Értünk haltak

az aradi hősökre emlékezett a világ magyarsága

Október hatodikán, a magyar nép története egyik gyásznapjának évfordulóján nemzetünk képviselői a világon mindenütt az 1848—49-es forradalom és szabadságharc hőseire, az aradi vértanúkra emlékeznek, akik halált megvető bátorsággal néztek szembe kivégzőikkel, s akiknek csupán annyi volt a bűnük, hogy kardot fogtak a magyarok szabadságáért. Ezek a megemlékezések erősítik mind az ifjúságban, mind a felnőtt lakosságban a boldogabb élethez való jogot, a jövőbe vetett hitet. Mert mint Arany János írta:

„Nép, mely dicsőít, magasztost így magasztal,

van abban élni hit, jog és erő.”

Kárpátalja szinte minden magyarlakta településén megemlékeztek a hősökről.

Beregszászban a megemlékezés — immár hagyományosan — a helyi római katolikus temetőben kezdődött, ahol az emlékezők elsőként Ekkel György ügyvéd, honvédszázados sírjánál hajtottak fejet a szabadság hős bajnokai emléke előtt.

A vendégeket — akik között ott voltok Sziklavári Vilmos, az ungvári főkonzulátus főkonzulja, Csengeri János, a beregszászi ügyfélszolgálati iroda vezető konzulja, Popovics Judit, a HTMH munkatársa, Nagy Petronella, illetve Váncsa Julianna konzulok, Kincs Gábor, Beregszász alpolgármestere, Tóth Géza jegyző — Pirigyi Béla, a BMKSZ elnöke, az UMDSZ beregszászi városi szervezetének elnöke mutatta be a jelenlévőknek.

A honvédszázadosra és társaira Csanádi György, a Beregi Hírlap nyugalmazott főszerkesztője, Ekkel György dédunokája emlékezett. A megjelentek elhelyezték a tisztelet és a megbecsülés koszorúit a sírnál, majd Baczó József főhonvéd, tűzmester sírjához vonultak. Itt Zubánics László tartott emlékbeszédet. Az UMDSZ OT elnöke kihangsúlyozta: ezek az emberek megérdemlik, hogy egy évben legalább egyszer tisztelettel emlékezzünk rájuk, és sírhantjaikon elhelyezzük a kegyelet virágait.

A református temetőben nyugvó Nagyidai Berzsenyi Antal, a város nemzetőrsége megszervezőjének sírjánál Csobolya József, a BMKSZ választmányi tagja, a Rákóczi Szövetség alelnöke tartott beszédet.

A koszorúk elhelyezését követően az emlékezők közösen elénekelték a Szózatot.

Október ötödikén, az aradi vértanúk napjának előestéjén a Rákóczi Szövetség Beregvidéki Ifjúsági Szervezete már megkoszorúzta az említett sírokat, és egy-egy imát mondott a hősök lelki üdvéért.

Ungvár Az Ung-vidékiek és ungváriak közösen emlékeztek az aradi vértanúkra.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének képviselői a nagydobronyi temetőben, Zombory Antal ’48-as honvédszázados sírjánál is megemlékezést tartottak. Az aradi vértanúk emlékének szentelt rendezvényt Dupka György, az UMDSZ alelnöke, a MÉKK elnöke nyitotta meg, méltatva a honvédszázados — aki egyben Nagydobrony magyar királyi postamestere volt — hősies életútját. A koszorúzáson részt vett Szilvásy Zoltán, Nagydobrony polgármestere, Sziklavári Vilmos, a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja, Nagy Attila és Kulcsár Antal konzulok, Ötvös Ida, a Viski Zöld Falusi Turizmus Szövetség elnöke, Vass Jenő, az UMDSZ beregrákosi alapszervezetének elnöke, Jani Csilla, az UMDSZ nagydobronyi szervezetének képviselője.

Az ungvári magyarság egy csoportja a helyi Kálvárián Szegelethy János 1848—49-es honvédhadnagy síremlékénél rótta le kegyeletét. Varga Katalin népdalénekes alkalomhoz illő dalokat adott elő. Ezt követően a jelenlévők — közöttük Viski János vezető konzul az ungvári főkonzulátus képviseletében, Turóczy István ügyvezető alelnök az UMDSZ ungvári városi szervezetének nevében —elhelyezték koszorúikat a sírhanton.

Hasonló koszorúzási ünnepséget tartottak a Szobránc utca 27. szám alatt dr. Bémer László a magyar szabadságharc mártírja, nagyváradi latin szert. rk. püspök emléktáblájánál.

Az aradi vértanúkra emlékező zenés irodalmi műsorra az Ungvári Művészeti Iskolában került sor. Miután Dupka György, az UMDSZ alelnöke megnyitotta a rendezvényt, ünnepi beszédet mondott Kocsis János, a Drugeth Gimnázium történelemtanára. Varga Katalin, Krón Melinda színvonalas előadásában a szabadságharccal kapcsolatos dalok hangzottak el. A Kocsis János és Kövy Márta tanárok által betanított drugethesek remek zenés-verses emlékműsort adtak elő. De a művészeti iskola és a Dayka Gábor középiskola szavalói és zenei előadói is tartalmas előadással kedveskedtek a megjelenteknek.

A rendezvényt megtisztelték jelenlétükkel Sziklavári Vilmos, a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának főkonzulja, Nagy Attila, Kulcsár Antal, Szuromi Antal, Viski János konzulok, Gortvay Erzsébet, a Kijevi Szlavisztikai Egyetem Ungvári Kara Magyar Tanszékének vezetője is.

Tudósítóink

 60 éves a Beregszászi Egészségügyi college

Október hatodikán a Beregszászi Egészségügyi College fennállásának 60. évfordulóját ünnepelte. A rangos eseményre számos akadémikus, professzor, orvos jött el, hogy együtt ünnepeljen a beregszásziakkal. A rendezvénynek a városi művelődési ház adott otthont, ahol több százan jelentek meg.

Az egybegyűlteket Magdolna Pliszka igazgatónő köszöntötte, majd rövid történelmi ismertetőt tartott a tanintézményről. 1946-ban, pontosan 60 évvel ezelőtt nyitották meg a Beregszászi Felcser- és Szülésznőképző Iskolát 10 tanteremmel, 8 pedagógussal és 29 diákkal. Első igazgatója Viktor Liszenko volt. Még a ’40-es években összevonták az Ungvári Egészségügyi Iskolával. Később átszervezték, Beregszászi Egészségügyi Szakiskola lett 150 diákkal. Az utóbbi években kiszélesedett a szakoktatás és a tantárgyak köre, 1991-től van magyar nyelvű csoport.

Az igazgatónő megemlékezett az iskola neves igazgatóiról, valamint egykori pedagógusairól, hálás szavakkal köszönte meg a szponzorok támogatását.

Mihajlo Turjancsik, a megyei közigazgatási hivatal egészségügyi főosztályának vezetője is köszöntötte az egybegyűlteket. Vázolta a mai ukrajnai egészségügy és az egészségügyi szakoktatás nehézségeit, megemlítette a reformok e téren való bevezetésének szükségességét. Elismeréssel szólt a tanintézet végzőseiről. Kihangsúlyozta, hogy a kárpátaljai egészségügyi dolgozók 30 százalékát az iskola egykori növendékei képezik. A világ csaknem minden pontjára elvitték a beregszászi szakközépiskola jó hírnevét, ami a tanárok érdeme. Végül Mihajlo Turjancsik a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal nevében egy komplett számítógépet adott át a tanintézménynek.

Orosz Ildikó megyei képviselő a Kárpátaljai Megyei Tanács, Csizmár Béla elnök a járási tanács, Valerij Jarilovec főorvos a járási kórház, Lengyel László a járási közoktatási főosztály nevében köszöntötte az ünnepelteket.

Gajdos István kihangsúlyozta: — Mint a város polgármestere, teljes mértékben tudom értékelni azt a hatalmas munkát, amelyet a college pedagógusai végeznek. A városi tanács és személyesen én is minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy megfelelő körülményeket teremtsünk a leendő egészségügyi dolgozók felkészítéséhez. Nagy öröm számomra, hogy a napokban elvi döntés született a tanintézet a központi járási kórház új épületében való elhelyezéséről. Ezzel közelebb visszük az oktatást a gyakorlati medicinához, biztosítjuk a működés megfelelőbb feltételeit.

Gajdos István örömét fejezte ki, hogy a tanintézményben anyanyelvükön folytathatják tanulmányaikat Kárpátalja magyar ajkú diákjai. Végül számítógépet adott át az college számára.

A színvonalas rendezvényt kulturális műsorszámokkal színesítették.

-hegedűs-

 Hírek a nagyvilágból

 

 Gyurcsány bizalmat kapott

Az Országgyűlés — név szerinti szavazással — 207 igennel 165 nem ellenében újra bizalmat szavazott a kormánynak, Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek és programjának. A miniszterelnök a parlament rendkívüli ülésén mondott beszédében bocsánatot kért azért, mert nem mondták ki, hogy a gondok csak áldozatok útján oldódnak meg, hogy a költségvetés egyensúlya felborult.

Bocsánatot kért a miniszterelnök a balatonőszödi beszéd stílusa miatt is. Visszautasította viszont a Fidesznek azt a vádját, hogy az első Gyurcsány-kormány adatokat hamisított, hogy becsapta az embereket. Mint mondta, a nyilvánosság elé került balatonőszödi beszédének ez az értelmezése hazugság. A kormányfő sajnálatát fejezte ki amiatt is, hogy a beszéd lehetőséget teremtett a Harmadik Magyar Köztársaság alkotmányos rendje elleni ellenzéki támadáshoz. A beszéd harmadik alapállítása: a kormány folytatja megkezdett programját. A bizalmi szavazást „kezdeményező” Sólyom László köztársasági elnök a döntést tudomásul vette.

„Békét és nyugalmat szeretnék. A békének azonban ára van. Világos kérdésekre őszinte választ kell adni” — kezdte beszédét Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök a kormányról és programjáról szóló bizalmi szavazás előtt nézett szembe a balatonőszödi beszédének kiszivárogtatása után kialakult krízishelyzettel. Szerinte sokan most úgy teszik föl a kérdést: Gyurcsány vagy Orbán? Azonban úgy látja, hogy nem ez a kérdés, hanem a következmény. Még akkor is, ha sokan azt állítják: a probléma a miniszterelnök és kormánya. Azért, mert becsapta a választókat, s ezt a kiszivárgott beszéddel akarják bizonyítani.

— Bocsánatot kell kérni — ismerte el Gyurcsány. A bocsánatkérés okát pontosan megadta, s nem épp úgy, ahogyan azt az őt felelőssé tévő ellenzék, illetve az államfő elvárta. Bocsánatot kell kérni, mondta, mert halogatták a szembenézést, mert a politikai érdek, a szociális szükség, a gazdaság teljesítőképessége között sokszor nem találták az egyensúlyt, azt hitték, hogy a szociális problémák politikai akarattal orvosolhatók; mert hagyták, hogy fennmaradjon az a látszat, hogy nagyobb teljesítmény és változások nélkül is elérhető a jobb élet. Ezért kért bocsánatot, valamint a miniszterelnökhöz méltatlan hangnemért. Azt a súlyos vádat viszont visszautasította, hogy a kabinet a választási győzelem érdekében adatokat hamisított. „Ami a kormány tevékenységét, a reformokat és a kiigazítást illeti, egyértelmű, hogy a kabinet a tetteiben szembe mert nézni az ország helyzetével. De a hitelességhez nem elég a cselekedet.”

