 |
|

 |
 |
|
Kárpát-medencei református iskolák fóruma
Világtalálkozó
Técsőn
 Idén
12. alkalommal került megrendezésre a Kárpát-medencei Református Iskolák
Világtalálkozója 2007. július 4-8. között. Ez alkalommal Técső, a
Felső-Tisza-vidék patinás koronavárosa látta vendégül a Kárpát-medence
különböző tájairól érkezett küldöttségeket. Összesen 36 református iskola
képviseltette magát Erdélyből,
Magyarországról, Kárpátaljáról, többek között Pécsről, Szatmárnémetiből,
Csurgóról, Nagyváradról, Nagydobronyból, Sepsiszentgyörgyről stb. Ezenkívül
a Református Pedagógiai Intézet, illetve az Erdélyi Egyházkerület képviselői
is részt vettek a fórumon.
A rendezvényt ünnepélyes
istentisztelettel nyitották, amelyen az igét Zán Fábián Sándor, a
Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke hirdette. Házigazdaként Kovács
Iván, Técső polgármestere üdvözölte a rangos esemény résztvevőit.
A négynapos találkozó színes
programokat kínált. Koszorúzásra került sor a Kossuth-szobornál. A vendégek
ellátogattak Kárpátalja történelmi helyeire, festői tájaira: a munkácsi, a
huszti várakba, a Vereckei- és a Tatár-hágóra, a Szinevéri-tóra,
Aknaszlatinára, valamint a bukoveli üdülőközpontba...
A közel 140 résztvevő
felejthetetlen élményekkel térhetett haza.
Csik Diana
Elsőáldozás Gecsében
2007. július 1-jén nyolc
fiatal részesült először Krisztus testéből és véréből Gecsében.
A 6. és 7. osztályt végzett
gyerekek két éven keresztül készültek keresztény életüknek erre a fontos
eseményére. Az áldozás előtti napon vizsgán bizonyították felkészültségüket,
és este mindannyian meg is gyóntak.
A vasárnap 9 órakor kezdődő
szent liturgia előtt a templomban a szülők megáldották gyermekeiket.
A liturgia végén elsőáldozási
emléklapot és ikonokat kaptak a gyerekek, illetve a legjobban felkészültek
könyvjutalomban és oklevélben is részesültek.
Az esemény zárásaként kedves
énekes-verses műsort hallhattunk az áldozóktól, amiben szintén tanúságot
tettek Krisztus és az egyház melletti elkötelezettségükről.
Bízunk abban, hogy ez a hosszú
felkészülés egy felelős keresztény élet kezdete lesz mind az egyház, mind a
közösség javára.
Demkó Anikó |
|
A
kormány nyáron áttekinti a reformok egyes területeit
A
nyár lehetőséget teremt arra, hogy a kormány áttekintse, hol tart
programjának megvalósításában, ezért a parlamenti ülések kezdetéig
péntekenként is lesznek kormányülések — jelentette be Gyurcsány Ferenc a
pénteki kormányülést megelőzően.
A kormányfő aláhúzta: elsősorban az egészségügyi reform egyes
részterületeit, az államigazgatást érintő reformlépéseket, valamint az
ország előtt álló fejlesztési kérdéseket vizsgálja meg a kormány a pénteki
üléseken.
— Ahhoz, hogy Magyarország erős és sikeres legyen, egy sor területen
változásokra van szükség, olyan változásokra, amelyeket az elmúlt
időszakban elindítottunk — mondta.
A kormányfő kifejtette: a kormányt alakító pártok 2006 tavaszán azzal a
szándékkal álltak neki a kormányzásnak, hogy megújítják Magyarországot. Az
ország megújítása nyilvánvalóan az ügyek meghatározó elemének átalakítását
jelenti, legyen szó intézményekről, finanszírozásról vagy kultúráról.
— Magyarországon kidolgozott, lépésről lépésre megvalósítható programmal
ma, úgy látom, kizárólag a kormány rendelkezik — emelte ki Gyurcsány
Ferenc.
A kormányfő szerint az ország szempontjából jobb lenne, ha két nagyon
világos, jól összehasonlítható program versenyezne, „a megoldások
versengenének egymással”.
A miniszterelnök hangsúlyozta: ebben az országban nagyon sokan vágynak
európai életminőségre. Véleménye szerint „szabad, demokratikus, polgári
Magyarországra” van szükség a jövőben.
— A polgáriról muszáj beszélni, mert ezt a szót csapdába ejtette az elmúlt
években a politikai akarat — tette hozzá.
Megítélése szerint a „polgári” kifejezés arról szól, hogy „a nemzet a
polgárainak sikereire, szorgalmára, tehetségére építkezve erősödik”.
A kormányfő szerint az elmúlt időszakban tapasztalt, rendkívül intenzív,
helyenként soha korábban nem látott indulatú politikai viták eltakarnak
egy sor fontos részletet, pedig évtizedes társadalmi beidegződések
megváltoztatása indult el.
Izraelben
tárgyal az olasz miniszterelnök
Hivatalos látogatásra Izraelbe érkezett vasárnap Romano Prodi olasz
miniszterelnök, megválasztása óta először — közölték hivatalos forrásból.
Vasárnap este Romano Prodi nem hivatalos megbeszélés keretében találkozott
Ehud Olmert izraeli miniszterelnökkel, hétfőn pedig az olasz kormánnyal
folytatott tárgyalásokat. Kedden továbbutazott Rámalláhba, ahol Mahmúd
Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével tárgyal.
Slota
pártja kemény ellenoffenzívát vár el
Ján Slota magyarellenességéről elhíresült kormánypártja elvárja a szlovák
külügyminisztériumtól, hogy, „kemény ellenoffenzívát” fejtsen ki a Malina
Hedvig-ügyben folyamatosan a Szlovák Köztársaság belügyeibe beavatkozó
magyar politikusok és a magyar média ellen. A Szlovák Nemzeti Párt (SNS)
megengedhetetlennek tartja, hogy a címzett magyar intézmények „ilyen
mértékben megkérdőjelezzék egy másik tagország nyomozati szerveinek
függetlenségét” — áll Ján Slota pártjának vasárnap este közzétett
nyilatkozatában.
