsok a templom lépcsőjéhez szükséges faanyag beszerzéséhez, Solymos Tibor a kisdobronyi kultúrház tetőszerkezetének befejezéséhez kért támogatást. Többen kértek segítséget a járási képviselőktől egyéb ügyes-bajos dolgaik megoldásához.

Az UMDSZ frakciójának képviseletében Beregszászban a 3. számú középiskolában Nagy Béla, a 8. számú középiskolában Kromák András, a 9. számú általános iskolában pedig Cseh Piroska városi képviselők, valamint Medvigy István tartottak fogadónapot.

A Legfelsőbb Tanács a múlt héten elfogadta Ukrajna jövő évi pénzügyi alaptörvényét — adta hírül az UNIAN Hírügynökség. A koalíciós pártok (Régiók Pártja, Szocialista Párt és Kommunista Párt) mellett több ellenzéki honatya is emellett voksolt. A büdzsé bevételi része 147,88 milliárd, míg kiadási része 161,82 milliárd hrivnya. A privatizációs bevételek a tervek szerint meghaladják a 10,58 milliárdot.

A minimálbér 2007. január 1-től 400, július 1-től 420, december 1-től pedig 450 hrivnya lesz majd.

A múlt héten tartották meg a Nasa Ukrajina Politikai Tanácsának ülését, amelynek napirendjén főleg személyi kérdések szerepeltek. A legnagyobb érdeklődéssel azt várták e politikai erő tagjai, az elemzők, a közvélemény, hogy végül kit is választanak meg a testület élére. A legtöbben azon a véleményen voltak, hogy a végső győztes a Bezszmertnij—Porosenko—Jehanurov trióból kerül ki. Nos, nem így történt…

A puscsa-vodicai fórumon megjelent Viktor Juscsenko, aki áthúzta az előzetes számításokat: az államfő Viktor Balogát javasolta a tisztség betöltésére! Ahogy a podrobnosti.ua internetes hírportál jelentette, az elnöki adminisztráció vezetőjét — ha több nekifutásra is, de — végül megválasztották. A szükséges 108 helyett 112 szavazatot kapott. Helyettesei Jurij Jehanurov és Roman Bezszmertnij lettek. Ez utóbbi a párt végrehajtó bizottságát is vezeti.

A Nasa Ukrajinával kapcsolatos érdekesség még az is, hogy — ahogy a pravda.
com.ua portál jelentette — a korábban nagy hatalommal és befolyással bíró Tretyakov—Porosenko páros még az elnökségbe sem került be! Igaz, Olekszandr Tretyakov már a pártelnök megválasztását követően bejelentette, hogy kilép a Nasa Ukrajina Politikai Tanácsából, a pártnak viszont tagja marad. A 14 tagú elnökség tagjai: Roman Bezszmertnij, Borisz Beszpalij, Viktor Baloga, Viktor Bondar, Sztepan Barna, Ivan Vaszjunyik, Lilija Grigorovics, Jurij Jehanurov, Pavlo Kacsur, Kszenyija Ljapina, Jurij Pavlenko, Jurij Kljucskovszkij, Vira Uljancsenko és Arszen Avakov.

A Kárpátaljai Magyar Oktatásért Alapítvány jóvoltából a pályázatot benyújtott középiskolák két-két darab kétkötetes ukrán—magyar szótárt vehettek át Medvigy István igazgatótól. 39 iskola, az UNE, valamint a Munkácsi Humán-Pedagógiai Főiskola lett gazdagabb az értékes, hasznos kötetekkel.

— A Nyíregyházai Polgármesteri Hivatal közbenjárásának köszönhetően a nyíregyházai iskolákból nagy mennyiségű használt szépirodalmi és tankönyveket kapott alapítványunk, amelyeknek kiosztása úgyszintén folyamatban van. Ezenkívül a polgármesteri hivatalnak köszönhetően történelmi és meséskönyvekkel lephetjük meg a Beregszászi, Nagyszőlősi, Ungvári, Munkácsi járások általános iskoláit (összesen legalább 40 iskoláról van szó) — tudtuk meg Medvigy Istvántól.

— Tizenöt évvel ezelőtt alakuló gyűlésünkön lelkes pedagógusok maroknyi csapata gyűlt össze, hogy életre hívja a KMPSZ-t. Szervezetünk azon szervezetek közé tartozik, amely a feladatok megoldása érdekében, alulról szerveződve a semmiből nőtte ki magát — kezdte elnöki beszámolóját dr. Orosz Ildikó a KMPSZ XIV. közgyűlésén, melyre december kilencedikén került sor. Az elnök asszony szólt a tizenöt év alatt elért eredményekről, a jelenlegi helyzetről, főképpen a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskoláról.

Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke többek között elmondta, hogy a magyarság megmaradásának egyik kikerülhetetlen feltétele az oktatási rendszer működőképessége.

A Határon Túli Magyarok Hivatalának nevében Popovics Judit főmunkatárs köszöntötte a fórum résztvevőit. Örömmel konstatálta, hogy a kárpátaljai diákok mindenhol megállják a helyüket, és ez elsősorban tanáraik áldozatos munkájának köszönhető.

Üdvözölte a KMPSZ évfordulóját az Oktatási és Kulturális Minisztérium képviselője, a Szlovákiai Magyar Pedagógusszövetség képviselője, Jevcsák Judit, a megyei közigazgatási hivatal nemzetiségi és vallásügyi főosztályának vezetője.

Gajdos István is méltatta a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség tevékenységét. Mint mondta, a pedagógusszövetség tagjai azon fáradoznak, hogy egyre több kiművelt embert adjanak közösségünknek, hogy megmaradjon a magyar szó, a magyar kultúra itt, Kárpátalján. Aláhúzta, hogy úgy polgármesterként, mint az UMDSZ elnökeként korrekt kapcsolatokat sikerült kialakítani
dr. Orosz Ildikóval, viszont sajnálkozásának adott hangot amiatt, hogy a KMKSZ-szel már több mint három hónapja elakadtak a tárgyalások. Reményét fejezte ki azonban, hogy meggondolják magukat, és eljön a közös munka ideje is. „Hiszen együtt erősebbek lehetünk, együtt jobban tudnánk tenni közösségünkért” — hangsúlyozta.

