 |
|

 |
 |
|
Falunapok megyeszerte
Jelképekkel
gazdagodott Izsnyéte
Immár
harmadik alkalommal került sor falunapra a munkácsi járási Izsnyétén. Az
idei rendezvény Bahus Mária polgármester szavai szerint rendhagyóra
sikerült, hiszen a hagyományos programok mellett zászló- és címeravatóra is
sor került. A községháza udvarán már délelőtt ott szorgoskodtak a szervezők:
sátrakat és légvárat állítottak, körhintát szereltek, bográcsokban főzték a
gulyást. Úgy tűnik, az égiek is kegyeikbe fogadták a falubelieket, hiszen
ragyogó napsütéssel ajándékozták meg a résztvevőket.
A
himnuszok elhangzása után Bahus Mária polgármester köszöntötte a vendégeket,
majd Zubánics László, az UMDSZ OT elnöke beszélt azokról a programokról,
amelyeket a Szövetség, illetve a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok
Társulása bonyolít le megyeszerte. Ezek keretében címeres zászlókat
adományoznak minden magyarlakta település önkormányzatának. Így történt ez
Izsnyétén is. A község címere kék mezőben, zöld talajon, tölgyfa alatt álló,
jobbra tekintő természetes színű farkast ábrázol (a címerábrázolás a
település régi pecsétje alapján készült).
A
zászlóátadást követően Harsány Béla református segédlelkész tartott
prédikációt, amelyben a közösség összefogásának fontosságára hívta fel a
figyelmet. A református egyházközség énekkara egyházi énekeket adott elő,
majd Mihajlo Prickij görög katolikus pap tartott rövid áhítatot. Mint
elmondta: Izsnyétén nemcsak a különböző nemzetiségek élnek békésen, hanem a
felekezetek is toleránsak egymás iránt, mi több, látogatják egymás
rendezvényeit. Az ünnepség résztvevőit köszöntötte Vaszil Bihunec, a
munkácsi járási közigazgatási hivatal elnökének első helyettese, Mikola
Motilcsak, a járási közoktatási osztály vezetője, majd Kázmér Emma
elevenítette fel a település történetét.
Ezután az
óvodások kenyérrel-sóval köszöntötték a vendégeket, majd a színpadot a
fellépők vették birtokukba. A jó hangulatról az ismert humorista, Pitkin
gondoskodott. A programban számos zenés-táncos produkció került bemutatásra,
fellépett a helyi kultúrház vokálegyüttese, az általános iskola
tánccsoportja. A falunapot tombola és tűzijáték színesítette.
Gát
Vasárnap
a beregszászi járási Gáton harmadszor méltatták a falu napját. A szervezők
már a kora reggeli óráktól szorgoskodtak. A kultúrműsor délután egy órakor
kezdődött. Ennek keretében felléptek a helyi óvodások, iskolások, a
művelődési ház kultúrcsoportjai. De vendégszereplők is érkeztek a falunapra,
hogy emeljék a hangulatot. Több műsorszámmal léptek például színpadra a
Beregszászi Művészeti Iskola tanulói, a nagybégányi Valeri tánccsoport,
valamint a bökönyi Napsugár Nyugdíjasklub nótakara.
Szépségverseny három kategóriában
is zajlott: mini, tini, gyöngyszem. A mini szépségek közül a legszebbnek Bak
Fruzsina bizonyult, első udvarhölgye Molnár Regina lett, míg a harmadik
helyen Kacsó Dominika végzett. A tini szépség Király Renáta lett, második
Szolomka Georgina, harmadik pedig Dancs Melánia. Gát gyöngyszemévé Tóth
Bettinát választották, őt Lőrinc Henrietta követte, a dobogó képzeletbeli
harmadik fokára Bakó Evelin állhatott.
Az ünnepélyes megnyitón elsőként
Lőrinc Béla köszöntötte a résztvevőket, a vendégeket, akik között ott voltak
Braun Béla és Petruska István, a járási tanács elnökének helyettesei,
Medvigy István megyei képviselő, az UMDP megyei elnöke; Czipola Gizella, a
falu szülötte, a Szovjetunió és Ukrajna érdemes művésze; Piskolci Géza,
Bököny (Gát testvértelepülése) polgármestere; Anton Lukovics szlovák konzul.
A polgármester örömmel konstatálta, hogy a falunapon ünnepelhetik az orvosi
rendelő felújításának befejezését, az óvoda korszerűsítését, valamint azt,
hogy végre Gátra is eljutott az Internet.
A vendégek is köszöntötték a
település lakosait, további szép eredményeket, kellemes időtöltést kívántak
számukra. Piskolci Géza két DVD-lejátszót ajándékozott a Gáti
Középiskolának.
A nap folyamán tombolajegyeket
árusítottak, érdekesebbnél érdekesebb vetélkedőkre, tánc- és dalversenyre,
fagyievőversenyre került sor.
A falunap hajnalig tartó
diszkóval ért véget, melyet tűzijátékkal színesítettek a szervezők.
H. Cs.
Feketeardó
Feketeardónak,
ennek a 2600 lelkes, vegyes lakosságú településnek a lakói az elmúlt
vasárnap szintén harmadik alkalommal ünnepeltek falunapot. Az ünnepségen
Grigorovics Viktória helyi kultúrmunkás és Iszák Anatolij gyulai tanár
vállalták a házigazdák szerepét. Táli Miklós polgármester ukrán és magyar
nyelvű köszöntőjében jó szórakozást kívánt mindenkinek. A kulturális program
keretében a feketeardói óvodások, iskolások és műkedvelők szórakoztatták a
közönséget. A gyerekek megkoszorúzták a II. világháború során a falu
határában kivégzett partizánok emlékművét. András József tiszteletes, a falu
református lelkipásztora Feketeardó gyakran viharos történelmét ismertette.
Az önkormányzat pedig oklevéllel tüntette ki a település legöregebb
lakosait.
Mivel Feketeardóban mindig
kiemelkedő sportélet zajlott, a rendezvény elképzelhetetlen lett volna
erőnléti és ügyességi versenyek nélkül. Ezek során szkanderben,
kötélhúzásban és mini-fociban mérték össze képességeiket a versenyzők. A
falunap lebonyolításához az UMDSZ is hozzájárult. A szövetségnek
köszönhetően ajándékokkal jutalmazták az óvodásokat és oklevelekkel ismerték
el a szervezők munkáját.
Aki Fortunával kívánt kacérkodni,
részt vehetett a tombolasorsoláson. A hajnalig tartó mulatságon a gyulai
Csetneki Band húzta a talpalávalót.
M. I.
3 3.
Nyírségi Ősz
Gyümölcskarnevál és Omega-koncert
A
múlt hét végén tartották meg Nyíregyházán a hagyományos Nyírségi Ősz
rendezvénysorozatot. A szomszédos megye székhelyén sokezren csodálták meg a
karneváli felvonulást, élvezték a több országból érkezett hagyományőrző
csoportok, néptáncosok előadását (Kárpátalját az Ungvári Junyiszty
képviselte).
Sok ismert énekes és előadó —
köztük a V-Tech, Koós János és Dékány Sarolta — szórakoztatta a népes
nézősereget.
A rendezvénysorozat fénypontja az
Omega együttes koncertje volt, amelyen a gyerekektől a nyugdíjasokig mintegy
tízezren vettek részt.
B. L. |
Fókuszban a világ magyarsága |
A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR KÉPVISELŐK
FÓRUMÁN
Augusztus 8-án az Országházban
megtartotta csúcstalálkozóját a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF),
amelyen több mint nyolcvan határon túli magyar képviselő és a parlament
elnöke által meghívott parlamenti pártok, civil szervezetek, a kormány,
illetve a média képviselői voltak jelen. Kárpátaljáról többek közt Dupka
György (az UMDSZ alelnöke), illetve Brenzovics László, (a KMKSZ alelnöke),
a megyei tanács képviselői vettek részt a határon túli magyarság
helyzetéről készített jelentés, a KMKF statutumának és
állásfoglalás-tervezetének megvitatásában.
„Fontos, hogy elinduljon az
érdemi közeledés a nemzetpolitikában a magyarországi pártok és a határon
túli nemzetrészek képviselői között, meg kell találni a közös minimumot” —
húzta alá megnyitó beszédében Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke.
A fórum résztvevői elfogadták
Dupka György képviselő azon javaslatát, hogy az Országgyűlés magyarul és
angolul külön kiadványban jelentesse meg az ukrajnai, erdélyi, vajdasági
magyarságszervezetek által készített autonómia-törvénytervezeteket. A
kiadvány egyben tartalmazná a határon túli magyarság által összeállított
jelentéseket is. Az országos szövetség alelnöke átadta az illetékes
titkárságnak az UMDSZ—UMDP által támogatott, az ukrán parlamentben is
bejegyzett autonómia-tervezetet, amelynek szerzője Gajdos István.
A magyar képviselők
csúcstalálkozójának résztvevői megszavazták azt az indítványt is, hogy a
magyar parlament 18 állandó országgyűlési bizottságával együttműködő KMKF
négy állandó albizottságának munkájában (gazdasági, kulturális, jogi,
külügyi és Európa-ügyi) ezentúl mások mellett egy-egy UMDSZ-, illetve
KMKSZ-képviselő is részt vehessen.
Az UMDSZ által előkészített
Kárpátalja-jelentés megvitatásánál Dupka György felhívta Szili Katalin
figyelmét arra, hogy több mint három éve nem ülésezett az ukrán—magyar
kormányközi vegyes bizottság, illetve javasolta, hogy a Szülőföld
Programban kapjanak kedvezményes támogatást azok a magyarországi
vállalkozók, akik Kárpátalján a mezőgazdasági termékek feldolgozóiparában
kívánnak befektetni, munkahelyet teremteni. Kérte a házelnök asszony
közreműködését abban, hogy az ukrán kormány is támogassa az ukrajnai
kisebbségi civil szervezeteket és intézményeiket. Külön szorgalmazta, hogy
az Olekszandr Moroz ukrajnai parlamenti elnökkel most esedékes
találkozóján kerüljön szóba a Nagypalád—Nagyhodos—Kispalád határátkelő
megnyitásának kérdése, illetve az, hogy az ungvári börtön falán az egykori
magyarországi ’56-os politikai foglyok, akik 50 évvel ezelőtt ott
raboskodtak, emléktáblát helyezhessenek el.
A fórum résztvevőit este Sólyom László
köztársasági elnök fogadta a Sándor-palotában.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők
Fórumának állásfoglalása
A Kárpát-medencei országok magyar képviselői és
az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyarok egyeztető
fórumaként működő Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2006.
szeptember 8-án megtartotta éves plenáris ülését. A plenáris ülés
résztvevői büszkeséggel emlékeztek meg az 1956-os forradalom és
szabadságharc közelgő félévszázados évfordulójáról:
- 1956 októberében és
novemberében, majd a megtorlás időszakában nemzetünk világtörténelmileg is
meghatározó tanúságot tett a demokráciára, az emberi jogokra, a nemzeti
szolidaritásra és a népek kölcsönös tiszteletére épülő hazafiság mellett.