Magyarország
is oltóanyagot szállít
Magyarországot kérte fel a WHO arra, hogy a szállítson madárinfluenza
elleni oltóanyagot az újonnan létrehozandó stratégiai raktárakba — közölte
értesülését a Magyar Televízió Híradója. A műsorban elhangzott: a
Nemzetközi Egészségügyi Szervezet (WHO) úgy döntött, hogy a sok
megbetegedés miatt például Vietnamban, Kínában, Egyiptomban és
Törökországban is létrehoz több százezer ampullát tároló depót.
Magyarországon kívül még három országot kért fel arra az egészségügyi
világszervezet, hogy szállítsanak a H5N1 elleni oltóanyagból az újonnan
létrehozandó stratégiai raktárakba. A készlet felállításában az Omninvest
Kft. is részt vesz, 100 ezer darab oltóanyagot ajánlottak fel ingyen a
WHO-nak.
15
éves terrorellenes harcra készül London
Nagy-Britanniának közel tizenöt éves küzdelemre kell felkészülnie az
iszlamista terrorizmussal szemben — vélekedett Gordon Brown brit
miniszterelnök biztonsági tanácsadója a Sunday Telegraph című vasárnapi
lapban megjelent interjúban. Alan West tengernagy, a brit haditengerészet
egykori vezérkari főnöke szerint a kormány terrorizmusellenes
stratégiájának középpontjába a megelőzést, a fiatal muszlimok
radikalizálódásának megakadályozását kell állítani. „Ez nem megy végbe
egyik napról a másikra. Úgy gondolom, nagyjából 10-15 évet fog igénybe
venni” — nyilatkozta West.
Öneloltódó
cigaretta az EU-ban
Tűzmentessé, mármint tüzet okozni nem tudóvá akarja változtatni a
cigarettákat az Európai Unió országaiban a közösség fogyasztóvédelmi
megbízottja. Meglena Kuneva öneloltódó cigarettákat tervez bevezettetni
mind a 27 tagállamban, de hogy mikortól, még nem tisztázott, javaslatait
csak az év vége felé terjeszti elő. A speciális cigaretták a beléjük
épített kis oxigénáramlás-gátak révén maguktól kialszanak, ha nem szívják
őket. Az uniónak csupán 14 tagállamából vett statisztikák szerint évente
mintegy kétezer ember halálát, ezrek sérülését és tízmillió eurós károkat
okoz cigarettázás miatt keletkező tűz.
(Az MTI és az origo.hu anyagai nyomán.
Fotó: meh.hu)
|
Fókuszban a világ magyarsága |
Öko
Fórum Gyöngyösön
Három hónapja alakult meg a Magyar—Magyar Öko Fórum. A komoly érdeklődést
kiváltó kezdeményezés nyomán anyaországi és külhoni szervezetek, szakértők
bevonásával kidolgozták a Zöld Program prioritásait. Július 2-án
Gyöngyösön, a Károly Róbert Főiskolán került sor a fórum újabb együttes
ülésére. A megjelenteket köszöntötte Kovács Kálmán, a Környezetvédelmi és
Vízügyi Minisztérium államtitkára, dr. Magda János rektor és Kiesz György
államtitkár.
A tanácskozáson — amelynek keretében megnyitották a helyi Öko Klubot —
számos érdekes előadás hangzott el. Kovács Kálmán például a
Kárpát-medencei Magyar Zöld Programról fejtette ki véleményét. Elmondta, a
kezdeményezés célja, hogy a következő nemzedékek már közösen
foglalkozzanak a Kárpát-medence környezeti gondjaival, illetve azok
megoldásával. A politikus hangsúlyozta, hogy a Kárpát-medence, mint
ökorégió országhatároktól függetlenül egységes környezeti kihívásokkal néz
szembe a következő évtizedekben. Ebben a helyzetben egységes stratégiát
kell kidolgozniuk a régióban élőknek ezek kezelésére.
Ezt segítheti az elmúlt években a határon túli magyarlakta területeken is
kiépült egységes informatikai hálózat. Ugyanakkor egy ösztöndíjrendszerrel
is támogatni kívánják az ökoklub hálózaton belül megvalósuló kutatási
programokat — mondta Kovács Kálmán.
Dr. Csepeli György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium igazgatója a
tudásalapú társadalomról és innovációról mint egy új platform pilléreiről
beszélt. Korodi Attila, a román kormány RMDSZ-es környezetvédelmi
minisztere a környezettudatosságról, felelősségről szólt, ami közös
érdekünk. A Magyar Koalíció Pártját képviselő Miklós László arról osztotta
meg gondolatait a résztvevőkkel, hogyan vehetnek részt a fiatalok a
környezet- és természetvédelmi programokban. Jakab Sándor (Horvátország)
az oktatási és képzési programokat elemezte, Molnár József (Kárpátalja) a
Kárpát-medencei környezetvizsgálat kérdéseiről beszélt. Emellett több más
— anyaországi és határon túli — szakember tartott érdekes előadást.
A fórum, amelyen részt vett Nagy György, az UMDSZ koordinátora is,
kerekasztal-beszélgetéssel ért véget.
MTI/Krónika
A
tervezett erőmű ellen háborog a lakosság Tőketerebesen
Viharos lakossági fórumot tartottak kedden a szlovákiai Tőketerebesen, a
tervezett széntüzelésű erőmű megépítése miatt. A fórumon részt vevő Dankó
Zoltán sátoraljaújhelyi alpolgármester abban reménykedik, hogy a
tőketerebesiek tiltakozása eredményeképpen meghiúsul a beruházás. A magyar
környezetvédelmi tárca tájékozódik az ügyben, és ígérete szerint, ha
kedvezőtlenek lesznek a fejlemények, megteszi a megfelelő lépéseket.