A felszólalásokat az ellenőrző bizottság, a Tankönyv- és Taneszköztanács, a KMPSZ óvodaszekciójának, szórványprogramjának, valamint módszertani központjának a beszámolója követte.

Az Alapszabály-módosítás ismertetése után vita, hozzászólások keretében mondhatták el véleményüket a jelenlévők. A tanácskozás résztvevői, mielőtt elfogadták volna a Nyilatkozatot, kielégítőnek minősítették a KMPSZ tevékenységét.

Végül a görög katolikus egyház képviseletében Jaroszlav Margitics atya szólt a jelenlévőkhöz, majd Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház főjegyzője kért áldást a pedagógusok munkájára.

P. S. A pedagógusszövetség fórumán Gajdos István szólt arról is, hogy finanszírozási gondok merültek fel Beregszászban, amelyek érzékenyen érintik a várost. Megjegyezte, hogy e problémát az a „késleltetett bomba” okozta, amely tavaly lett elhelyezve. Az idei, 2006-os költségvetésben ugyanis már elfogadásakor benne volt a több mint 3 millió hrivnyás hiány. Beregszász polgármestere elmondta, hogy ezt előre látva a város önkormányzata szinte havi rendszerességgel beadványokat intézett a megye, az ország vezetéséhez. Sajnos, csak november közepén született döntés arról, hogy Kárpátalja komolyabb dotációt kapjon Kijevből. Elszomorító azonban, hogy a megyei jogú városnak megítélt összeg alig az 1/3-át teszi ki a hiánynak.

A polgármester úr elmondta, hogy, sajnos, megszorító intézkedéseket kellett foganatosítaniuk, ám ezek leginkább a városi önkormányzat dolgozóit sújtják: csökkentették a decemberi bérüket, több embert fizetetlen szabadságra küldenek. Tehát szó nincs arról a bizonyos Gajdos-féle csomagról, amelyről a napokban olvasni lehetett az egyik megyei lapban (a Kárpátalja legutóbbi száma közölt ilyen írást — a szerk. megjegyz.). A vádakkal kapcsolatban elmondta, hogy amennyiben az újság következő számában nem kérnek bocsánatot tőle, bírósághoz fordulva vesz elégtételt a rágalmak miatt.

A munkácsi járási Dercen óvodájára is ráfér a nagyjavítás. A falu polgármestere, valamint az óvoda vezetőnője, Bíró Larisza, azon igyekeznek, hogy a tatarozást minél hamarabb elvégezzék.

— Négy évvel ezelőtt végeztünk utoljára felújítást az épületen, amely nagyon rossz állapotban volt. Ugyanis ameddig nem működött az óvoda, a vizet benne hagyták a radiátorokban, ennek „köszönhetően” teljesen szétfagyott a központi vezeték, tönkrement a kazánház. Így most kályhákkal fűtjük a helyiségeket, de mindig nagy gondot okozott a fa beszerzése — kezdi beszélgetésünket Bíró Larisza.

Mint kiderül, kezdetben két csoport működött a gyermekintézményben, de ahogy telik az idő, egyre több a jelentkező. Jelenleg hetven gyermekkel foglalkoznak három csoportban.

— Nagy szükség lenne a negyedik csoport kialakítására is, hiszen még mindig 20-25 gyermek felvételét kérvényezik. Reményeink szerint január elsejétől ez meg is történhet — magyarázza az óvoda vezetője.

A négy csoport összesen 100 gyermeket jelentene. A vezetőnő jóakaratán semmi sem múlik, hisz ő azt szeretné, hogy minél több kérelmet kielégítsenek. Ehhez azonban elsősorban bővítésre lenne szükség. Amúgy az egész intézményre ráférne a nagyjavítás. Ez viszont nagyon sokba kerülne. Eddig sikerült felújítaniuk a konyhát, majd sorban következhet a többi.

— Új polgármesterünknek köszönhetően konyhánk teljesen megújult: új bojlert, konyhabútort kaptunk, tehát jó körülmények között készíthetjük a finom ételeket a csöppségeknek — újságolja boldogan a vezetőnő.

Már jó ideje beindult a fűtésszezon. Dercenben ugyan már van vezetékes gáz, de — mint már volt róla szó — az óvodában még mindig kályhákkal melegítik fel a helyiségeket.

— Idén, hála Istennek, már augusztusban beszereztük a tüzelőanyagot, így az előbbi évekhez képest legalább erre nincs gondunk. Sajnos, a gázfűtésről egyelőre még nem is álmodhatunk, hiszen, mint ahogy mondtam, a radiátorokat hagyták tönkremenni, s azok kicserélése nagyon sokba kerül. Idén biztos, hogy nem fázunk meg, jövőre pedig, ha minden jól megy, hozzákezdhetünk a központi gáz bevezetéséhez.

Beszélgetésünk során szóba kerül az oktatás-nevelés kérdése is. A kicsikkel hat nevelő és egy zenetanár foglalkozik: délelőtt két, délután pedig egy órán vesznek részt a gyerekek. A foglalkozások magyar nyelvűek, de természetesen tanítják az államnyelvet is.

— Minden rendezvényen részt veszünk, az apróságokkal verseket, dalocskákat, táncokat tanítunk, amit nagyon szeretnek. Elégedettek vagyunk velük, hiszen előadásaikkal mindig nagy sikert aratnak úgy a falunapon, mint az anyák napi, gyermeknapi, karácsonyi — és még sorolhatnám — ünnepségeken. A gyerekek már nagyon várják a karácsonyt, lázasan készülnek rá. Eddig minden évben sikerült édességcsomagokkal meglepnünk őket, biztos vagyok benne, hogy idén is így lesz.