— Azért is bocsánatot kérek — és e ponton fordulatot vett a miniszterelnök beszéde —, hogy az Őszödön mondottak lehetőséget teremtettek az ellenzéknek az alkotmányos rend elleni támadásra. A jobboldalt szerinte “fékevesztett hatalmi vágy mozgatja, és törekvései már nem csak arról szólnak, hogy a kormányfőnek mennie kell”.

 Phenjan sikeres atomrobbantást hajtott végre,

Dél-Korea kemény válaszra készül

Észak-Korea sikeres föld alatti kísérleti atomrobbantást hajtott végre. A Fehér Ház elítélte az észak-koreai nukleáris kísérletet és az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonnali közbelépését sürgette. Az amerikai elnöki szóvivő „provokációnak” minősítette a kísérleti atomrobbantást. A dél-koreai Yonhap hírügynökség értesülése szerint a tesztet helyi idő szerint fél tizenegy után hajtották végre Kildzsu városnál, az ország északkeleti részén. A dél-koreai elnök sürgős tanácskozásra hívta a szöuli kormány illetékes minisztereit. Dél-Korea „kemény választ” fog adni az Észak-Korea által állítólag végrehajtott kísérleti atomrobbantásra — jelentette ki a dél-koreai elnök szóvivője.

 A Fehér Ház elítélte az észak-koreai

nukleáris kísérletet

A Fehér Ház elítélte az észak-koreai nukleáris kísérletet és az ENSZ Biztonsági Tanácsának azonnali közbelépését sürgette. Tony Snow amerikai elnöki szóvivő kijelentette: „A kísérleti atomrobbantás provokáció a nemzetek közösségének akaratával és azzal a felhívásunkkal szemben, hogy tartózkodjanak olyan cselekedetektől, amelyek súlyosbítják a feszültséget Északkelet-Ázsiában. Azt várjuk, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa azonnal válaszoljon erre a nem provokált cselekményre”. A szóvivő hozzátette: „Az Egyesült Államok követi a helyzet alakulását és megerősíti elkötelezettségét, hogy megvédi térségbeli szövetségeseit”.

 Ajánlásokat adnak

Ajánlásokat fogalmaznak meg várhatóan az Európai Unió tagországainak pénzügyminiszterei keddi luxembourgi ülésükön Magyarországnak a túlzott államháztartási deficit középtávú leszorításának biztosítása érdekében, ugyanakkor elfogadják a nyár végére teljesen átdolgozott konvergenciaprogramot. Az MTI értesülései szerint a tanács várhatóan reálisnak minősíti, hogy Magyarország 2008-ról 2009-re módosította az euró bevezetéséhez tervezett hiánykorrekciós pálya céldátumát.

 Több mint negyven kötet az ’56-os forradalom évfordulójára

Több mint negyven kötet jelent, illetve jelenik meg állami támogatással az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára, a kiadványok többségét ősszel adják ki. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium összegzése szerint a megjelenő munkák között szerepelnek irodalmi naplók, visszaemlékezések, interjúkötetek; a művek az egykori budapesti események mellett bemutatják a vidék forradalmát és a történtek külföldi megítélését is. Az 56-os Intézet Közalapítvány két kötettel készül: Kőrösi Zsuzsanna 1956 emlékezete és Csics Gyula Napló 1956—1957 című munkájával.

(A Népszabadság és az MTI anyagai nyomán. Fotó MeH)

 Fókuszban a világ magyarsága

 

 Elfogadták az EU-miniszterek a kishatárforgalomról szóló rendeletet

Elfogadta az Európai Unió tagállamainak kormányait képviselő tanács csütörtökön a kishatárforgalommal foglalkozó rendeletet — jelentette be az Európai Bizottság Brüsszelben.

A tervezet — amely akkor lép életbe, ha jóváhagyták az érintett lakosság eseti vízummentességére vonatkozó javaslatot is — lehetővé teszi, hogy a határsávban tartózkodó személyek — a részleteket szabályozó államközi megállapodás alapján — könnyített rendben léphessék át az EU külső határait.

A rendelettel az egész unióban egységes elvek alapján kiállított, úgynevezett kishatárforgalmi engedélyt vezetnek be. Az ingyenesen kérvényezhető engedély lehetővé teszi külön erre a célra szolgáló határátkelők használatát, külön kishatárforgalmi sávok igénybe vételét a rendes határállomásokon, illetve — meghatározott esetekben — a hivatalos átkelőktől, vagy nyitvatartási időktől eltérő ponton, vagy időben történő határátlépést.

A kishatárforgalmat a rendelet úgy határozza meg, hogy “az egyik tagállam külső határának határ menti lakosok által (...) történő rendszeres átlépése például társadalmi, kulturális, vagy igazolt gazdasági indokokra, vagy családi kapcsolatokra hivatkozva”.

Franco Frattini bel- és igazságügyi biztos közleményében hangsúlyozta: olyan megoldásról van szó, amely elejét veszi, hogy az EU-tagországok biztonságát vagy közrendjét fenyegetés érje.

A rendelet életbe lépésével a határ körzetében lakók mindennapi élete érezhetően könnyebbé válik, ugyanakkor a külső (schengeni) EU-határokon megmaradnak a szükséges ellenőrzések — szögezte le az olasz biztos. Mindez különösen az új tagországok számára fontos, amelyek egy része hosszú határral rendelkezik egyelőre vízumkötelezett országok felé — tette hozzá.

Az Európai Bizottság eredeti javaslatát az Európai Parlament még tavasszal több ponton módosította. Az EP-jóváhagyás szerint bizonyos esetben akár 50 kilométeres sáv is határ mentinek tekinthető, az engedély pedig három hónapos tartózkodást tehet lehetővé.

Kishatárforgalmi egyezmények megkötését a schengeni szabályok jelenleg kizárják. Magyarország például Ukrajnával, illetve Szerbia és Montenegróval kötött hasonló megállapodásait még 2003-ban, a vízumkötelezettség bevezetését megelőzően közös megegyezéssel felmondta.

Forrás: MTI

Veszélyes az utcai politizálás

Térségbeli politológusok a magyarországi belpolitikai válságról

A demokratikus intézmények gyengesége és az új sütetű populista hullám fölerősödése miatt közös kátyúkban botladozik több térségbeli ország — állítják a Népszabadságnak nyilatkozó kelet-közép-európai politológusok.

A politikának az utcára való kivitele anarchiához vezethet, illetve az anarchia féken tartását célzó lépéseket kényszeríthet ki, amelyek nem használnak sem a demokráciának, sem a közhangulatnak — mondta kolozsvári tudósítónknak Michael Shafir román politológus, egyetemi tanár. A professzor szerint mindaz, ami Budapesten történik, sokkal súlyosabb a varsói vagy a pozsonyi helyzetnél, mert Lengyelországban és Szlovákiában az ügyek mégiscsak a parlamenten belül maradtak.

Shafir kemény bírálattal illette az Európai Néppártot (EPP) is, amiért nem utasította rendre a Fideszt és Orbán Viktort, akinek tömegmozgalma — véleménye szerint — az 1918—20-as évek Olaszországában működő fasizálódó mozgalmakkal rokonítható. — Ha az EPP azt hiszi, hogy ilyen mozgalmakra soraiban szükség van, akkor a demokráciát aknázza alá — hangsúlyozza az európai szélsőséges és újnáci mozgalmak szakértőjeként ismert Shafir.

— Gyurcsány Ferencnek önszántából távoznia kellett volna, mert ebből az ütközetből politikai presztízsveszteség nélkül aligha kerülhet ki, személye hosszabb távon gyengítheti az MSZP-t — nyilatkozta pozsonyi tudósítónknak Bohumil Dolezal cseh politológus, Magyarország-szakértő. Véleménye szerint az sem komoly érv, hogy az ellenzék sem igaz szájú, hiszen a közjogi méltóságot szigorúbb morális mérce köti. Dolezal ugyanakkor aggályosnak tartja, hogy Orbán Viktor az utca nyomásával igyekszik a kormányfőt távozásra bírni, mert ez veszélyes precedenst teremthet s a parlamenti demokráciát gyengíti — véli Dolezal.

Rudolf Chmel szlovák professzor, Csehszlovákia utolsó budapesti nagykövete szerint a politikában képtelenség egyszerre sikeresnek, elvszerűnek, hatalmat birtoklónak és morálisnak lenni, mert a célokat — például a társadalmi jólétet — nem lehet igazságosan elosztani. Minél gazdagabb egy társadalom, annál több morális kompromisszumra kényszerül. Chmel azt nevezi különösen aggasztónak, hogy a jelenlegi krízis kirobbantói nem a társadalmi és szociális gondokat akarják megoldani, hanem régi történelmi traumákat kívánnak orvosolni. Méghozzá a Fidesz révén! Nem véletlen, hogy a legnagyobb ellenzéki pártnak a Kárpát-medencei magyarság politikai egyesítéséről vallott eszményeit harsogják — persze sokkal szélsőségesebb stílusban — az olyan szervezetek, mint a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom. Megdöbbenve kérdezem — mondja Chmel —, mit keres a Fidesz egyik alelnöke az egyik, irredenta hangnemtől sem mentes nagygyűlés szónoki emelvényén?

— Nyomás alatt van a kormány, a folyamatos demonstrációk nyilvánvalóan nem erősítik a pozícióit, ami Magyarország nemzetközi megítélésére kifejezetten káros — mondta lapunknak Branko Caratan professzor, a zágrábi politikai tudományokkal foglalkozó egyetem dékánja. Caratan szerint az ellenzéknek a parlament falain belül kellene kritikai álláspontját kifejtenie, igaz, ott a koalíciós többség garantálja a kormány megbuktathatatlanságát. A szakértő azt mondja, emiatt az ellenzéknek valóban nincs más fegyvere, mint bevonni a nyilvánosságot, ezzel viszont megsérti a demokrácia intézményét, amelyet arra találtak ki, hogy a politikai harcok ne vonják maguk után a társadalom szétrombolását.

Magyarország nem egyedül áll szemben a megosztottság problémájával, a jelenség a régió egészére igaz — emelte ki Caratan. Ebben kulcsszerepet játszik a történelmi múlt túl súlyos befolyása a jelenre — utalt a politológus az 1956-os eseményekre. Hozzátette: a volt szocialista országok demokráciái kivétel nélkül gyerekcipőben járnak. A társadalmi feszültséget növeli, hogy a szükséges, a lakosság számára sokszor kellemetlen gazdasági reformokat végre kell hajtani.

Forrás: Népszabadság

 Aktuális

 

 Fórum Nagydobronyban

2006. október 6-án a Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ és a Nagydobronyi Polgármesteri Hivatal közös szervezésében az Új Kézfogás Közalapítvány támogatásával a Nagydobronyi Faluházban megrendezésre került a vásárral egybekötött II. Kárpátaljai Magyar Népművészeti és Kézműves Kiállítás, valamint a Falusi Vendéglátó Turizmus és a Népi Kézműves Hagyományok Fórum.