A határon túli magyarság ezekben a napokban számos, egymástól független
aktussal nyilvánította ki szolidaritását a szabadságáért harcoló
anyaországgal. Ilyen módon a határon túliak is életüket, egzisztenciájukat
vagy biztonságukat áldozták, illetve kockáztatták a magyar szabadságért.
- A KMKF szükségesnek látja,
hogy ezek az események 1956 történetének integráns részét képezzék, ezért
felkéri a határon túli magyar közösségeket, hogy minél több helyen
emlékezzenek meg az évfordulóról. Felkéri a magyarországi megemlékezések
részvevőit is, hogy az évfordulós rendezvények alkalmával tisztelegjenek a
határon túli magyarság 1956-os szerepvállalása előtt is.
- A KMKF megemlékezett arról
is, hogy a határon túli magyarok mellett a Magyarországgal szomszédos
országok többségi nemzetei körében is sokan nyilvánosan kifejezték
rokonszenvüket a magyarországi szabadságmozgalom iránt, illetve a magyar
példából kiindulva szabadságot és jobb sorsot követeltek saját hazájuknak.
- A KMKF alkalmasnak látja az
idei évfordulót, hogy a nyolc országban élő magyar nemzetközösség nevében
köszönetet mondjon ezért a szomszédos nemzeteknek. Megerősíti, hogy a
magyarság minden szomszédjával kész azoknak az értékeknek a jegyében
együttműködni, amelyek 1956-ban a magyar forradalom és a vele való
szolidaritás alapját képezték.
Az elmúlt egy év fontosabb
eseményei kapcsán a plenáris ülés fontosnak látja hangsúlyozni:
- Az egész magyarság örömére
szolgál, hogy az Európai Unió csatlakozási tárgyalásokat kezdett
Horvátországgal. Szükségesnek látjuk, hogy a tárgyalások Horvátország
egyéni teljesítményének elve alapján haladjanak előre, és Horvátország
mielőbb csatlakozzon az Európai Unióhoz.
- A KMKF üdvözli, hogy Románia
európai uniós csatlakozási folyamata a tervezett időrendnek megfelelően
halad előre, és szorgalmazza, hogy a csatlakozási kritériumok és a
csatlakozási szerződésbe foglaltak betartásának biztosítása mellett a
tervezett időpontban, 2007. január 1-jén sor kerüljön az ország
csatlakozására. Szorgalmazza, hogy kísérje figyelemmel a magyar
kisebbségek sorsát a csatlakozást követően is.
- A KMKF tagjai reményüket
fejezik ki, hogy az új ukrán hatalom kiemelt figyelmet szentel az
ukrán—magyar együttműködésnek és a kárpátaljai magyarság igényei
teljesítésének. A KMKF felkéri a magyar kormányt: külpolitikája továbbra
is emeljen szót Ukrajna európai integrációs perspektívái mellett.
- A KMKF tagjai aggódva
tapasztalják, hogy az új szlovák kormány megalakulása óta tettlegességekig
fajult Szlovákiában a magyarellenesség. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a
szlovák kormány miniszterelnöke, Robert Fico, az MKP-t teszi felelőssé a
szlovák—magyar feszültség újraéledése miatt. A KMKF véleménye szerint, bár
szélsőséges nézeteket hirdető csoportosulások a térség több országában is
vannak, annak okát, hogy Szlovákiában felerősödött a magyarellenesség, épp
a Szlovák Nemzeti Párt kormánytagságában kell keresni.
A KMKF üdvözli az Európai
Bizottság elnökének, José Manuel Barrosonak nyilatkozatát, mely szerint az
EU nem tekinti a tagországok belügyének a kisebbségi incidenseket. A KMKF
tagjai megnyugvással vették tudomásul, hogy az Európai Bizottság
figyelemmel kíséri a szlovákiai helyzetet a jövőben is.
A KMKF tagjai támogatják az
Európai Bizottság elnökének azon véleményét, hogy a tagállamok tartsák
tiszteletben az emberi jogokat. A KMKF üdvözli a Szlovák Köztársaság
Nemzeti Tanácsának e témában 2006. szeptember 6-án elfogadott
nyilatkozatát, valamint a szlovák és magyar értelmiségi csoportok és a két
Püspöki Kar erőfeszítéseit a nemzetiségi intolerancia visszaszorítására és
a két nemzet párbeszédének erősítésére.
A plenáris ülésen a KMKF tagjai
az alábbiakban állapodtak meg:
1. Magyarország, Szlovákia és
Szlovénia európai uniós tagságának kétéves tapasztalata, Románia 2007-es
várható csatlakozása, Horvátország felkészültsége, Szerbia és Ukrajna
uniós közeledése szükségessé tették a magyar—magyar kapcsolattartás
stratégiájának és mechanizmusainak újragondolását.
2. A Kárpát-medencei Magyar
Képviselők Fóruma az elmúlt két évben jelentős szerepet játszott a
magyar—magyar kapcsolatok terén, számos nemzetpolitikai stratégiai
kérdésben biztosította a határon túli magyarság képviselői és a
magyarországi parlamenti képviselők közötti konszenzust. A határon túli
nemzetrészek prioritásainak és lehetőségeinek összehangolása érdekében
szükséges a KMKF stratégiai szerepének megerősítése és a KMKF éves
plenáris fórumai közötti működés szervezeti és munkaformáinak
felülvizsgálata. Mindez nem jelenti azt, hogy a KMKF átvesz más, a
kormányzat által koordinált egyeztetési mechanizmust.
3. A határon túli magyarság
képviselőivel való rendszeres egyeztetés érdekében a KMKF plenáris fóruma
az állásfoglalás 2. pontja értelmében módosítja a KMKF struktúráját azzal
a céllal, hogy a KMKF tagjai hatékonyabban vehessenek részt az
Országgyűlés által tárgyalt szakpolitikákat érintő jogszabály-javaslatok
véleményezésében. A módosítás nem érinti azon alapelvet, hogy a KMKF
továbbra is konzultációs fórum marad, működésének nincs nemzetközi jogi
vagy magyarországi jogalkotási relevanciája.
4. A KMKF értékes dokumentumnak
és kiinduló pontnak tartja a határon túli tagjai által készített nemzeti
közösségük helyzetét feltáró tájékoztatókat. A KMKF ezeket a
dokumentumokat a további prioritások meghatározása, illetve a gyakorlati
kezdeményezések tekintetében alapvető fontosságúaknak tartja és felkéri
tagjait, hogy évente tekintsék át és tájékoztassák a KMKF-t aktuális
helyzetükről. A KMKF felkéri továbbá a KMKF magyarországi pártfrakcióit,
hogy minden évben tegyenek jelentést a KMKF plenáris fóruma részére a
határon túli magyarság érdekében kifejtett tevékenységükről.
5. A KMKF üdvözli az Európai
Parlament keretében a hagyományos nemzeti kisebbségek védelme érdekében
végzett tevékenységet és kiemeli ennek a munkának a jelentőségét,
különösképpen a “Frakcióközi Csoport a Történelmi Nemzeti Kisebbségekért,
Alkotmányos Régiókért és Regionális Nyelvekért” elnevezésű csoport
tevékenységét. A KMKF üdvözli az Európai Parlament négy magyar
képviselőjének a KMKF 2006. őszi plenáris ülése elé terjesztett jelentését
az Európai Parlamentben végzett kisebbségvédelmi tevékenységükről. A KMKF
felkéri az Európai Parlament magyar delegációit, hogy a Fórum következő
plenáris üléseire készítsenek tájékoztatót az Európai Parlamentnek a
kisebbségvédelem területén kifejtett tevékenységéről és az ezen a
területen fennálló lehetőségekről.
6. A KMKF felkéri titkárságát
az állásfoglalás 4. pontjában említett dokumentumok összegzésére és ennek
alapján, valamint az állásfoglalás 5. pontjában említetett dokumentumokra
építve — a KMKF résztvevőivel és az érintett magyar kormányszervekkel
együttműködve — egy olyan stratégiai vitaanyag kidolgozására, amely
áttekinti, hogy az európai integráció milyen eddig kihasználatlan
lehetőségeket rejt a magyar—magyar kapcsolatok további erősítésére, az
európai gyakorlattal összhangban álló közösségi autonómia megvalósítására
és a közös érdekek hatékonyabb érvényesítésére.
7. A stratégiai vitaanyag
foglalkozzon kiemelten a magyarság Kárpát-medencei gazdasági szerepével.
Ennek során kiindulási pontként használja fel a Kárpát-medencei
Vállalkozók Szimpóziuma keretében évenként egyszer tanácskozó
vándorkonferenciák eddigi és további eredményeit.
8. Az Országgyűlés hozzá kíván
járulni a legfontosabb integrációs tapasztalatok átadásához a KMKF eddig
Unión kívüli tagszervezetei részére. Ennek érdekében a KMKF felkéri
titkárságát, hogy — az illetékes kormányszervekkel együttműködve — 2007
tavaszán indítson el egy olyan képzési programot, amelynek célja a KMKF
határon túli tagjainak, politikusainak és tagszervezeteiben tevékenykedő
szakértőinek segítése abban, hogy közösségeik minél hatékonyabban
használhassák ki az európai integrációban rejlő lehetőségeket.
9. A KMKF felkéri titkárságát,
hogy — az illetékes kormányszervekkel együttműködve — vizsgálja meg annak
lehetőségét, miként lehetne biztosítani az Ukrajna és Szerbia területén
élő magyarok akadálymentes kapcsolattartásának legalább a mai szintjét az
anyaországgal Magyarországnak a schengeni rendszerhez történő csatlakozása
után is.
10. A Kárpát-medencei gazdasági
együttműködés fejlesztése érdekében a KMKF tagjai fontosnak tartják, hogy
az NFT II. szenteljen kiemelt figyelmet azoknak a programoknak, amelyek
érintik a határ menti régiókat és a határon túli magyarokat.
Budapest, 2006. szeptember 8. |
|
Moroz: Már él az új koalíció
A Legfelsőbb Tanács elnöke
szerint már él a kibővített koalíció. „E koalíció ténylegesen már létezik,
mivel a kormányban kellően képviselve van a Nasa Ukrajina” — jelentette ki
Olekszandr Moroz az 1+1 Tévétársaság vasárnap esti műsorában, hozzátéve:
„csupán arra van szükség, hogy jogilag is szentesítsék azt, ami de facto
létezik”.
Moroz megjegyezte, nem arról
van szó, hogy a Nasa Ukrajina csatlakozna a válságellenes koalícióhoz,
hanem arról, hogy összefognak a politikai erők.