Egyre
többen kapcsolódnak be a Sátoraljaújhelytől 35 kilométerre tervezett
tőketerebesi erőmű elleni tiltakozásba, így például a Tokaji Falvak
Szövetsége és a Zempléni Települési Szövetség is.
Közben a határ túloldalán sem tétlenkednek: a múlt kedden a témában
tartott parázs hangulatú tőketerebesi lakossági fórumon a helyiek hevesen
tiltakoztak az erőmű felépítése ellen. A környékbeli települések
polgárainak ellenállását jelzi az is, hogy a szlovák környezetvédők eddig
már nyolcezer tiltakozó aláírást gyűjtöttek össze. Dankó Zoltán
sátoraljaújhelyi alpolgármester a fórum után azt mondta, szerinte a
szlovák oldalon láthatóan legalább akkora a felháborodás, mint
Sátoraljaújhelyen és környékén.
“A tőketerebesi polgármester ígéretet tett arra, hogy figyelembe veszi a
lakosság véleményét a július 10-i testületi ülésen, amelyen döntést hoznak
az erőmű megépítéséről. Mindenesetre akkor sem kell kétségbeesni, ha a
helyi képviselő-testület rábólint a beruházásra, hiszen ilyen erőművet nem
lehet nemzetközi egyeztetés nélkül megépíteni — mondta Dankó Zoltán.
A tokaj-hegyaljai borvidéket veszélyeztető beruházás ügyével a
környezetvédelmi minisztérium is foglalkozik. Ha a megépítendő erőmű káros
környezeti hatással lehet a területre, feltétlenül kérni fogják
Magyarország bevonását az eljárásba. Egyelőre azonban még a hivatalos
engedélyezési eljárás sem indult meg.
A környezetvédelmi tárca már felvette a kapcsolatot a szlovák
társminisztériummal, hogy tájékozódjon az ügyben, és ha szükséges,
megteszi a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy hazánkat ne érje
környezeti kár — áll a minisztérium állásfoglalásában.
Mint arról a héten már beszámoltunk, a határközeli Tőketerebesre tervezett
széntüzelésű erőmű 163 méter magas kéményéből évente négymillió tonna
szennyező anyag kerülne a levegőbe, az uralkodó szélirány miatt mindez
magyar területen, éppen a tokaji borvidék ültetvényein csapódna le. Az
erőmű megépítése azokat a hegyaljai falvakat is veszélybe sodorná,
amelyeknek egyik legfőbb bevételi forrásuk a turizmus.
Forrás: Magyar Hírlap
Az
Ung-vidékiek is nyugtalankodva figyelik a fejleményeket
Az ügyben megkereste a Krónikát Szanyi
Béla, az Ungvári Járási Tanács UMDSZ—UMDP-képviselője, aki lapunknak
elmondta, hogy nyugtalanságra ad okot a tervezett beruházás az
Ung-vidékiek számára is. Az országos szövetség járási szervezetének
ügyvezető alelnöke kihangsúlyozta, hogy az uralkodó szélirány miatt
fennáll az a veszély, hogy az erőműből kikerülő szennyező anyagok komoly
hányada Ukrajna, főleg a szlovák határ menti magyar falvak területén
csapódna le. Ezért fontolóra veszik, milyen lépéseket lehetne tenni az
ügyben. |
|
Magyarországra
látogat Juscsenko
Sólyom László köztársasági
elnök meghívására Viktor Juscsenko ukrán államfő július 10-én és 11-én,
kétnapos hivatalos látogatást tesz Magyarországon — jelentette az MTI.
A kétnapos látogatás első
napján, kedden, Sólyom László köztársasági elnök fogadja az ukrán
elnököt a Sándor-palotában. A találkozó során a két elnök közös
nyilatkozatot ír alá, majd a megbeszélés után sajtónyilatkozatot
tesznek.
Délután a Parlamentben
először Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel találkozik Viktor Juscsenkó,
majd Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével tárgyal.
A látogatás második napján,
szerdán, az ukrán elnök felavatja Tarasz Sevcsenko XIX. századi ukrán
költő budapesti emlékművét a II. kerületben. A szoboravatáson beszédet
mond a magyar és az ukrán köztársasági elnök is.
Ezután Viktor Juscsenko
elnök megkoszorúzza a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén, majd
délután ellátogat a dunaújvárosi Dunaferr üzembe, amelynek tulajdonosa
az ukrán Donbassz Ipari Szövetség.
A
megablokk listavezetői
A múlt héten nyilvánosságra
hozták a Nasa Ukrajina—Narodna Szamooborona választási szövetség
listájának első tízesét — adta hírül az unian.net. A listavezető Jurij
Lucenko, akit Vjacseszkav Kirileko, a Nasa ukrajina vezetője, illetve
Arszenyij Jacenyuk külügyminiszter követ. A további névsor: Anatolij
Gricenko, Mikola Katerincsuk, Olga Geraszimjuk, Viktor Baloga, Kszenyija
Ljapina, Ruszlan Knyazevics, Volodimir Arjev.
Juscsenko
nem ellenezné Janukovicsot,
ha
az megnyerné a választásokat
Ukrajna államfője kész
elismerni az előrehozott parlamenti választások bármilyen tiszta
eredményét, illetve az ezek alapján létrehozott koalíciót — tudósított
az UNIAN Hírügynökség. Erről egy tévéinterjúban beszélt Viktor
Juscsenko.
„Államfőként kizárólag az
Alkotmány azon előírásait követem majd, amelyek az eredményekhez való
viszonyt szabályozzák” — hangsúlyozta.