A rendezvény keretében sor került a Magyar Köztársaság Gazdasági és Közlekedési Minisztériuma által támogatott falusi vendéglátó szakképzés záróvizsgájára és tanévzárójára. Húsz Ung-vidéki hallgató vizsgázott le és kapta meg a Budapesti Gazdasági Főiskola Kereskedelmi, Vendéglátó-ipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kara Nyíregyházi Kihelyezett Konzultációs Központjának minősítését.

A kiállítást Szilvásy Zoltán, Nagydobrony polgármestere nyitotta meg.

Dupka György, a Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ igazgatója, az UMDSZ alelnöke üdvözölte a fórum díszvendégeit, akik között ott voltak Nagy Attila és Kulcsár Antal konzulok, a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának képviselői, dr. Hanusz Árpád nyíregyházi tanszékvezető, a FATOSZ alelnöke, Szűcs Sándor, Téglás polgármestere, Tarpai József, az Ukrán—Magyar Területfejlesztési Iroda igazgatója, Kőszeghy Elemér megyei képviselő, az UMDSZ alelnöke, az igazi Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője.

Dr. Hanusz Árpád örömét fejezte ki, hogy másodízben került sor a kárpátaljai magyar népművészeti és kézműves tárgyak bemutatójára.

A kiállítók — köztük Ötvös Ida, a Viski Zöld Falusi Turizmus Szövetség elnöke, a viski kézművesek csoportjának vezetője, Dánics Éva és Jáger Katalin, a tiszántúli kézművesek csoportjának vezetője, Prófusz Marianna, a Bereg Alkotóegyesület elnöke, a beregi hímző népművészek csoportjának vezetője, Filep Éva, a mezővári népművészek csoportjának vezetője, Vass Jenő, a munkácsi járási beregrákosi népművészek csoportjának vezetője, Jani Csilla, a nagydobronyi népművészek csoportjának képviselője — gazdagon díszített tablókon jelenítették meg az egyes magyarlakta településekre jellemző népi mesterségekhez és népművészeti hagyományokhoz kapcsolódó tárgyakat, hímzéseket, vászonszövéseket, illetve parasztszőnyegeket, a csuhé-, sás- és kosárfonás népi termékeit, a fazekasság formavilágát, a népi gasztronómiai termékeket.

A résztvevők megosztották egymással a vendéglátással és hagyományőrzéssel kapcsolatos ismereteiket, tapasztalataikat. Tarpai József bejelentette, hogy október végén népművészeti termékeket bemutató állandó kiállítási termet avatnak Beregszászban. A turisztikai iroda olyan katalógus és adatbázis elkészítését is vállalja, amely számba venné a kárpátaljai kézműves mestereket, falusi vendéglátókat.

Dupka György zárszavában értékelte a kistérségekre jellemző népművészeti és kézműves tárgyak bemutatóját. A fórum résztvevői egyetértettek abban, hogy a kiállítást minden évben meg kell rendezni. A tárgyak értékesítésében nagy szerepet vállalhat a zöld turizmus mozgalom és a falusi vendéglátás. Végezetül felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy a GKM támogatásával a dr. Hanusz Árpád tanár vezette oktatói gárda 2006. november 4-én, Mezőváriban folytatja a falusi vendéglátó szakképzést.

A szervezőbizottság nevében Fuchs Andrea, a Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ irodavezetője várja a beregvidékiek és ugocsaiak jelentkezését a következő címen: 88017, Ungvár, Szribljaszta u. 1/A. Tel./fax: (00380-312)-64-46-61, 64-37-77, e-mail: kvk@email.uz.ua). A 2007 elején esedékes záróvizsga keretében Mezőváriban rendezik meg a III. Kárpátaljai Magyar Népművészeti és Kézműves Kiállítást.

 Könyvekkel gazdagodtak

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség kezdeményezésére — a magyar állam támogatásával — az Ungvári Nemzeti Egyetemen tavaly nyílt meg hivatalosan a magyar történelem és európai integrációs tanszék. A korszerűen felszerelt tantermek, a modern számítógépes osztály mellé csütörtökön a Kárpátaljai Magyar Oktatásért Alapítvány jóvoltából egy több, mint 200 kötetből álló minikönyvtárt is kaptak az itt tanulók.

— Mivel a diákok még nem rendelkeznek a szükséges tankönyvekkel, Alapítványunk úgy döntött, hogy a különböző korokat tárgyaló történelmi kötetek megvásárlásával segíti az első és második évfolyamon tanulókat — nyilatkozta a hivatalos átadáson Medvigy István, a Kárpátaljai Magyar Oktatásért Alapítvány igazgatója. — Természetesen ez még mindig nem elégíti ki a valós igényeket, de folytatni szeretnénk a tanszék könyvtárának feltöltését a szükséges tankönyvekkel, módszertani kiadványokkal, atlaszokkal és térképekkel. A kötetek összeválogatásánál egyébként az volt a célunk, hogy forrásmunkák álljanak a diákok rendelkezésére egy-egy szakdolgozat vagy referátum megírásához. A tankönyvek esetében pedig elsősorban a magyar történelemmel kapcsolatos tematikájúakra helyeztük a hangsúlyt.

A minikönyvtárt a diákok azonnal birtokba is vették. Volodimir Fenics, a történelem kar dékánja is elégedetten szemlélte, ahogy a fiatalok kézről kézre adták a szép köteteket.

— Az oktató munkához elengedhetetlen a jó tankönyv — fejtette ki a dékán. — Eddig a tanárok saját jegyzeteik alapján tartották az óráikat, ami eléggé időigényes dolog. Az előadások anyagát gyakran sokszorosították és kézről kézre adták a diákok. Most könnyebb lesz, hiszen a tanszék könyvtára minden történész előtt nyitva áll. Nagyban megkönnyíti majd az órákra, kollokviumokra való felkészülést is.

Fedák Anita

Heti jegyzet

Ki jár az erdőben?

Mostanában sokan bóklásznak az erdőben, hisz gombaszezon van. Szedik a népek a kerekkalapút, adják, veszik, eszik.

Most azonban nem arról az erdőről lesz szó, hanem az élet nagy dzsungeléről.

Itt is adnak-vesznek, s meg is etetnek bennünket mindennel.

Vegyük például a gazdaságot. Magas és alacsony hivatalos helyről hirdetik. Dübörög. Mintha hallottuk volna ezt a szomszédból. (Abból, amelyikről a költő ezt írta: A szomszéd átment a szomszédba, és most ugyanott van.)

Na, onnan sem a dübörgést hallottuk, hanem azt, hogy mondták.

Mindegy.

Szóval. Viszik az embert be, be, mélyen az erdőbe, aztán meg moratórium ide, befagyasztás oda (egyébként már feloldották, kiolvasztották) hopp, csak emelkedik a szolgáltatások ára. Kijevben majd a négyszeresére akarják ugrasztani. Víz, gáz, fűtés — tetszik érteni?!

De azért mi csak menjünk szépen még beljebb a rengetegbe.

Ni csak, itt egy kis infláció. Az is megugrott szeptemberben. Vagy 6 százalékot már be is vallanak.

Sebaj, 500 felett lesz a minimálbér. Igaz a létminimum is felette van.

Így kerek az erdő. Akarom mondani — a világ.

Na. Nem baj.

Az igazság az, hogy nem élünk rosszul. Csak állandóan panaszkodunk.

Mert panaszkodni olyan divatos.

Mert ugyebár.

Tessék nekem megmondani, mi az, amit nem lehet megkapni a szupermarketekben?

Na ugye!

Na és ugyebár akárhova el lehet utazni!

Mi, hogy Schengen meg vízum?

Hát azért mi már ezeknél nagyobb akadályokat is leküzdöttünk.

Egyébként is. Ne tessék utazni!

Tessék elmenni az erdőbe.

Gombázni.

Horváth Sándor

Kitekintő

 

Egy fesztivál visszhangjai

Szabó Tamás: „folytatni kell!”

Ahogy lapunkban már beszámoltunk róla, néhány hete immár ötödször került megrendezésre Nyíregyházán a VIDOR Fesztivál, a derű országos seregszemléje. A nagyszabású rendezvénysorozat rengeteg nézőt vonzott mind az anyaországból, mind a határon túlról. Nem véletlenül, hiszen jobbnál jobb együttesek, szólisták, színészek fogadták el a meghívást s szórakoztatták több napon át a nagyérdeműt.

Honnan jött a fesztivál megrendezésének ötlete, hogyan sikerült ilyen nívós produkciókkal előrukkolni? — erre és más kérdésekre kapnak választ a Krónika olvasói az alábbi exkluzív interjúból, amit Szabó Tamással, a fesztivál programigazgatójával — aki „civilben” a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház művészeti tanácsadója — készítettünk.

— Néhány szót a VIDOR „előéletéről”...

— Az idei fesztivál immár az ötödik, 2002-ben rendeztük meg első alkalommal. Maga a név — azaz a VIdámság és a Derű ORszágos Seregszemléje — Tasnádi Csaba fesztiváligazgató, színházunk igazgatójának ötlete, akinek régóta dédelgetett álma volt, hogy a színházi vígjátékok egymással versenyezhessenek.

Ehhez kapcsolódott a többi program, így a világzenei is, amely azóta Európa legnagyobb ingyenes zenei fesztiváljává nőtte ki magát. Nagyon komoly nemzetközi vonzerővel bír.

— A zene, a színház számos sztárja lépett színpadra alig néhány nap alatt. Hogyan sikerült megnyerni őket?

— Nem volt könnyű dolog. Hatalmas szervezőmunka, komoly nemzetközi kapcsolatok kellettek hozzá, no meg persze pénz is! Szerencsére olyan munkatársakkal dolgozunk, akiknek nagyon jók a kapcsolataik, s akik nagyon sokat dolgoztak azon, hogy megnyerjük az említett előadókat.

— Ha már szó esett a pénzről... A fesztivál ingyenes, de csak nekünk, nézőknek. Amúgy bizonyára nem kevés pénzbe került. Honnan sikerült előteremteni az anyagi hátteret?

— Természetesen komoly pénzbe került a rendezvénysorozat. Támogatott bennünket a megyei és különösen a városi önkormányzat. Emellett az idén nagyon jelentős összeget kaptunk a Nemzeti Kulturális Alaptól: a 100 legnagyobb magyarországi kulturális esemény számára kiírt pályázaton a hetedik legnagyobb összeget sikerült elnyernünk.

Vannak támogatóink, emellett némi bevételhez jutottunk a jegyek értékesítéséből is. Ez utóbbiról annyit, hogy a programok 90 százaléka ingyenes, s csupán a színházi versenyprogramra kell jegyet váltani, ahol a helyszín befogadóképessége korlátozott: 350 szék van, és slussz!

— Összesen hány előadó lépett fel, s kik a legnagyobb nevek?