Tíz év múlva pályázhatunk az EU-tagságra
A kormány megnevezte legfőbb eredményeit
Ukrajna kormánya
sajtóközleményben összegezte tevékenysége első hónapjának eredményeit. „A
legfőbb dolog, ami ez alatt az idő alatt történt, az, hogy rend lett a
tevékenység minden szférájában, az állam visszatér a normális
életritmushoz, ahhoz, amelyet az ország Alkotmánya és törvényei határoznak
meg” — áll a dokumentumban.
Ami a gazdasági terveket
illeti, a kormány azon lesz, hogy a jövő évben 6,5 százalékos legyen a GDP
növekedése, az infláció ne haladja meg a 7,5 százalékot, a dollár
árfolyama pedig 5,1 hrivnya körül legyen. Radikális javulást szeretnének
elérni jövőre a külkereskedelmi mérleg tekintetében is: a mostani 4
milliárdos hiány helyett 2007-ben 163 milliós többletet terveznek.
A közlemény szerint a
Miniszteri Kabinet célja, hogy tíz év alatt azon országok szintjére emelje
Ukrajnát, amelyek pályáznak az EU-tagságra. „E mutatók kiindulópontot
jelentenek a gyorsított szociális-gazdasági fejlődés pályájára való
átálláshoz, amelynek tíz év alatt el kell vezetni a GDP megduplázódásához,
s az életszínvonalnak más mutatók tekintetében azon országokhoz való
közeledéséhez, amelyek pályáznak az EU-tagságra” — hangsúlyozzák a
dokumentum szerzői.
A közlemény szerint ez a
stratégiai támpont képezi a kormány cselekvési tervének alapját. A cél
elérését pedig az egész rendszert érintő reformoknak kell biztosítaniuk,
amelyek az adó- és nyugdíjrendszert, az egészségügyet, a közoktatást,
illetve a honvédelmet érintik — adta hírül az UNIAN Hírügynökség.
A minisztereket megfosztják
mandátumuktól?
Olekszandr Moroz ellenzi, hogy
a végrehajtó hatalomban szerepet vállaló politikusok párhuzamosan honatyák
is legyenek — közölte a ForUm. A Legfelsőbb Tanács elnöke az NTN
Tévétársaság műsorában azon véleményének adott hangot, hogy az erre
irányuló javaslatok nem találnak támogatásra a törvényhozásban.
„Az alkotmánymódosításokat követően lehet ilyen
norma, ám ügyrendileg nagyon nehéz végigvinni ezt, amit a
parlamenti-államfői államigazgatási rendszer mellett logikátlannak is
tartok. Véleményem szerint e norma nem megy át sem a koalíción, sem a
parlamenten” — fogalmazott Moroz.
Közös projektekről tárgyaltak
Gazda László, a
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke péntek délelőtt
dolgozószobájában fogadta Oleg Havasit, Kárpátalja kormányzóját. A két fél
főként a határon túli közös programokról tárgyalt.
Oleg Havasi kormányzó és
Kárpátalja delegációja péntek délelőtt érkezett a szomszédos
megyeszékhelyre, hogy Gazda Lászlóval, a megyei közgyűlés elnökével
találkozzon.
Tárgyalásuk témái között
szerepeltek a határon átnyúló kapcsolatok távlatai, különös tekintettel az
eu-s pályázatokra, a Tisza-program időszerű kérdéseire, a határátkelés
zökkenőmentességére, a két megye településeinek együttműködésére, az abban
rejlő közös pályázati lehetőségekre. A megbeszélés után a sajtónak röviden
elmondták: sikerült megállapodásra jutniuk abban, hogy egy közös
árvízvédelmi és vízügyi projektet indítanak el, és a turisztikai
együttműködést is szeretnék továbbfejleszteni, valamint a Záhony—Csap
övezettel is közösen kívánnak foglalkozni az Interreg program keretében,
az Európai Unió 2007 és 2013 közötti költségvetési időszakában.
A megbeszélésen szóba került
még a Jószomszédság napja elnevezésű program is, melynek következő
rendezvényére szeptember 22-én a beregvidéki Makkosjánosiban kerül sor, és
célja, hogy erősítse a már meglévő határ menti kapcsolatokat, lehetőséget
adjon újak kiépítésére.
Forrás: indexkelet.hu
|
AZ EU HÁZHOZ JÖN
Ezúttal Nagyszőlősön, Rahón és Técsőn
A vállalkozóknak nincs
idejük és energiájuk elmenni az Európai Unióhoz, hogy számukra hasznos
és fontos információkhoz jussanak. Ez a gondolat a vezérlő elve annak
a rendezvénysorozatnak, ami Az EU házhoz jön címmel nemcsak
Magyarországon volt sikeres és hatékony, de Kárpátalján is egyre
nagyobb népszerűségnek örvend.
Kárpátalján legutóbb
szeptember 6.—7. között került sor Az EU házhoz jön című, kis-
és középvállalkozások uniós felzárkózását elősegítő oktatási és
tudástranszfer rendezvénysorozatra, a Magyar Köztársaság Gazdasági és
Közlekedési Minisztériuma és a Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési
Központ közös szervezésében.
A kétnapos program
helyszínei: a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal, a Rahói
Járási Állami Közigazgatási Hivatal és a Técsői Református Líceum.
Az előadások alapvetően az
uniós támogatásokról szóltak.
Herdinszky Ágnes programmenedzser,
Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ
(Lapunk következő számában bővebben beszámolunk a
rendezvényről.) |
Élő múlt
Az Ujhelyiek őseik emlékének adóztak
A tiszaújhelyiek is minden év szeptember
nyolcadikán méltatják kisasszony napját. Nem volt ez másként az idén sem,
sőt, még nagyobb ünnepségre került sor. Az ősi Ujhelyi család
leszármazottjainak jóvoltából leleplezték a család tiszteletére emelt
emlékoszlopot, valamint felavatták a település jelképeit. Emelte a nap
művészi értékét Petrás Mária keramikus, illetve Pécsi L. Dániel
jelképtervező közös kiállítása.
A
görög katolikus ünnepi szentmise után az egybegyűltek átvonultak a
református templom sírkertjébe, ugyanis itt kapott helyet az emlékoszlop,
az Ujhelyi-dinasztia sírjai mellett.
A Himnusz eléneklését követően
az ünneplőket Molnár Lóránt református lelkész köszöntötte, majd átadta a
szót Ujhelyi Tamás adományozónak.
— Hosszú múltja van ennek az
emlékoszlopnak, és remélem, hosszú jövője is. Családunkat az 1200-as évek
közepétől jegyzi a történelem, azóta nagyon sok felmenőnk részt vett a
magyar nemzet sorsának alakításában, a magyar nép küzdelmeiben. Annak
idején kardot kellett fogniuk, harcolniuk kellett. Nekünk, ma élő
magyaroknak nem ez a dolgunk, pontosan az ellenkezője: az embereket arra
kell ösztönöznünk, hogy békességben éljenek egymással függetlenül nemzeti,
felekezeti hovatartozásuktól.
Ez az oszlop azoknak állít
emléket, akik tettek a hazáért, a nemzetért, a nemzetek közötti
megbékélésért, és azoknak is, akik tenni fognak, hiszen a jövőre is mutat.
Hiszen nem csak a múltat tiszteljük, mert tudjuk: aki nem tiszteli a
múltját, nem érdemli a jövőjét.
Az oszlop tetején egy
Dávid-csillag helyezkedik el, amely azt jelképezi, hogy amikor foszlóban
minden remény, csak rá kell tekinteni, hisz ott van a megmentő fénysugár.
Ez adjon nekünk mindig, mindenkor reményt — mondta Ujhelyi Tamás.
Dr. Kukorelli István, a Magyar
Köztársaság alkotmánybírója kihangsúlyozta: — Az emlékoszlopok minden
esetben az üzenetek hordozói: az arra járókat elgondolkoztatják,
meditációra késztetik. Ennek az emlékoszlopnak legalább három üzenete van:
az egyik a békesség, a másik az ökuménia, a harmadik a reménység.
Keresztúri Dezső szavai jutnak eszembe. Ő arra intett bennünket, hogy
őrizzük nemzeti múltunk szép emlékeit, úgy, hogy benne újuljunk meg magunk
is.
Az ünnepi köszöntők után nem
maradt más hátra, mint leleplezni az emlékoszlopot. Erre a megtisztelő
feladatra Ujhelyi Tamást és Zelik Ferencet, a település polgármeste-
rét kérték fel.
Az ünnepség a helyi iskola
udvarán folytatódott, ahol a település címerének és zászlajának ünnepélyes
felavatására került sor. Itt elsőként Zelik Ferenc köszöntötte a falu
lakosságát, a vendégeket, akik közt ott volt Barta József, a járási tanács
elnökhelyettese, Rájsz Éva, a járási közigazgatás elnökhelyettese, Varga
János, az UMDSZ járási szervezetének elnöke.
A vendégek köszöntő szavait
követően Barta József és dr. Kukorelli István átadták a település
jelképeit Zelik Ferenc polgármesternek. Pécsi L. Dániel mutatta be azokat,
majd felkérte a zászlóanyát, Mezei Margitot, hogy kösse fel a szalagot a
zászlóra.
Végül Szűcs Béla görög
katolikus parochus megszentelte, Molnár Lóránt református lelkész pedig
Isten áldását kérte a jelképekre.
A szép napot a Pécsi
Vígságtévők együttes, valamint a kaszonyi fúvószenekar műsora
színesítette.
Hegedűs Csilla
|
MEGHIVÓ
TISZTELT BARÁTAINK!
A Kárpátaljai
Határmenti Önkormányzatok Társulása 2006. szeptember 15-én tartja meg
a XVI. Kárpátaljai Magyar Önkormányzati Fórum összejövetelét, amelyre
a Beregszászi Polgármesteri Hivatal üléstermében kerül sor. Számítunk
megjelenésére.
PROGRAMJAVASLAT
14.00 Megnyitó. Elnöki
köszöntő: Gajdos István, a KHÖT társelnöke, Beregszász polgármestere
megnyitja a tanácskozást, bemutatja a vendégeket.
14.10 A kárpátaljai
magyar nemzetközösség érdekképviseletének megjelenítése a megyében, a
megyei jogú városi, a járási és a községi tanácsokban. Előadó:
Kőszeghy Elemér, a megyei tanács elnökségének tagja.
14.20 A magyarlakta
települések fejlesztési programjáról. Előadó: Zubánics László
beregszászi járási képviselő.
14.30 A határon túli
magyarsággal kapcsolatos kormányzati célkitűzésekről. Előadó: Törzsök
Erika, a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója.
14.40 Az EuroClip—Eurokapocs
Közalapítvány a magyar—ukrán együttműködés szolgálatában: Előadó:
Szabó László, az EuroClip Közalapítvány Kurátora és Kósa Tímea
titkárságvezető.
