Falunapok megyeszerte

Jelképekkel  gazdagodott Izsnyéte

Immár harmadik alkalommal került sor falunapra a munkácsi járási Izsnyétén. Az idei rendezvény Bahus Mária polgármester szavai szerint rendhagyóra sikerült, hiszen a hagyományos programok mellett zászló- és címeravatóra is sor került. A községháza udvarán már délelőtt ott szorgoskodtak a szervezők: sátrakat és légvárat állítottak, körhintát szereltek, bográcsokban főzték a gulyást. Úgy tűnik, az égiek is kegyeikbe fogadták a falubelieket, hiszen ragyogó napsütéssel ajándékozták meg a résztvevőket.

A himnuszok elhangzása után Bahus Mária polgármester köszöntötte a vendégeket, majd Zubánics László, az UMDSZ OT elnöke beszélt azokról a programokról, amelyeket a Szövetség, illetve a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása bonyolít le megyeszerte. Ezek keretében címeres zászlókat adományoznak minden magyarlakta település önkormányzatának. Így történt ez Izsnyétén is. A község címere kék mezőben, zöld talajon, tölgyfa alatt álló, jobbra tekintő természetes színű farkast ábrázol (a címerábrázolás a település régi pecsétje alapján készült).

A zászlóátadást követően Harsány Béla református segédlelkész tartott prédikációt, amelyben a közösség összefogásának fontosságára hívta fel a figyelmet. A református egyházközség énekkara egyházi énekeket adott elő, majd Mihajlo Prickij görög katolikus pap tartott rövid áhítatot. Mint elmondta: Izsnyétén nemcsak a különböző nemzetiségek élnek békésen, hanem a felekezetek is toleránsak egymás iránt, mi több, látogatják egymás rendezvényeit. Az ünnepség résztvevőit köszöntötte Vaszil Bihunec, a munkácsi járási közigazgatási hivatal elnökének első helyettese, Mikola Motilcsak, a járási közoktatási osztály vezetője, majd Kázmér Emma elevenítette fel a település történetét.

Ezután az óvodások kenyérrel-sóval köszöntötték a vendégeket, majd a színpadot a fellépők vették birtokukba. A jó hangulatról az ismert humorista, Pitkin gondoskodott. A programban számos zenés-táncos produkció került bemutatásra, fellépett a helyi kultúrház vokálegyüttese, az általános iskola tánccsoportja. A falunapot tombola és tűzijáték színesítette.


 

 Gát

Vasárnap a beregszászi járási Gáton harmadszor méltatták a falu napját. A szervezők már a kora reggeli óráktól szorgoskodtak. A kultúrműsor délután egy órakor kezdődött. Ennek keretében felléptek a helyi óvodások, iskolások, a művelődési ház kultúrcsoportjai. De vendégszereplők is érkeztek a falunapra, hogy emeljék a hangulatot. Több műsorszámmal léptek például színpadra a Beregszászi Művészeti Iskola tanulói, a nagybégányi Valeri tánccsoport, valamint a bökönyi Napsugár Nyugdíjasklub nótakara.

Szépségverseny három kategóriában is zajlott: mini, tini, gyöngyszem. A mini szépségek közül a legszebbnek Bak Fruzsina bizonyult, első udvarhölgye Molnár Regina lett, míg a harmadik helyen Kacsó Dominika végzett. A tini szépség Király Renáta lett, második Szolomka Georgina, harmadik pedig Dancs Melánia. Gát gyöngyszemévé Tóth Bettinát választották, őt Lőrinc Henrietta követte, a dobogó képzeletbeli harmadik fokára Bakó Evelin állhatott.

Az ünnepélyes megnyitón elsőként Lőrinc Béla köszöntötte a résztvevőket, a vendégeket, akik között ott voltak Braun Béla és Petruska István, a járási tanács elnökének helyettesei, Medvigy István megyei képviselő, az UMDP megyei elnöke; Czipola Gizella, a falu szülötte, a Szovjetunió és Ukrajna érdemes művésze; Piskolci Géza, Bököny (Gát testvértelepülése) polgármestere; Anton Lukovics szlovák konzul. A polgármester örömmel konstatálta, hogy a falunapon ünnepelhetik az orvosi rendelő felújításának befejezését, az óvoda korszerűsítését, valamint azt, hogy végre Gátra is eljutott az Internet.

A vendégek is köszöntötték a település lakosait, további szép eredményeket, kellemes időtöltést kívántak számukra. Piskolci Géza két DVD-lejátszót ajándékozott a Gáti Középiskolának.

A nap folyamán tombolajegyeket árusítottak, érdekesebbnél érdekesebb vetélkedőkre, tánc- és dalversenyre, fagyievőversenyre került sor.

A falunap hajnalig tartó diszkóval ért véget, melyet tűzijátékkal színesítettek a szervezők.

H. Cs.


 Feketeardó

Feketeardónak, ennek a 2600 lelkes, vegyes lakosságú településnek a lakói az elmúlt vasárnap szintén harmadik alkalommal ünnepeltek falunapot. Az ünnepségen Grigorovics Viktória helyi kultúrmunkás és Iszák Anatolij gyulai tanár vállalták a házigazdák szerepét. Táli Miklós polgármester ukrán és magyar nyelvű köszöntőjében jó szórakozást kívánt mindenkinek. A kulturális program keretében a feketeardói óvodások, iskolások és műkedvelők szórakoztatták a közönséget. A gyerekek megkoszorúzták a II. világháború során a falu határában kivégzett partizánok emlékművét. András József tiszteletes, a falu református lelkipásztora Feketeardó gyakran viharos történelmét ismertette. Az önkormányzat pedig oklevéllel tüntette ki a település legöregebb lakosait.

Mivel Feketeardóban mindig kiemelkedő sportélet zajlott, a rendezvény elképzelhetetlen lett volna erőnléti és ügyességi versenyek nélkül. Ezek során szkanderben, kötélhúzásban és mini-fociban mérték össze képességeiket a versenyzők. A falunap lebonyolításához az UMDSZ is hozzájárult. A szövetségnek köszönhetően ajándékokkal jutalmazták az óvodásokat és oklevelekkel ismerték el a szervezők munkáját.

Aki Fortunával kívánt kacérkodni, részt vehetett a tombolasorsoláson. A hajnalig tartó mulatságon a gyulai Csetneki Band húzta a talpalávalót.

M. I.


 33. Nyírségi Ősz

Gyümölcskarnevál és Omega-koncert

A múlt hét végén tartották meg Nyíregyházán a hagyományos Nyírségi Ősz rendezvénysorozatot. A szomszédos megye székhelyén sokezren csodálták meg a karneváli felvonulást, élvezték a több országból érkezett hagyományőrző csoportok, néptáncosok előadását (Kárpátalját az Ungvári Junyiszty képviselte).

Sok ismert énekes és előadó — köztük a V-Tech, Koós János és Dékány Sarolta — szórakoztatta a népes nézősereget.

A rendezvénysorozat fénypontja az Omega együttes koncertje volt, amelyen a gyerekektől a nyugdíjasokig mintegy tízezren vettek részt.

B. L.


 Fókuszban a világ magyarsága

 

A KÁRPÁT-MEDENCEI MAGYAR KÉPVISELŐK FÓRUMÁN

Augusztus 8-án az Országházban megtartotta csúcstalálkozóját a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF), amelyen több mint nyolcvan határon túli magyar képviselő és a parlament elnöke által meghívott parlamenti pártok, civil szervezetek, a kormány, illetve a média képviselői voltak jelen. Kárpátaljáról többek közt Dupka György (az UMDSZ alelnöke), illetve Brenzovics László, (a KMKSZ alelnöke), a megyei tanács képviselői vettek részt a határon túli magyarság helyzetéről készített jelentés, a KMKF statutumának és állásfoglalás-tervezetének megvitatásában.

„Fontos, hogy elinduljon az érdemi közeledés a nemzetpolitikában a magyarországi pártok és a határon túli nemzetrészek képviselői között, meg kell találni a közös minimumot” — húzta alá megnyitó beszédében Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke.

A fórum résztvevői elfogadták Dupka György képviselő azon javaslatát, hogy az Országgyűlés magyarul és angolul külön kiadványban jelentesse meg az ukrajnai, erdélyi, vajdasági magyarságszervezetek által készített autonómia-törvénytervezeteket. A kiadvány egyben tartalmazná a határon túli magyarság által összeállított jelentéseket is. Az országos szövetség alelnöke átadta az illetékes titkárságnak az UMDSZ—UMDP által támogatott, az ukrán parlamentben is bejegyzett autonómia-tervezetet, amelynek szerzője Gajdos István.

A magyar képviselők csúcstalálkozójának résztvevői megszavazták azt az indítványt is, hogy a magyar parlament 18 állandó országgyűlési bizottságával együttműködő KMKF négy állandó albizottságának munkájában (gazdasági, kulturális, jogi, külügyi és Európa-ügyi) ezentúl mások mellett egy-egy UMDSZ-, illetve KMKSZ-képviselő is részt vehessen.

Az UMDSZ által előkészített Kárpátalja-jelentés megvitatásánál Dupka György felhívta Szili Katalin figyelmét arra, hogy több mint három éve nem ülésezett az ukrán—magyar kormányközi vegyes bizottság, illetve javasolta, hogy a Szülőföld Programban kapjanak kedvezményes támogatást azok a magyarországi vállalkozók, akik Kárpátalján a mezőgazdasági termékek feldolgozóiparában kívánnak befektetni, munkahelyet teremteni. Kérte a házelnök asszony közreműködését abban, hogy az ukrán kormány is támogassa az ukrajnai kisebbségi civil szervezeteket és intézményeiket. Külön szorgalmazta, hogy az Olekszandr Moroz ukrajnai parlamenti elnökkel most esedékes találkozóján kerüljön szóba a Nagypalád—Nagyhodos—Kispalád határátkelő megnyitásának kérdése, illetve az, hogy az ungvári börtön falán az egykori magyarországi ’56-os politikai foglyok, akik 50 évvel ezelőtt ott raboskodtak, emléktáblát helyezhessenek el.

A fórum résztvevőit este Sólyom László köztársasági elnök fogadta a Sándor-palotában.