— Rengeteg fellépő volt. Kilenc nap alatt 50 helyszínen 400 programot tekinthettek meg az érdeklődők, ami a színházakat is beleszámítva körülbelül ezer fellépőt jelent. Csak a világzenei színpadon három kontinens 18 országának 150 előadója énekelt, muzsikált. Olyan nagy neveket említhetnék, mint Eliades Ochoa, a kubai Buena Vista Social Club sztárja, vagy Salif Keita, az afrikai zene királya. Volt három olyan előadónk is, aki még nem lépett fel Magyarországon. Egyébként a világzenei színpadon fellépők csak itt adtak koncertet, csak erre a fesztiválra érkeztek ide.

A színtársulatok közül megemlíthetném a budapesti Katona József Színházat, a Vígszínházat, az Örkény Színházat, a színészek közül pedig Bárdy Györgyöt, Bodrogi Gyulát, Tordy Gézát, Udvaros Dorottyát.

— Mekkora csapat szervezi a fesztivált?

— Nehéz válaszolni a kérdésre, hiszen egyrészt itt van a Móricz Zsigmond Színház teljes gárdája, amelynek tagjai a fesztivál alatt hihetetlen mennyiségű munkát végeznek, nagyon nagy szerepük van abban, hogy zökkenőmentesen lebonyolódik a rendezvénysorozat. Emellett van egy kb. négyfős csapat, amelynek tagjai már januártól elkezdik szervezni a fesztivált.

— Jövőre itt, újra?

— Természetesen! Egy olyan sikeres fesztivál a mienk — körülbelül 110 ezer néző volt kíváncsi a programokra, a Kossuth téren például már kora délután hatalmas volt a tömeg, s a múzeumban is megjavítottuk a nézettségi rekordot —, hogy folytatni kell! Reméljük, meglesz hozzá a pénz, paripa, fegyver...

Bíró László

 Goldschmied József: „…létezik egységes magyar nemzeti kultúra”

Ezt vallja Goldschmied József, az Égtájak Határon Túli Magyar Kulturális Rendezvényszervező és Szolgáltató Iroda programigazgatója. A minap arra kértük, mutassa be irodájukat és ismertesse tevékenységüket.

— Az Oktatási és Kulturális Minisztérium, valamint Budapest Főváros Önkormányzata közösen működteti az irodát. Immár 12 éve tevékenykedünk. Kimondottan határon túli magyar rendezvényeket szervezünk. Feladatunk a kultúra révén összekapcsolni az anyaország és a határon túli civil és művészeti csoportokat, a különböző régiókban élő magyar fiatalokat.

Tevékenységünk nagyon sokrétű. Kiemelkedő rendezvényeink közül az egyik legnagyobb a Vendégségben Budapesten néven vált ismertté. Ez tulajdonképpen egy találkozó a határon túli magyar fiatalok között, amelyen az idén húsz országból több mint 700-an vettek részt. A kárpátaljai fiatalok a ’96-ban megrendezett találkozón voltak ott először, kapcsolatunk tehát közel tízéves.

A másik nagy projektünk az anyaországban, Budapesten az egyetlen évadszerűen működő határon túli színházak bemutatkozási lehetőségét biztosító színházi sorozatunk. Ezen gyakran bemutatkozik a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház is. Itt kell megjegyeznem: az, hogy a beregszászi színház Magyarországon ismert lett, sokban köszönhető nekünk is, hiszen az első években mi adtunk alkalmat az anyaországi bemutatkozásra. Emellett sokszor szerepeltek a Thália Színházban. Tehát én azt mondom, hogy már tevékenységünk kezdetén felvettük a kapcsolatot az itteniekkel. Sok fesztiválon részt veszünk, amelyeken új csoportokat fedezünk fel. Azokat meghívjuk a budapesti rendezvényre, ahol alkalmuk nyílik megismerkedni a többi régióból érkezett művészeti csoportokkal.

Az Égtájak találkozó évente kerül megrendezésre, az egyik helyszínről a másikra vándorolunk. A 700 fiatalból legalább 200 felkeresi a többi régiót is, így megismeri azok életét, kultúráját, bemutatja saját művészetét. Ilyen fesztiválunk lesz az erdélyi Szamosújváron, ahová a csapi zeneiskola énekkara jön majd el, és találkozhatnak a Budapesten megismert vajdasági, felvidéki barátaikkal.

— Milyen műfaj képviselői iránt érdeklődnek?

— Mi mindig azt mondjuk, soha nem maga a műsor, a fellépés a lényeg. Természetesen az is nagyon fontos — például az eszenyi Ritmus néptánccsoport számára nagy élményt jelent az, hogy a lezárt Lánchídon ad műsort Budapest nagyközönségének —, de mi azt valljuk, hogy az ifjúsági találkozó művészeti csoportokra épülő közösségi együttlét. Nekünk sokkal fontosabb, hogy a fiatalok együtt legyenek, megismerkedjenek egymással, betekintést nyerjenek egymás művészetébe, felfedezzék Budapestet, Magyarországot.

A legelején valóban csak folklórcsoportok voltak, de egyre inkább érkeznek amatőr szimfonikus zenekarok, szólisták, az elképzelhető legkülönbözőbb együttesek. Nincs kritérium, arra törekszünk, hogy rendezvényünk színvonalas legyen. 14 és 23 év közötti fiatalokat várunk a találkozókra.

— Az összeismertetésen kívül mi a céljuk?

— Azt szeretnénk bebizonyítani, hogy igenis létezik egységes magyar nemzeti kultúra a maga sokszínűségével, és azt, hogy arra bizony hatott az ukrán, a szerb, a szlovák kultúra, és fordítva. Azt valljuk, hogy az európai kulturális életbe a magyar kultúra egységesen tud belépni, beleértve a határon túlit is.

— Gondolom, tevékenységüket folytatni kívánják. Szerepel-e a terveik között valamilyen formában bővíteni, kiszélesíteni azt?

— Kétféle dolog van, ami a bővítést illeti: az egyik, szeretnénk turnéztatni a hivatásos színházakat, hogy például a beregszászi színház jusson el a szlovéniai magyarok közé, és a vajdaságiak jöjjenek el ide. A másik pedig: a különböző szolgáltatások. Ezek legalább annyira fontosak, mint a kulturális rendezvények. Javaslatokat teszünk kárpátaljai, erdélyi, vajdasági iskoláknak útirányokra, segítünk az utazás szervezésében, hogy ne idegenként kezeljék egymás régióját.

Egyébként a tíznapos budapesti ifjúsági találkozókon is erre törekszünk. Minden éven más és más régió mutatkozik be. Idén a kárpátaljai fiatalok kaptak lehetőséget erre.

— Mi a véleménye a kárpátaljai folklórfesztiválról?

— Azt hiszem, nagyon jó kezdeményezés, bár kevés anyaországit láttam itt. Szerintem a hasonló rendezvények célja: a kultúra eszközével átlépni a határokat, ugyanakkor gazdasági kapcsolatok kialakítására is törekedni.

Hegedűs Csilla

 UMDSZ-hirek

 

Nemzetünk nagyjainak tisztelete és megbecsülése jegyében…

UMDSZ-közgyűlés és koszorúzás Beregszászban

Az UMDSZ városi szervezetének éves közgyűlésére október 7-én, szombaton került sor a Beregszászi Művészeti Iskolában. Aktualitása miatt a gyűlés előtt az aradi vértanúkra emlékeztek dalokkal, versekkel a Beregszászi Zrínyi Ilona Középiskola növendékei. Elhangzottak többek között Székely Sándor Október hatodika, Várnagy Géza Az aradi 13, Hollósi Korvin Lajos A tizenhármak idézése című költemények. A megemlékezés a Szózat közös eléneklésével ért véget.

A műsort Pirigyi Béla, a művészeti iskola igazgatója, az UMDSZ városi szervezetének elnöke köszönte meg Krajnikné Hegyi Irén tanárnőnek, aki szívügyének tartja nagyjaink emlékének őrzését, s fáradságot nem ismerve készíti tanítványait az ünnepségekre találóan összeválogatott műsorszámokkal.

Az UMDSZ városi szervezetének éves közgyűlését Pirigyi Béla nyitotta meg, aki köszöntötte az egybegyűlteket, vendégeket, közöttük Ujlaki György és Nagy Petronella konzulokat, Gajdos Istvánt, az UMDSZ elnökét, Beregszász polgármesterét, Kincs Gábort, Beregszász alpolgármesterét. Pirigyi Béla rövid beszámolót tartott a városi szervezet tevékenységéről, melynek fő irányvonalai az oktatás, művelődés, kultúra. Felsorolta az általuk szervezett rendezvényeket, ezek közül kiemelt sikernek tartotta, hogy immár évek óta megemlékezést tarthatnak a dolhai kuruc emlékműnél is.

A szót Makuk János, az informatikai szakbizottság elnöke vette át. Az informatikus örömmel konstatálta az e téren elért eredményeket: vidékünkön létrejöttek az Info-pontok, melyek eMagyar pontokká alakultak át, évek óta működnek az ECDL-tanfolyamok. Nemrégiben beindult a Tisztaszoftver program, valamint az eMagyar portál.

Dr. Ivancso Jenő, az egészségügyi szakbizottság elnöke nem tudott hasonló jó eredményekről beszámolni. Mint mondta, az egészségügy elég alacsony szinten áll, aminek a legfőbb oka a pénztelenség. De az is nagy gondot okoz, hogy az orvosok nagy többsége nem beszéli a magyar nyelvet. Helyenként az általános egészségügyi problémák megsokszorozódnak. Egyedül a városban működő Segítő Jobb rendszert lehet pozitívumként említeni.

Hogy mi a helyzet az oktatás terén, arról Kádár Rozália, az oktatási szakbizottság elnöke számolt be. — Az oktatási szakbizottság tevékenységét az UMDSZ programjának megfelelően tervezi és végzi — hangsúlyozta ki Kádár Rozália. Mint mondta, feladatuk megvalósítását különböző rendezvényeik szolgálják. De céljuknak tekintik a nyelvművelést, az anyanyelv ápolását, megőrzését, valamint a hagyományőrzést.

Sajnos, gondok vannak az oktatás terén is, hiszen tanintézeteink pedagógusai, igazgatói szomorúan szögezik le: az oktatási programon kellene változtatni, hiszen a magyar ajkú gyerekek számára nagyon nehéz elsajátítani az államnyelvet. Ezzel kapcsolatban különböző javaslatok hangzottak el.

Gajdos István ígéretet tett, hogy lépéseket tesz a problémák megoldása érdekében. Az UMDSZ elnöke röviden szólt a márciusi választásokról, amelyeket elemezni kell. Mint mondta, meg kell keresni azokat az ukrán pártokat, amelyekre magyarjaink „elszavaztak”, hogy támogassák településeinket parlamenti szinten. De természetesen össze kell fogniuk a magyar pártoknak, képviselőknek is. Éppen ezért a KHÖT nemrégiben megtartott közgyűlésén közös cselekvési program létrehozását fogadták el. Gajdos István végül elmondta: mind polgármesterként, mind az UMDSZ elnökeként azt vallja: még mindig a többlábon állás az, amivel előbbre lehet haladni.