14.50 A Szülőföld Alap
által támogatott KHÖT-programok megvalósításáról:
eCentertelenet-program, címereszászló-program, falunap-program,
munkahelyteremtő felnőttoktatási (falusi turizmus és gazdaképző
program) projektek. Előadó: Dupka György.
15.00 Célfeladatok
az ukrán—magyar térségi programok kidolgozásában, megvalósításában.
Miben segíthet az Ukrán—Magyar Területfejlesztési Iroda? Előadó:
Tarpai József igazgató. Miben segíthet az Ukrán—Magyar Jogi
Konzultációs Központ? Előadó: Lazur Jaroszlav elnök, a jogi tudományok
kandidátusa.
GAJDOS István, a KHÖT társelnöke,
DUPKA György, a KHÖT felelős titkára |
|
|
Megújul a Magyar Televízió
Hegedűs István: „Új szemszögből
mutattuk be a határon túl élők mindennapjait”
A
Magyar Televízió határon túliakhoz szóló új műsorának főszerkesztője
Hegedűs István. 1990 óta dolgozik a közszolgálati televízióban. Több
mint egy évtizedig a Híradó regionális és határon túli műsorokért
felelős rovatvezetője, később, a Héthatár felelős szerkesztője.
— A Kárpát Expressz és az
Átjáró négy korábbi műsor örökébe lép. Szegényedik ezáltal a néző?
— Egyrészt szegényedik,
hiszen a korábbiak tematikája széles skálán mozgott, a hírműsor, a
politikai, a szolgáltató és a dokumentum témákat egyaránt felölelte.
Másrészt gazdagodik, hiszen a Kárpát Expressz mindennap 25 percben
jelentkezik, s a felsorolt kérdésekkel aktuálisan akár napokon keresztül
foglalkozhat.
A műsorok percidejét
összeadva a néző némileg megrövidül, de ne feledjük, hogy az m1-en és az
m2-n párhuzamosan láthatók, s a déli ismétlést is számításba véve,
szélesebb közönséghez juthatnak el.
— Egy másik közszolgálati
csatorna kapcsán gyakran felröppen a vád, hogy témaválasztásával
konzerválja a határon túli magyarságról kialakított archaikus képet.
Lehet-e korszerű képet festeni?
— Tudomásul kell venni, hogy
az anyaország határain túl élők élete is megváltozott a gazdasági,
kulturális, társadalmi fejlődés következtében. Ezek az országok már
részben az Európai Unió tagjai, vagy a belépés küszöbén állnak, s kedves
erdélyi ismerősömet szabadon idézve, elegük van abból, hogy egy
skanzenben ábrázolják őket. Az MTV műsorai azért is voltak népszerűek a
Kárpát-medencében, mert a pozitív példákra helyezték a hangsúlyt. Ez nem
jelenti azt, hogy a tradíciókat sutba dobnánk, a kettő együttes
bemutatását látom a megoldásnak.
— A Határon Túli Magyarok
Hivatala 2005-ben Önnek ítélte sajtódíját. Indoklásában kiemelte, hogy a
Héthatár „nem ragad le a puszta hírközlésnél, hanem mélyebbre ásva
igyekszik megvilágítani annak összefüggéseit”. Mit tapasztalhat e nemes
elvekből a néző a közeljövőben?
— A díj az előbbi kérdésre
adott válasznál említettekkel függ össze. Új szemszögből mutattuk be a
határon túl élők mindennapjait. Foglalkoztunk a többségi nemzet s a
kisebbség viszonyával, és reálisan ábrázoltuk az őket érintő közös
problémákat is. Például egy új adótörvény meghozatala nemcsak a
kisebbséget sújtja, hanem az egész lakosságot, s az úthasználati díj
bevezetése az itthoniakat is érdekelheti.
— A műsorváltozások hallatán
a tudósítóink is megfogalmazták aggodalmaikat, főleg kenyerüket féltvén.
Jogosaknak látja kételyeiket?
— A lehetőségek tényleg
beszűkültek, nemcsak mi, a másik közszolgálati televízió is kevesebb
anyagra tart igényt. Az egzisztenciális kérdéseken túl ennek jó
oldalával is foglalkozni kell. Amikor a határon túli műhelyek
létrejöttek, kevés volt az igazán képzett tévés, a többiek jószerivel
autodidakta módon sajátították el a szakmát. A piacgazdaság itt is
jelentkezik. Egyfajta szakmai letisztulási folyamat várható. Mindenki
lehetőséget kap, hogy bizonyítson, de tudomásul kell venni, hogy a nézői
igények is megváltoztak, csak a leggyorsabbak, a legjobban felkészült
tudósítók munkái jelenhetnek meg a képernyőn.
— Bartók Béla szobrát láttam
asztalán…
— 2006 márciusában a Héthatár
szerkesztőségét Bartók Béla-emlékdíjjal tüntették ki. Ezzel a kollektíva
munkáját, a műsor igényességét ismerték el. Lehetőségeink szerint
gyakran foglalkoztunk kulturális, ezen belül zenei, történelmi, irodalmi
témákkal. Meggyőződésem, hogy a Kárpát-medencében kiváló emberek élnek,
kultúrájuk sokszínűsége a zene nyelvén Bartók műveiben jelenik meg a
legtökéletesebben. A Magyar Televízió egyébként az évfordulóra ünnepi
műsorral készül, s az Uránia Nemzeti Filmszínházban díszelőadáson
mutatja be a bartóki életműről készült háromrészes filmjét.
— Ha szülővárosában,
Csíkszeredában egy év elteltével végigsétál a sétálóutcában, milyen
fogadtatásra számít?
— Szeretem a székelyeimet és
fejet hajtok véleményük előtt. Remélem, hogy a Kárpát Expressz pozitív
fogadtatásban részesül nemcsak Erdélyben, de az egész Kárpát-medencében.
Kollégáimmal s a televízió vezetésével mindent megteszünk sikeréért.
Fontosnak tartom, hogy Rudi Zoltán, a nemzeti főadó elnöke — mint azt a
Magyar Újságírók Romániai Egyesületének írott levelében is írta — a
közszolgálati munka szerves részének tekinti e műsorokat, de megújuló,
modern formában.
Visszatérve a kérdésére, most
még mi izgulunk jobban, reméljük egy év múlva már a néző várja feszült
izgalommal a Kárpát Expressz soron következő adását…
Cs. Z.
|
Kárpát Expressz ars poeticája
A Kárpát Expressz egy
olyan közszolgálati műsor, mely közép-kelet-európai, sokszereplős
térségben zajló politikai, gazdasági, kulturális, társadalmi
folyamatokról ad tényeken alapuló, naprakész tájékoztatást. A Kárpát
Expressz ezért nem pusztán a határainkon kívül élő magyarságot
érintő problémákat tárja a nyilvánosság elé, hanem az adott ország
legfontosabb, közérdeklődésre számot tartó eseményeiről is tudósít.
A műsor természetesen a magyarországi belpolitikának a határon túli
magyarságot érintő döntéseiről is hírt ad. A stúdióvendégek —
szakértők, elemzők — magyarázatai, illetve az érintettek beszámolói
pedig értehetőbbé és árnyaltabbá teszik a nézők számára a történések
háttérét, mozgatórugóit.
A Kárpát Expressz híreket
hoz 25 percben — határok nélkül. Információi pontosak, megbízhatóak.
A műsor a hét minden napján közép-európai idő szerint reggel fél 6
előtt 5 perccel kezdődik, és párhuzamosan fut az m1 és m2-es
csatornán. A műsor ismétlése az m2-es csatornán tekinthető meg,
délelőtt 11.05 ös kezdettel. |
Szülőföld Program
A magyar Gazdasági és Közlekedési
Minisztérium szerepe a határon átnyúló gazdasági folyamatokban
(Befejezés. Elejét lásd
lapunk előző számaiban.)
A Kárpátalja megye üzleti
életében jelen lévő országok rangsorában Magyarország az Egyesült
Államok, Japán és Németország mögött a negyedik helyet foglalja el. A
négy szomszédos országgal (Lengyelország, Szlovákia, Románia,
Magyarország) lebonyolított külkereskedelmi forgalomból hazánk közel 70
százalékban részesedik.
A magyarországi vállalkozók
számára földrajzilag a legvonzóbb területek Ungvár, Munkács, Beregszász
és a Beregszászi járás, bár az utóbbi időben — elsősorban a nagyobb
városokban tapasztalható munkaerő-problémák miatt — egyre több cég
telepedett le a magyarlakta falvakban, illetve hegyvidéki településeken.
Ugyanis itt mindenki vagy majdnem mindenki beszél magyarul.
Ágazati bontásban az ipar áll
az élen — az összes befektetés 75,8 százaléka ide irányul —, domináns a
feldolgozóipar (élelmiszeripar, textilipar, gépgyártás, fafeldolgozás)
részaránya. A nem termelő szférában (kereskedelem, vendéglátás,
egészségügy, szállítmányozás) az összes befektetés mintegy 13 százaléka
van jelen.
Jelenleg 11 befektetési
projekt megvalósítása van folyamatban, melyek összértéke 13,7 millió
dollár.
A nyelvismeretnek
köszönhetően a magyar cégek egyre jelentősebben használják ki a
komparatív előnyöket: az olcsó energia, bérleti díjak, munkaerő miatt
egyre több cég bérmunkáltat a térségben, elsősorban a textil-, cipő- és
gépiparban, a két oldal értéke közel 60 millió dollárt tesz ki, jelentős
létszámot foglalkoztatva (mintegy 5 ezer fő). Pozitív tendencia, hogy
egyre több, korábban bérmunkáltató cég befektetővé minősül át.
Összességében megállapítható,
hogy Kárpátalja jelentős szerepet tölt be a magyar—ukrán gazdasági
együttműködésben.
Magyarország európai uniós
csatlakozása további lökést adhat, amennyiben fokozottabban élünk a
határ menti, határokon átnyúló együttműködés lehetőségeivel, kihasználva
az eu-s pályázati alapokat.
Örvendetes, hogy a 2004-ben
megkötött kétmegyés megállapodás egyre több tartalommal töltődik meg,
fokozódik az önkormányzatok, civil szervezetek, gazdasági egységek
együttműködése.
Jó munkakapcsolat alakult a
kárpátaljai megyei önkormányzattal, a Záhony és Térsége Fejlesztési
Kft-vel, a KIÚT Térségfejlesztési Egyesülettel, a Szabolcs-Szatmár-Bereg
Megyei Fejlesztési Ügynökséggel.
Ugyancsak érdemi kapcsolatot
tartunk a két megye kereskedelmi és iparkamaráival, a két ország
ukrán—magyar, illetve magyar—ukrán tagozataival.