 

 A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának állásfoglalása

A Kárpát-medencei országok magyar képviselői és az Európai Parlamentben mandátummal rendelkező magyarok egyeztető fórumaként működő Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2006. szeptember 8-án megtartotta éves plenáris ülését. A plenáris ülés résztvevői büszkeséggel emlékeztek meg az 1956-os forradalom és szabadságharc közelgő félévszázados évfordulójáról:

- 1956 októberében és novemberében, majd a megtorlás időszakában nemzetünk világtörténelmileg is meghatározó tanúságot tett a demokráciára, az emberi jogokra, a nemzeti szolidaritásra és a népek kölcsönös tiszteletére épülő hazafiság mellett. A határon túli magyarság ezekben a napokban számos, egymástól független aktussal nyilvánította ki szolidaritását a szabadságáért harcoló anyaországgal. Ilyen módon a határon túliak is életüket, egzisztenciájukat vagy biztonságukat áldozták, illetve kockáztatták a magyar szabadságért.

- A KMKF szükségesnek látja, hogy ezek az események 1956 történetének integráns részét képezzék, ezért felkéri a határon túli magyar közösségeket, hogy minél több helyen emlékezzenek meg az évfordulóról. Felkéri a magyarországi megemlékezések részvevőit is, hogy az évfordulós rendezvények alkalmával tisztelegjenek a határon túli magyarság 1956-os szerepvállalása előtt is.

- A KMKF megemlékezett arról is, hogy a határon túli magyarok mellett a Magyarországgal szomszédos országok többségi nemzetei körében is sokan nyilvánosan kifejezték rokonszenvüket a magyarországi szabadságmozgalom iránt, illetve a magyar példából kiindulva szabadságot és jobb sorsot követeltek saját hazájuknak.

- A KMKF alkalmasnak látja az idei évfordulót, hogy a nyolc országban élő magyar nemzetközösség nevében köszönetet mondjon ezért a szomszédos nemzeteknek. Megerősíti, hogy a magyarság minden szomszédjával kész azoknak az értékeknek a jegyében együttműködni, amelyek 1956-ban a magyar forradalom és a vele való szolidaritás alapját képezték.

Az elmúlt egy év fontosabb eseményei kapcsán a plenáris ülés fontosnak látja hangsúlyozni:

- Az egész magyarság örömére szolgál, hogy az Európai Unió csatlakozási tárgyalásokat kezdett Horvátországgal. Szükségesnek látjuk, hogy a tárgyalások Horvátország egyéni teljesítményének elve alapján haladjanak előre, és Horvátország mielőbb csatlakozzon az Európai Unióhoz.

- A KMKF üdvözli, hogy Románia európai uniós csatlakozási folyamata a tervezett időrendnek megfelelően halad előre, és szorgalmazza, hogy a csatlakozási kritériumok és a csatlakozási szerződésbe foglaltak betartásának biztosítása mellett a tervezett időpontban, 2007. január 1-jén sor kerüljön az ország csatlakozására. Szorgalmazza, hogy kísérje figyelemmel a magyar kisebbségek sorsát a csatlakozást követően is.

- A KMKF tagjai reményüket fejezik ki, hogy az új ukrán hatalom kiemelt figyelmet szentel az ukrán—magyar együttműködésnek és a kárpátaljai magyarság igényei teljesítésének. A KMKF felkéri a magyar kormányt: külpolitikája továbbra is emeljen szót Ukrajna európai integrációs perspektívái mellett.

- A KMKF tagjai aggódva tapasztalják, hogy az új szlovák kormány megalakulása óta tettlegességekig fajult Szlovákiában a magyarellenesség. Elfogadhatatlannak tartják, hogy a szlovák kormány miniszterelnöke, Robert Fico, az MKP-t teszi felelőssé a szlovák—magyar feszültség újraéledése miatt. A KMKF véleménye szerint, bár szélsőséges nézeteket hirdető csoportosulások a térség több országában is vannak, annak okát, hogy Szlovákiában felerősödött a magyarellenesség, épp a Szlovák Nemzeti Párt kormánytagságában kell keresni.

A KMKF üdvözli az Európai Bizottság elnökének, José Manuel Barrosonak nyilatkozatát, mely szerint az EU nem tekinti a tagországok belügyének a kisebbségi incidenseket. A KMKF tagjai megnyugvással vették tudomásul, hogy az Európai Bizottság figyelemmel kíséri a szlovákiai helyzetet a jövőben is.

A KMKF tagjai támogatják az Európai Bizottság elnökének azon véleményét, hogy a tagállamok tartsák tiszteletben az emberi jogokat. A KMKF üdvözli a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának e témában 2006. szeptember 6-án elfogadott nyilatkozatát, valamint a szlovák és magyar értelmiségi csoportok és a két Püspöki Kar erőfeszítéseit a nemzetiségi intolerancia visszaszorítására és a két nemzet párbeszédének erősítésére.

A plenáris ülésen a KMKF tagjai az alábbiakban állapodtak meg:

1. Magyarország, Szlovákia és Szlovénia európai uniós tagságának kétéves tapasztalata, Románia 2007-es várható csatlakozása, Horvátország felkészültsége, Szerbia és Ukrajna uniós közeledése szükségessé tették a magyar—magyar kapcsolattartás stratégiájának és mechanizmusainak újragondolását.

2. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma az elmúlt két évben jelentős szerepet játszott a magyar—magyar kapcsolatok terén, számos nemzetpolitikai stratégiai kérdésben biztosította a határon túli magyarság képviselői és a magyarországi parlamenti képviselők közötti konszenzust. A határon túli nemzetrészek prioritásainak és lehetőségeinek összehangolása érdekében szükséges a KMKF stratégiai szerepének megerősítése és a KMKF éves plenáris fórumai közötti működés szervezeti és munkaformáinak felülvizsgálata. Mindez nem jelenti azt, hogy a KMKF átvesz más, a kormányzat által koordinált egyeztetési mechanizmust.

3. A határon túli magyarság képviselőivel való rendszeres egyeztetés érdekében a KMKF plenáris fóruma az állásfoglalás 2. pontja értelmében módosítja a KMKF struktúráját azzal a céllal, hogy a KMKF tagjai hatékonyabban vehessenek részt az Országgyűlés által tárgyalt szakpolitikákat érintő jogszabály-javaslatok véleményezésében. A módosítás nem érinti azon alapelvet, hogy a KMKF továbbra is konzultációs fórum marad, működésének nincs nemzetközi jogi vagy magyarországi jogalkotási relevanciája.

4. A KMKF értékes dokumentumnak és kiinduló pontnak tartja a határon túli tagjai által készített nemzeti közösségük helyzetét feltáró tájékoztatókat. A KMKF ezeket a dokumentumokat a további prioritások meghatározása, illetve a gyakorlati kezdeményezések tekintetében alapvető fontosságúaknak tartja és felkéri tagjait, hogy évente tekintsék át és tájékoztassák a KMKF-t aktuális helyzetükről. A KMKF felkéri továbbá a KMKF magyarországi pártfrakcióit, hogy minden évben tegyenek jelentést a KMKF plenáris fóruma részére a határon túli magyarság érdekében kifejtett tevékenységükről.

5. A KMKF üdvözli az Európai Parlament keretében a hagyományos nemzeti kisebbségek védelme érdekében végzett tevékenységet és kiemeli ennek a munkának a jelentőségét, különösképpen a “Frakcióközi Csoport a Történelmi Nemzeti Kisebbségekért, Alkotmányos Régiókért és Regionális Nyelvekért” elnevezésű csoport tevékenységét. A KMKF üdvözli az Európai Parlament négy magyar képviselőjének a KMKF 2006. őszi plenáris ülése elé terjesztett jelentését az Európai Parlamentben végzett kisebbségvédelmi tevékenységükről. A KMKF felkéri az Európai Parlament magyar delegációit, hogy a Fórum következő plenáris üléseire készítsenek tájékoztatót az Európai Parlamentnek a kisebbségvédelem területén kifejtett tevékenységéről és az ezen a területen fennálló lehetőségekről.

6. A KMKF felkéri titkárságát az állásfoglalás 4. pontjában említett dokumentumok összegzésére és ennek alapján, valamint az állásfoglalás 5. pontjában említetett dokumentumokra építve — a KMKF résztvevőivel és az érintett magyar kormányszervekkel együttműködve — egy olyan stratégiai vitaanyag kidolgozására, amely áttekinti, hogy az európai integráció milyen eddig kihasználatlan lehetőségeket rejt a magyar—magyar kapcsolatok további erősítésére, az európai gyakorlattal összhangban álló közösségi autonómia megvalósítására és a közös érdekek hatékonyabb érvényesítésére.

7. A stratégiai vitaanyag foglalkozzon kiemelten a magyarság Kárpát-medencei gazdasági szerepével. Ennek során kiindulási pontként használja fel a Kárpát-medencei Vállalkozók Szimpóziuma keretében évenként egyszer tanácskozó vándorkonferenciák eddigi és további eredményeit.

8. Az Országgyűlés hozzá kíván járulni a legfontosabb integrációs tapasztalatok átadásához a KMKF eddig Unión kívüli tagszervezetei részére. Ennek érdekében a KMKF felkéri titkárságát, hogy — az illetékes kormányszervekkel együttműködve — 2007 tavaszán indítson el egy olyan képzési programot, amelynek célja a KMKF határon túli tagjainak, politikusainak és tagszervezeteiben tevékenykedő szakértőinek segítése abban, hogy közösségeik minél hatékonyabban használhassák ki az európai integrációban rejlő lehetőségeket.

9. A KMKF felkéri titkárságát, hogy — az illetékes kormányszervekkel együttműködve — vizsgálja meg annak lehetőségét, miként lehetne biztosítani az Ukrajna és Szerbia területén élő magyarok akadálymentes kapcsolattartásának legalább a mai szintjét az anyaországgal Magyarországnak a schengeni rendszerhez történő csatlakozása után is.

10. A Kárpát-medencei gazdasági együttműködés fejlesztése érdekében a KMKF tagjai fontosnak tartják, hogy az NFT II. szenteljen kiemelt figyelmet azoknak a programoknak, amelyek érintik a határ menti régiókat és a határon túli magyarokat.

Budapest, 2006. szeptember 8.


 Aktuális

 

 Moroz: Már él az új koalíció

A Legfelsőbb Tanács elnöke szerint már él a kibővített koalíció. „E koalíció ténylegesen már létezik, mivel a kormányban kellően képviselve van a Nasa Ukrajina” — jelentette ki Olekszandr Moroz az 1+1 Tévétársaság vasárnap esti műsorában, hozzátéve: „csupán arra van szükség, hogy jogilag is szentesítsék azt, ami de facto létezik”.