Az ülésen összeállt az új elnökség. Az elnöki tisztséget továbbra is Pirigyi Béla tölti majd be.

Ezt követően a jelenlévők Beregvégardóban báró Perényi Zsigmond, az 1849-es trónfosztó országgyűlés főrendiháza elnökének emléktáblájához vonultak. Itt csatlakozott az ünneplőkhöz Sziklavári Vilmos főkonzul és Csengeri János vezető konzul. Az emléktáblánál Zubánics László, az UMDSZ OT elnöke tartott rövid előadást arról a hősről, aki példamutatásával beírta magát a magyar nemzet történelmébe.

A rendhagyó rendezvény koszorúzással ért véget.

H. Cs.

Első kézből

Szanyi Béla: “A feladatok nagyok, de méltóak egy ilyen szervezethez, mint a mienk”

Az UMDSZ ungvárijárási szervezetében a napokban tartottak konferenciát A tanácskozást követően beszélgettünk el Szanyi Bélával, az UMDSZ járási szervezetének ügyvezető alelnökével:

— A beszámolóban elemezte a választások eredményeit is. Hogyan jellemezné pár szóban ezeket?

— Az UMDP eredményeit nem lehet leszűkíteni csak azokra a képviselőkre, akik a párt színeiben jutottak mandátumhoz. Figyelembe kell venni azt is, hogy az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség megalakulásától hirdette: soraiban — politikai nézeteitől függetlenül — helye van mindenkinek, aki akar és tud tenni a magyarságért.

Azok az UMDSZ-tagok, akik más pártok listáján jutottak mandátumhoz, szintén a magyarságot képviselik.

— A választások idején eléggé élesen támadták az UMDSZ-t és személy szerint Önt ...

— A kampány során kifejtett politikai agitáció nagyon megosztotta a társadalmat. Káros hatása fokozottan érvényesül a falvakban, ahol az emberek ismerik egymást, napi kapcsolatban vannak egymással. Sok botcsinálta politikus visszaél az emberek hiszékenységével, és mert saját vagy pártja tetteivel nincs mit dicsekednie, az ellenfelet becsméreli, mocskolja. Az ilyen alantas fogások eredményezik azt, hogy a kollégák, barátok, de néha még a családtagok is szembekerülnek egymással. Ezek a „szekértáborok” a választások után is “állnak”, pedig, mint látjuk, a legfelsőbb szinten már régen kiegyeztek a legádázabb ellenfelek is.

— Hogyan lehet megszüntetni ezt az áldatlan állapotot?

— Ennek egyik eszköze lehet az, hogy közös programot szervezünk a falunak, ahol a különböző pártok szimpatizánsai egy asztalnál, egy tál bogrács mellett fátylat borítanak az ellentétekre, végérvényesen lezárják a választásokat. Ezért támogatjuk a falunapok rendezését. Anyaországi támogatással minden magyarlakta falunak címeres zászlót adományozunk. A zászló egyébként is az összefogás szimbóluma.

— Sikeresek e rendezvények?

— Igen! Erről tanúskodik a Kisszelmencen, Salamonban, Tarnócon, Kisdobronyban, Tiszaújfaluban tartott rendezvénysorozat.

Sajnos, más pártok nem igyekeznek támogatni ezeket a programokat, vezetőik, aktivistáik sem jelennek meg rajtuk. Ők majd 4 év múlva jönnek, ígérnek, csábítanak, fogadkoznak.

— Az Ungvári járásban úgy tartják, hogy az UMDSZ az egyetlen társadalmi szervezet, amely törődik a kultúrával...

— A kultúra, sajnos, siralmas képet mutat: a magyarlakta falvakban ugyanúgy, mint országszerte. A települések kétharmadában nincs is kultúrház, ahol pedig van, fűtés és tatarozás híján szinte használhatatlanok ezek az intézmények.

Ilyen körülmények között ott, ahol még működnek az amatőr csoportok, azok rászolgáltak a támogatásra. A magunk módján mi is próbálunk segíteni nekik. Közös erőfeszítéssel bejegyeztünk 5 magyar hagyományőrző társaságot: Palágykomorócon, Tégláson, Kisdobronyban, Eszenyben, Tarnócon. Ezek a társadalmi szervezetek fogják össze a lelkes amatőröket és az őket segíteni tudó mecénásokat.

Emellett szerény lehetőségeinkhez mérten anyagilar is támogatjuk a hagyományőrzőket. Fellépőruhát ajándékoztunk a tarnóci, a palágykomoróci együtteseknek, fényképezőgépeket azoknak a kollektíváknak, amelyek megmérettették magukat a járási szemlén. A falunapokon fellépő gyerekeknek mindig ajándékokkal kedveskedünk.

— Az UMDSZ ungvári járási szervezete konkrét programmal indult a választásokra. Mi a helyzet a benne foglaltak megvalósításával?

Öt képviselőnk van a járási tanácsban, így nehezebb kilobbizni a programokra a költségvetési forrásokat. Bár annyit sikerült megoldanunk, hogy a járás hosszú távú programjába bekerültek a legfontosabb objektumok, csak hát kemény küzdelemmel vár még ránk a fedezet biztosításáért.

Örömmel mondhatom el, hogy befejezéséhez közeledik az eCentertelenet program, melynek keretein belül minden falu közössége lehetőséget kap a díjmentes Internet-használatra. A polgármesteri hivatalok, iskolák és a társadalmi szervezetek irodáiba telepített VLAN alállomásokat bárki igénybe veheti. Ma még nem mindenki mérte fel ennek a jelentőségét, de 1-2 év múlva bizonyára már úgy leszünk vele, mint a mobiltelefonnal.

Fontosnak tartom a falugazdász program beindítását, valamint a közösségi házak építését azokon a településeken, még nincsenek: például Kisszelmencen, Tiszaújfaluban, Salamonban, Pallón.

A feladatok nagyok, de méltóak egy ilyen szervezethez, mint a mienk.

Pásztor Tímea

 Magyar házat szeretnének a csapiak

— derült ki a napokban megtartott UMDSZ városi alapszervezeti gyűlésen. A jelenlévők véleménye szerint egy ilyen intézmény jól szolgálná a csapi magyarság érdekeit. Helyet kapna benne mindkét magyar érdekvédelmi szervezet irodája, a magyar nyugdíjasklub, valamint egy magyar nyelvű könyvtár, olvasóterem stb. is.

Véleményük szerint a város egyre fogyó magyarságának nagy szüksége van egy ilyen közösségi házra.

Szó volt még egy jótékonysági alapítvány létrehozásáról is, amely a csapi gyerekek oktatását, valamint iskolán kívüli patronálását lenne hivatott segíteni.

Bátfai István, a városi alapszervezet elnöke az intelligencia felelősségéről beszélt, utalva a választási programban meghirdetett 3x12 pontra.

Szabó Tímea véleménye szerint be kell vonni az iskolán kívüli foglalkozásokba azokat a magyar vagy vegyes házasságokban nevelkedő gyerekeket is, akik ukrán iskolába járnak, hiszen ott nem tanulják a magyar történelmet, senki sem foglalkozik identitástudatuk fejlesztésével, minek következtében felgyorsul az asszimiláció.

Szanyi Béla, az UMDSZ ungvári járási szervezete ügyvezető alelnöke arra hívta fel a csapiak figyelmét, milyen segítséget nyújthat a szervezet a város vezetésének a határokon átnyúló kapcsolatok ápolásában, fejlesztésében, az uniós pályázatok háttéranyagának kidolgozásában.

A csapiak ismét Bátfai Istvánt választották a városi szervezet elnökévé, helyettese Szabó Tímea lett. P. T.

 Művelődés, kultúra

 

 Méltatták a könyvtárosokat

A Beregszászi járásban október 6-án országszerte méltatták a könyvtárosok napját. Ebből az alkalomból a Beregszászi Járási Könyvtárban kisebb ünnepséget rendeztek. A megjelenteket, vendégeket, közöttük Adriana Szabovát, a Beregszászi Járási Művelődési Osztály vezetőjét Varga Éva köszöntötte. A Beregszászi Járási Központi Könyvtárhálózat igazgatója hangsúlyosan szólt a könyvtárosok nélkülözhetetlen, fontos munkájáról. Az alkalommal élve megköszönte áldozatkészségüket. Néhányukat dicsérő oklevéllel jutalmazott.

A rendezvényt követően beszélgettünk el Varga Évával a mindennapok örömeiről, problémáiról.

— Könyvtárunk két épületben van elhelyezve: a B. Hmelnickij út 7. szám alatt, valamint a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola épületének második szintjén. Sajnos, intézményünknek sehogy sem találnak megfelelő helyet a járási központban — mondta Varga Éva, aki azt is hozzátette, hogy ’92-től már „millió helyen tanyáztak”. Voltak a jelenlegi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház épületében, a járási közigazgatási hivatal épületének földszintjén is. Ez utóbbiból költöztették a könyvtárat a főiskola épületébe, mondván, a második szinten kulturális központot hoznak majd létre. Ebből természetesen nem lett semmi, az egész épületet a főiskolának adták át.

Több ízben tettek már lépéseket az áldatlan állapot megszüntetése érdekében, hisz nem tudnak belenyugodni, hogy a járásban minden intézménynek találnak helyet, csak éppen a könyvtárnak nem. A lehetséges minden illetékeshez fordultak már levéllel. Sok ígéretet kaptak — mindenki szerint szükség van a járási könyvtárra —, de segítséget mind a mai napig nem.

Sokféle variáció felmerült a nyár folyamán, hogy hova is költözzön a könyvek birodalma. Többek között szóba került a grófi udvar, de ez is csak szóbeli ígéret volt. Varga Éva szerint a régi helyükön fognak kitelelni, ahol se áram, se fűtés, se telefon nincs!

De a panaszt félre téve, az igazgatónő örömmel jegyezte meg, hogy a rossz körülmények ellenére is nagyon sok a látogatójuk. Tehát van igény a könyvtárra még ilyen áldatlan állapotok mellett is. Nagyon elszomorító, hogy éppen a Beregszászi járásban van ilyen helyzet a könyvtárügy terén, ahol ezer éve ismerik az írott szót. És ennek a járásnak a vezetősége már három éve nem tud semmit tenni annak érdekében, hogy ez a fontos kultúrintézmény normális körülmények közé kerüljön.

A könyvtárosok teszik a dolgukat, örömmel fogadják a legkisebb segítséget is. Hálásak azért, hogy megkapják vidékünk néhány sajtótermékét. — Az Ukrajnai Magyar Krónika munkatársainak meg szeretném köszönni az érdeklődést, azt, hogy figyelemmel kísérik rendezvényeinket, s mindegyikről részletesen beszámolnak. Ilyen volt az utóbbi időben például a Bátyúban megrendezett néprajzi konferencia, valamint a Somi Irodalmárok Múzeumának megnyitása — fejezte ki háláját Varga Éva.

Az igazgatónő eredményként könyveli el, hogy augusztus elsejétől megnyitotta kapuját a Hetyeni Községi Könyvtár, amely majd egy évig zárva tartott.