Szakembereink folyamatosan
részt vesznek a két megye határ menti együttműködési koncepciójának
kidolgozásában, illetve annak megvalósulását célzó rendezvények
szervezésében.
Ennek első kézzelfogható
eredményeként a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács
a Kárpátaljai Megyei Tanáccsal közösen 2003-ban indította el az Európai
Unió TACIS programjának támogatásával a Cooperation Bridge című
projektjét.
A projekt elkészítését a két
megye gazdasági-társadalmi, természetföldrajzi és történelmi
összetartozása, a hasonló problémák és a gazdasági elmaradás ellen való
küzdelem indokolta.
A Magyarország és Ukrajna
időben eltérő eu-s csatlakozásából fakadó hatások kezelése olyan
kihívást jelent a határ menti térségeknek, amelynek megfelelni csak az
intézményrendszer fejlesztésével, a gyakorlati tapasztalatok kölcsönös
átadásával, az együttműködés ösztönzésével lehet.
A kihívásokat és a
problémákat szem előtt tartva Az ukrán—magyar közös határ menti
térségfejlesztési koncepció átfogó céljának megvalósításához az
intézményi háttér megteremtésével, partnerhálózat kiépítésével és a
tudás transfer megteremtésével járul hozzá.
A projekt keretén belül a
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség mintájára
kialakításra került az Ukrán—Magyar Területfejlesztési Iroda.
A Magyar Köztársaság
Külügyminisztériuma által életre hívott EuroClip-Eurokapocs
Közalapítvány, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség, a
határon túli magyar vállalkozásfejlesztési szervezetek rendezvényein a
magyar gazdasági szakemberek több alkalommal tartottak előadást.
A Lembergben 5. alkalommal
megrendezett Közép-európai Gazdasági Fórumon a GKM szakemberei mellett 3
magyar cég is részt vett.
Örvendetes, hogy egyes
kárpátaljai magyarlakta települések jól használták ki az EU adta
pályázati lehetőségeket, így Bótrágy, Bátyu, Levelek és Ramocsaháza
önkormányzatai — tudomásom szerint — több mint 10 millió Ft vissza nem
térítendő támogatást nyertek elsősorban kulturális, de gazdasági jellegű
célokra (gazdaképzés) is.
Az üzleti kapcsolatok
kiépítésének lehetőségét jól szolgálta a Kárpátaljai Kereskedelmi és
Iparkamarával szervezett négy nemzetközi üzletember-találkozó, melyen
több mint 50 magyar cég vett részt.
Felkérésre munkatársaink több
magyar cégnek szakmai bemutatót szerveztek, amelyek során több konkrét
partnerrel volt módjuk tárgyalásokat folytatni.
Kezdeményeztük, hogy a
kárpátaljai települések befektetési lehetőségeik bemutatása céljából
készítsenek forrástérképet. Munkatársaink konkrét magyar befektetői
felkérésre információs anyagokat készítettek a dolinai és aknaszlatinai
sóbányákról, faipari cégekről.
Jelenleg szakembereink a
Záhony és Térsége Fejlesztési Kft-vel egy, a térségben tervezett
jelentős ukrán beruházás megvalósításán dolgoznak.
A két ország gazdasági
együttműködésének egyik legfontosabb láncszeme, az előttünk álló időszak
sikerágazata a magyar—ukrán határ menti együttműködés fejlesztése lehet.
A térség ismert komparatív
előnyei (a keskeny és a széles nyomtávú vasút találkozása, raktározási,
átrakó kapacitás, előnyös befektetési övezetek a határ mindkét oldalán)
különleges jelentőséget kapnak Magyarország eu-s csatlakozásával.
A határszakasz az Európai
Unió külső határa lett, ahol létrejöhet egy sikeres, regionális
együttműködési modell.
A Gazdasági és Közlekedési
Minisztérium minden tőle elvárható szakmai segítséget megad a határon
túli magyarságnak annak érdekében, hogy a Szülőföld Program célkitűzései
és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint az Ukrajnai Magyar
Demokrata Szövetség között 2004. február 27-én aláírt Együttműködési
Szándéknyilatkozatban megfogalmazott célok megvalósuljanak.
Mlaticsek Teodor |
|
9 nap+50 helyszín+400 program +110
000 néző=VIDOR
Fesztivál Nyíregyházán — ötödször
Az
utóbbi napokban Kelet-Közép-Európa kulturális fővárosává változott
Nyíregyháza: a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székvárosában és
számos más helyszínen több mint egy héten át tartott a Vidámság és a
Derű Országos Seregszemléje, azaz a VIDOR Fesztivál.
Rengeteg nívós,
változatosabbnál változatosabb színházi, zenei program közül
csemegézhettek azok, akiket az ötven helyszínen vártak a szervezők. A
zenei kínálatról annyit, hogy immár Közép-Európa legnagyobb ingyenes
világzenei fesztiváljává nőtte ki magát! Olyan nevek fémjelezték az
ideit, mint Eliades Ochoa, a Buena Vista Social Club élő legendája,
Salif Keita, az afrikai zene királya, Yuri Buenaventura, a salsa
kolumbiai nagymestere.
Közben
persze vidám darabok váltogatták egymást a színpadokon, de az
utcaszínházak produkcióinak köszönhetően a tereken is. A
kiállítótermekben olyan művészek alkotásait csodálhatták meg az
érdeklődők, mint Salvador Dali. Az estéket magyar sikerfilmek szabadtéri
vetítése tette még feledhetetlenebbé.
Jó dolog, hogy itt,
Kárpátalján is egyre többen szereznek tudomást a fesztiválról (ebben
lapunk, a Krónika is igyekezett közreműködni — B. L.), sőt a
fesztiváli forgatagban sok földinkkel lehetett találkozni. Voltak, akik
családostul keltek útra, hogy részesei legyenek ennek a nagy csodának,
amelynek a neve VIDOR.
Az ő nevükben is köszönet
illeti mindazokat, akiknek a nézők színvonalas szórakoztatása volt a
legfontosabb a kilenc nap alatt!
Bíró László
P. S.: Lapunk következő
számában interjút olvashatnak Szabó Tamással, a fesztivál
programigazgatójával.
|
Kiosztották az ötödik VIDOR
Fesztivál díjait
Szombat este véget ért az
ötödik VIDOR Fesztivál, Közép-Európa legnagyobb ingyenes világzenei
fesztiválja, a VIdámság és Derű ORszágos seregszemléje Nyíregyházán.
9 nap alatt 50 helyszínen 400 program zajlott, a fesztivál több mint
110 ezer nézőt vonzott. A hazai vígjátékok legrangosabb versenye
szeptember 9-én a commedia de l’arte karakterei után elnevezett
díjak átadásával zárult.
Szinetár Miklós, a zsűri
elnöke a fesztivált záró gálaműsor kezdetén értékelte a látottakat.
Kiemelte, hogy az idei év versenyprogramjában szereplő darabok
színészei között nagyon szoros volt a verseny, a zsűri ezért
elsősorban a színészi teljesítményt értékelte, azokat jutalmazta,
akik mást, különlegeset, tőlük nem megszokottat nyújtottak, akár
pályájuk csúcsán járnak, akár ígéretes új tehetségek. Szinetár
Miklós külön kiemelte a fesztivál hangulatát, a sok tapsot, aminek
köszönhetően könnyebb volt játszani, és megköszönte a közönség
szeretetét.
A hattagú zsűri további
tagjai Kovács Dezső és Csáki Judit szakírók, illetve a
hagyományokhoz híven három, a közönség soraiból kisorsolt önjelölt
döntnök. A tizennégy színházi produkció nyolc kategóriában
versengett egymással, és idén először a legjobb utcaszínházi
előadást is különdíjjal jutalmazták.
A Dottore-díjat
Blaskó Péter kapta, a Nemzeti Színház Buborékok című
darabjában nyújtott színészi teljesítményéért. A
Capitano-díjat idén Máté Gábor kapta a Katona József
Színház Kamrája A kulcs című darabjának előadásában nyújtott
színészi alakításáért. Az Arlecchino-díjat, azaz a
legjobb férfi alakításért járó elismerést a zsűri Epres Attilának
ítélte oda a Vígszínház Négy lába van a lónak, mégis megbotlik című
darabjában nyújtott játékáért. A legjobb női alakításért járó
Colombina-díjat Börcsök Enikő vehette át a Vígszínház
Négy lába van a lónak... és a Thália Színház Beszélő fejek című
előadásokban nyújtott színészi alakításáért. A Brighella-díjat
idén Hámori Gabriella nyerte el az Örkény Színház Az üvegcipő
című darabjában nyújtott alakításáért. A Smeraldina-díjat
a zsűri a szintén ebben a darabban játszó Für Anikónak ítélte
oda. A Pantalone-díjat Anger Zsolt vehette át
az egri Gárdonyi Géza Színház A hülyéje című előadásában nyújtott
színészi alakításáért. A Pulcinella-díjat megosztva
egyrészt Szőcs Artúrnak ítélte a zsűri a Vígszínház Négy lába
van a lónak… című darabjának előadásában nyújtott teljesítményéért,
másrészt a budapesti Fregoli Színészegylet Özvegy Karnyóné
című produkciójának, mint a legmulatságosabb előadásnak. A
Vidor Fesztivál Életmű-díját Bárdy György vehette át.
A hat utcaszínházi
produkció közül, amelyeket a Kossuth téren láthatott a publikum a
VIDOR Fesztivál ideje alatt, a Makarás Céhet találta a
legjobbnak a zsűri, így ők vehették át a Pierrot-díjat.
A fesztiválon nemcsak a
színházi produkciók, hanem a hazai friss filmvígjátéktermés darabjai
is megmérettettek. A hét film közül, amelyeket a világzenei
koncertek után szintén a Kossuth téren láthattak, közönségzsűri
választotta ki a legjobbat. A Hyppolit-díjat idén a
Szőke Kóla című vígjátéknak ítélte oda a zsűri. |
|
|
Egy világcég Nagyszőlősről
Rosenthal Herman: „Mindig is a holnapnak
éltem”
A
nagyszőlősi Sanders Kárpátalja egyik legrégibb olyan vállalata, amely az
igényes nyugati piacra termel. Alapítója, s mind a mai napig vezetője is
az a Rosenthal Herman, akit megyénk vállalatigazgatói doyenjének is
nevezhetünk.
Alább a vele készített interjút olvashatják.
— Igazgató úr, szinte nem lehet
úgy járni önöknél, hogy ne építenének valamit! Most éppen egy hatalmas
csarnokon végzik az utolsó simításokat a munkások… Mi készül itt?