Moroz megjegyezte, nem arról van szó, hogy a Nasa Ukrajina csatlakozna a válságellenes koalícióhoz, hanem arról, hogy összefognak a politikai erők.


Tíz év múlva pályázhatunk az EU-tagságra

A kormány megnevezte legfőbb eredményeit

Ukrajna kormánya sajtóközleményben összegezte tevékenysége első hónapjának eredményeit. „A legfőbb dolog, ami ez alatt az idő alatt történt, az, hogy rend lett a tevékenység minden szférájában, az állam visszatér a normális életritmushoz, ahhoz, amelyet az ország Alkotmánya és törvényei határoznak meg” — áll a dokumentumban.

Ami a gazdasági terveket illeti, a kormány azon lesz, hogy a jövő évben 6,5 százalékos legyen a GDP növekedése, az infláció ne haladja meg a 7,5 százalékot, a dollár árfolyama pedig 5,1 hrivnya körül legyen. Radikális javulást szeretnének elérni jövőre a külkereskedelmi mérleg tekintetében is: a mostani 4 milliárdos hiány helyett 2007-ben 163 milliós többletet terveznek.

A közlemény szerint a Miniszteri Kabinet célja, hogy tíz év alatt azon országok szintjére emelje Ukrajnát, amelyek pályáznak az EU-tagságra. „E mutatók kiindulópontot jelentenek a gyorsított szociális-gazdasági fejlődés pályájára való átálláshoz, amelynek tíz év alatt el kell vezetni a GDP megduplázódásához, s az életszínvonalnak más mutatók tekintetében azon országokhoz való közeledéséhez, amelyek pályáznak az EU-tagságra” — hangsúlyozzák a dokumentum szerzői.

A közlemény szerint ez a stratégiai támpont képezi a kormány cselekvési tervének alapját. A cél elérését pedig az egész rendszert érintő reformoknak kell biztosítaniuk, amelyek az adó- és nyugdíjrendszert, az egészségügyet, a közoktatást, illetve a honvédelmet érintik — adta hírül az UNIAN Hírügynökség.


 A minisztereket megfosztják mandátumuktól?

Olekszandr Moroz ellenzi, hogy a végrehajtó hatalomban szerepet vállaló politikusok párhuzamosan honatyák is legyenek — közölte a ForUm. A Legfelsőbb Tanács elnöke az NTN Tévétársaság műsorában azon véleményének adott hangot, hogy az erre irányuló javaslatok nem találnak támogatásra a törvényhozásban.

„Az alkotmánymódosításokat követően lehet ilyen norma, ám ügyrendileg nagyon nehéz végigvinni ezt, amit a parlamenti-államfői államigazgatási rendszer mellett logikátlannak is tartok. Véleményem szerint e norma nem megy át sem a koalíción, sem a parlamenten” — fogalmazott Moroz.


 Közös projektekről tárgyaltak

Gazda László, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke péntek délelőtt dolgozószobájában fogadta Oleg Havasit, Kárpátalja kormányzóját. A két fél főként a határon túli közös programokról tárgyalt.

Oleg Havasi kormányzó és Kárpátalja delegációja péntek délelőtt érkezett a szomszédos megyeszékhelyre, hogy Gazda Lászlóval, a megyei közgyűlés elnökével találkozzon.

Tárgyalásuk témái között szerepeltek a határon átnyúló kapcsolatok távlatai, különös tekintettel az eu-s pályázatokra, a Tisza-program időszerű kérdéseire, a határátkelés zökkenőmentességére, a két megye településeinek együttműködésére, az abban rejlő közös pályázati lehetőségekre. A megbeszélés után a sajtónak röviden elmondták: sikerült megállapodásra jutniuk abban, hogy egy közös árvízvédelmi és vízügyi projektet indítanak el, és a turisztikai együttműködést is szeretnék továbbfejleszteni, valamint a Záhony—Csap övezettel is közösen kívánnak foglalkozni az Interreg program keretében, az Európai Unió 2007 és 2013 közötti költségvetési időszakában.

A megbeszélésen szóba került még a Jószomszédság napja elnevezésű program is, melynek következő rendezvényére szeptember 22-én a beregvidéki Makkosjánosiban kerül sor, és célja, hogy erősítse a már meglévő határ menti kapcsolatokat, lehetőséget adjon újak kiépítésére.

Forrás: indexkelet.hu


 AZ EU HÁZHOZ JÖN

Ezúttal Nagyszőlősön, Rahón és Técsőn

A vállalkozóknak nincs idejük és energiájuk elmenni az Európai Unióhoz, hogy számukra hasznos és fontos információkhoz jussanak. Ez a gondolat a vezérlő elve annak a rendezvénysorozatnak, ami Az EU házhoz jön címmel nemcsak Magyarországon volt sikeres és hatékony, de Kárpátalján is egyre nagyobb népszerűségnek örvend.

Kárpátalján legutóbb szeptember 6.—7. között került sor Az EU házhoz jön című, kis- és középvállalkozások uniós felzárkózását elősegítő oktatási és tudástranszfer rendezvénysorozatra, a Magyar Köztársaság Gazdasági és Közlekedési Minisztériuma és a Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ közös szervezésében.

A kétnapos program helyszínei: a Nagyszőlősi Járási Állami Közigazgatási Hivatal, a Rahói Járási Állami Közigazgatási Hivatal és a Técsői Református Líceum.

Az előadások alapvetően az uniós támogatásokról szóltak.

Herdinszky Ágnes programmenedzser,

Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ

(Lapunk következő számában bővebben beszámolunk a rendezvényről.)


Élő múlt

Az Ujhelyiek őseik emlékének adóztak

A tiszaújhelyiek is minden év szeptember nyolcadikán méltatják kisasszony napját. Nem volt ez másként az idén sem, sőt, még nagyobb ünnepségre került sor. Az ősi Ujhelyi család leszármazottjainak jóvoltából leleplezték a család tiszteletére emelt emlékoszlopot, valamint felavatták a település jelképeit. Emelte a nap művészi értékét Petrás Mária keramikus, illetve Pécsi L. Dániel jelképtervező közös kiállítása.

A görög katolikus ünnepi szentmise után az egybegyűltek átvonultak a református templom sírkertjébe, ugyanis itt kapott helyet az emlékoszlop, az Ujhelyi-dinasztia sírjai mellett.

A Himnusz eléneklését követően az ünneplőket Molnár Lóránt református lelkész köszöntötte, majd átadta a szót Ujhelyi Tamás adományozónak.

— Hosszú múltja van ennek az emlékoszlopnak, és remélem, hosszú jövője is. Családunkat az 1200-as évek közepétől jegyzi a történelem, azóta nagyon sok felmenőnk részt vett a magyar nemzet sorsának alakításában, a magyar nép küzdelmeiben. Annak idején kardot kellett fogniuk, harcolniuk kellett. Nekünk, ma élő magyaroknak nem ez a dolgunk, pontosan az ellenkezője: az embereket arra kell ösztönöznünk, hogy békességben éljenek egymással függetlenül nemzeti, felekezeti hovatartozásuktól.

Ez az oszlop azoknak állít emléket, akik tettek a hazáért, a nemzetért, a nemzetek közötti megbékélésért, és azoknak is, akik tenni fognak, hiszen a jövőre is mutat. Hiszen nem csak a múltat tiszteljük, mert tudjuk: aki nem tiszteli a múltját, nem érdemli a jövőjét.

Az oszlop tetején egy Dávid-csillag helyezkedik el, amely azt jelképezi, hogy amikor foszlóban minden remény, csak rá kell tekinteni, hisz ott van a megmentő fénysugár. Ez adjon nekünk mindig, mindenkor reményt — mondta Ujhelyi Tamás.

Dr. Kukorelli István, a Magyar Köztársaság alkotmánybírója kihangsúlyozta: — Az emlékoszlopok minden esetben az üzenetek hordozói: az arra járókat elgondolkoztatják, meditációra késztetik. Ennek az emlékoszlopnak legalább három üzenete van: az egyik a békesség, a másik az ökuménia, a harmadik a reménység. Keresztúri Dezső szavai jutnak eszembe. Ő arra intett bennünket, hogy őrizzük nemzeti múltunk szép emlékeit, úgy, hogy benne újuljunk meg magunk is.

Az ünnepi köszöntők után nem maradt más hátra, mint leleplezni az emlékoszlopot. Erre a megtisztelő feladatra Ujhelyi Tamást és Zelik Ferencet, a település polgármeste-
rét kérték fel.

Az ünnepség a helyi iskola udvarán folytatódott, ahol a település címerének és zászlajának ünnepélyes felavatására került sor. Itt elsőként Zelik Ferenc köszöntötte a falu lakosságát, a vendégeket, akik közt ott volt Barta József, a járási tanács elnökhelyettese, Rájsz Éva, a járási közigazgatás elnökhelyettese, Varga János, az UMDSZ járási szervezetének elnöke.

A vendégek köszöntő szavait követően Barta József és dr. Kukorelli István átadták a település jelképeit Zelik Ferenc polgármesternek. Pécsi L. Dániel mutatta be azokat, majd felkérte a zászlóanyát, Mezei Margitot, hogy kösse fel a szalagot a zászlóra.

Végül Szűcs Béla görög katolikus parochus megszentelte, Molnár Lóránt református lelkész pedig Isten áldását kérte a jelképekre.

A szép napot a Pécsi Vígságtévők együttes, valamint a kaszonyi fúvószenekar műsora színesítette.

Hegedűs Csilla


MEGHIVÓ

TISZTELT BARÁTAINK!

A Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulása 2006. szeptember 15-én tartja meg a XVI. Kárpátaljai Magyar Önkormányzati Fórum összejövetelét, amelyre a Beregszászi Polgármesteri Hivatal üléstermében kerül sor. Számítunk megjelenésére.

PROGRAMJAVASLAT

14.00 Megnyitó. Elnöki köszöntő: Gajdos István, a KHÖT társelnöke, Beregszász polgármestere megnyitja a tanácskozást, bemutatja a vendégeket.

14.10 A kárpátaljai magyar nemzetközösség érdekképviseletének megjelenítése a megyében, a megyei jogú városi, a járási és a községi tanácsokban. Előadó: Kőszeghy Elemér, a megyei tanács elnökségének tagja.

14.20 A magyarlakta települések fejlesztési programjáról. Előadó: Zubánics László beregszászi járási képviselő.

14.30 A határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányzati célkitűzésekről. Előadó: Törzsök Erika, a Miniszterelnöki Hivatal főtanácsadója.