Vezetékes gáz a borzsovai óvodában

A fejlődés folyamatos

— Régi álmunk vált ma valóra. Öt évvel ezelőtt, amikor még nagyon messze volt a gázcső vége, nem is mertünk reménykedni, hogy egyszer mi is élvezhetjük a gázfűtés nyújtotta kényelmet. Aztán 2002-ben megkezdtük a munkálatokat, és a faluba bevezettük a gázt, de, sajnos, az óvodába akkor még nem jutott el. Ám hála támogatóinknak, tavaly hozzákezdhettünk az óvoda gázfűtésesre való átállításához. A sok-sok munkáért, támogatásért mindenkinek köszönet jár — mondta Fornosi Béla, Borzsova polgármestere az ünnepségen.

Lengyel László, a Beregszászi Járási Oktatási Osztály vezetője szintén örömét fejezte ki, hogy immár a borzsovai ovisok és nevelőik is jó melegben telelhetnek.

— Járásunkban ez az óvoda a tizenegyedik, amelyikben immár földgázzal fűtenek. Nagy előrelépés ez, és nagy hálával tartozunk mindazoknak, akik bármi módon hozzájárultak a munkálatokhoz.

Mi is igyekszünk, éppen ezért a terveink között szerepel, hogy a jövő év elején újabb csoportot nyissunk az óvodában. Reméljük, jobb körülményeket tudunk majd biztosítani számukra — mondta Lengyel László.

Hegedűs Valentina, az óvoda vezetője köszönetét fejezte ki mindenkinek: a támogatóknak, az oktatási osztálynak, a tanácsnak és nem utolsó sorban a szülőknek a kifejtett munkáért.

Hauptman Lászlóné főszakács aznap már a földgázzal működő tűzhelyen főzte a finom töltött káposztát.

Kortárs kárpátaljai költők műveiből rendeztek szavalóversenyt az Ungvári járás magyar tannyelvű iskoláinak részvételével a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, valamint a Kárpátaljai Magyar Oktatásért Szülők és Pedagógusok Tanácsa (KAMOT) szervezésében.

Az Ungvári Drugeth Gimnáziumban tartott versenyen 27-en indultak két kategóriában. Az előadók a mai kárpátaljai magyar költők — Dupka György, Zselicki József, Szalai Borbála, Tárczi Andor, Balla D. Károly, Füzesi Magda, Vári Fábián László, Kovács Vilmos és Balla László — verseiből választottak.

Az ítészek — az elnöki tisztséget Györke Magdolna, az Ungvári Nemzeti Egyetem magyar nyelv és irodalom tanszékének docense töltötte be — a következő eredményt hirdették ki: az 5–8. osztályosok kategóriájában mind a három helyen drugethes végzett: az első helyre Molnár Izabella került (felkészítő tanára Kövy Márta), aki Kovács Vilmos Újra szülőfalumban c. művét szavalta nagy átéléssel. A második helyen azonos pontszámmal Ubrizsi Andrea (Zékány Krisztina tanítványa) és Simon Alexandra (felkészítő tanára Kovács Péter) végzett. A harmadik Perduk Erzsébet lett. Őt szintén Kovács Péter készítette fel.

A 9–11.-esek mezőnyében már igazi kiforrott produkciókat kellett díjazni, ezért ahogy mondják, valóban nehéz dolga volt a zsűrinek. Mindössze egy-egy pont különbséggel végül a következő eredmény született: az első helyen a daykás Petro István végzett, aki Balla D. Károly Tövisek közt c. versét adta elő kitűnő előadásmódban (Csengeri Éva tanítványa). A második a szintén daykás Marcsák Gergely lett, míg a harmadik helyre a drugethes Jávorszky Szilvia került, akit Kövy Márta készített fel.

Ezenkívül több különdíjat is kiosztottak. Az igazi Kárpáti Igaz Szó ajándékait az eszenyi Révész Mónika (Óvári Irén tanítványa), a ráti Béres Bianka (magyartanára Palotai Etelka), a homoki Kiss Nikolett (felkészítője Simon Andrea), az eszenyi Popovics Roxana (Balla József tanítványa) és a drugethes Pavlosko Anett (felkészítője Kövy Márta) vehette át.

A helyezettek oklevelet és jutalmat kaptak, amelyeket a KAMOT ajánlott fel. Dupka György, a MÉKK elnöke és Horváth Sándor, az igazi Kárpáti Igaz Szó főszerkesztő-helyettese a gyerekek felkészítő tanárait pénzjutalommal díjazta.

A múlt héten a Beregszászi Művelődési Házban került megrendezésre a II. megyei gyermekszínjátszó-fesztivál és szavalóverseny, mely a tragédia műfajának múzsájáról kapta a Melpomené ifjú csillagai nevet. Az ötlet és a megvalósítás a Beregszászi Ukrán Népszínház rendezőinek, Olekszandr és Olga Matejnak köszönhető.

A fesztiválon részt vettek Kárpátalja legjobb népi és kiváló gyermekszínjátszó kollektívái. Fő szervező a Beregszászi Városi Közművelődési Főosztály volt. Társszervezők: a megyei közművelődési főosztály és a megyei népművészetek háza.

Az ünnepélyes megnyitón meleg szavakkal köszöntötte a résztvevőket Olga Bizilja, Beregszász alpolgármestere, Jurij Hleba, a Kárpátaljai Megyei Közigazgatás Művelődési Főosztályának vezetője, valamint Imre József, a városi művelődési főosztály vezetője.