Beszélt arról is, hogy az új
parlament legfőbb feladata az, hogy a politikai erők a nemzeti eszmék
körül tömörüljenek, párbeszédet folytassanak.
Juscsenko korábban az
oroszországi médiának nyilatkozva nem zárta ki azt sem, hogy a
választások nyomán Janukovicsékkal lépnek szövetségre, de valószínűnek
tartott egy koalíciót Julija Timosenko politikai erejével is — adta
hírül a korrespondent.net.
Azon véleményének adott
hangot, hogy „normálisak” a kapcsolatai Viktor Juscsenko kormányfővel.
Véleménye szerint nem személyi ellentétek vannak közöttük, hanem a
2004-es, szerinte elsietett politikai reform váltotta ki a
szembenállást.
Sajtóközlemény
Figyelem: július 12-től
kezdődhet a Pótfüzetek igénylése
Mint ismeretes, az
Országgyűlés nemrég módosította a szomszédos államokban élő magyarokról
szóló kedvezménytörvényt, melynek értelmében
2007. június 20-tól a módosított törvény hatályba lépett, és
korlátlan ideig érvényesek lesznek a Magyar Igazolványok és Magyar
hozzátartozói igazolványok.
Felhívjuk az érintettek
figyelmét arra, hogy információs irodáinkban 2007. július 12-től lehet
igényelni a PÓTFÜZET -et a Magyar Igazolvány alapján, amennyiben
az utazási vagy a diák-,
pedagógus-, oktatói kedvezményekre jogosító oldalak beteltek.
A jelzett időponttól
számítva az ungvári, munkácsi, beregszászi, nagyszőlősi, técsői és a
rahói információs irodák munkatársai felkészülten fogadják a
kérelmezőket az utazási kedvezményeket biztosító betétlapok igénylése és
a szükséges tájékoztatások megadása ügyében.
Dupka György,
az Ungvári Központi
Információs Iroda igazgatója
Zubánics
László: „Bazárrá” fajulhatott a tanácsülés…
A Beregszászi Járási Tanács
legutóbbi ülését két „felvonásban” kellett megtartani: a járási
„honatyák” annyira belemelegedtek a vitába, ez annyira elhúzódott, hogy
Csizmár Béla, a képviselőtestület elnöke kénytelen volt szünetet
elrendelni. A múlt héten lényegesen nyugodtabb légkörben aztán sikerült
befejezni az ülést.
Ezt követően beszélgettünk
el Zubánics Lászlóval, az UMDP-frakció vezetőjével.
— Az Ön véleménye szerint mi
volt az oka annak, hogy az elnök kezéből kicsúszott az ülés vezetése?
— Az ülés menetének legfőbb
problémája az volt, hogy a résztvevők nem tartották be az ügyrendet.
Eszerint ugyanis egy-egy képviselő minden kérdésben legfeljebb két
alkalommal nyilvánulhat meg. Így fajulhatott „bazárrá” a tanácsülés…
Ahogy azt a később ülésező ügyrendi és törvényességi bizottság is
megállapította, a járási tanács elnöke — sajnos — maga sem tartotta be a
szabályokat, s nem követelte meg annak betartását a képviselőktől sem.
Amikor ugyanis elfogadjuk egy-egy tanácsülés napirendjét, akkor
rögzítjük, hogy milyen kérdéseket vitatunk meg, mennyi időt szánunk erre
stb. Az elnök feladata volna, hogy betartassa ezt, s megakadályozza,
hogy eltérjenek a konkrét kérdésektől a hozzászólók, s ha kell, lezárja
a vitát.
Sajnos, a legutóbbi
tanácsülés első felében azt tapasztaltuk, hogy majdhogy nem az elnök
vezeti az ülést! Olyan benyomásom alakult ki, hogy a KMKSZ-frakció két
tagja egyrészt megpróbálja átvenni ezt a funkciót, másrészt pedig
megjegyzésekkel próbálja befolyásolni az elnököt. Az sem mellékes, hogy
(s ezt a már említett ügyrendi és törvényességi bizottság is
leszögezte), legyen szó bármilyen baráti viszonyról is, az üléseken a
tanács elnökének megszólítása „Elnök úr”.
Érdekes volt még
megfigyelni, hogy az ülés első részében a KMKSZ-frakció tagjai nagy
hévvel verték a vasat: nem kell foglalkozni a kaszonyi szanatórium
ügyével. Amikor viszont a második rész során egyik képviselőtársunk
javasolta, hogy bizonyos új körülmények felmerülése miatt töröljék a
napirendről a kérdést, ők maguk voltak azok, akik tartózkodásukkal mégis
majdnem ott tartották a vitát kiváltó témát!
— Milyen témákat vetett fel
az UMDSZ—UMDP-frakció a tanácsülésen?
— Számos, a lakosságot
komolyan foglalkoztató kérdésben tettünk javaslatot, illetve intéztünk
interpellációt az illetékesekhez. Korábban levéllel fordultunk a
Rendkívüli Helyzetek Minisztériumához a gáti katonai alakulat területén
tárolt lőszerek elszállításával kapcsolatban. A miniszter első
helyettese válaszlevelében arról írt, hogy a kérdés közvetlenül a
Honvédelmi Minisztérium hatáskörébe tartozik, és az adott probléma
megoldásával kapcsolatban érvényben van a Miniszteri Kabinet hatályos
rendelkezése. Ezért ugyanebben a kérdésben új képviselői beadványt
terjesztettünk elő Anatolij Hricenko honvédelmi miniszternek címezve. A
dologhoz tartozik, hogy a legutóbbi viharos napokon egy alkalommal
villámcsapás miatt tűz ütött ki a lőszerraktár közelében. Csak a
szerencsén múlt, hogy nem következett be a novobogdanovkaihoz hasonló
tragédia, nem robbantak fel a lőszerek…
Emellett arról tájékoztattuk
a képviselőket, hogy a Nagyszőlősi Járási Tanács pert nyert az UKRPOSTA
Állami Vállalattal szemben indított peres eljárásban, amelyben a
Nagyszőlősi Járási Bíróság semmisnek nyilvánította az UKRPOSTA
Kárpátaljai Igazgatóságának azon rendelkezését, amellyel felszámolta és
az ilosvai posta kirendeltségévé „fokozta le” a Nagyszőlősi Járási
Postahivatalt (a megyei posta ugyanígy járt el a beregszászival is:
„hozzácsapta” a munkácsihoz…). A Nagyszőlősi Járási Tanács UMDSZ—UMDP-frakciójának
köszönhetően birtokunkba jutottak a peres anyagok. Javasoltuk, hogy a mi
képviselőtestületünk is foganatosítson hasonló jogi lépéseket a járási
postahivatal visszaállítása érdekében.