14.40 Az EuroClip—Eurokapocs Közalapítvány a magyar—ukrán együttműködés szolgálatában: Előadó: Szabó László, az EuroClip Közalapítvány Kurátora és Kósa Tímea titkárságvezető.

14.50 A Szülőföld Alap által támogatott KHÖT-programok megvalósításáról: eCentertelenet-program, címereszászló-program, falunap-program, munkahelyteremtő felnőttoktatási (falusi turizmus és gazdaképző program) projektek. Előadó: Dupka György.

15.00 Célfeladatok az ukrán—magyar térségi programok kidolgozásában, megvalósításában. Miben segíthet az Ukrán—Magyar Területfejlesztési Iroda? Előadó: Tarpai József igazgató. Miben segíthet az Ukrán—Magyar Jogi Konzultációs Központ? Előadó: Lazur Jaroszlav elnök, a jogi tudományok kandidátusa.

GAJDOS István, a KHÖT társelnöke,

DUPKA György, a KHÖT felelős titkára

 


 Kitekintő

 

Megújul a Magyar Televízió

Hegedűs István: „Új szemszögből mutattuk be a határon túl élők mindennapjait”

A Magyar Televízió határon túliakhoz szóló új műsorának főszerkesztője Hegedűs István. 1990 óta dolgozik a közszolgálati televízióban. Több mint egy évtizedig a Híradó regionális és határon túli műsorokért felelős rovatvezetője, később, a Héthatár felelős szerkesztője.

— A Kárpát Expressz és az Átjáró négy korábbi műsor örökébe lép. Szegényedik ezáltal a néző?

— Egyrészt szegényedik, hiszen a korábbiak tematikája széles skálán mozgott, a hírműsor, a politikai, a szolgáltató és a dokumentum témákat egyaránt felölelte. Másrészt gazdagodik, hiszen a Kárpát Expressz mindennap 25 percben jelentkezik, s a felsorolt kérdésekkel aktuálisan akár napokon keresztül foglalkozhat.

A műsorok percidejét összeadva a néző némileg megrövidül, de ne feledjük, hogy az m1-en és az m2-n párhuzamosan láthatók, s a déli ismétlést is számításba véve, szélesebb közönséghez juthatnak el.

— Egy másik közszolgálati csatorna kapcsán gyakran felröppen a vád, hogy témaválasztásával konzerválja a határon túli magyarságról kialakított archaikus képet. Lehet-e korszerű képet festeni?

— Tudomásul kell venni, hogy az anyaország határain túl élők élete is megváltozott a gazdasági, kulturális, társadalmi fejlődés következtében. Ezek az országok már részben az Európai Unió tagjai, vagy a belépés küszöbén állnak, s kedves erdélyi ismerősömet szabadon idézve, elegük van abból, hogy egy skanzenben ábrázolják őket. Az MTV műsorai azért is voltak népszerűek a Kárpát-medencében, mert a pozitív példákra helyezték a hangsúlyt. Ez nem jelenti azt, hogy a tradíciókat sutba dobnánk, a kettő együttes bemutatását látom a megoldásnak.

— A Határon Túli Magyarok Hivatala 2005-ben Önnek ítélte sajtódíját. Indoklásában kiemelte, hogy a Héthatár „nem ragad le a puszta hírközlésnél, hanem mélyebbre ásva igyekszik megvilágítani annak összefüggéseit”. Mit tapasztalhat e nemes elvekből a néző a közeljövőben?

— A díj az előbbi kérdésre adott válasznál említettekkel függ össze. Új szemszögből mutattuk be a határon túl élők mindennapjait. Foglalkoztunk a többségi nemzet s a kisebbség viszonyával, és reálisan ábrázoltuk az őket érintő közös problémákat is. Például egy új adótörvény meghozatala nemcsak a kisebbséget sújtja, hanem az egész lakosságot, s az úthasználati díj bevezetése az itthoniakat is érdekelheti.

— A műsorváltozások hallatán a tudósítóink is megfogalmazták aggodalmaikat, főleg kenyerüket féltvén. Jogosaknak látja kételyeiket?

— A lehetőségek tényleg beszűkültek, nemcsak mi, a másik közszolgálati televízió is kevesebb anyagra tart igényt. Az egzisztenciális kérdéseken túl ennek jó oldalával is foglalkozni kell. Amikor a határon túli műhelyek létrejöttek, kevés volt az igazán képzett tévés, a többiek jószerivel autodidakta módon sajátították el a szakmát. A piacgazdaság itt is jelentkezik. Egyfajta szakmai letisztulási folyamat várható. Mindenki lehetőséget kap, hogy bizonyítson, de tudomásul kell venni, hogy a nézői igények is megváltoztak, csak a leggyorsabbak, a legjobban felkészült tudósítók munkái jelenhetnek meg a képernyőn.

— Bartók Béla szobrát láttam asztalán…

— 2006 márciusában a Héthatár szerkesztőségét Bartók Béla-emlékdíjjal tüntették ki. Ezzel a kollektíva munkáját, a műsor igényességét ismerték el. Lehetőségeink szerint gyakran foglalkoztunk kulturális, ezen belül zenei, történelmi, irodalmi témákkal. Meggyőződésem, hogy a Kárpát-medencében kiváló emberek élnek, kultúrájuk sokszínűsége a zene nyelvén Bartók műveiben jelenik meg a legtökéletesebben. A Magyar Televízió egyébként az évfordulóra ünnepi műsorral készül, s az Uránia Nemzeti Filmszínházban díszelőadáson mutatja be a bartóki életműről készült háromrészes filmjét.

— Ha szülővárosában, Csíkszeredában egy év elteltével végigsétál a sétálóutcában, milyen fogadtatásra számít?

— Szeretem a székelyeimet és fejet hajtok véleményük előtt. Remélem, hogy a Kárpát Expressz pozitív fogadtatásban részesül nemcsak Erdélyben, de az egész Kárpát-medencében. Kollégáimmal s a televízió vezetésével mindent megteszünk sikeréért. Fontosnak tartom, hogy Rudi Zoltán, a nemzeti főadó elnöke — mint azt a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének írott levelében is írta — a közszolgálati munka szerves részének tekinti e műsorokat, de megújuló, modern formában.

Visszatérve a kérdésére, most még mi izgulunk jobban, reméljük egy év múlva már a néző várja feszült izgalommal a Kárpát Expressz soron következő adását…

Cs. Z.


Kárpát Expressz ars poeticája

A Kárpát Expressz egy olyan közszolgálati műsor, mely közép-kelet-európai, sokszereplős térségben zajló politikai, gazdasági, kulturális, társadalmi folyamatokról ad tényeken alapuló, naprakész tájékoztatást. A Kárpát Expressz ezért nem pusztán a határainkon kívül élő magyarságot érintő problémákat tárja a nyilvánosság elé, hanem az adott ország legfontosabb, közérdeklődésre számot tartó eseményeiről is tudósít. A műsor természetesen a magyarországi belpolitikának a határon túli magyarságot érintő döntéseiről is hírt ad. A stúdióvendégek — szakértők, elemzők — magyarázatai, illetve az érintettek beszámolói pedig értehetőbbé és árnyaltabbá teszik a nézők számára a történések háttérét, mozgatórugóit.

A Kárpát Expressz híreket hoz 25 percben — határok nélkül. Információi pontosak, megbízhatóak. A műsor a hét minden napján közép-európai idő szerint reggel fél 6 előtt 5 perccel kezdődik, és párhuzamosan fut az m1 és m2-es csatornán. A műsor ismétlése az m2-es csatornán tekinthető meg, délelőtt 11.05 ös kezdettel.


 Szülőföld Program

A magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium szerepe a határon átnyúló gazdasági folyamatokban

(Befejezés. Elejét lásd lapunk előző számaiban.)

A Kárpátalja megye üzleti életében jelen lévő országok rangsorában Magyarország az Egyesült Államok, Japán és Németország mögött a negyedik helyet foglalja el. A négy szomszédos országgal (Lengyelország, Szlovákia, Románia, Magyarország) lebonyolított külkereskedelmi forgalomból hazánk közel 70 százalékban részesedik.

A magyarországi vállalkozók számára földrajzilag a legvonzóbb területek Ungvár, Munkács, Beregszász és a Beregszászi járás, bár az utóbbi időben — elsősorban a nagyobb városokban tapasztalható munkaerő-problémák miatt — egyre több cég telepedett le a magyarlakta falvakban, illetve hegyvidéki településeken. Ugyanis itt mindenki vagy majdnem mindenki beszél magyarul.

Ágazati bontásban az ipar áll az élen — az összes befektetés 75,8 százaléka ide irányul —, domináns a feldolgozóipar (élelmiszeripar, textilipar, gépgyártás, fafeldolgozás) részaránya. A nem termelő szférában (kereskedelem, vendéglátás, egészségügy, szállítmányozás) az összes befektetés mintegy 13 százaléka van jelen.

Jelenleg 11 befektetési projekt megvalósítása van folyamatban, melyek összértéke 13,7 millió dollár.

A nyelvismeretnek köszönhetően a magyar cégek egyre jelentősebben használják ki a komparatív előnyöket: az olcsó energia, bérleti díjak, munkaerő miatt egyre több cég bérmunkáltat a térségben, elsősorban a textil-, cipő- és gépiparban, a két oldal értéke közel 60 millió dollárt tesz ki, jelentős létszámot foglalkoztatva (mintegy 5 ezer fő). Pozitív tendencia, hogy egyre több, korábban bérmunkáltató cég befektetővé minősül át.

Összességében megállapítható, hogy Kárpátalja jelentős szerepet tölt be a magyar—ukrán gazdasági együttműködésben.

Magyarország európai uniós csatlakozása további lökést adhat, amennyiben fokozottabban élünk a határ menti, határokon átnyúló együttműködés lehetőségeivel, kihasználva az eu-s pályázati alapokat.

Örvendetes, hogy a 2004-ben megkötött kétmegyés megállapodás egyre több tartalommal töltődik meg, fokozódik az önkormányzatok, civil szervezetek, gazdasági egységek együttműködése.

Jó munkakapcsolat alakult a kárpátaljai megyei önkormányzattal, a Záhony és Térsége Fejlesztési Kft-vel, a KIÚT Térségfejlesztési Egyesülettel, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökséggel.

Ugyancsak érdemi kapcsolatot tartunk a két megye kereskedelmi és iparkamaráival, a két ország ukrán—magyar, illetve magyar—ukrán tagozataival.