Bemutatkozott a Beregszászi Ukrán Népszínház gyermekcsoportja és az Atasz tánccsoport, a Huszti Művészeti Iskola gyermekszínháza, a rahói járási kosztilivkai kollektíva, a Beregszászi járásból az oroszi Kökörcsin, a nagymuzsalyi Ficseri gyermekszíntársulat, a nagyszőlősi bábszínház, a nagyszőlősi zenei-drámai gyermekszínház, a csapi kultúrház gyermekcsoportja stb.

A színházfesztivállal párhuzamosan szavalóverseny is zajlott. Ebben a Beregszászi Ukrán Gimnázium, a Beregszászi Gyermekek Alkotóotthona, az 1. számú középiskola diákjai jeleskedtek.

A tisztelt zsűri I., II., III. fokozatú oklevelekkel, különdíjakkal jutalmazta a produkciókat. A szavalóverseny résztvevői meghívást kaptak a különféle megyei szavalóversenyekre.

Amikor első ízben beszélgettem Molnár Sándorral, Gálocs, Palló és Bátfa polgármesterével, még épphogy elkezdte a munkát a falu élén. Azóta újraválasztották, s tapasztalatokkal gazdagodva már a második ciklust tölti ebben a tisztségben.

Az évek során számos problémát sikerült megoldania, de napról napra mindig adódik valami. Ilyen például a kulturális intézmények helyzetének rendezése. Most ugyanis a három községben egy kultúrház működik — Bátfán —, ide járnak a három település műkedvelői próbálni. Itt a klubrészt járási támogatással még a múlt ciklusban rendbe tették, de a könyvtár felújításra szorul. Bármennyire is igénylik az ott élők a szórakozást, kultúrház nélkül még a hagyományőrzéssel sem tudnak kellőképpen foglalkozni. A falunapra azért teljes erőbedobással készültek, és szépen is sikerült a műsor, ám ha lenne helyiség, magasabb színvonalat tudnának elérni.

Sokkal rosszabb a helyzet Pallóban, ahol balesetveszélyes állapotban van a kultúrház, le kell bontani s újat építeni helyette. Erre azonban nem sok esélyt látnak a község vezetői, mivel pénz dolgában nagyon gyengén állnak — a tanács állami dotációra szorul —, saját költségvetésből semmi esetre sem tudnak építkezni. Hogy járási támogatással vagy pályázat útján sikerül-e kultúrházat építeni Pallóban — majd az idő megmutatja. Mindenesetre egy lépéssel már közelebb járnak a megvalósításhoz, mivel a tervdokumentáció elkészült. Jó lenne, ha mielőbb hozzá tudnának látni az építkezéshez, mivel úgy két probléma oldódna meg egyszerre, hisz itt van a rendelő is.

Gálocsban sem rózsás a helyzet. A Lasztocska cég támogatásával belülről felújították a községi tanács épületét, de mivel a kultúrháznak helyet adó épületet visszaadták a református egyháznak, itt sincs hol foglalkozniuk a műkedvelőknek. Folyamatban van egy építkezési terület legalizálása, ahova már be is tervezték a kulturális intézmény helyét, de hogy mikor lesz belőle valami, még nem tudni.

Gondok persze nem csak e téren vannak. Sok éve okoz fejtörést a lakosságnak és a polgármesternek Gálocs ivóvízellátása. Leginkább az óvodával nem tudtak mit kezdeni. Két éve a járási tanács segítségével felújították a fűtési rendszert, bevezették a gázt, víz viszont nem volt a gyermekintézményben. A kolhoz idején épült vízvezetékrendszer elavult, a csövek elrozsdálltak, kilyukadtak, lehetetlen volt tovább javítgatni. Az utcai vízvezeték — ahonnan az óvoda is kapta a vizet — leállt. A házaknál fúrt kutakkal megoldották a dolgot, ezt kellett tenni az óvodával is. Szerencse a szerencsétlenségben, hogy Varga Géza személyében segítőkész támogatóra találtak. A vállalkozó a munkálatok finanszírozása mellett megvásárolta a szükséges felszerelést — szivattyút, csöveket, csapokat — is, így mára már megoldódott a gyermekintézmény vízellátásának problémája. Köszönet érte.

Bátfán az út állapota jelenti a legnagyobb gondot, a költségvetésbe ugyanis nem fut be annyi pénz, amennyi elegendő lenne a nagyjavításra.

Nagy előrelépést jelent, hogy Pallóban folyamatban van az utcai világítás helyreállítása. A polgármester reméli, hogy erre a másik két községben is hamarosan sor kerül.

B. Gy.

— Egyelőre még keressük a megfelelő egészségügyi dolgozókat: ápolónőket, akik orvosi utasításra végzik majd a hidromasszázs-kúrákat és egyéb eljárásokat — mondta Tudósi Diana tulajdonos.

A kezelés az alábbiak szerint történik majd: a páciens fürdőruhára vetkőzik az öltözőben, s a gyógymasszázs után a derekára helyezik a szükséges súlyokkal tele övet a két óráig tartó vízi kúra keretében.

— A kúrákra természetesen előre be kell jelentkezni, de nem kizárólag a mi orvosunk, Jurij Ovgyijcsuk idegsebész által előírt kúrán vehetnek rész az ide látogatók. A tervek szerint reggel 8-tól délután 5-ig dolgozunk majd a hét minden napján a leendő pácienseink igényei szerint — magyarázta a tulajdonos.

Az árak felől érdeklődve megtudtuk, hogy azok mértékét a villamos áram díja határozza meg elsősorban. A jelenlegi árak szerint alkalmanként körülbelül 65 hrivnyába kerül majd egy egyszeri kezelés (Oroszországban egy hasonló kúra 235 hrivnyába kerül, és Ukrajnában sem találkozhatunk alacsonyabb díjakkal).

Az alkalommal élve arra kértük Jurij Ovgyijcsukot, ismertesse a kúra menetét.