Felkértük az oktatási és
kulturális kérdésekkel foglalkozó bizottságot, hogy soron kívüli ülésen
foglalkozzon a Beregszászi Járási Könyvtár körül kialakult helyzettel, s
minden érdekelt fél véleményét meghallgatva dolgozzon ki megfelelő
ajánlásokat. Az elmúlt évek során a könyvtár 60 ezer kötetes
állományával és felszerelésével együtt immár harmadik alkalommal
költözik, s ez az állapot tarthatatlan. Annak idején, amikor a járás
átadta a városnak az egykori királyi törvényszék épületét, akkor arról
is megállapodtak a felek, hogy továbbra is ott működhetnek az
intézmények. Tudomásom szerint hasonló szóbeli megállapodás született
akkor is, amikor a főiskola vette birtokba az épületet. Ennek ellenére a
járási könyvtárat most ki akarják lakoltatni onnan: a volt szakorvosi
rendelő épületének három helyiségébe kerülne a 60 ezer kötetnyi
könyvállomány, felszerelés…
A kérdés megoldása érdekében
az UMDSZ javasolta, hogy az ukrán—magyar kisebbségi vegyes bizottság
legközelebbi (várhatóan e hó második felében sorra kerülő) ülésének
napirendjén szerepeljen e téma. A problémát úgy lehetne megnyugtatóan
rendezni, ha valóra válthatnánk tervünket és a hajdani Grófudvarban
sikerülne egy Magyar Kulturális Intézetet létrehoznunk. Ehhez persze el
kellene költöztetni onnan a szolgáltatóipari líceumot… Viszont ennek
fejében helyet kapna ott a könyvtár, a múzeum, sőt, a tervek szerint még
egy levéltár is! Ez utóbbit azért említem, mert az ukrajnai illetékesek
Ungvárra szeretnék költöztetni a magyar szempontból pótolhatatlan,
páratlan beregszászi levéltári anyagokat. Útközben pedig — nem akarok
senkit sem gyanúsítani — de bármi „előfordulhat”… Ezért is javasoltuk,
hogy az említett vegyes bizottság is foglalkozzon a kérdéssel. Jó volna,
ha végre elvégeznék a teljes katalogizálást, illetve a Magyar Országos
Levéltár támogatásával mikrofilmre vennének minden anyagot. Ebből egy
példány az anyaországba kerülne, egy pedig Ukrajnában maradna.
S még valami. A legutóbbi
tanácsülésen jómagam arra hívtam fel az újságírók figyelmét, hogy
igyekezzenek korrekt, tényszerű tudósításokat közölni a
képviselőtestületi ülésekről. A beszámolókat olvasva ugyanis olyan
benyomása alakul ki az embernek, hogy nem egy ülés munkáján vettünk
részt, és azon nem 90, hanem 27, illetve 25 képviselő szavazott ilyen
vagy olyan kérdésekben.
Bíró László
|
Heti
jegyzet
Tárgyi és szellemi
környezetünk
A minap az egyik kiváló közéleti lap
(mármint anyaújságom – az igazi Kárpáti Igaz Szó) arról kérdezte
néhány tisztelt olvasóját, hogy miként vélekednek szűkebb pátriájuk
környezetéről, a település-, a területrendezésről.
Jó kérdés. Komoly kérdés. Időszerű
kérdés!
A válaszadók (hangsúlyozom: minden
nagyrabecsülésem az övék, s korábban faramucibb felvetésekre is
frappánsabbnál talpraesettebb gondolatokat fogalmaztak meg) —
tisztelet a kivételnek — bizony amolyan trafaret, közhelysoroló,
mundérbecsületvédő, ejnye-ejnye, nahát-nahát véleményeket mondtak.
Ilyenkor szegény kérdező újságíró
aztán főhet a levében, vakarhatja ott is, ahol nem viszket, de nem
tehet egyebet, közli a puszta szövegeket.
Azóta is titkos féreg (lásd Petőfi)
foga rág (lásd, mint előbb). Vajon mi okozta ezt az
indiszponáltságot?
Talán az, hogy a történelmi múlt
(értsd: proletárdiktatúra, nyakkendőutálat, kalapundor,
pantallógyűlölet) kísért és titkos féregként még rágicskálja az
elmét, a lelket. (Jaj: ne ily halált adj, Istenem…)
Csak a pontosabb érthetőség kedvéért.
Arra gondolok, hogy az a bizonyos
pangás meg miegymás korszak igénytelenségre, megalkuvásra,
Potyomkin-logikára kényszerítette a honpolgárt. S e nehéz teherből
maradt még.
Csak csendesen jegyzem meg. Mindez
nem csupán tárgyi környezetünkkel kapcsolatban van így.
Szellemi, lelki életünkben is elkelne
egy kis parlagfű-, no meg egyéb gyomirtás, területrendezés,
hitkarbantartás…
Félő, ha ilyesmire kérdezne rá a naiv
újságíró, akkor még óvatosabb, körbe-körbe settenkedő válaszokat
kapna.