Szakembereink folyamatosan részt vesznek a két megye határ menti együttműködési koncepciójának kidolgozásában, illetve annak megvalósulását célzó rendezvények szervezésében.

Ennek első kézzelfogható eredményeként a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Területfejlesztési Tanács a Kárpátaljai Megyei Tanáccsal közösen 2003-ban indította el az Európai Unió TACIS programjának támogatásával a Cooperation Bridge című projektjét.

A projekt elkészítését a két megye gazdasági-társadalmi, természetföldrajzi és történelmi összetartozása, a hasonló problémák és a gazdasági elmaradás ellen való küzdelem indokolta.

A Magyarország és Ukrajna időben eltérő eu-s csatlakozásából fakadó hatások kezelése olyan kihívást jelent a határ menti térségeknek, amelynek megfelelni csak az intézményrendszer fejlesztésével, a gyakorlati tapasztalatok kölcsönös átadásával, az együttműködés ösztönzésével lehet.

A kihívásokat és a problémákat szem előtt tartva Az ukrán—magyar közös határ menti térségfejlesztési koncepció átfogó céljának megvalósításához az intézményi háttér megteremtésével, partnerhálózat kiépítésével és a tudás transfer megteremtésével járul hozzá.

A projekt keretén belül a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség mintájára kialakításra került az Ukrán—Magyar Területfejlesztési Iroda.

A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma által életre hívott EuroClip-Eurokapocs Közalapítvány, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési Ügynökség, a határon túli magyar vállalkozásfejlesztési szervezetek rendezvényein a magyar gazdasági szakemberek több alkalommal tartottak előadást.

A Lembergben 5. alkalommal megrendezett Közép-európai Gazdasági Fórumon a GKM szakemberei mellett 3 magyar cég is részt vett.

Örvendetes, hogy egyes kárpátaljai magyarlakta települések jól használták ki az EU adta pályázati lehetőségeket, így Bótrágy, Bátyu, Levelek és Ramocsaháza önkormányzatai — tudomásom szerint — több mint 10 millió Ft vissza nem térítendő támogatást nyertek elsősorban kulturális, de gazdasági jellegű célokra (gazdaképzés) is.

Az üzleti kapcsolatok kiépítésének lehetőségét jól szolgálta a Kárpátaljai Kereskedelmi és Iparkamarával szervezett négy nemzetközi üzletember-találkozó, melyen több mint 50 magyar cég vett részt.

Felkérésre munkatársaink több magyar cégnek szakmai bemutatót szerveztek, amelyek során több konkrét partnerrel volt módjuk tárgyalásokat folytatni.

Kezdeményeztük, hogy a kárpátaljai települések befektetési lehetőségeik bemutatása céljából készítsenek forrástérképet. Munkatársaink konkrét magyar befektetői felkérésre információs anyagokat készítettek a dolinai és aknaszlatinai sóbányákról, faipari cégekről.

Jelenleg szakembereink a Záhony és Térsége Fejlesztési Kft-vel egy, a térségben tervezett jelentős ukrán beruházás megvalósításán dolgoznak.

A két ország gazdasági együttműködésének egyik legfontosabb láncszeme, az előttünk álló időszak sikerágazata a magyar—ukrán határ menti együttműködés fejlesztése lehet.

A térség ismert komparatív előnyei (a keskeny és a széles nyomtávú vasút találkozása, raktározási, átrakó kapacitás, előnyös befektetési övezetek a határ mindkét oldalán) különleges jelentőséget kapnak Magyarország eu-s csatlakozásával.

A határszakasz az Európai Unió külső határa lett, ahol létrejöhet egy sikeres, regionális együttműködési modell.

A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium minden tőle elvárható szakmai segítséget megad a határon túli magyarságnak annak érdekében, hogy a Szülőföld Program célkitűzései és a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség között 2004. február 27-én aláírt Együttműködési Szándéknyilatkozatban megfogalmazott célok megvalósuljanak.

Mlaticsek Teodor


 Rendezvények

 

 9 nap+50 helyszín+400 program +110 000 néző=VIDOR

Fesztivál Nyíregyházán — ötödször

Az utóbbi napokban Kelet-Közép-Európa kulturális fővárosává változott Nyíregyháza: a szomszédos Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székvárosában és számos más helyszínen több mint egy héten át tartott a Vidámság és a Derű Országos Seregszemléje, azaz a VIDOR Fesztivál.

Rengeteg nívós, változatosabbnál változatosabb színházi, zenei program közül csemegézhettek azok, akiket az ötven helyszínen vártak a szervezők. A zenei kínálatról annyit, hogy immár Közép-Európa legnagyobb ingyenes világzenei fesztiváljává nőtte ki magát! Olyan nevek fémjelezték az ideit, mint Eliades Ochoa, a Buena Vista Social Club élő legendája, Salif Keita, az afrikai zene királya, Yuri Buenaventura, a salsa kolumbiai nagymestere.

Közben persze vidám darabok váltogatták egymást a színpadokon, de az utcaszínházak produkcióinak köszönhetően a tereken is. A kiállítótermekben olyan művészek alkotásait csodálhatták meg az érdeklődők, mint Salvador Dali. Az estéket magyar sikerfilmek szabadtéri vetítése tette még feledhetetlenebbé.

Jó dolog, hogy itt, Kárpátalján is egyre többen szereznek tudomást a fesztiválról (ebben lapunk, a Krónika is igyekezett közreműködni — B. L.), sőt a fesztiváli forgatagban sok földinkkel lehetett találkozni. Voltak, akik családostul keltek útra, hogy részesei legyenek ennek a nagy csodának, amelynek a neve VIDOR.

Az ő nevükben is köszönet illeti mindazokat, akiknek a nézők színvonalas szórakoztatása volt a legfontosabb a kilenc nap alatt!

Bíró László

P. S.: Lapunk következő számában interjút olvashatnak Szabó Tamással, a fesztivál programigazgatójával.


 Kiosztották az ötödik VIDOR Fesztivál díjait

Szombat este véget ért az ötödik VIDOR Fesztivál, Közép-Európa legnagyobb ingyenes világzenei fesztiválja, a VIdámság és Derű ORszágos seregszemléje Nyíregyházán. 9 nap alatt 50 helyszínen 400 program zajlott, a fesztivál több mint 110 ezer nézőt vonzott. A hazai vígjátékok legrangosabb versenye szeptember 9-én a commedia de l’arte karakterei után elnevezett díjak átadásával zárult.

Szinetár Miklós, a zsűri elnöke a fesztivált záró gálaműsor kezdetén értékelte a látottakat. Kiemelte, hogy az idei év versenyprogramjában szereplő darabok színészei között nagyon szoros volt a verseny, a zsűri ezért elsősorban a színészi teljesítményt értékelte, azokat jutalmazta, akik mást, különlegeset, tőlük nem megszokottat nyújtottak, akár pályájuk csúcsán járnak, akár ígéretes új tehetségek. Szinetár Miklós külön kiemelte a fesztivál hangulatát, a sok tapsot, aminek köszönhetően könnyebb volt játszani, és megköszönte a közönség szeretetét.

A hattagú zsűri további tagjai Kovács Dezső és Csáki Judit szakírók, illetve a hagyományokhoz híven három, a közönség soraiból kisorsolt önjelölt döntnök. A tizennégy színházi produkció nyolc kategóriában versengett egymással, és idén először a legjobb utcaszínházi előadást is különdíjjal jutalmazták.

A Dottore-díjat Blaskó Péter kapta, a Nemzeti Színház Buborékok című darabjában nyújtott színészi teljesítményéért. A Capitano-díjat idén Máté Gábor kapta a Katona József Színház Kamrája A kulcs című darabjának előadásában nyújtott színészi alakításáért. Az Arlecchino-díjat, azaz a legjobb férfi alakításért járó elismerést a zsűri Epres Attilának ítélte oda a Vígszínház Négy lába van a lónak, mégis megbotlik című darabjában nyújtott játékáért. A legjobb női alakításért járó Colombina-díjat Börcsök Enikő vehette át a Vígszínház Négy lába van a lónak... és a Thália Színház Beszélő fejek című előadásokban nyújtott színészi alakításáért. A Brighella-díjat idén Hámori Gabriella nyerte el az Örkény Színház Az üvegcipő című darabjában nyújtott alakításáért. A Smeraldina-díjat a zsűri a szintén ebben a darabban játszó Für Anikónak ítélte oda. A Pantalone-díjat Anger Zsolt vehette át az egri Gárdonyi Géza Színház A hülyéje című előadásában nyújtott színészi alakításáért. A Pulcinella-díjat megosztva egyrészt Szőcs Artúrnak ítélte a zsűri a Vígszínház Négy lába van a lónak… című darabjának előadásában nyújtott teljesítményéért, másrészt a budapesti Fregoli Színészegylet Özvegy Karnyóné című produkciójának, mint a legmulatságosabb előadásnak. A Vidor Fesztivál Életmű-díját Bárdy György vehette át.

A hat utcaszínházi produkció közül, amelyeket a Kossuth téren láthatott a publikum a VIDOR Fesztivál ideje alatt, a Makarás Céhet találta a legjobbnak a zsűri, így ők vehették át a Pierrot-díjat.

A fesztiválon nemcsak a színházi produkciók, hanem a hazai friss filmvígjátéktermés darabjai is megmérettettek. A hét film közül, amelyeket a világzenei koncertek után szintén a Kossuth téren láthattak, közönségzsűri választotta ki a legjobbat. A Hyppolit-díjat idén a Szőke Kóla című vígjátéknak ítélte oda a zsűri.


 Mozaik

 

Egy világcég Nagyszőlősről

Rosenthal Herman: „Mindig is a holnapnak éltem”

A nagyszőlősi Sanders Kárpátalja egyik legrégibb olyan vállalata, amely az igényes nyugati piacra termel. Alapítója, s mind a mai napig vezetője is az a Rosenthal Herman, akit megyénk vállalatigazgatói doyenjének is nevezhetünk.

Alább a vele készített interjút olvashatják.

— Igazgató úr, szinte nem lehet úgy járni önöknél, hogy ne építenének valamit! Most éppen egy hatalmas csarnokon végzik az utolsó simításokat a munkások… Mi készül itt?

— Divatos szóval élve diverzifikálni szeretnénk külföldi partnereink palettáját: egy újabb német vállalkozással léptünk kapcsolatba, s a sikeres tárgyalásokat követően még e hónapban megérkeznek a szükséges berendezések, s ha minden jól megy, októberben be is indul a termelés az új üzemrészben. Úgy húsz dolgozónak adunk itt munkát, majd 2007-től szeretnénk beindítani egy második műszakot, s akkor dupla ennyi ember dolgozhat itt. Függönyöket készítünk majd. De nem valamiféle kommersz, sorozatgyártású terméket, hanem egyedi darabokat, megrendelésre!