— Divatos szóval élve
diverzifikálni szeretnénk külföldi partnereink palettáját: egy újabb német
vállalkozással léptünk kapcsolatba, s a sikeres tárgyalásokat követően még
e hónapban megérkeznek a szükséges berendezések, s ha minden jól megy,
októberben be is indul a termelés az új üzemrészben. Úgy húsz dolgozónak
adunk itt munkát, majd 2007-től szeretnénk beindítani egy második
műszakot, s akkor dupla ennyi ember dolgozhat itt. Függönyöket készítünk
majd. De nem valamiféle kommersz, sorozatgyártású terméket, hanem egyedi
darabokat, megrendelésre!
— Fő partnerük azért a Sanders…
— 1991 óta működünk együtt
ezzel a méltán világhírű vállalattal, amely immár 140 éve van jelen a
világpiacon. Büszke vagyok rá, hogy az eltelt 15 év alatt soha semmiféle
konfliktus nem volt köztünk, mindkét fél elégedett a közös munkával. Ezt
bizonyítja az is, hogy amikor Hans Kristian Sanders, a vállalat vezetője
felszámolta egyik németországi üzemegységét, a termelést hozzánk helyezte
át. Ennek köszönhetően jelenleg immár 200 féle terméket (párna- és
paplanhuzatokat stb.) állítunk elő. Európai viszonylatban is az élvonalban
vagyunk ezekkel!
— Mivel sikerült kiharcolni ezt
a remek pozíciót?
— Elsősorban minőséggel és
megbízhatósággal. A minőség-ellenőrzésre nagy figyelmet fordítunk: nem
engedhetjük meg ugyanis, hogy akár egyetlen selejtes termék is rontsa jó
hírnevünket. A fokozott kontroll mellett néhány munkásunk feladata csak
az, hogy utóellenőrzést végezzen… Ahogy említettem, a második dolog a
megbízhatóság. A megrendelő ugyanis joggal várja el, hogy a megbeszélt
időre, mennyiségben és minőségben kapja meg a termékeket. Örülök annak,
hogy sikerül e téren is megfelelnünk az elvárásoknak, nem okozunk
csalódást partnereinknek!
—
Ön gyakran mondogatja, hogy egy sikeres vállalkozás alapját a jó
kollektíva jelenti…
— Ez így is van! Ahhoz, hogy
világcégektől kaphassunk megrendeléseket, profi dolgozókat kell
foglalkoztatnunk. Jelenleg úgy 440—450 fős, összetartó kollektívánk van.
Ki szeretném hangsúlyozni, hogy szorgalmasak, becsületesek,
lelkiismeretesek mindannyian! A magunk részéről honoráljuk igyekezetüket.
Most lesz nálunk újabb, 15-17 százalékos béremelés, tisztában vagyunk
ugyanis azzal, hogy sok pénzt elvisz az emberektől az, hogy megugrott a
gáz, a villany stb. ára. Ezt követően 800—850 hrivnya lesz az átlagfizetés
vállalatunknál.
„Háztól házig” szállítjuk a
dolgozókat. Mindenkinek fizetjük a biztosítását is, valamint évente a 13.
havi bért. Ünnepek alkalmával jutalmazzuk dolgozóinkat, emellett
támogatjuk őket a téli élelmiszer-beszerzésben. Kávézó, étkezde, sőt
élelmiszerüzlet is működik nálunk. Ez utóbbiban hitelben vásárolhatnak
kollektívánk tagjai! Ráérnek elszámolni a hónap végén.
Dolgozóink egészségéről külön
felcser, illetve masszőr gondoskodik.
— Több mint 60 éves
munkaviszonyával valószínűleg ön a korelnök a kárpátaljai iparvállalatok
vezetői között. Nem unja még a hajtást?
— Való igaz, hogy 14 éves korom
óta dolgozom, de mindig is a holnapnak, nem pedig a tegnapnak éltem és
tevékenykedtem. Így van ez manapság is. 75 éves fejjel két munkahelyem
van: délelőtt itt, Nagyszőlősön, délután pedig Ilosván, az ottani
vállalatunknál tevékenykedem. Annak idején németországi vezetője volt a
cégnek, de Sanders úr megkért, hogy legalább 2-3 hónapra vállaljam el a
veszteséges vállalat vezetését. Azóta hat év telt el… Igaz, közben a 17
milliós veszteség helyett immár két éve nyereségesek vagyunk, 2006 első
felében pedig már 14. havi bért folyósítottunk dolgozóinknak!
— Azért egy ilyen karrierhez
kellett egy biztos családi háttér is…
— Nem fér hozzá kétség! Mindig
és minden biztos támaszom volt kedves feleségem (mellékesen ő is dolgozik
mind a mai napig). Büszke vagyok két fiamra, három unokámra is!
Mindannyian rendes, becsületes emberek, akikre mindig számíthattam és
számíthatok!
Bíró László
P. S.: Rosenthal Herman nemrég
ünnepelte 75. születésnapját. A Krónika népes olvasótábora nevében mi is
csatlakozunk a jókívánságokhoz, erőt, egészséget, újabb sikereket kívánva
az ünnepelt számára!
|
Técsői
pedagógus elismerése
A tanévkezdés első
napjaiban vette át Kaszó Irma, a Técsői Református Líceum
igazgatóhelyettese a Makkai Sándor-díjat. A kiemelkedő munkát végző és
szolgálatot teljesítő református pedagógusok kitüntetésére évente
egyszer kerül sor zsinati határozat alapján.
A díjat 1998-ban először,
majd évente egy alkalommal a tanévnyitó első napjaiban a Magyarországi
Református Egyház Zsinatának lelkészi vagy világi elnöke adja át a
díjazottaknak, köztük egy határontúli magyar pedagógusnak. A
díjadományozás feltételei között szerepel többek között a többéves
tanári tevékenység, a kiemelkedő szakmai munka és a példamutató
emberi, hitbeli magatartás.
A 2006-os tanévben a
magyarországi kitüntetettek mellett egy kárpátaljai tanár, a técsői
Kaszó Irma bizonyult a legméltóbbnak a Makkai Sándor-díjra, amelyet a
tanárnő a napokban vett át.
Fedák Anita
|
A beregvégardói óvodában jártunk
Festői környezetben
Az óvoda a kisgyermekek második
otthona. Nem mindegy tehát, hogy közösségi életük első éveit milyen
gyermekintézményben töltik. Éppen ezért a szülők igyekeznek gondosan
kiválasztani a legjobbat legféltettebb kincsük számára. Aki a Beregszászi
9. Számú Óvodába adja csemetéjét, nem választ rosszul. Az ódon épület
festői környezetben helyezkedik el az ardói hegy lábánál, távol a főúttól,
a gépkocsik zajától.
A minap ellátogattunk a gyermekintézménybe,
ahol Lomaga Ferencné Judit fogadott bennünket. 22 éve dolgozik
óvodavezetőként, ebből tizenkettőt az ardói óvoda élén.
—
Összesen húsz gyermek jár jelenleg óvodánkba háromtól hatéves korig. Egy
vegyes csoportban foglalkoznak. Ennél sokkal több férőhelyre lenne
szükség, ugyanis minden évben túljelentkezés van. Fájó szívvel kell sok
szülői kérelmet elutasítanunk — kezdte beszélgetésünket a vezetőnő, aki
azt is megosztotta velünk, hogy anyagi helyzetük stabilnak mondható, jól
összeszokott kollektívájuk van, melynek tagjai — rajta kívül két nevelőnő,
két dada és egy szakácsnő — szívvel-lélekkel teszik dolgukat. Az egyik
óvónő ukrán anyanyelvű, de nagyon jól beszél magyarul is. Ez nagy előny,
hiszen a gyerekek, mire iskolába mennek, mindkét nyelvet értik.
Lomaga Judit azt is elmondta,
hogy egy héten egyszer angolórát tartanak a kicsiknek. Örömmel
konstatálta, hogy a nyáron hozzájuk látogató holland fiatalok leszögezték:
vidékünkön nem jártak még olyan óvodában, ahol ilyen szinten tudnának a
gyerekek angolul.
— Ezenkívül milyen
foglalkozásokon vesznek részt tanítványaik? — érdeklődtem.
— Környezetismeret, irodalom,
ének-zene. Nyáron rengeteget tartózkodunk a friss levegőn, ami itt adott.
Sokat tornázunk, sétálunk, kirándulunk. Ma például a hegyen voltunk, ahol
piknikeztünk, szalonnát sütöttünk, amit nagyon élveztek a kicsik —
hangzott a válasz.
— Látom, sok szép játék közül
válogathatnak a gyerekek…
— Igen, hála a Gábor Péter
vezette Kelet-Európai Missziónak, valamint Nagy Bélának, a Kárpátaljai
Református Egyház Diakóniai Osztálya vezetőjének, akik, ahányszor kérünk
valamit, mindig segítenek: szebbnél szebb játékokkal látnak el bennünket.
Lassan itt a szüret, amit
méltatni szoktak az ardói óvodában is. Itt nagyon odafigyelnek a
hagyományőrzésre, az ünnepi műsorokra. Ezeken a rendezvényeken, amikor a
gyerekek előadják a dalocskákat, versikéket, táncokat, látják a szülők,
hogy mennyit fejlődött csemetéjük. Emellett nyílt foglalkozásokat tartanak
a szülők részvételével. Ez a vezetőnő szerint igen jó dolog.
De probléma itt is van: már
igencsak ráférne az épületre a felújítás, főleg a tetőszerkezet cseréje. A
vezetőnő tisztában van vele, hogy ez sok pénzbe kerül, de reménykedik,
hogy Beregszász új polgármestere segít, mint ahogy már eddig is tette.
-csilla- |
|
Érdemes
elgondolkodni rajta |
Emberhez méltóan
Szeretetre vágyva
Minél fejlettebb egy társadalom, annál több a
magányos ember, annál kevésbé van szükség az öregekre. Emlékszem,
gyerekkoromban egyetlen olyan intézményről hallottam, ahol főleg
egyedülálló idős embereket ápoltak — Munkácson. Ma már kárpátaljai
viszonylatban is igencsak elszaporodtak az ilyen „otthonok”.
Idén nyílt meg a REHOBOTH
Nagydobronyi Református Szeretetotthon, amely a társadalom perifériáján
sokszor magányosan, betegen, elhagyatottan élő emberek felkarolását
szolgálja. A szeretetotthont az OZO holland segélyszervezet
kezdeményezésére és támogatásával a Nagydobronyi Református Egyházzal
karöltve 2003 májusában kezdték el építeni és 2006 februárjában költöztek
be az első lakók. A kétszintes épületben 25-30 személyt tudnak elhelyezni.
Jelenleg 12 lakójuk van Dobronyból, Bátyúból, Szernyéről, Salamonból és
Tiszaágtelekről. A ragyogóan tiszta, rendezett környezetben, kényelmes,
kétágyas szobákban nyugodtabb körülmények között telnek napjaik, mint sok
esetben otthon, a családban.
A konyhai és a kiszolgáló
személyzet mellett szakképzett nővérek ügyelnek az idős emberek
egészségére. A gondozók éjjel-nappal ott tartózkodnak.