Végül olvasóik nevében is köszönetét fejezte ki Dupka Györgynek, az Intermix Könyvkiadó igazgatójának azért a gondoskodásértt, aminek köszönhetően a járási könyvtárhálózat fiókjai ajándékba megkapják kiadványaikat.

— Nagy öröm számomra, hogy a körülmények ellenére munkatársaim lelkesen végzik munkájukat. Nagyon büszke vagyok rájuk, és kitartást kívánok mindannyiuknak — zárta beszélgetésünket Varga Éva.

H. Cs.

 Táboroztak a gordiuszosok

Október 6—8 között a Gordiusz Magyar Diákszövetség szervezésében került sor az ÉrteD—miért II. tábor megrendezésére, melyet Komlósi István, a diákszövetség elnöke, valamint Sztojanovics Dusán elnökhelyettes készítettek elő, bonyolítottak le. Mi is ellátogattunk a táborba, ahol Komlósi István fogadott bennünket.

— Az ÉrteD—Magyar Ifjúsági Értelmiségi Tábor utolsó napjához érkeztünk. Bátran állíthatom, hogy nagyon jól sikerült, mindenki jól érezte magát. A tavalyihoz hasonlóan idén is nyárra terveztük a tábort, de a pályázaton csak őszi résztámogatást tudtunk nyerni. Ezért volt a létszám a fele a múlt évinek: idén csak 25 főre kaptunk támogatást.

Tradíciót szerettünk volna teremteni a tavalyi első alkalommal, ami részben sikerült is. Igaz, a helyszín változott. Idén nem a nagypaládi Kerekerdő (a jurtatábor), hanem a Kaszonyi Szanatórium biztosított számunkra helyet. Ami még jó is, hiszen az időjárás rosszra fordulása miatt jól jöttek a 2-3-4 ágyas szobák. A konyha kiváló volt, ezenkívül a klubhelyiség is alkalmas volt a különböző programok lebonyolítására.

Mivel az idén csak kis létszámra kaptunk támogatást, nem láttuk fontosnak meghirdetni a versenyeztetést, mint ahogy azt tavaly tettük. A mostani kikapcsolódási lehetőséggel a Gordiusz aktív tagjainak szerettünk volna néhány szép napot szerezni, akikre mindig lehet számítani.

Az első estét a tapasztalatcserére szántuk. Másnap különböző csapatversenyekre került sor: actyviti, a Legyen ön is milliomos! számítógépes változata. Három csapat mérte össze tudását a vetélkedőkön. De ügyességi versenyeket is szerveztünk: futballban, asztaliteniszben, kosár-, tollas-, valamint röplabdában mérkőzhettek meg a csapatok. Sajnos, az időjárás nem kedvezett mindegyik sportágnak, de a napi testedzés megvolt. Például kirándultunk a sóstói gyógyfürdőhöz. Egyik este tábortűz mellett beszélgettünk, de volt filmvetítés és karaokee-verseny is.

Lehetőségeinkhez mérten minden egyes csapatot megjutalmaztunk, tehát senki nem maradt ajándék nélkül.

Utolsó este került sor arra a színielőadásra, amelyre a csapatok itt-tartózkodásuk alatt — mindössze három nap — készültek fel. Ezzel zártuk az idei rendezvényt.

Nagyon szeretnénk, ha jövőre is meg tudnánk szervezni a tábort, remélhetőleg nagyobb létszámmal. Jó lenne, ha hírünk menne, és egyre több fiatal jönne el. Arra törekszünk, hogy rendezvényeink rendszeresek és közkedveltek legyenek, legyen majd kinek átadnunk a stafétát, s a Gordiusz-rendezvény nemzedékről nemzedékre örökségként szálljon.

-csilla-

 A halábori falunapon

Október másodikán a beregszászi járási Haláboron immár hatodszor ünnepelték a falu napját. A rendezvényre érkezetteket elsőként Tóth Béla köszöntötte. A település első embere örömmel konstatálta, hogy az idén is sokan összegyűltek a szép októberi napon, hogy együtt szórakozzanak, kipihenjék a hétköznapok fáradalmait.

Ezt követően Csizmár Béla, a járási tanács elnöke, valamint Braun Béla elnökhelyettes üdvözölte a megjelenteket. Mindenki számára jó szórakozást kívántak.

A köszöntők után — mint az már lenni szokott — kezdetét vette a kultúrprogram, melynek keretében elsőként az óvodások léptek színpadra. A falu legkisebbjei dalocskákkal, táncokkal kedveskedtek szüleiknek, a vendégeknek. Őket az iskolások, majd a helyi kultúrosok színvonalas műsora követte.

A község lányainak mini-, illetve tini-szépségversenyt szerveztek, a bátrabb gyerekek különböző ügyességi vetélkedőkön vehettek részt.

A foci kedvelőit sem hagyták unatkozni, hiszen több meccs is zajlott. Elsőként az ifik mérkőztek meg, majd a nős és a nőtlen férfiak csaptak össze, de sor került az utcák közötti bajnokságra is.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a helyi vállalkozók, illetve képviselők által szervezett, támogatott falunap hajnalig tartó mulatsággal ért véget, melyhez Bózsárék szolgáltatták a talpalávalót.

 Mulattak Nevetlenben

Az elmúlt hétvégén immár hetedik alkalommal ünnepeltek közös falunapot a batári, nevetlenfalui, akli, aklihegyi és újakli lakosok. A nevetlenfalui focipálya bizony már rég látott akkora tömeget és rég hallott olyan vidám gyermekzsivajt, mint az öt község lakosainak legutóbbi mulatságán.

Az ünnepségen Oroszi József polgármester köszöntötte a falunap határon innen és túlról érkezett vendégeit. A vigasságot többek között megtisztelte jelenlétével Váncsa Julianna beregszászi konzul, a romániai Halmi és Kökényesd küldöttsége, Kőszeghy Elemér, az UMDSZ alelnöke, Bartha József, a Nagyszőlősi Járási Tanács elnökhelyettese, Krasznai Gyula, a járási állami adminisztráció elnökhelyettese, Milován Sándor, a KMKSZ alelnöke, Varga János, az UMDSZ nagyszőlősi járási szervezetének tiszteletbeli elnöke, valamint a határőrség és a Dorcas Segélyszervezet képviselői.

Az összefogás jegyében rendezett ünnepségen elsőként a település óvodásai kedveskedtek műsorral a nézőknek, majd színpadra léptek a helyi Aranykalász tánc- és dalegyüttes (művészeti vezetőjük Csüri Anna), valamint a Nevetlenfalui Középiskola és a helyi művészeti iskola növendékei. Nem maradtak el a sportvetélkedők sem. A Dorcas Segélyszervezet, az esztergomi Szent Lázár Alapítvány ajándékcsomagokkal kedveskedett a 6 gyermeket nevelő Kincses házaspárnak, valamint az Aklihegyen élő Szántó Lászlónak, aki egyedül neveli 5 gyermekét.

Bartha József kiemelte, hogy mindent megtesz a települések állami fejlesztése érdekében. Kőszeghy Elemér — miután Petráki Marietta iskolaigazgatónak átnyújtotta a szövetség ajándékát — kihangsúlyozta, hogy a falunapok amolyan jelképes születésnapokká váltak településeink számára, olyan alkalmakká, amelyek hozzájárulnak az egység és egyetértés kialakulásához.

A hetedik nevetlenfalui falunapot tűzijáték és hajnalig tartó utcabál zárta.

Matúz István

Köszönetnyilvánítás

A nagy nyilvánosság előtt szeretnék köszönetet mondani mindazoknak, akik kétkezi munkájukkal járultak hozzá a Jószomszédsági Napok sikeres lebonyolításához szükséges Barna György stadion területének előkészítéséhez, nevezetesen a Jánosi Középiskola és a Jánosi Líceum diákjainak, tanárainak és ezen intézmények igazgatóinak, Varga Károlynak és családjának, Dudics Beáta, Oszicsánszki Éva balazséri, Ködöböc Irén és Kizmann Attila jánosi lakosoknak, a Beregszászi Villamoshálózat munkatársainak, a Beregszászi Állami Erdőgazdaság és a Beregszászi Járási Szakosított Erdőgazdaság munkatársainak, a Beregszászi Járási Útkarbantartó Vállalat munkatársainak, Lengyel István, Bíró Tibor és Szűcs István vállalkozóknak, Kovács Emil képviselőnek és Petruska Istvánnak, a Beregszászi Járási Tanács helyettes elnökének.

Tisztelettel és köszönettel:

Barta Márta, Jánosi község polgármestere

 Érdemes elgondolkodni rajta

 

Figyelem: pályázat!

Mutasd meg a világnak a lakóhelyedet!

A Mátrix Közhasznú Alapítvány, a TOP Egyesület és a www.utazunk.com utazási magazin pályázatot hirdet Mutasd meg a világnak a lakóhelyedet címmel, melynek célja az, hogy az írni szerető fiatalok lehetőséget kapjanak a bemutatkozásra, valamint az, hogy az ifjú tehetségek segítségével minden településnek adott legyen a lehetőség az utazási portálon való bemutatkozásra.

A pályázaton azok a középiskolás diákok vehetnek részt, akik egy leíró fogalmazásban bemutatják lakóhelyük helytörténetét és a helyi látnivalókat. Az elbírálásnál előnyt élveznek azok, akik munkájukat csoportosan készítik, és bevonják az alkotásba tanáraikat, szüleiket is. Az írásokban városok, falvak, azok részegységei (a település híres utcái, beszédes épületei) bemutatása egyaránt lehetséges.

Az elkészített írásokat, kapcsolódó képanyagokat postai úton digitális formátumban (floppyn, cd-n) vagy külön a cikk@utazunk.com e-mailcímre elektronikusan is el lehet küldeni. A pályázati anyagok terjedelme maximum 1 gépelt A/4-es oldal (1800 karakter) lehet. A képek mérete és száma nincs korlátozva.

A legjobb ifjú írók könyveket, vásárlási utalványokat, DVD-ket, utazási magazin előfizetéseket, utazásokat, táborozásokat kapnak, valamint írásaik felkerülnek a www.utazunk.com utazási magazin oldalaira.

A pályázatok az alábbi postai címre küldhetők be:

Mátrix Alapítvány, 6701 Szeged, Pf.: 929. A borítékra írják rá: Megmutatom lakóhelyemet!

A pályázatok beadása és a bírálati munka folyamatos!

További információ kérhető a 06-20-33-64-166-os telefonszámon vagy a cikk@utazunk.com címen.

 Tisztelt polgártársak!

A tűzvédelemről szóló törvény értelmében mindenki köteles:

- betartani a tűzrendészeti előírásokat, ellátni a magántulajdonukban lévő épületet alapvető tűzoltási eszközökkel, felszerelésekkel;

- a tűzzel való óvatos bánásra nevelni a gyermekeket.

 

Mi a teendő tűz esetén?