— Fő partnerük azért a Sanders…

— 1991 óta működünk együtt ezzel a méltán világhírű vállalattal, amely immár 140 éve van jelen a világpiacon. Büszke vagyok rá, hogy az eltelt 15 év alatt soha semmiféle konfliktus nem volt köztünk, mindkét fél elégedett a közös munkával. Ezt bizonyítja az is, hogy amikor Hans Kristian Sanders, a vállalat vezetője felszámolta egyik németországi üzemegységét, a termelést hozzánk helyezte át. Ennek köszönhetően jelenleg immár 200 féle terméket (párna- és paplanhuzatokat stb.) állítunk elő. Európai viszonylatban is az élvonalban vagyunk ezekkel!

— Mivel sikerült kiharcolni ezt a remek pozíciót?

— Elsősorban minőséggel és megbízhatósággal. A minőség-ellenőrzésre nagy figyelmet fordítunk: nem engedhetjük meg ugyanis, hogy akár egyetlen selejtes termék is rontsa jó hírnevünket. A fokozott kontroll mellett néhány munkásunk feladata csak az, hogy utóellenőrzést végezzen… Ahogy említettem, a második dolog a megbízhatóság. A megrendelő ugyanis joggal várja el, hogy a megbeszélt időre, mennyiségben és minőségben kapja meg a termékeket. Örülök annak, hogy sikerül e téren is megfelelnünk az elvárásoknak, nem okozunk csalódást partnereinknek!

— Ön gyakran mondogatja, hogy egy sikeres vállalkozás alapját a jó kollektíva jelenti…

— Ez így is van! Ahhoz, hogy világcégektől kaphassunk megrendeléseket, profi dolgozókat kell foglalkoztatnunk. Jelenleg úgy 440—450 fős, összetartó kollektívánk van. Ki szeretném hangsúlyozni, hogy szorgalmasak, becsületesek, lelkiismeretesek mindannyian! A magunk részéről honoráljuk igyekezetüket. Most lesz nálunk újabb, 15-17 százalékos béremelés, tisztában vagyunk ugyanis azzal, hogy sok pénzt elvisz az emberektől az, hogy megugrott a gáz, a villany stb. ára. Ezt követően 800—850 hrivnya lesz az átlagfizetés vállalatunknál.

„Háztól házig” szállítjuk a dolgozókat. Mindenkinek fizetjük a biztosítását is, valamint évente a 13. havi bért. Ünnepek alkalmával jutalmazzuk dolgozóinkat, emellett támogatjuk őket a téli élelmiszer-beszerzésben. Kávézó, étkezde, sőt élelmiszerüzlet is működik nálunk. Ez utóbbiban hitelben vásárolhatnak kollektívánk tagjai! Ráérnek elszámolni a hónap végén.

Dolgozóink egészségéről külön felcser, illetve masszőr gondoskodik.

— Több mint 60 éves munkaviszonyával valószínűleg ön a korelnök a kárpátaljai iparvállalatok vezetői között. Nem unja még a hajtást?

— Való igaz, hogy 14 éves korom óta dolgozom, de mindig is a holnapnak, nem pedig a tegnapnak éltem és tevékenykedtem. Így van ez manapság is. 75 éves fejjel két munkahelyem van: délelőtt itt, Nagyszőlősön, délután pedig Ilosván, az ottani vállalatunknál tevékenykedem. Annak idején németországi vezetője volt a cégnek, de Sanders úr megkért, hogy legalább 2-3 hónapra vállaljam el a veszteséges vállalat vezetését. Azóta hat év telt el… Igaz, közben a 17 milliós veszteség helyett immár két éve nyereségesek vagyunk, 2006 első felében pedig már 14. havi bért folyósítottunk dolgozóinknak!

— Azért egy ilyen karrierhez kellett egy biztos családi háttér is…

— Nem fér hozzá kétség! Mindig és minden biztos támaszom volt kedves feleségem (mellékesen ő is dolgozik mind a mai napig). Büszke vagyok két fiamra, három unokámra is! Mindannyian rendes, becsületes emberek, akikre mindig számíthattam és számíthatok!

Bíró László

P. S.: Rosenthal Herman nemrég ünnepelte 75. születésnapját. A Krónika népes olvasótábora nevében mi is csatlakozunk a jókívánságokhoz, erőt, egészséget, újabb sikereket kívánva az ünnepelt számára!


Técsői pedagógus elismerése

A tanévkezdés első napjaiban vette át Kaszó Irma, a Técsői Református Líceum igazgatóhelyettese a Makkai Sándor-díjat. A kiemelkedő munkát végző és szolgálatot teljesítő református pedagógusok kitüntetésére évente egyszer kerül sor zsinati határozat alapján.

A díjat 1998-ban először, majd évente egy alkalommal a tanévnyitó első napjaiban a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi vagy világi elnöke adja át a díjazottaknak, köztük egy határontúli magyar pedagógusnak. A díjadományozás feltételei között szerepel többek között a többéves tanári tevékenység, a kiemelkedő szakmai munka és a példamutató emberi, hitbeli magatartás.

A 2006-os tanévben a magyarországi kitüntetettek mellett egy kárpátaljai tanár, a técsői Kaszó Irma bizonyult a legméltóbbnak a Makkai Sándor-díjra, amelyet a tanárnő a napokban vett át.

Fedák Anita


A beregvégardói óvodában jártunk

Festői környezetben

Az óvoda a kisgyermekek második otthona. Nem mindegy tehát, hogy közösségi életük első éveit milyen gyermekintézményben töltik. Éppen ezért a szülők igyekeznek gondosan kiválasztani a legjobbat legféltettebb kincsük számára. Aki a Beregszászi 9. Számú Óvodába adja csemetéjét, nem választ rosszul. Az ódon épület festői környezetben helyezkedik el az ardói hegy lábánál, távol a főúttól, a gépkocsik zajától.

A minap ellátogattunk a gyermekintézménybe, ahol Lomaga Ferencné Judit fogadott bennünket. 22 éve dolgozik óvodavezetőként, ebből tizenkettőt az ardói óvoda élén.

— Összesen húsz gyermek jár jelenleg óvodánkba háromtól hatéves korig. Egy vegyes csoportban foglalkoznak. Ennél sokkal több férőhelyre lenne szükség, ugyanis minden évben túljelentkezés van. Fájó szívvel kell sok szülői kérelmet elutasítanunk — kezdte beszélgetésünket a vezetőnő, aki azt is megosztotta velünk, hogy anyagi helyzetük stabilnak mondható, jól összeszokott kollektívájuk van, melynek tagjai — rajta kívül két nevelőnő, két dada és egy szakácsnő — szívvel-lélekkel teszik dolgukat. Az egyik óvónő ukrán anyanyelvű, de nagyon jól beszél magyarul is. Ez nagy előny, hiszen a gyerekek, mire iskolába mennek, mindkét nyelvet értik.

Lomaga Judit azt is elmondta, hogy egy héten egyszer angolórát tartanak a kicsiknek. Örömmel konstatálta, hogy a nyáron hozzájuk látogató holland fiatalok leszögezték: vidékünkön nem jártak még olyan óvodában, ahol ilyen szinten tudnának a gyerekek angolul.

— Ezenkívül milyen foglalkozásokon vesznek részt tanítványaik? — érdeklődtem.

— Környezetismeret, irodalom, ének-zene. Nyáron rengeteget tartózkodunk a friss levegőn, ami itt adott. Sokat tornázunk, sétálunk, kirándulunk. Ma például a hegyen voltunk, ahol piknikeztünk, szalonnát sütöttünk, amit nagyon élveztek a kicsik — hangzott a válasz.

— Látom, sok szép játék közül válogathatnak a gyerekek…

— Igen, hála a Gábor Péter vezette Kelet-Európai Missziónak, valamint Nagy Bélának, a Kárpátaljai Református Egyház Diakóniai Osztálya vezetőjének, akik, ahányszor kérünk valamit, mindig segítenek: szebbnél szebb játékokkal látnak el bennünket.

Lassan itt a szüret, amit méltatni szoktak az ardói óvodában is. Itt nagyon odafigyelnek a hagyományőrzésre, az ünnepi műsorokra. Ezeken a rendezvényeken, amikor a gyerekek előadják a dalocskákat, versikéket, táncokat, látják a szülők, hogy mennyit fejlődött csemetéjük. Emellett nyílt foglalkozásokat tartanak a szülők részvételével. Ez a vezetőnő szerint igen jó dolog.

De probléma itt is van: már igencsak ráférne az épületre a felújítás, főleg a tetőszerkezet cseréje. A vezetőnő tisztában van vele, hogy ez sok pénzbe kerül, de reménykedik, hogy Beregszász új polgármestere segít, mint ahogy már eddig is tette.

-csilla-


 Érdemes elgondolkodni rajta

 

Emberhez méltóan

Szeretetre vágyva

Minél fejlettebb egy társadalom, annál több a magányos ember, annál kevésbé van szükség az öregekre. Emlékszem, gyerekkoromban egyetlen olyan intézményről hallottam, ahol főleg egyedülálló idős embereket ápoltak — Munkácson. Ma már kárpátaljai viszonylatban is igencsak elszaporodtak az ilyen „otthonok”.

Idén nyílt meg a REHOBOTH Nagydobronyi Református Szeretetotthon, amely a társadalom perifériáján sokszor magányosan, betegen, elhagyatottan élő emberek felkarolását szolgálja. A szeretetotthont az OZO holland segélyszervezet kezdeményezésére és támogatásával a Nagydobronyi Református Egyházzal karöltve 2003 májusában kezdték el építeni és 2006 februárjában költöztek be az első lakók. A kétszintes épületben 25-30 személyt tudnak elhelyezni. Jelenleg 12 lakójuk van Dobronyból, Bátyúból, Szernyéről, Salamonból és Tiszaágtelekről. A ragyogóan tiszta, rendezett környezetben, kényelmes, kétágyas szobákban nyugodtabb körülmények között telnek napjaik, mint sok esetben otthon, a családban.

A konyhai és a kiszolgáló személyzet mellett szakképzett nővérek ügyelnek az idős emberek egészségére. A gondozók éjjel-nappal ott tartózkodnak.