— Aki bír és akar is mozogni,
az szívesen segédkezik a zöldség tisztításában, a kert rendben tartásában.
De ők vannak kevesebben. 75-től 92-ig van az életkoruk, kivételt képez egy
32 éves testi fogyatékos és egy 54 éves szellemi fogyatékos lakónk. Az
utóbbi 84 éves édesanyjával érkezett hozzánk. Szórakoztatásukról is
gondoskodunk. Nem rendszeresen, de ellátogatnak hozzájuk az ifjúsági
csoport tagjai és az énekkar. Hetente egyszer bibliaórát tart számukra a
püspök úr, s naponta van áhítat — tudtuk meg Hidi Jenőtől, a
szeretetotthon igazgatójától.
B. Gy.
|
PÁLYÁZATI FELHÍVÁS
A Beregszászi Járási
Csernobil Gyermekszövetség nemzetközi gyermekrajz-pályázatot hirdet,
melynek mottója Környezetünk gyermekszemmel (a csernobili katasztrófa
21. évfordulójára).
A rajzpályázat témái:
- Csernobil tragédiája;
- Környezetünk
gyermekszemmel.
A rajzokat A2, A3 vagy A4
formátumú lapra kérjük elkészíteni. A lapon fel kell tüntetni a
pályázó nevét, címét, életkorát és telefonszámát is.
A pályázaton részt vevők
felső korhatára 15 év.
A rajzokat a következő
címre kérjük eljuttatni:
Ukrajna, 90200 Beregszász,
Munkácsi út 14.
Beregszászi Tanítók Háza.
Beküldési határidő:
2006. december 1.
A legjobb munkák beküldői
meghívást kapnak rendezvényeinkre, amelyeket 2007. április 25—27.
között tartunk meg a csernobili katasztrófa 21. évfordulója alkalmából
Beregszászban. A gyerekek 3 napot tölthetnek el Kárpátalján.
Megismerkedhetnek Beregszász és Munkács nevezetességeivel, ismert
művészekkel és szövetségünk tagjaival. A nyertesek oklevélben és
ajándékokban részesülnek.
Szücs László, a Beregszászi
Csernobil Gyermekszövetség elnöke |
|
Őseik nyomdokán
Dobó István Hagyományőrző
Társaság alakult Sislócon. A társaság célja egyrészt a környékbeli
falvak — Tarnóc, Sislóc, Bátfa — még élő hagyományainak megmentése,
ápolása, másrészt a régiek felelevenítése. Majoros Mónikától, a
társaság elnökétől megtudtuk, hogy kezdeményezik annak a háznak a
megvásárlását, ahol annak idején Mikszáth Kálmán Különös házasság című
regényének egyik története játszódott. Itt tájházat szeretnének
kialakítani. |
|
|
Egy karambol —
hét halott
Szörnyű baleset történt Munkács
közelében a napokban. A Kijev—Csap autóúton egy Mercedes Benz—280-as
kettős előzésbe kezdett: megpróbálta lehagyni azt a Volvót, amely már
belekezdett egy MAN teherautó előzésébe. A Mercedes eközben a szembe jövő
sávban egy Ladával karambolozott.
Az ütközés szörnyű erejű volt:
eredményeként a Lada vezetője és négy utasa, valamint a Mercedes két utasa
a helyszínen belehalt sérüléseibe. Három embert kórházban ápolnak.
Késsel támadt
saját fiára
Családi tragédia történt a
szolyvai járási Szolocsin településen. Egy 64 éves apa és 37 éves fia közt
veszekedés támadt, amely odáig fajult, hogy a idősebb férfi egy késsel
megszúrta gyermekét. A fiút súlyos állapotban szállították be a kórházba.
Hármas tragédia
Tiszaújlakon
Múlt héten ismét áldozatokat
szedtek a vizek Kárpátalján. Az egyik Tiszaújlak környékén lévő tavon
három gyermek lelte halálát. Állítólag egy felfújható gumimatracon
úszkáltak, amikor megtörtént a baj.
Sajtóhírek szerint a
vízbefúltak közül ketten — egy kisfiú és egy kislány — testvérek voltak.
Akna akadt a
horogra
Nem mindennapi „fogása” volt
annak a 29 éves őrdarmai férfinak, aki horgászni indult: hal helyett egy
aknát húzott ki a vízből. Az illető értesítette a hatóságokat. A
tűzszerészek megállapították, hogy egy második világháborús, 82 mm-es
aknáról van szó.
A Kárpátokban
érte a halál
Azt mondják, hogy saját sorsa
elől nem menekülhet el az ember. Jó példa erre annak a cseh állampolgárnak
az esete, aki Kárpátaljára érkezett üdülés céljából. Kocsijával Kolocsava
település mellett haladt, amikor szívroham érte.
A 29 éves férfit azonnal
kórházba szállították, de az orvosok már nem tudtak segíteni rajta.
Cserép — svarcban
Szürte községben az egyik kft.
telephelyén cserépgyártásra használatos berendezéseket, illetve 60
négyzetméternyi készterméket találtak az adófelügyelők. Kiderült, hogy a
vállalkozás semmiféle engedéllyel nem rendelkezik e tevékenység
folytatására. Nem tudtak ésszerű magyarázattal szolgálni a berendezés
eredetét illetően sem.
Az összesen 52,7 ezer hrivnya
értékű árut és terméket lefoglalták, az ügyben vizsgálat indult.
Hamis bankók a
kávézóban
Manapság már nem számít
ritkaságnak a színes fénymásoló. Sajnos akadnak, akik rossz célra
használják fel e műszaki eszközt. Közéjük tartozik az a 20 éves munkácsi
fiatalember is, aki hosszú időn át tépelődött, hogy érdemes volna-e
bankókat hamisítani vele. Végül úgy döntött: belevág. Százdollárosokat
„gyártott”. Ezek végül egy bárpincérhez kerültek, aki észrevette, hogy a
pénz hamis.
Az ügyben folyik a nyomozás.
Illegálisan
palackozták az ásványvizet
Az ungvári rendőrök nemrég egy
olyan kft-re bukkantak, ahol engedély nélkül, illegálisan palackozták a
Poljana Kvaszova ásványvizet.
Az ellenőrzés során egy egész
gyártósort, 1,6 tonnányi ásványvizet, 930 palacknyi készterméket stb.
foglaltak le.
Eltűnt a Merci
Szőrén-szálán eltűnt egy drága
autó az egyik munkácsi garázsszövetkezet területéről. A Mercedes Benz
E—200-as 56 éves gazdája bizonyára nem gondolta, hogy még egy őrzött
telepen is megtörténhet ilyesmi.
Az elkövetők behatoltak a
területre, leverték a garázs ajtaján lévő lakatot s továbbálltak a
kocsival. A rendőrség nyomoz utánuk.
Cigaretta a
határon
A kárpátaljai adófelügyelők és
a határőrök közös akciója nyomán újabb cigarettacsempészési útvonalat
számoltak fel a Técsői járásban.
Ennek keretében a határ
közvetlen közelében 8 500 csomag ukrajnai zárjeggyel ellátott RONSON
cigarettát találtak. A dohányáru értéke 17 ezer hrivnyát tesz ki.
24 éve ment el
otthonról...
A megyeszékhely rendőreit nem
kis meglepetés érte a minap: egy nő bejelentést tett náluk arról, hogy
immár 24 éve eltűnt a férje. A 70 éves nyugdíjas elmondta, hogy férje még
1982-ben ismeretlen helyre távozott otthonról, s azóta semmit nem tud
hollétéről.
Roma „szociális
munkások”
Lemberg megyében négy roma
nemzetiségű embert vettek őrizetbe a rendőrök. Kiderült, hogy a
kárpátaljai illetőségű két férfi és két nő biztosítási ügynököknek adva ki
magukat idős emberektől csaltak ki pénzt.
Áldozataiknak segélyt ígértek,
így férkőzve a bizalmukba. Azt mondták, hogy a segély 50 hrivnyát tesz ki,
de nekik csak százhrivnyásuk van. Amikor az idős emberek visszajárót
kerestek, a romák kifigyelték, honnan veszik elő a pénzt. Ezután egy
nyomtatványt vettek elő, amit a nyugdíjasoknak ki kellett tölteniük. Amíg
a csapat egyik része ezzel foglalta le az öregeket, addig a többiek
kifosztották őket.
A rendőrség szerint az
elkövetők több hónapon át garázdálkodtak a szomszédos megye területén.
Ezidáig kilenc esetről tudnak, ám ez a szám még nem végleges.
307 kiló
mákszalma a kárpátaljainál
Krivoj Rih városában a rendőrök
egy férfit állítottak elő, akinek autójában több mint három mázsa (!)
mákszalmára bukkantak. Kiderült, hogy az illető kárpátaljai illetőségű.
Egyébként az év elejétől
Ukrajnában 114 embert vettek őrizetbe kábítószerügyletek miatt, akiktől
351,8 kg kábítószert foglaltak le.
(A news.uzhgorod.ua anyagai
nyomán) |
|
Interjú
Poznán Béla: „A távolságokat a hűség áthidalja”
A
földkerekségnek talán nincs olyan része, ahol ne élnének magyarok.
Egyeseket a sors üldözött az anyaországtól távoli országokba, mások
önszántukból választottak új hazát. Poznán Béla, az amerikai Kálvin
Egyházkerület lelkipásztora élete párját követte Amerikába. A Felvidékről
elszármazott református lelkész ma is ízes palóc nyelvjárással beszél
magyarul.
— Kicsit messzebb ugyan, mint
mi, de Önök is az anyaország határain kívül élnek, ápolják a hitüket.
Milyen az amerikai magyarok hitélete?
— Amerikában más az egyházi
élet, de mi azért töretlenül őrizzük hitvallásos örökségünket. Két nyelven
szolgálunk, mert a helyzet ezt kívánja, de amikor hazajövünk és a
testvérek közösségében együtt vagyunk, egyre inkább megerősödünk abban,
hogy azt az örökséget, amit a magyar reformátusság jelent, az egész
világon, így a tengerentúlon is őrizni kell, mint a szemünk fényét vagy a
szívünk kincsét, és ezt örömmel tesszük.
— Az amerikai magyarok
sokfelől jöttek, nem egyformán őrzik hitüket. Hogy sikerül mégis
összefogni ezt a sokszínű közösséget?