Ezt is ráfoghatnánk az átkos múlt
máig ható kényszerére.
Ráfoghatnánk.
De mire!
Pontosabban: mi célból, mi okból?
Horváth Sándor
|
|
|
A
polgármesteré a szó
Csongor gondjai
Kárpátalja
lakosságát negatívan érinti a határátkelés szigorítása, a vízumkényszer.
Szinte minden település érzi ezt a problémát. Sok család jövedelemforrás
nélkül marad emiatt, a pénzhiány pedig kihat az egész közösségre. Hogy
hogyan nyilvánul meg ez a munkácsi járási Csongoron, arról Baksa Tibor
polgármesterrel beszélgettünk.
— Legnagyobb gondunk a munkanélküliség.
Csökkent az emberek, így a falu jövedelme. Ez leginkább az üzletek
forgalmán érzékelhető, ami már nem is hasonlítható a tavalyelőttihez. De
nagyban közrejátszott ebben a rossz időjárás is. Az emberek keveset
vetettek, rengeteg földrészleg — a termőföldek legalább 1/3-a — parlagon
maradt. Az elmúlt években nem fizették meg jól a terményt, viszont az
üzemanyag ára az egekbe szökkent. Ezzel magyarázható, hogy az emberek
nem használták ki a földet, ami kihatott a kereskedelemre is.
— Mit tudnak ez ellen tenni?
— Nem sok mindent. Várunk a befektetőkre.
Igaz, sokan jártak már nálunk, de nem akarnak itt földterületet
vásárolni, mivel minden nagyobb településtől távolesünk. Munkács 22,
Csap 18 kilométerre van Csongortól, Beregszászról és Ungvárról már nem
is kell beszélni. Mindenki maximum öt kilométerre a várostól szeretne
földet vásárolni. Ha sikerülne földterületeket eladni, bérbe adni, a
befolyó összegből fejleszteni tudnánk az infrastruktúrát, például utakat
javítanánk. Leginkább külföldi befektetőkre számítanánk, általuk talán
új munkahelyek teremtődnének...
Többen azok közül, akik eddig
Magyarországon vállaltak munkát, már nem teszik. Visszatartják őket a
vízumszerzés nehézségei és a határszigorítás. Sok esetben a
magyarországi munkáltató sem váltotta ki a munkavállalási engedélyt, így
sajnos sok idevalót kitiltottak. A vállalkozónak persze ez nem jelentett
gondot, hiszen lett új munkása. Tehát mindig rajtunk csattan az ostor. A
mi falunkból 250-300 fiatalember dolgozott évente Magyar-országon, akik
most itthon vannak munka nélkül, hiszen már egyszerűen félnek belevágni.
Alkalmi munkákból élnek. Még jó, hogy minden községben vannak olyan
lakosok, akik foglalkoztatni tudják a rászoruló falubelieket, még a
romákat is. Úgy két-három éve meghonosodni látszik nálunk az a szokás,
hogy egy-egy cigánycsalád úgymond odahúzódik egy magyar családhoz. Egész
nyáron dolgoznak, ennek fejében télen is kapnak ételt-italt. Szinte
minden roma családnak van már egy magyar felkarolója. Ez olyan szinten
működik, hogy a romák azóta nem lopnak.
— Említette, hogy visszaesett a falu
színvonala, jövedelme. Miben nyilvánult ez meg? Esetleg üzletek is
bezártak?
— Tizenhét kisebb-nagyobb üzlet működik
Csongoron. Ebből 12-ben árulnak élelmiszert. Még egy sem zárt be, de a
forgalom majdnem a felére csökkent. A legnagyobb boltban tavaly,
tavalyelőtt legalább 10-15 percet kellett sorban állni, ma alig fordul
meg egy-két vásárló. Ez természetesen azt jelenti, hogy nincs az
embereknek miből vásárolniuk. Az elmúlt években legalább 15-20 autó
vitte reggelenként a napszámosokat Dobronyba dolgozni. Az emberek most
is kijönnek a központra, várják, hogy valahová hívják őket munkába, de
hiába.
De hogy jó hírrel is szolgáljak: ez év
januárjában az iskola ünnepélyes átadásánál jelen volt Viktor Juscsenko,
Ukrajna államelnöke, illetve Gyurcsány Ferenc, Magyarország
miniszterelnöke. Magyarország miniszterelnöke tisztában volt vele, hogy
magyar iskola épült színmagyar gyerekekn ek.
Ígéretet tett, hogy beszél a gazdasági miniszterrel, és amikor
legközelebb vidékünkre — pontosabban Munkácsra — látogat, kész ajánlatot
tud tenni, hogy mivel tudnak segíteni. Az iskolát átadtuk ugyan, de se
étkezdénk, se tornatermünk nincs. Arra gondoltunk, elkészítjük a
tervdokumentációt és a költségvetést, s a kivitelezéshez kérjük
Magyarország támogatását. Kijevből is kaptunk ígéretet, hogy a
különbözetet az ukrán állam megfinanszírozza. Ezzel párhuzamosan
hozzálátnánk a tornateremhez tartozó sportpálya kialakításához is.