— Aki bír és akar is mozogni, az szívesen segédkezik a zöldség tisztításában, a kert rendben tartásában. De ők vannak kevesebben. 75-től 92-ig van az életkoruk, kivételt képez egy 32 éves testi fogyatékos és egy 54 éves szellemi fogyatékos lakónk. Az utóbbi 84 éves édesanyjával érkezett hozzánk. Szórakoztatásukról is gondoskodunk. Nem rendszeresen, de ellátogatnak hozzájuk az ifjúsági csoport tagjai és az énekkar. Hetente egyszer bibliaórát tart számukra a püspök úr, s naponta van áhítat — tudtuk meg Hidi Jenőtől, a szeretetotthon igazgatójától.

B. Gy.


 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

A Beregszászi Járási Csernobil Gyermekszövetség nemzetközi gyermekrajz-pályázatot hirdet, melynek mottója Környezetünk gyermekszemmel (a csernobili katasztrófa 21. évfordulójára).

A rajzpályázat témái:

- Csernobil tragédiája;

- Környezetünk gyermekszemmel.

A rajzokat A2, A3 vagy A4 formátumú lapra kérjük elkészíteni. A lapon fel kell tüntetni a pályázó nevét, címét, életkorát és telefonszámát is.

A pályázaton részt vevők felső korhatára 15 év.

A rajzokat a következő címre kérjük eljuttatni:

Ukrajna, 90200 Beregszász, Munkácsi út 14.

Beregszászi Tanítók Háza.

Beküldési határidő: 2006. december 1.

A legjobb munkák beküldői meghívást kapnak rendezvényeinkre, amelyeket 2007. április 25—27. között tartunk meg a csernobili katasztrófa 21. évfordulója alkalmából Beregszászban. A gyerekek 3 napot tölthetnek el Kárpátalján. Megismerkedhetnek Beregszász és Munkács nevezetességeivel, ismert művészekkel és szövetségünk tagjaival. A nyertesek oklevélben és ajándékokban részesülnek.

Szücs László, a Beregszászi Csernobil Gyermekszövetség elnöke


 Őseik nyomdokán

Dobó István Hagyományőrző Társaság alakult Sislócon. A társaság célja egyrészt a környékbeli falvak — Tarnóc, Sislóc, Bátfa — még élő hagyományainak megmentése, ápolása, másrészt a régiek felelevenítése. Majoros Mónikától, a társaság elnökétől megtudtuk, hogy kezdeményezik annak a háznak a megvásárlását, ahol annak idején Mikszáth Kálmán Különös házasság című regényének egyik története játszódott. Itt tájházat szeretnének kialakítani.


 Fekete Krónika

 

 Egy karambol — hét halott

Szörnyű baleset történt Munkács közelében a napokban. A Kijev—Csap autóúton egy Mercedes Benz—280-as kettős előzésbe kezdett: megpróbálta lehagyni azt a Volvót, amely már belekezdett egy MAN teherautó előzésébe. A Mercedes eközben a szembe jövő sávban egy Ladával karambolozott.

Az ütközés szörnyű erejű volt: eredményeként a Lada vezetője és négy utasa, valamint a Mercedes két utasa a helyszínen belehalt sérüléseibe. Három embert kórházban ápolnak.


 Késsel támadt saját fiára

Családi tragédia történt a szolyvai járási Szolocsin településen. Egy 64 éves apa és 37 éves fia közt veszekedés támadt, amely odáig fajult, hogy a idősebb férfi egy késsel megszúrta gyermekét. A fiút súlyos állapotban szállították be a kórházba.


 Hármas tragédia Tiszaújlakon

Múlt héten ismét áldozatokat szedtek a vizek Kárpátalján. Az egyik Tiszaújlak környékén lévő tavon három gyermek lelte halálát. Állítólag egy felfújható gumimatracon úszkáltak, amikor megtörtént a baj.

Sajtóhírek szerint a vízbefúltak közül ketten — egy kisfiú és egy kislány — testvérek voltak.


 Akna akadt a horogra

Nem mindennapi „fogása” volt annak a 29 éves őrdarmai férfinak, aki horgászni indult: hal helyett egy aknát húzott ki a vízből. Az illető értesítette a hatóságokat. A tűzszerészek megállapították, hogy egy második világháborús, 82 mm-es aknáról van szó.


 A Kárpátokban érte a halál

Azt mondják, hogy saját sorsa elől nem menekülhet el az ember. Jó példa erre annak a cseh állampolgárnak az esete, aki Kárpátaljára érkezett üdülés céljából. Kocsijával Kolocsava település mellett haladt, amikor szívroham érte.

A 29 éves férfit azonnal kórházba szállították, de az orvosok már nem tudtak segíteni rajta.


 Cserép — svarcban

Szürte községben az egyik kft. telephelyén cserépgyártásra használatos berendezéseket, illetve 60 négyzetméternyi készterméket találtak az adófelügyelők. Kiderült, hogy a vállalkozás semmiféle engedéllyel nem rendelkezik e tevékenység folytatására. Nem tudtak ésszerű magyarázattal szolgálni a berendezés eredetét illetően sem.

Az összesen 52,7 ezer hrivnya értékű árut és terméket lefoglalták, az ügyben vizsgálat indult.


 Hamis bankók a kávézóban

Manapság már nem számít ritkaságnak a színes fénymásoló. Sajnos akadnak, akik rossz célra használják fel e műszaki eszközt. Közéjük tartozik az a 20 éves munkácsi fiatalember is, aki hosszú időn át tépelődött, hogy érdemes volna-e bankókat hamisítani vele. Végül úgy döntött: belevág. Százdollárosokat „gyártott”. Ezek végül egy bárpincérhez kerültek, aki észrevette, hogy a pénz hamis.

Az ügyben folyik a nyomozás.


 Illegálisan palackozták az ásványvizet

Az ungvári rendőrök nemrég egy olyan kft-re bukkantak, ahol engedély nélkül, illegálisan palackozták a Poljana Kvaszova ásványvizet.

Az ellenőrzés során egy egész gyártósort, 1,6 tonnányi ásványvizet, 930 palacknyi készterméket stb. foglaltak le.


Eltűnt a Merci

Szőrén-szálán eltűnt egy drága autó az egyik munkácsi garázsszövetkezet területéről. A Mercedes Benz E—200-as 56 éves gazdája bizonyára nem gondolta, hogy még egy őrzött telepen is megtörténhet ilyesmi.

Az elkövetők behatoltak a területre, leverték a garázs ajtaján lévő lakatot s továbbálltak a kocsival. A rendőrség nyomoz utánuk.


Cigaretta a határon

A kárpátaljai adófelügyelők és a határőrök közös akciója nyomán újabb cigarettacsempészési útvonalat számoltak fel a Técsői járásban.

Ennek keretében a határ közvetlen közelében 8 500 csomag ukrajnai zárjeggyel ellátott RONSON cigarettát találtak. A dohányáru értéke 17 ezer hrivnyát tesz ki.


24 éve ment el otthonról...

A megyeszékhely rendőreit nem kis meglepetés érte a minap: egy nő bejelentést tett náluk arról, hogy immár 24 éve eltűnt a férje. A 70 éves nyugdíjas elmondta, hogy férje még 1982-ben ismeretlen helyre távozott otthonról, s azóta semmit nem tud hollétéről.


 Roma „szociális munkások”

Lemberg megyében négy roma nemzetiségű embert vettek őrizetbe a rendőrök. Kiderült, hogy a kárpátaljai illetőségű két férfi és két nő biztosítási ügynököknek adva ki magukat idős emberektől csaltak ki pénzt.

Áldozataiknak segélyt ígértek, így férkőzve a bizalmukba. Azt mondták, hogy a segély 50 hrivnyát tesz ki, de nekik csak százhrivnyásuk van. Amikor az idős emberek visszajárót kerestek, a romák kifigyelték, honnan veszik elő a pénzt. Ezután egy nyomtatványt vettek elő, amit a nyugdíjasoknak ki kellett tölteniük. Amíg a csapat egyik része ezzel foglalta le az öregeket, addig a többiek kifosztották őket.

A rendőrség szerint az elkövetők több hónapon át garázdálkodtak a szomszédos megye területén. Ezidáig kilenc esetről tudnak, ám ez a szám még nem végleges.


307 kiló mákszalma a kárpátaljainál

Krivoj Rih városában a rendőrök egy férfit állítottak elő, akinek autójában több mint három mázsa (!) mákszalmára bukkantak. Kiderült, hogy az illető kárpátaljai illetőségű.

Egyébként az év elejétől Ukrajnában 114 embert vettek őrizetbe kábítószerügyletek miatt, akiktől 351,8 kg kábítószert foglaltak le.

(A news.uzhgorod.ua anyagai nyomán)


 Egyházi élet

 

Interjú

Poznán Béla: „A távolságokat a hűség áthidalja”

A földkerekségnek talán nincs olyan része, ahol ne élnének magyarok. Egyeseket a sors üldözött az anyaországtól távoli országokba, mások önszántukból választottak új hazát. Poznán Béla, az amerikai Kálvin Egyházkerület lelkipásztora élete párját követte Amerikába. A Felvidékről elszármazott református lelkész ma is ízes palóc nyelvjárással beszél magyarul.

— Kicsit messzebb ugyan, mint mi, de Önök is az anyaország határain kívül élnek, ápolják a hitüket. Milyen az amerikai magyarok hitélete?

— Amerikában más az egyházi élet, de mi azért töretlenül őrizzük hitvallásos örökségünket. Két nyelven szolgálunk, mert a helyzet ezt kívánja, de amikor hazajövünk és a testvérek közösségében együtt vagyunk, egyre inkább megerősödünk abban, hogy azt az örökséget, amit a magyar reformátusság jelent, az egész világon, így a tengerentúlon is őrizni kell, mint a szemünk fényét vagy a szívünk kincsét, és ezt örömmel tesszük.

— Az amerikai magyarok sokfelől jöttek, nem egyformán őrzik hitüket. Hogy sikerül mégis összefogni ezt a sokszínű közösséget?