— Valóban, a távolságok több
Magyarországnyiak. A Kálvin Egyházkerület tagjai 13 amerikai államban
élnek. A távolságokat a hűség áthidalja. Autóval, repülőgéppel
közlekedünk, hogy ott lehessünk az alkalmakon. Az amerikaiaknak mindig is
sokat jelentett együtt lenni nemzettársaival, hittestvéreivel, úgyhogy ezt
az alkalmat most is igyekszünk megragadni. A szülőket és az egyháztagokat
arra kérjük és tanítjuk, hogy őrizzék ezt az örökséget. Megmondom
őszintén: nem könnyű. Nyelvi gondok is adódnak. Gyermekeink már angolszász
környezetben nőnek, az amerikai egyházak hatásait érzik. De örömmel
mondhatom, hogy a magyar református ifjúsági tábor hatalmas sikerrel
működik Amerikában. Az Amerikai Magyar Református Egyház és a Kálvin
Egyházkerület fiataljai, sőt sokszor az óhazából jövő vendégek is részt
vesznek rajta.
— Beszéljen egy kicsit magáról.
Hogy került Amerikába?
— Én a Felvidéken,
Rimaszombatban születtem, ezt a jó palóc kiejtésem rögtön elárulja.
Prágában végeztem a teológiát, onnan Györkére kerültem Varga püspök mellé.
Ez nagy kihívás és egyidejűleg nagy megtiszteltetés is volt számomra. Ott
ismertem meg a feleségemet, aki az amerikai püspök, Vitéz Ferenc lánya,
Julianna. Ők egy nyári szünidő alkalmával tartózkodtak Györkén, részt
vettek az ifjúsági rendezvényeinken. Nekem akkor nagyot dobbant a szívem.
Sokat imádkoztam azért, hogy Isten rendeljen mellém olyan társat, akivel a
szolgálat örömeit és gondjait is megoszthatom, s Isten ezt az embert
Amerikában találta meg nekem. Ott kötöttünk házasságot, de két évre
hazatértünk a Felvidékre: együtt szolgáltunk Györkén. Utána
ösztöndíjasként elvégeztem a Bringestoni Teológiát és mesteri fokozatot
szereztem. Ezt követően a New York-i gyülekezet hívott meg a 69. utcába,
ott szolgáltam majd tíz évig. Az egy egészen különleges része volt az
életemnek. Szolgáltam még New Jersey-ben, tizenkét éve pedig
Connecticutban élünk. Két gyermekünk van, Krisztina és Attila. Lányom
történelemtanár akar lenni, a fiam pedig — nagy örömömre — a lelkipásztori
hivatást választotta és ebben az évben kezdi el tanulmányait.
— Beszélnek a gyermekei
magyarul?
— Természetesen, mindketten,
sőt kötelező nekik velünk, szülőkkel magyarul beszélni.
Bíró Gyöngyi |
|
|
A MAGYAR IRODALOM KÁRPÁTALJAI LEXIKONA
1918—2006
Sorozatszerkesztő: Dupka György
|
61. Szöllősy Tibor
(Beregszász, 1940. augusztus 2.)
Novellista, helytörténész,
szakíró (orvos-ideggyógyász). 1957-ben érettségizett a técsői orosz
tannyelvű középiskolában. 1958-1964 között az Ungvári Állami Egyetem
orvosi karának hallgatója, sub auspiciis regis minősítéssel kapott
diplomát. 1964 augusztusa—októbere között a gyertyánligeti körzeti
kórház főorvosa. 1964 októberétől 1965 júniusáig sorkatonai szolgálatot
teljesít.
A tényleges katonai szolgálat
letöltése után Técsőn osztályorvos, 1981-től kórházi és járási
ideggyógyász-főorvos, közben megszerzi a kandidátusi minimumot. 1987-től
legfelsőbb szakminősítéssel rendelkezik. 1987-ben a técsői Hollósy Simon
Kör alapítója, majd elnöke, 1989-ben a KMKSZ egyik alapító tagja,
1990-ig a KMKSZ alelnöke; 1992-től a Magyar Szellemi Védegylet
elnökségének tiszteletbeli tagja; 1991-től a Széchenyi Társaság tagja.
Az 1993 áprilisában megalakult Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai
Közösségének főtitkára.
Kutatási szakterülete az
ideggyógyászat, az agy sérüléseinek biokémiai paraméterei. Érdeklődési
területe a művészettörténet: Hollósy Simon festőművész técsői éveinek
feldolgozásába fogott. Helytörténeti kutatásokat is végez, az öt
Felső-Tisza-vidéki kiváltságos város (Huszt, Técső, Visk,
Máramarossziget, Hosszúmező) és vonzásterületük múltjának feltárását
vállalta magára, megírta a técsői református egyház történetét.
1978-ban kitüntették a Vörös
Kereszt és Félhold tiszti érmével, 1991-ben a Széchenyi Társaság
emlékérmével, 1993-ban a Lakiteleki Alapítvány díjával. Írásai a Kárpáti
Igaz Szóban, a Kárpátaljában, a Kárpáti Kalendáriumban és másutt láttak
napvilágot. 1988-tól a Kárpáti Igaz Szó állományon kívüli tudósítója,
1990-től a Kárpátalja munkatársa, 1991-től a Pesti Hírlap tudósítója,
1993-ban pedig a Pánsíp c. folyóirat munkatársa. Szépprózai írásai,
novellái könyv alakban is megjelentek. Az Együtt c. folyóirat szerzői
köréhez tartozik. Jelenleg nyugdíjas, két lakhelyű: felváltva Técsőn és
Nyírmadán él.
Fontosabb művei: A
kígyó önmagába mar. Önéletrajzi regény. Hatodik Síp
Alapítvány—Mandátum Kiadó, Budapest—Beregszász, 1999, „Teccő nekem ez
a hely”. Técső — mondák és tények tükrében. Intermix Kiadó,
Ungvár—Budapest, 1994, „Ki a Tisza vizét issza…” Máramarosi
helytörténeti mozaikkockák. Hatodik Síp Alapítvány—Mandátum Kiadó,
Budapest—Beregszász, 2002, Kárpátaljai karcolatok. Magyar Téka
Erkel Sándor Könyvesház, Békéscsaba, 2003, A platánoknak örökké élni
kell! Kisprózák, Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, Békéscsaba,
2005.
|
|
(KISEBBSÉGI) ÖNÉLETRAJZ
(Tárcanovella)
1945—1960
Arccal a földnek csapódva
érkeztem a világra.
Kértem:
— Uram, nyisd fel a
pilláimat, emelj fel!
Sátáni hangok kórusa
felelt:
— Foglalt az Úr, hullákat
keresztel!
Kértem:
— Adj esőt, mert fojt és
perzsel az égő bölcső és búza pernyéje, a világnyi üszök!
Válaszként a szemembe
röhögtek:
— Nekitámasztunk a
semminek, csapot szerelünk sípoló tüdődbe, jégcsapokat idegeidbe, a
füledet sárral tömjük tele, benne fisztulát égetünk, azon járunk
elmédbe!
Újra csak kértem:
— Tanítsatok meg
imádkozni, hogy kérhessem: hozzátok vissza apámat; tegyétek elém,
hadd tapogassam le hazámat.
Sziszegték:
— Apádat? Hazádat? Téged
nem ember, korszellem nemzett. Akit elvittek, nem tettek a zsebébe
retúrjegyet. Az Urat hiába szólítod, nem hallja, mert őt is
elsodorta a tömeg. Kiszereljük tapintó idegszálaidat, nyakadra
tekerjük matrózhurokkal, s ha szólni mersz, az feszül.
Tették!
Kértem, hogy bírhassam
őseim nyelvét.
Hahotáztak:
— Mire az? He-he-he...
Nem kell beszélned, csak ha intünk, hogy kérhetsz, de azt is csak új
szavakkal lehet, erre idomítunk téged!
Csak eget láttam, embert
nem.
Sóhajtottam:
— Uram, taníts meg
gondolkozni, vágyaimat betűkbe faragni! Visszhangozták:
— Gondolkozni? Mi tudjuk,
mi kell neked. Magold az instrukciót!
Kértem:
— Uram, taníts meg
kérdezni!
Haragosan fröccsent a
válasz:
— Tilos! Mi kérdezünk, s
benne van válaszod!
Próbáltam mégis kérdezni:
— Szeretném tudni, mi az
Én, s ha van, ki vagyok?
Rám rivalltak:
— Coki! Csürhenyájban
hallgassanak a barmok!
Suttogtam:
— Szeretném tudni, érezni
a színeket...
Kioktattak:
— Számodra csak kettő
lehet: az egyik egyszínű, a másik csíkos keverék. Ha kapsz kimenőt,
megnyitjuk pilláidat, de jegyezd meg, gyakorold: csak ez és így
lehet!
— Uram, taníts meg
utcákat, falvakat, országokat járni, jártamban látni, tanulni.
Kimondták a szentenciát:
— Már a kérés is
büntetendő! Csak folyosón közlekedhetsz, tól-ig, nincsenek nézetek,
csak kézi irányítású páternoszter!
Rimánkodtam:
— Szeretnék tollat a
kezembe, leírni azt, ami kimondhatatlan.
Fenyegettek:
— Végzetes! Sarlót és
kalapácsot a mancsaidba!
Fátyol mögött sírtam:
— Szeretném tudni: mi az,
ha hevesen dobban a szívem, a fejembe vér tódul, valami érzelem
ágaskodik bennem, az érintéstől remegni kezd a kezem...
Ordították:
— Bűnös testedben
aberrált gondolatok születnek, ellenforradalmi gének nyüzsögnek.
Mindet kiirtani!
Kétségbeesetten
sóhajtottam:
— Hol vagyok, Uram? Ez
itt a Föld? És milyen: kerek? lapos? forog?
1961—1988
Gúnyolódtak:
— Na, kölyökké érett
emberke: van-e még kérésed, tudsz-e fogalmazni, netán szeretnél
valamit?
Az eget kémleltem:
— Uram, azt szeretném,
hogy ne kérjek semmit. Adj Te, akár csak valamit...
1989...?
Vakon tapogatok:
szeretném ismerni a dimenziót, de ujjbegyem alatt sima a térkép.
— Uram! Szabad éreznem,
talán utoljára kérdeznem? Igaz-e, hogy mozdul a Föld? Igaz-e, hogy
nem forog, hanem egyenesbe indul? Miért hallgatnak hangosan és
panaszkodnak némán az emberek? Miért nem válaszolsz, Uram?
Legalább verj, ütésed
áldás, melynek kísérője a mindenható remény és félelem.
Uram, s ha egyszer
válaszolni fogsz, mondd meg: mi ez a fal körülöttünk, ki van ide- és
odaát, van-e rajta átjáró, s ha újra megtanulunk járni, mi megyünk,
vagy Te jössz hozzánk...?
1990—2000
— Meghallgattál! Kezünkbe
adtad Ariadné fonalát, kitisztítottad Augiász istállóját, új
fogalmakat tanultunk: élet, testvérek, remények, levetették
béklyóikat a gének...
Vagy csak fata morgana
volt?
Hosszan tartó álom!?
Uram! Csodálom türelmedet
és esedezve várom válaszodat. |
|
|
|
 |
© Copyright 2006. All right reserved. designed by Répási |
|