— Mint ismeretes, a hátfájás és gerincfájdalom csaknem minden harmadik ember életét megnehezíti. A mai orvostudomány azonban csak tüneti kezelésekkel és fájdalomcsillapítással tudja enyhíteni a betegek fájdalmát, akikre előbb-utóbb a műtőasztal vár.

A nálunk alkalmazott módszerek kidolgozásához több neves ukrajnai és oroszországi tudományos-egészségügyi kutatás eredményeit figyelembe vettük. Mint az említett kutatások mutatják, a megműtött betegek 90—95 százaléka a sebészeti beavatkozást követően egy-két évig tünetmentes, de körülbelül öt év elteltével kiújulnak korábbi problémáik.

Mielőtt hozzánk kerülnek a betegek, teljes körű kivizsgáláson esnek át, hiszen a fertőző betegségekben, a magas vérnyomásban szenvedő vagy lázas pácienseket nem vethetjük alá kezelésnek.

Az úszómedencés kúrát egy relaxációs masszázs előzi meg, amivel felkészítjük a beteget a kezelésre, ezután 15-30 perces termálvizes kúra következik. A kezelés záró fázisa a minimum 30 perces pihenés fekvő helyzetben, amely során a beteg orvosi felügyelet alatt van, és igény szerint gyógymasszázsban is részesülhet az izmok helyreállítása érdekében.

Mint azt a tapasztalatok mutatják, már egy kezelés is igen pozitív eredménnyel zárulhat. A végleges gyógyuláshoz legalább 3-6 kezelés szükséges, de elérheti a 15 alkalmat is.

Meg kell említenem, hogy mi minden beteg számára egyedi kúrát dolgozunk ki, figyelembe véve egyéni adottságaikat, egészségügyi állapotukat, a gerinckárosodás mértékét stb., hiszen akár a testsúlytól függően is változhat a szükséges kezelések száma. De jöhetnek hozzánk a sólerakódással küszködő emberek is, akiken szintén segít a vízmasszázs.

Hátgerincferdüléses, illetve hátfájásra panaszkodó gyermekeket is várunk. Számukra játékokkal is készültünk, hogy a szükséges vízben tartózkodás ideje alatt lekössük a figyelmüket.

Végül el szeretném mondani, hogy nálam, a 80501964815-ös mobilszámon érdeklődhetnek a betegek, valamint helyben, a 80506905381-es mobilszámon kijevi idő szerint 10 órától 15 óráig. Fel szeretnénk hívni a muzsalyi lakosok figyelmét arra, hogy akik tehetik, a messziről érkező betegek számára biztosítsanak szállást.

Falun az egyik legnagyobb mennyiségben termesztett növény a kukorica. Míg sok helyen alig tudnak megszabadulni a tengerihántáskor visszamaradó csuhétól, addig máshol keresett alapanyag, sőt 20-25 hrivnyát adnak egy zsákért. Teszik ezt azért, mert számukra a csuhé munkaeszköz, nélkülözhetetlen eleme a pénzkeresésnek. Így van ez például Visken, ahol nagy hagyománya van a csuhézásnak. Egyéb kereseti lehetőségek hiányában sokan fonnak kosarat, korsót, mindenféle dísztárgyakat, melyeket viszonteladók vásárolnak fel tőlük.

Nagy Anita és Borbála családjában szinte nincs olyan, aki ne értene a csuhézáshoz. A szülők, nagyszülők, dédszülők — mindenki mestere a szakmának. Bár a lányok még nagyon fiatalok, olyan ügyesen jár a kezük, forgatják a formát, csavarják a kukoricaleveleket, mintha évtizedek óta művelnék.

— Eddig ez a legjobb foglalkozásunk — mondja Borbála, aki varrónőnek tanult, de nem tudott elhelyezkedni a szakmában. Szerinte nagyon jó, hogy megtanította őket a nagymamájuk erre a mesterségre, mert így biztosított számukra a kenyérkereset. Igaz, a csuhézás nem fizet olyan jól, mint amennyi munka van vele, de a saját ellátásukhoz szükséges pénzt elő tudják teremteni.

Anita elmondása szerint nem sokat, hetente fejenként úgy 60 hrivnyát tudnak vele megkeresni, de ez legalább biztos jövedelem. Máshol reggeltől estig dolgoznának ugyanennyiért, nem maradna semmi szabadidejük, a csuhét viszont akkor fonják, amikor kedvük és idejük van hozzá. Jó időtöltés például a hosszú téli estéken, amikor családi beszélgetés közben elkészül egy-egy aprólékos munkával megformált, finoman díszített darab.

— A formát a viszonteladók hozzák, mi csak ráfonjuk a csuhét — magyarázza Borbála. A technikát is bemutatja: a száraz kukoricahéjat benedvesíti, hogy hajlékony, engedelmes legyen, majd vékony csíkokra hasogatja, amiből kettőt-hármat összesodorva pillanatok alatt ide-oda húzogat a forma drótjai között, s szemmel követhetően alakul a keze alatt a kalap.

A lányok nagyon ügyesek. Bizonyíték erre az is, hogy Anita legfiatalabb résztvevőként nyert első helyet a viski magyar iskolában megrendezett kézművesversenyen. A nyeremény egy magyarországi utazás volt, melynek során a budai várban mutathatta be a fonás és a csuhézás technikáját.

— Nagy élmény volt ez számomra. Sosem gondoltam, hogy az, amit tudok, másokat is érdekel, másoknak is tetszik — mondja örömtől sugárzó arccal.

A lányok másfél óra alatt készülnek el egy darabbal, amiért 4-5 hrivnyát kapnak, s naponta 3-4-et fonnak meg. Érkeznének ugyan többet is, de kevés a forma, a nedves csuhé pedig nehezen szárad. Meg kell várni, míg teljesen száraz lesz a munkadarab, mert ha hamarabb leveszik, összehúzódik, deformálódik. Télen jobb, mert a konvektor melegével rásegítenek, de nyáron nem szárad meg másnapra.