— Valóban, a távolságok több Magyarországnyiak. A Kálvin Egyházkerület tagjai 13 amerikai államban élnek. A távolságokat a hűség áthidalja. Autóval, repülőgéppel közlekedünk, hogy ott lehessünk az alkalmakon. Az amerikaiaknak mindig is sokat jelentett együtt lenni nemzettársaival, hittestvéreivel, úgyhogy ezt az alkalmat most is igyekszünk megragadni. A szülőket és az egyháztagokat arra kérjük és tanítjuk, hogy őrizzék ezt az örökséget. Megmondom őszintén: nem könnyű. Nyelvi gondok is adódnak. Gyermekeink már angolszász környezetben nőnek, az amerikai egyházak hatásait érzik. De örömmel mondhatom, hogy a magyar református ifjúsági tábor hatalmas sikerrel működik Amerikában. Az Amerikai Magyar Református Egyház és a Kálvin Egyházkerület fiataljai, sőt sokszor az óhazából jövő vendégek is részt vesznek rajta.

— Beszéljen egy kicsit magáról. Hogy került Amerikába?

— Én a Felvidéken, Rimaszombatban születtem, ezt a jó palóc kiejtésem rögtön elárulja. Prágában végeztem a teológiát, onnan Györkére kerültem Varga püspök mellé. Ez nagy kihívás és egyidejűleg nagy megtiszteltetés is volt számomra. Ott ismertem meg a feleségemet, aki az amerikai püspök, Vitéz Ferenc lánya, Julianna. Ők egy nyári szünidő alkalmával tartózkodtak Györkén, részt vettek az ifjúsági rendezvényeinken. Nekem akkor nagyot dobbant a szívem. Sokat imádkoztam azért, hogy Isten rendeljen mellém olyan társat, akivel a szolgálat örömeit és gondjait is megoszthatom, s Isten ezt az embert Amerikában találta meg nekem. Ott kötöttünk házasságot, de két évre hazatértünk a Felvidékre: együtt szolgáltunk Györkén. Utána ösztöndíjasként elvégeztem a Bringestoni Teológiát és mesteri fokozatot szereztem. Ezt követően a New York-i gyülekezet hívott meg a 69. utcába, ott szolgáltam majd tíz évig. Az egy egészen különleges része volt az életemnek. Szolgáltam még New Jersey-ben, tizenkét éve pedig Connecticutban élünk. Két gyermekünk van, Krisztina és Attila. Lányom történelemtanár akar lenni, a fiam pedig — nagy örömömre — a lelkipásztori hivatást választotta és ebben az évben kezdi el tanulmányait.

— Beszélnek a gyermekei magyarul?

— Természetesen, mindketten, sőt kötelező nekik velünk, szülőkkel magyarul beszélni.

Bíró Gyöngyi


 Csemegéző

 

A MAGYAR IRODALOM KÁRPÁTALJAI LEXIKONA

1918—2006

Sorozatszerkesztő: Dupka György

 

61. Szöllősy Tibor

(Beregszász, 1940. augusztus 2.)

Novellista, helytörténész, szakíró (orvos-ideggyógyász). 1957-ben érettségizett a técsői orosz tannyelvű középiskolában. 1958-1964 között az Ungvári Állami Egyetem orvosi karának hallgatója, sub auspiciis regis minősítéssel kapott diplomát. 1964 augusztusa—októbere között a gyertyánligeti körzeti kórház főorvosa. 1964 októberétől 1965 júniusáig sorkatonai szolgálatot teljesít.

A tényleges katonai szolgálat letöltése után Técsőn osztályorvos, 1981-től kórházi és járási ideggyógyász-főorvos, közben megszerzi a kandidátusi minimumot. 1987-től legfelsőbb szakminősítéssel rendelkezik. 1987-ben a técsői Hollósy Simon Kör alapítója, majd elnöke, 1989-ben a KMKSZ egyik alapító tagja, 1990-ig a KMKSZ alelnöke; 1992-től a Magyar Szellemi Védegylet elnökségének tiszteletbeli tagja; 1991-től a Széchenyi Társaság tagja. Az 1993 áprilisában megalakult Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének főtitkára.

Kutatási szakterülete az ideggyógyászat, az agy sérüléseinek biokémiai paraméterei. Érdeklődési területe a művészettörténet: Hollósy Simon festőművész técsői éveinek feldolgozásába fogott. Helytörténeti kutatásokat is végez, az öt Felső-Tisza-vidéki kiváltságos város (Huszt, Técső, Visk, Máramarossziget, Hosszúmező) és vonzásterületük múltjának feltárását vállalta magára, megírta a técsői református egyház történetét.

1978-ban kitüntették a Vörös Kereszt és Félhold tiszti érmével, 1991-ben a Széchenyi Társaság emlékérmével, 1993-ban a Lakiteleki Alapítvány díjával. Írásai a Kárpáti Igaz Szóban, a Kárpátaljában, a Kárpáti Kalendáriumban és másutt láttak napvilágot. 1988-tól a Kárpáti Igaz Szó állományon kívüli tudósítója, 1990-től a Kárpátalja munkatársa, 1991-től a Pesti Hírlap tudósítója, 1993-ban pedig a Pánsíp c. folyóirat munkatársa. Szépprózai írásai, novellái könyv alakban is megjelentek. Az Együtt c. folyóirat szerzői köréhez tartozik. Jelenleg nyugdíjas, két lakhelyű: felváltva Técsőn és Nyírmadán él.

Fontosabb művei: A kígyó önmagába mar. Önéletrajzi regény. Hatodik Síp Alapítvány—Mandátum Kiadó, Budapest—Beregszász, 1999, „Teccő nekem ez a hely”. Técső — mondák és tények tükrében. Intermix Kiadó, Ungvár—Budapest, 1994, „Ki a Tisza vizét issza…” Máramarosi helytörténeti mozaikkockák. Hatodik Síp Alapítvány—Mandátum Kiadó, Budapest—Beregszász, 2002, Kárpátaljai karcolatok. Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, Békéscsaba, 2003, A platánoknak örökké élni kell! Kisprózák, Magyar Téka Erkel Sándor Könyvesház, Békéscsaba, 2005.


 

 

(KISEBBSÉGI) ÖNÉLETRAJZ

(Tárcanovella)

1945—1960

Arccal a földnek csapódva érkeztem a világra.

Kértem:

— Uram, nyisd fel a pilláimat, emelj fel!

Sátáni hangok kórusa felelt:

— Foglalt az Úr, hullákat keresztel!

Kértem:

— Adj esőt, mert fojt és perzsel az égő bölcső és búza pernyéje, a világnyi üszök!

Válaszként a szemembe röhögtek:

— Nekitámasztunk a semminek, csapot szerelünk sípoló tüdődbe, jégcsapokat idegeidbe, a füledet sárral tömjük tele, benne fisztulát égetünk, azon járunk elmédbe!

Újra csak kértem:

— Tanítsatok meg imádkozni, hogy kérhessem: hozzátok vissza apámat; tegyétek elém, hadd tapogassam le hazámat.

Sziszegték:

— Apádat? Hazádat? Téged nem ember, korszellem nemzett. Akit elvittek, nem tettek a zsebébe retúrjegyet. Az Urat hiába szólítod, nem hallja, mert őt is elsodorta a tömeg. Kiszereljük tapintó idegszálaidat, nyakadra tekerjük matrózhurokkal, s ha szólni mersz, az feszül.

Tették!

Kértem, hogy bírhassam őseim nyelvét.

Hahotáztak:

— Mire az? He-he-he... Nem kell beszélned, csak ha intünk, hogy kérhetsz, de azt is csak új szavakkal lehet, erre idomítunk téged!

Csak eget láttam, embert nem.

Sóhajtottam:

— Uram, taníts meg gondolkozni, vágyaimat betűkbe faragni! Visszhangozták:

— Gondolkozni? Mi tudjuk, mi kell neked. Magold az instrukciót!

Kértem:

— Uram, taníts meg kérdezni!

Haragosan fröccsent a válasz:

— Tilos! Mi kérdezünk, s benne van válaszod!

Próbáltam mégis kérdezni:

— Szeretném tudni, mi az Én, s ha van, ki vagyok?

Rám rivalltak:

— Coki! Csürhenyájban hallgassanak a barmok!

Suttogtam:

— Szeretném tudni, érezni a színeket...

Kioktattak:

— Számodra csak kettő lehet: az egyik egyszínű, a másik csíkos keverék. Ha kapsz kimenőt, megnyitjuk pilláidat, de jegyezd meg, gyakorold: csak ez és így lehet!

— Uram, taníts meg utcákat, falvakat, országokat járni, jártamban látni, tanulni.

Kimondták a szentenciát:

— Már a kérés is büntetendő! Csak folyosón közlekedhetsz, tól-ig, nincsenek nézetek, csak kézi irányítású páternoszter!

Rimánkodtam:

— Szeretnék tollat a kezembe, leírni azt, ami kimondhatatlan.

Fenyegettek:

— Végzetes! Sarlót és kalapácsot a mancsaidba!

Fátyol mögött sírtam:

— Szeretném tudni: mi az, ha hevesen dobban a szívem, a fejembe vér tódul, valami érzelem ágaskodik bennem, az érintéstől remegni kezd a kezem...

Ordították:

— Bűnös testedben aberrált gondolatok születnek, ellenforradalmi gének nyüzsögnek. Mindet kiirtani!

Kétségbeesetten sóhajtottam:

— Hol vagyok, Uram? Ez itt a Föld? És milyen: kerek? lapos? forog?

1961—1988

Gúnyolódtak:

— Na, kölyökké érett emberke: van-e még kérésed, tudsz-e fogalmazni, netán szeretnél valamit?

Az eget kémleltem:

— Uram, azt szeretném, hogy ne kérjek semmit. Adj Te, akár csak valamit...

1989...?

Vakon tapogatok: szeretném ismerni a dimenziót, de ujjbegyem alatt sima a térkép.

— Uram! Szabad éreznem, talán utoljára kérdeznem? Igaz-e, hogy mozdul a Föld? Igaz-e, hogy nem forog, hanem egyenesbe indul? Miért hallgatnak hangosan és panaszkodnak némán az emberek? Miért nem válaszolsz, Uram?

Legalább verj, ütésed áldás, melynek kísérője a mindenható remény és félelem.

Uram, s ha egyszer válaszolni fogsz, mondd meg: mi ez a fal körülöttünk, ki van ide- és odaát, van-e rajta átjáró, s ha újra megtanulunk járni, mi megyünk, vagy Te jössz hozzánk...?

1990—2000

— Meghallgattál! Kezünkbe adtad Ariadné fonalát, kitisztítottad Augiász istállóját, új fogalmakat tanultunk: élet, testvérek, remények, levetették béklyóikat a gének...

Vagy csak fata morgana volt?

Hosszan tartó álom!?

Uram! Csodálom türelmedet és esedezve várom válaszodat.

 

 

© Copyright 2006. All right reserved. designed by Répási