Ha valaki tüzet észlel, köteles:

- azonnal értesíteni a tűzoltóságot a 01-es telefonszámon (a beregszászi járásban emellett a 2-30-31-es számon is megtehetik). Adják meg az égő objektum címét, emeleteinek számát, a tűz keletkezésének helyét, szóban mondják el, mi a helyzet jelenleg, tartózkodnak-e emberek az objektumban, illetve közöljék nevüket;

- lehetőség szerint haladéktalanul lássanak hozzá az emberek kimenekítéséhez, illetve a tűz oltásához (lokalizálásához), a vagyon megvédéséhez;

- amennyiben valamelyik vállalatnál keletkezett tűz, értesítsék a vezetőt, más kompetens személyt, illetve az ügyeletest;

- szükség esetén riasszanak más mentőosztagokat, hatóságokat is.

Mentőszolgálat — 03; a gázszolgáltató ügyelete — 04; rendőrség — 02.

Lőrincz Bálint, a Katasztrófavédelem Beregszászi Járási Osztályának parancsnoka

 Tisztelt polgártársak!

Annak érdekében, hogy elkerüljék a kémények szabálytalan kialakításából, a kályhák üzemeltetési szabályinak megsértéséből fakadó tűzeseteket, nyomatékosan felhívjuk figyelmüket a következőkre:

- a fűtési idény kezdete előtt alaposan le kell ellenőriztetni, szükség esetén ki kell javíttatni a kazánházakat, a hőtermelő berendezéseket, a kályhákat és más fűtőtesteket;

- tilos hibás fűtőberendezések üzembe helyezése;

- a fűtési idény kezdete előtt, illetve közben is többször ki kell tisztítani a koromtól a kéményeket és a kályhákat;

- a kályhákat, illetve a fűtőberendezéseket megfelelő tűzbiztonsági távolságra kell elhelyezni a gyúlékony tárgyaktól;

- ki kell vakolni, le kell meszelni minden olyan kéményt, illetve minden olyan falat, amelyekben füstvezeték halad;

- a tűztérből kiszedett hamut és salakot le kell önteni vízzel, majd egy külön erre a célra kijelölt helyre kell vinni.

Kályhákkal való fűtés során tilos:

- felügyelet nélkül hagyni a befűtött kályhákat;

- a tűztér nyílása előtt tüzelőt, más gyúlékony anyagokat hagyni;

- ruhát, fát és más gyúlékony anyagot szárítani a kályhán;

- gyúlékony folyadékokkal tüzet rakni;

- füstjáratként használni a ventillációs csatornákat;

- gyúlékony alapra füstvezetékeket építeni;

- azbesztcement és fémcsöveket alkalmazni kéményként.

V. Miscsenko, a Katasztrófavédelem Beregszászi Járási Osztályának munkatársa

 A rendőrség jelenti

 

 Késsel a férjre

Kiskopány községben a közelmúltban saját házában bukkantak rá egy 47 éves helyi férfi holttestére. A nyomozók rövid időn belül őrizetbe is vették a gyanúsítottat: az áldozat 45 éves feleségét. Az előzetes adatok szerint az asszony egyik este egy családi veszekedést követően végzett férjével.

 Véres ralli

Súlyos közúti baleset történt a munkácsi járási Sztrabicsón. Három fiatal lány tartott hazafelé az út szélén a kultúrházban rendezett diszkóból. Szembe velük nagy sebességgel egy kocsi közeledett. Vezetője a kanyarban elvesztette uralmát a kocsi felett, s az autó lesodródott a úttestről. A Lada hatalmas erővel csapódott a lányok közé: ketten annyira összeroncsolódtak, hogy a helyszínen életüket vesztették, a harmadik pedig alig lélegzett…

A gázoló fékezés nélkül továbbhajtott. A falubeliek azonban látták, hogy egy piros rendszámú Lada vezetője okozta a balesetet. A rendőrök Alsókerepec mellett meg is találták az összetört autót, a kormányánál viszont nem volt senki!

Rövid időn belül kiderítették, hogy a gázoló egy 22 éves sztrabicsói fiatalember. A kocsit Munkácson élő édesapja vette neki néhány héttel korábban. Most bíróság előtt kell felelnie szörnyű tettéért.

 Gyereket gázolt

Sajnos, a tanév elejétől újra sok gyerek kerül a kerekek alá. Legtöbbjüket akkor gázolják el, amikor hazafelé tart az iskolából, s gyakran komoly távolságokat tesz meg gyalogszerrel.

Legutóbb a huszti járási Boronyava községben történt hasonló eset. Egy 43 éves zolotarjovói vállalkozó Toyota RAV 4-ese elé szaladt ki hirtelen egy hétéves kisfiú. Sajnos, a kocsi vezetője már nem tudta elkerülni az ütközést, amelynek következtében a kisiskolást súlyos állapotban kellett kórházba szállítani.

Néhány nappal később Nagyberegen is hasonló eset történt.

 Pancsolt vodka Ungváron

A megyeszékhely adófelügyelőihez a napokban bejelentés érkezett arról, hogy az egyik lakóházban illegális pálinkafőzde működik. A házkutatás során kiderült, hogy igaz volt a „füles”: a gazdasszony valóban vodkát pancsolt. Nem kevés jellegzetes illatú, átlátszó folyadékot, illetve különböző felszerelést foglaltak le a házban. Az elkövetőt akár 10 év szabadságvesztéssel is sújthatja a bíróság.

„Megfeledkeztek” a jövedelemadóról

A megyei ügyészség a técsői adófelügyelőség anyagai nyomán bűnvádi eljárást kezdeményezett az egyik helyi állami vállalat hivatalnokai ellen. A gyanúsítottak különböző pénzügyi ügyeskedés nyomán összesen 217 000 hrivnya nyereségadót nem fizettek be az államnak.

 Csempészett bojlerek

A Tisza határátkelőhelyen a napokban egy teherautó jelentkezett belépésre, amelynek volánjánál egy ukrán állampolgár ült. A jármű Magyarországról tartott Harkiv megyébe.

Az ellenőrzés során kiderült, hogy az autó 428 bojlert szállított egy magyarországi vállalattól egy ukrajnai céghez összesen 174 000 hrivnya értékben. Az árukísérő okmányokban viszont ennél lényegesen alacsonyabb érték volt feltüntetve, s nem felelt meg a valóságnak az áru kódja és neve sem.

DVD-k a vagonban

A határőrök éberségének köszönhetően újabb tétel csempészárut foglaltak le. Az egyik Szumi melletti vasúti határátkelőhelyen a Moszkva—Ungvár járat egyik kocsijának „tetőterében” 840 DVD-t, valamint 22 import férfiöltönyt találtak. A közel 20 000 hrivnya értékű holmi a kalauzoké volt.

(A Vidomosztyi Miliciji
és a news.uzhgorod.ua anyagai nyomán)

 

 Az UBSZ csempészútvonalakat számolt fel

Az Ukrajnai Biztonsági Szolgálat (UBSZ) számos olyan esetet regisztrál, amikor illegálisan próbálnak személy- és tehergépjárműveket behozni az országba. Előfordul, hogy a vámellenőrzést akarják megkerülni, míg máskor a valósnál lényegesen alacsonyabb árat tüntetnek fel. A csempészek gyakran hamis papírokkal próbálják behozni az autókat, igyekeznek törvénytelenül legalizálni azokat Ukrajnában.

Az utóbbi időszakban például csak a Krím Köztársaságban 77 olyan esetről vettek fel jegyzőkönyvet, amikor megsértették a vámszabályokat. Ennek nyomán 18 autót foglaltak le összesen 1 139 000 hrivnya értékben, illetve 154 850 hrivnya pénzbírságot szabtak ki.

Sajnos, előfordul, hogy állami hivatalnokok is segítik a bűnözőket. Az UBSZ és az ügyészség 20 esetben indított bűnvádi eljárást az állami hivatalok azon munkatársai ellen, akik visszaéltek szolgálati beosztásukkal.

Komoly problémát jelent az is, amikor törvénytelenül próbálják legalizálni az illegálisan behozott autókat. 2004 és 2005 folyamán például csak Kijevben több mint 1 000 autót vett nyilvántartásba az Állami Gépkocsifelügyelőség bírósági határozatok alapján.

Elterjedt az ilyesmi Ukrajna nyugati régióiban is. Az UBSZ ivano-frankivszki főosztályának munkatársai például feltárták egy olyan bíró tevékenységét, aki egy bűnözői csoportot segített az általuk törvénytelenül behozott drága autók legalizálásában. Összesen 50 autót vétettek nyilvántartásba az ő segítségével, miközben 1 650 000 hrivnya adó befizetését kerülték meg. A bírót később börtönbüntetéssel sújtották. Ugyanígy járt Herszon megyei kollégája is: ő fiktív bírósági végzésekkel segítette a bűnözőket.

Ez év augusztusában az UBSZ Lemberg megyei munkatársai lefüleltek egy németországi állandó lakhellyel rendelkező ukrán állampolgárságú férfit. Az illető az utóbbi két év alatt 29 személy- és teherautót hozott be az országba a vámszabályok megkerülésével. Ebben segítették őt a hivatalnokok is: több autót értékesítettek Ukrajna területén úgy, hogy az adatok szerint ezeket már kivitték az országból.

Kárpátalján is feltártak egy csempészhálózatot, amelynek olasz, albán és ukrán állampolgárságú tagjai voltak. Ők néhány hónap alatt 13 autót hoztak be illegálisan az országba összesen 2 000 000 hrivnya értékben.

2005 és 2006 folyamán az UBSZ kárpátaljai megyei főosztályának munkatársai 55 olyan bűnvádi eljárást indítottak, amelyek 150 jármű (összértékük meghaladja a 18 000 000 hrivnyát) törvénytelen behozatalával, illetve legalizálásával voltak kapcsolatosak.

(Az UBSZ sajtószolgálatának anyagai nyomán)

 Egyházi élet

 

A jelszó: a családok felkarolása

Kevés gyülekezet büszkélkedhet olyan kiterjedt diakóniai munkával, mint a bótrágyi reformátusok. Ez abban is megmutatkozik, hogy felkarolták a presbitérium által rászorulónak ítélt családokat és különböző kapcsolatok révén támogatják az egyedülálló öregeket. A gyülekezet fő állásban foglalkoztat egy diakónust Izsák Erzsébet személyében, aki heti rendszerességgel látogatja, szükség szerint gondozza a rászorulókat, elbeszélget velük, ha igénylik, igét olvas fel nekik. Az öregek, különösen az ágyhoz kötött, nehezen mozgó beteg emberek alig várják ezeket az alkalmakat.

Körülbelül egy évvel ezelőtt a bótrágyi diakóniai szolgálat bekapcsolódott a Dorcas Segélyszervezet Fogadj örökbe egy nagyszülőt! című programjába, amelynek lényege, hogy az „örökbefogadók” bizonyos időközönként élelmiszercsomagot és igény szerinti segélyeket juttatnak el az „örökbefogadottaknak”. Tavalyi sikeres pályázatuk nyomán múlt héten először került sor az adományok átadására. Bótrágyon 20 idős ember kapott egységcsomagot holland örökbefogadójától.

— A holland kapcsolatnak nemcsak formális, hanem személyes része is van — tudtuk meg Radvánszky Ferenctől. A bótrágyi gyülekezet lelkipásztora elmondta, hogy az öregeket lefényképezték, és a fotókat eljuttatták a holland családokhoz, hisz azok — természetesen — kíváncsiak arra, kit is támogatnak valójában. A rászorulók pedig köszönőlevélben fejezik ki hálájukat az ajándékokért.