H. Cs.
Önkormányzati társulás alakult
A közelmúltban megalakult a Munkács
Környéki Önkormányzatok Társulása. Az alapító tagok Bohus Mária,
Izsnyéte, Baksa Tibor Csongor, valamint Máté Gyula Dercen polgármestere
(a képen Szanyi Bélával, az Ungvári Járási Tanács képviselőjével).
|
|
Erdőgazdálkodás
Kárpátalján — svájci szemmel
Az elmúlt években sok kritika érte a
kárpátaljai erdőgazdálkodást, és most engedtessék meg, hogy ne az
illegális kitermelésekre vagy a „fekete” fa-exportra gondoljunk, hanem
az olyan gyakran végzetes szakmai bakikra, amelyek évtizedekkel vetették
vissza a kárpátaljai erdőgazdálkodást. A ’98-as és 2001-es nagy árvizek
is részben ennek az elhibázott — néhol a rablógazdálkodás határát súroló
— mentalitásnak voltak köszönhetőek, ám mára nemzetközi összefogás kezd
körvonalazódni az erdőgazdálkodás terén. Három éve a svájci
erdőgazdálkodási minisztérium az ukrán kollegákkal karöltve életre hívta
a Forza államközi projektet, amelynek célja, hogy a helvét erdészeti
tapasztalatokat átültessük a kárpátaljai viszonyok közé. Hilmar Fiolmi,
a Forza államközi koordinátora és szaktanácsadója arról mesélt, hogy
miben is más a svájci erdők helyzete a mieinknél.
—
Elsősorban abban — nyilatkozta a szakember —, hogy nálunk elenyésző
mértékben van szükség mesterséges erdőtelepítésekre. Ez annak
köszönhető, hogy a kitermelések során egyáltalán nem alkalmazunk
tarvágásokat. A hegyoldalak rétegvonalaival párhuzamosan sávokban
termeljük ki az erdőt, és az „erdészeti-forgót” vagy-is az erdőcsíkok
vágásérettségének idejét úgy alakítjuk ki, hogy soha ne kerüljön
kivágásra két szomszédos parcella.
— Mindez a kárpátaljai erdészek számára
sem újdonság, de akkor nálunk miért nem működik ez a rendszer?
— Három éve dolgozom karöltve a
kárpátaljai kollegákkal az erdészet égető kérdéseinek megoldásán, és
mára arra a megállapításra jutottunk, hogy önöknél nem a kitermelt fa
mennyiségével, hanem a kitermelés módjával van baj. Felméréseink szerint
Kárpátalján a természetes fanövekmény mindössze 45-50%-át termelik ki,
csak sajnos nem egyenletes a kitermelés, és a könnyen megközelíthető
erdők lassan elfogynak. Mindannyian egyetértünk abban, hogy hegyvidéki
körülmények között csak fejlett úthálózattal lehet érdemi
erdőgazdálkodást folytatni, mivel az erdészeti nehézgépek tiprása igen
erőteljesen elősegíti az eróziót. A kárpátaljai erdészetek legfontosabb
feladata most az erdészeti úthálózat fejlesztése és az olyan szállítási
módszerek kiépítése, mint a csörlős, aljnövényzet-kímélő rönktovábbítás
az erdei rakodópontokhoz. Meggyőződésem, hogy ezek nélkül a fejlesztések
nélkül csak fokozódni fognak az ökológiai problémák Kárpátalja erdőiben.
— Mindent összevetve, mi a véleménye a
kárpátaljai erdőkről és erdészekről?
— Kárpátalja természeti adottságai jók az
erdőgazdálkodás számára, és megvannak azok az erdőmasszívumok is,
amelyek egy fenntartható és ugyanakkor jövedelmező erdőgazdálkodás
bázisául szolgálhatnak. Amennyiben sikerül végrehajtani azokat az
infrastrukturális és technikai fejlesztéseket, amelyek nélkül ma már nem
lehet erdőgazdálkodást folytatni, minden remény megvan arra, hogy
visszaszerezzék a kárpátaljai erdő és erdészet sok évszázados jóhírét.
— A Forza évek óta próbál hol tettel, hol
tanáccsal segíteni vidékünk erdőin. Kik finanszírozzák mindezt?
— Teljes egészében a svájci állam állja a
költségeket, amelyekre jellemző, hogy hároméves ukrajnai költségvetésünk
1,44 millió svájci frankra rúg.
-matúz-
A képen: Ha
erdőtelepítésről van szó, Hilmar úr is ásót ragad.
Mindenből
nyolc
A szlovéniai Muravidék néptáncegyüttes
bűvös száma a nyolcas, hiszen az együttest 8 éve 8 pár alkotja 8
szlovéniai magyar településről. A nyolc év alatt Gerlecz László szakmai
segítségével nyolc vidék táncait tanulták meg. A repertoárjukban
szerepel somogyi, délalföldi, vasi, kalocsai, szatmári, mezőségi,
felcsíki és gömöri tánc is. A csoport vezetője Toplak Rudolf. Ő
válaszolt kérdéseinkre.
—
Együttesünk működéséhez a lendvai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet
biztosítja a támogatást. 1999-ben alakult meg, azelőtt jó pár évig nem
is volt felnőtt néptáncegyüttes a Muravidéken. A kezdetektől járjuk az
országokat, és olyan emberekkel találkozunk, akik ugyanazt űzik, mint
mi. Csodálatos dolog ez. Nagyon fontosnak tartom, hogy a Kárpát-medence
magyarsága megismerje egymást, egymás kultúráját.
Hetente egy alkalommal tartunk próbát.
Eddig, mint már kiderült, 8 különböző koreográfiát sikerült
elsajátítanunk. Előbb megismerkedünk a tánccal, majd csak azután állunk
neki a koreográfiának.
— Milyen korosztályúak a tánccsoport
tagjai?
— Jelenleg középiskolásokból és
egyetemistákból tevődik össze a csoport, csak néhányan vagyunk kicsit
idősebbek náluk. De volt olyan időszak, hogy általános iskolás tagunk is
volt.
Nagy öröm számunkra, hogy a fiatalok
kedvelik a népzenét, a néptáncot, szeretnek utazni. Az az igazság, hogy
sokat fejlődtünk az évek alatt. Táncosaink sokkal szabadabban mozognak a
színpadon, mint kezdetben, s most már nyugodtan fel tudnak lépni akár
táncházban is. Úgy gondolom, ez az, ami megfogja őket, no meg a
társaság, az ismerkedés a hasonlóan gondolkodó táncosokkal.
— Jártak-e már vidékünkön?