Anita és Borbála maguk is találnak ki új formákat, ám inkább a már jól bevált kosarat, kalapot, üvegtartót készítik, mert azokra biztos vevőjük van. Az új ötleteket önmaguk gyönyörűségére valósítják meg. Ki tudja: egyszer talán mód nyílik arra is, hogy vállalkozókként űzzék a mesterséget, s akkor hasznát veszik az egyedi daraboknak.

Egyelőre ugyan nem tervezik, de a távolabbi elképzeléseik közül nem zárják ki ezt a lehetőséget sem.

A megnyitó beszédet Dr. Drescher J. Attila tartotta. A számos előadó közül csak néhányat említenék. Dr. Kozma József, a Magyar Köztársaság Országgyűlése külügyi és határon túli magyarok bizottságának alelnöke, országgyűlési képviselő nagyon izgalmas előadást tartott Magyarország fejlesztési elképzeléseiről az Új Magyarország terv tükrében. Szóba kerültek a Magyarországgal határos uniós országok magyarjai. Megjegyezném, a hangsúly az uniós szóra került!

A következő felszólaló az NÖ-HYPO Bank magyarországi képviseletének vezetője, Fehér Botond volt. A banki hitelekről szólt, amelyeket bizonyos pályázati projektek megvalósításához nyújthatnak (hasznos banki hitelfelvétellel kapcsolatos tapasztalatokra tettünk szert).

A felsőoktatási fejlesztési stratégiákat Dr. Tamaska László, a KM-Projekt Kft. képviselője ismertette.

A Hermes Holding Kft. képviseletében Kis Mónika vezető tanácsadó látott el minket a pályázatokkal kapcsolatos hasznos tanácsokkal.

Mindegyik előadás nagyon hasznos volt a maga nemében, de engedtessék meg egy aprócska észrevétel. A konferencia címének — Pályázati lehetőségek és intézményi tapasztalatok az egységes Kárpát-medencei magyar felsőoktatási térségben — nem igazán feleltek meg az előadások témái, mivel — meglátásom szerint — a pályázati lehetőségekről nagyon kevés szó esett. Ami egy picit elszomorított, hogy a mi kis Kárpátaljánkat senki nem említette. Talán azért, mert az a bizonyos hangsúly már a konferencia elején az uniós szóra esett! Reméljük, csak emiatt történhetett ez meg.

Izgatottan és tele kíváncsisággal indultunk útnak Magyarországon át Révkomáromba. Miután megérkeztünk, indultunk is a megnyitóra, amelyre a Tiszti Pavilon dísztermében került sor. Útközben szinte elvarázsolt minket a város szépsége, rendezettsége, s ezt csak tovább fokozta a megnyitó ünnepélyes hangulata, ahol szívélyes fogadtatásban volt részünk.

A találkozó nagyon színes és érdekes volt. Összesen 6 különböző előadáson vettünk részt, ahol rengeteg új és hasznos információra tettünk szert, nagyon sok érdekes és különleges dolgot tanultunk meg a matematikával kapcsolatban. Játszottunk a betűkkel, kutattuk a matematika és zene kapcsolatát, választottunk kedvenc tesztfeladatot. De a matematikai előadásokon kívül kulturális programokon is részt vettünk. Szombat este Magyarnak lenni címmel előadást néztünk meg a múzeum dísztermében. Ez az előadás a magyar irodalom és zene nagyjait felölelve az 1956-os forradalom köré épült. Rendkívül érdekes és megható volt.

A találkozó nagyon jó hangulatban telt. Az előadások érdekesek és mozgalmasak voltak, mindenki jól érezte magát. A résztvevők és a helybeliek egyaránt igen kedvesek, barátságosak és segítőkészek voltak.

Élményekkel gazdagon, sok-sok barát címével tértünk haza erről a nagyszerű találkozóról.

A rendezvényt a magyar, matematika és történelem szakos diákok nyitották meg keringővel. A műsor legizgalmasabb része a Miss Filológia 2006 megválasztása volt, melynek szüneteit a hallgatók által készített előadások színesítették. Minden tagozat saját műsorszámmal lépett színpadra.

A szépségversenyen hét lány indult a magyar, ukrán, orosz és szlovák tagozatokról. A magyar szakot Pászka Katalin képviselte. A versenyzők négy műsorszámban mutathatták meg bájaikat, próbáltak maximálisan megfelelni a zsűri, illetve a közönség elvárásainak. Elsőként ukrán népviseletben jelentek meg, ekkor került sor a bemutatkozásra. Ezután következett az idei év divatja, a retro stílus, majd katonaruhában vonultak fel a jelöltek. A rendezvény tetőpontja az estélyi ruhákban való megjelenés volt. Ezt követően került sor a címek kiosztására. Pászka Katalin a Miss Barátság cím boldog tulajdonosa lett. A koronát egy ukrán szakos elsős diáklány, Popelics Marianna nyerte el, amelyet a 2005-ös év nyertese, Olekszandra Mesijka adott át a szépségkirálynőnek.

Ezúton is szeretnénk megköszönni mi ndenki nevében a színvonalas rendezést és a fergeteges hangulatot!

Nemcsak én, szerintem minden diák nagyon unja már a hétvégi monoton utazgatásokat. De nemcsak a hétvégéken, hétköznap is. A nagyobb városokban már megszokottá vált az iránytaxin (marsrutkán) való közlekedés. Nagyon nehezen lehet leszokni róla, mindenki szeret kényelmesen utazni, ezért hagy fel inkább a „lábbusszal”. Azonban ez nem mindig úgy jön össze, ahogyan azt mi szeretnénk. A sofőrök végtelen kedvességének és nagylelkűségének “köszönhetően” — mindenkit el szeretnének juttatni úti céljukhoz — olykor alig lehet bezárni az ajtót, annyi rengeteg utast vesznek fel.