A bótrágyiak reménykednek abban, hogy az említett holland kapcsolat nem „fullad ki” az örökbefogadásban, hanem további gyümölcsöző együttműködés születik közöttük. Konkrét elképzelésük is van már: a családok felkarolása.

— A diakónia olyan szolgálat, amelyiknek az a célja, hogy ne legyen rá szükség. Persze rászorulók mindig voltak és lesznek is, de az lenne a jó, ha ezeket a rászorulókat személyesen fel tudnánk karolni. Az intézményesített diakóniát csak úgy lehetne felszámolni, ha mindenki felelősséget érezne hozzátartozójáért. Ha mindenki gondját viselné idős családtagjának, nem lenne szükség a mások segítségére. Ahhoz viszont, hogy a családok ezt megértsék, a diakóniai szolgálatnak oktatói tevékenységre kell épülnie. Természetesen nem csak tananyag átadására gondolok, hanem lelki gondozásra. Azt tapasztalom, hogy rendkívül sok feszültséggel, megválaszolatlan kérdéssel, megoldatlan problémával küzdenek a családok. A család a társadalom legkisebb alkotó sejtje, onnan indul ki az egészséges egyház, az egészséges társadalom, felkarolásuk tehát rendkívül fontos. Megkérdőjelezhetnénk ennek a tevékenységnek a diakóniai voltát, de én azt vallom, hogy beletartozik, mert rászorulókról van szó ebben az esetben is. Igaz, nem anyagi értelemben, de nem minden a pénzbeli segítségnyújtás: a lelki támaszra olykor nagyobb szükség van, mint a pénzre.

Bíró Gyöngyi

 Csemegéző

A MAGYAR IRODALOM KÁRPÁTALJAI

LEXIKONA

1918—2006

Sorozatszerkesztő: Dupka György

 

65. Gortvay Erzsébet

(Ungvár, 1935. szeptember 16.)

Irodalomtörténész, egyetemi tanár, tanszékvezető (UMIL). Édesapja Gortvay Ferenc kovácsmester, édesanyja Orémus Etelka háztartásbeli. Középiskolai tanulmányai után az Ungvári Állami Egyetem orosz filológiai szakán annak a két évfolyamnak az egyikén diplomázott 1959-ben, amelynek a végzőseit magyar iskolákba szánták.

1959—1961 között fordítóként dolgozott az akkor még Kárpátontúli Ifjúság c. megyei lapnál, majd Moszkvában egyéves újságírói tanfolyamot végzett. 1962-től 1963-ig a Kolhozélet c. ungvári járási lap helyettes szerkesztője. 1963-tól az Ungvári Állami Egyetem Magyar Filológiai Tanszékének magyar irodalom tanára, docense volt. Kovács Vilmos, Fodó Sándor baráti köréhez tartozott.

1989-ben belép a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségbe, és 1993 áprilisa óta tagja, majd társelnöke a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének. Az ungvári Drávai Gizella Művelődési Kör elnöke. Kutatási területe: a XIX. századi magyar irodalom, orosz—magyar irodalmi kapcsolatok, a kárpátaljai magyarság irodalmi- és művelődési élete, civil szerveződése. A filológiai tudományok kandidátusa, disszertációját 1973-ban védte meg Ungváron.

Írásai megjelentek a Kárpáti Kalendáriumban, a Kárpáti Igaz Szóban és más kiadványokban. Tudományos cikkeket írt oroszul, ukránul; kötetekhez írt magyarul elő- és utószót, tanulmányokat, recenziókat. Középiskolai irodalomkönyveket szerkesztett a IV., V., VIII. osztályok számára. Szépirodalmi írásai alatt a helyi sajtóban olykor Garanyi Ágnes, Homoki Eszter álnevet használt.

Elismerései: Makarenko-érem (1988), Berzsenyi-díj (1993); a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének Nívódíja (1995). Az MTA köztestületének tagja. A Magyar Írószövetség elnökének elismerését kifejező oklevél (2000), Ortutay-díj (2002). Az Együtt c. folyóirat szerzői körének tagja. Jelenleg Kincseshomokon lakik. A Kijevi Szlavisztikai Egyetem ungvári kirendeltsége magyar—angol szakának tanszékvezetője.

Fontosabb összeállítások: Lecke. Kárpátaljai magyar elbeszélők a XX. századból. Intermix Kiadó, Ungvár—Budapest, 2001; Verecke. Kárpátaljai magyar költők a XX. századból. Intermix Kiadó, Ungvár—Budapest, 2003; Emlékkönyv. Jó pásztor volt. Gecse Endre kárpátaljai mártír tiszteletes emlékezete. Intermix Kiadó, Ungvár—Budapest, 2003.

Művei: Ezer évig nem volt itt semmi? Irodalmi publicisztika, Intermix Kiadó, Ungvár—Budapest, 1993; Emlékezni szükséges. Esszék, emlékezések, jegyzetek. Intermix Kiadó, Ungvár—Budapest, 2004.

„Övék az érdem...”

(Részlet Gortvay Erzsébet: Jó pásztor volt című könyvéből)

Ilyen tájt, október vége felé, amikor a mi Kis Októberi Forradalmunkra emlékezünk (hol van már a Nagy?), vasárnap délelőtt szokatlanul sok ember szokott összegyűlni egy sír körül a gálocsi temetőben. A református templomból, istentiszteletről jön a tömeg és körülállja a mártírhalált halt tiszteletes, Gecse Endre sírját.

Az 1956-os magyar szabadságharcot követő szovjet megtorlás vértanúja ő is. Esete éppoly égbekiáltó, mint uráé, a Jézus Krisztusé, aki felett 2000 éve rendezte meg a maga koncepciós perét a korabeli hatalom.

Nagyszabású kirakatper bábfigurájának szerepét szánták Gecse Endrének is saját kora Pilátusai. De számításukba hiba csúszott.

Az elrettentő példának kiszemelt ártatlan áldozat kínzóinak túlbuzgósága miatt hamarabb halt meg, mintsem az igazságtalan ítélet kihirdetésére sor kerülhetett volna. Végeredményben azonban a kárpátaljai tiszteletes vértanúságával is az valósult meg, amit Péter és Pál apostolok így összegeztek: Isten javunkra fordította az emberi gonoszságot.

Az istentelenség birodalma szimbólumaival együtt összeomlott. A kivégzett Gecse Endre példamutató helytállásának, egyháza legnagyobbjaihoz méltó emberi és nemzeti magatartásának makulátlan emlékét viszont márványtábla őrzi a gálocsi templom falán.

Ideje, hogy a több évtizedes tiltás falait áttörve, töretlen jellemének teljes nagyságában álljon ma előttünk, hogy ne csak szülőfaluja és környéke, hanem tágabb pátriája is tudja, ki volt és miért halt meg Gecse Endre.

Ha valaki, hát ő igazán nem pályázott a történelmi hős szerepére. A világi hiúságoktól távoli papi pályára családi hagyomány predesztinálta. Az egykori Ung megyei Mátyóci Anyakönyvi Kerület születési kivonata szerint lelkész fiaként született Gálocsban 1907. június 7-én. A gimnáziumot Sárospatakon végezte. Ugyanitt iratkozott be 1924-ben a főiskola teológiai tagozatára. Ezt négy év alatt elvégezte.

A Tiszán Inneni Református Egyházkerület püspöke 1928. szeptember 25-én kelt kibocsátványában leszögezi: Kibocsátottam pedig őt azon feltételek alatt, hogy szent hivatását mind feddhetetlen élete, mind a tudományokban való folytonos előmenetele által meg fogja ékesíteni, amire őt Isten a maga kegyelme által segítse.

Segítette is, mert négy év múlva egy másik okirat tanúsítja, hogy Gecse Endre segédlelkész a Szlovenszkói Egyházkerület lelkészvizsgáló bizottsága által szabályszerűen megvizsgáltatott s a gálocsi református gyülekezet lelkipásztorává törvényesen megválasztatott, nyilvánosan felesketvén az Úr ügyének alkalmas és alkalmatlan időben való rendíthetetlen szolgálatára.

Ez az alkalmatlan idő Gecse tiszteletes úr számára 1945-ben következett be. Megszokott, meleg családi fészkéből, a paplakból ki kellett költöznie. Csöndes megadással fogadta az egyik híve által fölajánlott földes szoba-konyhás lakosztályt. Akkori leveleit olvasva csak csodálkozni tudunk: semmi zúgolódás, méltatlankodás nincs bennük, csak határtalan hit a Gondviselés bölcsességében.

(...)

A Gecse Endréhez hasonló galamblelkű embereknek azonban nem kenyerük a csüggedés. A vészjósló előjelek szaporodása ellenére is rendületlenül járja télen-nyáron, esőben-sárban kerékpáron a falvakat: Gálocsot, Tarnócot, Botfalvát. Eszébe nem jut 50 évesen elvárni, amit a nyáj egyes mai pásztorai: vigyék-hozzák őket kocsin.

Végül, amikor egy nyomába szegődött tehergépkocsi egy este kerékpárostól az árokba kényszerítette, komolyan megijedt. Eszébe jutott Romzsa Tódor suttogva terjedt története és belátta: menekülnie kell. Családja unszolására elszegődött Husztra.

(...) Szép napok ígérkeznek, írja szelíd szívéből kicsorduló örömmel élete utolsó levelezőlapján tanítónő testvérének, Csirpák Emilné Gecse Annának. Széles jókedvében a ragyogó reményekkel kecsegtető huszti helyzetképhez még az utóiratban hozzáfűzi: “Élvezem a sártalanságot, hogy esőben ernyő alatt is flancolhatok”. Ez az élvezet azonban nem tartott soká. Fél évvel a beiktatás után, 1958. december 2-án Gecse Endrét Huszton letartóztatták. Ungvárra, a KGB börtönébe szállították, ahol vallatás közben „véletlenül” agyonverték. Állítólag nem volt hajlandó kihallgatóival együttműködni, vagyis elismerni, hogy 1956—58-ban Gálocsban magvar nacionalista szellemben szovjetellenes propagandát fejtett ki, és fegyveres felkelésre szólította a fiatalokat. Ha fizikai ereje nagyobbnak bizonyul a szelleminél, Kárpátalja talán legnagyobb kirakatperének lehetett volna főszereplője. Felesége szerint egy hónapot töltött az államvédelem vizsgálati fogságában. 1959. január 7-én láttam viszont, holtan — emlékezik özv. Gecse Endréné Rózsa Leona. — Elvittek a temetésre a hatósági emberek, de lelkészt nem engedtek hívni. Őt, aki számtalan ember felett mondott beszédet, ima nélkül hantolták el.

(...)

Én a magam személyes ismeretség révén is elfogult módján szoborként szoktam őt elképzelni a reformáció genfi emlékművének talapzatán, és Illyés Gyulával együtt vallom:

“Övék az érdem, kiket sem a máglya

nem riaszthatott vissza, sem a gálya —

sem harcaik bukása”.

(Illyés Gyula: A reformáció genfi emlékműve előtt)
 

© Copyright 2006. All right reserved. designed by Répási