Korán reggel szinte lehetetlenség a mikrobuszokkal eljutni bárhová. Ha szerencsénk van, s feljutunk a járműre, összezsúfolva kell utaznunk. Akarva-akaratlanul is belehallgatunk útitársaink eszmecseréjébe, akik, nem zavartatva magukat, elég hangosan társalognak. Egy bizonyos idő után idegesítő, de később már csak mosolyogni tudunk rajta, főleg, ha gyakran találkozunk velük.

Gondolom, mindenkivel történtek már apróbb balesetek. Akad, aki fejét beverve távozott, akad, aki a túl sietős leszállás miatt került nem éppen vicces helyzetbe. Egy jó tanács: vigyázzunk a cipőnkre és a frizuránkra. Hát ez van…

Mint elmondta, ’93-ban kezdett vállalkozásba. Akkoriban még nem volt annyira elterjedt szokás, hogy csak úgy, egyik napról a másikra eldöntse az ember, márpedig ő saját maga főnöke lesz, magánvállalkozásba kezd. Nemes István az elsők között látta meg a lehetőséget, és nem gondolkodott sokáig: először kávézót nyitott egy kaszonyi társtulajdonossal. Két év múlva különváltak, s azóta önállóan tevékenykedik.

— A kétéves ciklusok egyébként is jellemzik a vállalkozásomat, mert minden fordulat kétévente történt. Az önállósodást követő második évben sikerült csatlakoztatnom a vállalkozáshoz a hetyeni kávézót. Két év múlva megvettem a teherautót, amivel kiszolgáltam a boltokat. Ismét kév év telt el, hogy megvásároltam a kolhoztól a pékséget, majd újabb két év múlva Rafajnán ábécét nyitottam. Két évvel később egyeduralkodóvá váltam a pékségben, amely azóta is jól működik — magyarázta.

Mint mondta, 7-8 alkalmazott két műszakban naponta 500-700 kenyeret süt, amit el is adnak. 28 vállalkozással van kapcsolatuk, amelyek forgalmazzák az általuk sütött kenyeret.

Nem mondta, hogy nincsenek problémái, de azok általában anyagi téren adódnak, mert pénzből soha nincs elég. Nem titkolta, hogy eleinte sokszor szorult segítségre. Több alkalommal kért kölcsön barátoktól, ismerősöktől.

— Hála Istennek, az utóbbi időben egyre több lehetőség kínálkozik, amelyeket igyekszem kihasználni: igénybe vesszük a bankok szolgáltatásait, kölcsönt veszünk fel a vállalkozás bővítése érdekében. Úgy látom, kezd nyugodtabbá, kiszámíthatóbbá válni a helyzet, ami jó, mert így lehet tervezni. Messzebbre látunk, jobban ki tudjuk számítani, hogy amit ma befektetünk, anyagilag milyen mértékben csapódik le a jövőben. Örvendetes, hogy a kamat ma már nem olyan magas, ami élénkítőleg hat a vállalkozásokra.

Nemes István szerint nem vállalkozásbarát környezetben kezdtek el dolgozni, de reménykedik, hogy az idő nekik dolgozik, és egyre jobban elismerik, hogy a kisvállalkozókra szükség van. A törvények, a közalkalmazottak, az ellenőrző szervek nem mindig voltak jóindulattal irántuk, de úgy látja, az utóbbi időben a helyzet e téren is pozitív irányba változott.

A vállalkozó száját egyetlen panaszos szó sem hagyta el a beszélgetés során. De miért is panaszkodna, hisz ma már 18-an dolgoznak a vállalkozásban, s nemrég vásárolt egy új kemencét, aminek köszönhetően reméli, még több munkahelyet tud teremteni.

A papi vállalkozó az évek során nagy tapasztalatot szerzett, s ezt szívesen osztja meg azokkal, akik ma szeretnének belevágni. Szerinte minden ember életében adódnak lehetőségek. Azt javasolja, legyenek nyitottak, ha meglátják a lehetőséget, ne odázzák el, használják ki, vigyék végig az elképzelésüket egészen addig, amíg el nem érik céljukat. Fontos a sokoldalúság. Minél több dologgal foglalkozik az ember, annál nagyobb a valószínűsége, hogy sikeres lesz.

— A kezdet mindig nagyon nehéz. Mint minden építkezést, a vállalkozást is az alapoknál kell kezdeni. Nem szabad egyik napról a másikra gondolkodni. Ha viszont az ember hosszú távra tervez, előbb-utóbb eléri azt a szintet, hogy tetőt is tehet az „épületére”.

2006. december 4-től 2007. január 15-ig tekinthető meg az Ukrán—Magyar Területfejlesztési Iroda Beregszászi Turisztikai Információs Központja kiállítótermében Bökényi Anna kárpátaljai festőművész, keramikus, népművész, a Bereg Alkotóegyesület tagjának kiállítása. A képkiállítás hétfőtől-szombatig látogatható, nyitvatartástól zárásig (hétfő—péntek 8.00—17.00). A helyszínen megvásárolhatóak a művésznő képei is. A kiállítóterem a jövőben más kárpátaljai művészek bemutatkozására is alkalmat ad. Az Iroda kiállítótermében megtekinthetőek és megvásárolhatóak Hidi Endre, Dancs Tünde keramiái, Helj László képei, Mester Irén, Bakó Olga népművészek munkái, viski kukoricacsuhéból készült különböző használati tárgyak, viski pokróc, valamint rahói népművészek gyökérfaragványai.

Cím:  90200 Beregszász, Zrínyi út 25/2., tel./fax:

Sajnos, a fűtési idény kezdetével évről évre nő a tűzesetek száma. Ezek gyakran tragédiával végződnek. Így történt Szalókán is. A település egyik lakóházában — amelyben egy idős ember élt egyedül — lobbantak fel a lángok. Sajnos, a beteg férfi nem tudott kimenekülni az égő szobából, s a tűzben lelte halálát. Az ügyben vizsgálat indult.

Még emlékszünk arra az esetre, amikor a kisdobronyi iskolában higanyt öntött szét egy tanuló. Nemrég újabb, hasonló eset történt, ám ezúttal a Huszti járás egyik tanintézetében. Az iskola növendéke elmondta, hogy a veszélyes anyagot egy illegális szemétlerakón találta, bevitte az osztályba, s az véletlenül szétömlött.

Az illetékes szolgálatok szakemberei méréseket végeztek, intézkedéseket foganatosítottak a veszélyhelyzet felszámolása érdekében.

Beregszászban a napokban a rendőrök egy Mercedes teherautót ellenőriztek. A jármű rakterében 75 ezer (!) csomag cigarettára bukkantak. A dolog furcsasága, hogy az autó vezetője — aki az egyik ungvári vállalatnál dolgozik — semmiféle dokumentumot nem tudott felmutatni a dohányáruról.

Salamon mellett még cifrább eset történt. Itt a Tiszán át gumicsónakon próbált Magyarországra csempészni 70 láda füstölnivalót két csapi és egy munkácsi lakos. A határőrök éberségének köszönhetően a cigarettát lefoglalták, a csempészek ellen pedig eljárás indult.

Nagykomját közelében halálos gázolás történt a napokban. Egy 30 éves helyi lakos Volkswagenjével elgázolt egy kerékpáron közlekedő 23 éves onoki nőt, akivel ráadásul vele volt kétéves kislánya is. Az autó vezetője azonnal riasztotta a mentőket, ám az orvosok már nem tudtak segíteni az édesanyán: kórházba szállítás közben belehalt sérüléseibe. A kislány koponyasérüléseket és agyrázkódást szenvedett.

Nem mindennapi narkófogásuk volt az ungvári járási rendőröknek. A napokban 17 zsák drogot foglaltak le Csapon az egyik helyi lakosnál. Kiderült, hogy az illető korábban Magyarországról hozott kendervetőmagot, amit háza mellett vetett el. Hogy ne szúrjon szemet senkinek, az ültetvény körül kukoricát termesztett. Szeptemberben betakarította a drogtermést, a padláson meg is szárította, majd akkurátusan zsákokba rakta. A házkutatás során összesen 65 kilogrammot foglaltak le belőle. Emellett 30 deka kendermagot is találtak a férfinál.

Ha figyelembe vesszük, hogy egy adag (0,5 g) marihuána ára 10-20 hrivnya körül van, kiszámíthatjuk, milyen rengeteg pénzt keresett volna vele az illető, de azt is, mekkora kárt okozott volna, ha sikerül eladnia a drogot.

A técsői járási Novobarovo településen rablók garázdálkodtak. A két álarcos ismeretlen késő éjszaka álkulccsal kinyitotta az egyik ház bejárati ajtaját, megtámadták a házigazda egyedül odahaza tartózkodó 16 éves fiát, majd elvitték a mozdítható értékeket:
1 100 dollárt, 400 eurót, 850 hrivnyát, egy ezer hrivnya értékű mobilt, valamint 750 hrivnya értékű arany ékszert.

A tetteseket nagy erőkkel keresi a rendőrség.

Az emberek fantáziája kimeríthetetlen, amikor összegyűjtött pénzük elrejtéséről van szó. Az egyik ungvári lakos garázsában tartotta nem kevés pénzét: 25 000 dollárt és 100 000 hrivnyát. A minap észrevette, hogy a lakat megsérült. Rosszat sejtve indult a rejtekhelyhez: üres volt! A 39 éves férfi feljelentést tett a rendőrségen. Az ügyben nyomozás indult.

A Huszti járás egyik településén kigyulladt egy vadászház. Kiderült, hogy az épületet, amely a halászok és vadászok járási szervezete tulajdonában volt, felgyújtották. A kár 1 500 hrivnya. A gyújtogatót keresi a rendőrség.

Egy péterfalvai és egy gyulai fiatal fordult a nagyszőlősi rendőrökhöz azzal, hogy ugyanazon a napon eltulajdonították mindkettőjük telefonját, s amint később kiderült, ugyanaz az elkövető „szabadította meg” őket mobiljuktól… A tettes kölcsönkérte a készülékeket azzal, hogy sürgősen telefonálnia kell, közben azonban odébbállt: előbb egy 550 hrivnya értékű Nokiával, majd egy 700 hrivnyás Sony Ericsonnal.

Ungváron egy Chevrolet Lacetti szaladt egy útmenti fának. A jármű vezetője, egy 20 éves helyi fiatalember a helyszínen belehalt sérüléseibe. Utasának, egy vele egykorú szlatinai fiatalnak szerencséje volt: megúszta néhány zúzódással.

Rahón is halálos kimenetelű baleset történt. Itt egy Ford karambolozott. Vezetője, egy 29 éves helyi fiatalember olyan súlyosan megsérült, hogy az orvosok már nem tudták megmenteni életét. Utasait — egy 22 és egy 25 éves helyi lakost — kórházban ápolják.

A técsői járási Bedevlján egy mikrobusz rohant a kerítésnek. Nem is csoda, hiszen a Ford Transitot vezető 20 éves helyi lakos ittasan ült a volán mögé. A baleset következtében megsérült mind ő, mind két utasa, egy 15 és egy 16 éves helyi lány.

Sok viccet mesélnek még manapság is a szovjet autógyártás egyik „gyöngyszeméről”, a Zaporozsecről. Többségük már rég a fémhulladékban végezte, illetve — jobb esetben — üzemképtelenül vesztegel. Ez utóbbi sorsra jutott egy rahói nyugdíjas ZAZ-968 márkájú autója is: öt éve állt üzemképtelenül. A napokban viszont lába kelt a kocsinak… Lehetséges, hogy “vasba” vitték el.

74. dr. Árpa István