— Kárpátalján most vagyunk először, s
nagy megtiszteltetés számunkra, hogy itt is felléphettünk. Arról nem is
beszélve, hogy megcsodálhattuk a tájat. Legközelebb — ha minden jól
alakul — novemberben nálunk lesz néptánccsoport-találkozó szervezve,
ahová szeretettel várjuk a kárpátaljai táncosokat is.
-csilla- |
|
Interjúnk
Szabó
Tibor: “Az egyik fellépés szüli a másikat!”
Lassan húsz év telt el azóta, hogy
megalakult az eszenyi Ritmus néptáncegyüttes, melynek Szabó Tibor a
vezetője. A tánccsoport nevét ma már nemcsak vidékünkön, de a szomszédos
országokban is jól ismerik. A nyár a fellépések időszaka. Hogy az
eszenyiek hol léptek fel eddig, és mi vár még rájuk? Többek között
ezekről is faggattuk Szabó Tibort.
—
A napokban érkeztünk haza Szlovákiából, az évente megrendezésre kerülő
Tokaji Fesztiválról. A neves rendezvényre az idén június 29. és július
1. között került sor Borsi községben, Rákóczi szülőkastélyának udvarán.
A fesztiválon évről évre Dél-Zemplén népművészetét mutatják be, igazolva
annak értékeit és gazdagságát.
A borsi találkozó nemcsak a népdalokban,
táncokban, népviseletekben és művészeti teljesítményekben való
gyönyörködésre adott alkalmat. Lehetőséget biztosított arra is, hogy
találkozzanak egymással a különböző régiók képviselői, megismerjék
egymás gondjait és örömeit. De azt is szolgálta, hogy beleszeressünk a
tokaji tájba, és szívélyes kapcsolatot alakítsunk ki a helyiekkel.
A fesztivál a bortermelők nemzetközi
szakmai konferenciájával kezdődött, majd A királyok bora — a tokaji
borok versenyével folytatódott. Ezenkívül volt ott kiállítás,
bábszínház, táncház, főzőverseny. A rendezvény fénypontja mégis a
nemzetközi néptánctalálkozó volt.
A rendezvényen rajtunk kívül fellépett
többek között a Carnica néptáncegyüttes (Kassa), a Csillagocska
néptáncegyüttes (Nagyvárad, Románia) a Tisza 83 citerazenekar (Tiszakécske,
Magyarország), a Tisza néptáncegyüttes (Péterréve, Vajdaság), a
Teátrálno együttes (Wielopol Skrzynski, Lengyelország), az Ilosvai
Selymes Péter táncegyüttes (Nagyida, Szlovákia), a Bodrog
néptáncegyüttes (Sárospatak, Magyarország). A háromnapos rendezvény
borkóstolóval és fergeteges nemzetközi táncházzal zárult.
Ez az utunk is — mint ahogy sok más —
baráti ismeretségnek köszönhető, ami nem csoda, hiszen lassan húsz éve
ápolgatjuk kapcsolatainkat. Szinte egyik fellépés szüli a másikat,
hiszen azokon ismerkedünk meg másokkal, szakmai megbeszéléseket tartunk
az együttesek vezetőivel. Szlovákiában a nagyváradi (Románia)
Csillagocska néptáncegyüttessel kerültünk baráti kapcsolatba. Ők
szeptember—október folyamán egyhetes néptáncoktatói tábort szerveznek,
melyre minket is meghívtak. Ha minden jól megy, eleget szeretnénk tenni
a meghívásnak.
A nyár folyamán még nagyon sok fellépés
áll előttünk. Szinte minden hétvégénk be van táblázva. De sajnos sokat
nem tudunk vállalni az anyagiak miatt.
— Kik támogatják az utazásokat?
— A mostanit a szlovákiaiak, de
legtöbbször a szülők. Ők fizetik az autóbuszt, az utazási költségeket.
Mondhatom, hogy együttesünknek nincs támogatója. Nagyon sok fellépésünk
van, de sajnos kárpátaljai betegség, hogy azokért nem fizetnek.
Magyarországon egy együttes sem lép fel ingyen, bizonyos fellépési díjat
kapnak, amiből fedezni tudják például az utazási költségeket. Tehát, ha
barátaink meghívására utazunk külföldre szerepelni, saját költségünkön
tesszük azt.
— Milyen az együttes jelenlegi felállása?
— Az együttes magvát a régi táncosok
alkotják, akik gyerekkoruktól itt táncolnak. Volt egy időszak, amikor
többen is elmentek tőlünk, de ez év tavaszán visszajöttek hozzánk. Most
egyszerre 14 táncos fog elmenni (az első és a második sor), de
megbeszéltük, hogy nagyobb fellépésekkor itt lesznek, tehát továbbra is
az együttes tagjai maradnak, mely — ha Isten is segít — két év múlva
fogjuk ünnepelni fennállásának 20. évfordulóját.
— Mi a helyzet az utánpótlással?
— Az van, rengeteg. De mivel nem vagyunk
úgymond agyonfizetve, nincs elég időnk a gyerekekkel foglalkozni, És ha
csak ezzel foglalkoznánk, nem maradna időnk kenyeret keresni. Egyébként
az együttes nem kimondottan eszenyi, hisz hét falu táncosai szerepelnek
benne. Jelenleg 42-en vagyunk, ebből 28-an lépnek fel folyamatosan. Az a
legnagyobb gondunk, hogy nincs kísérő zenekarunk. Így legtöbbször az
élőzenei kíséretet a budapesti Garabonciás zenekar vagy a vajdasági
zenekarok szokták felvállalni. Még ezt szeretnénk megoldani.
Hegedűs Csilla
Tábor
a a Tiszaháton
Immár tizenkettedik alkalommal került
megrendezésre Tiszapéterfalván a Pál Lajos és Jancsó Katalin neve által
fémjelzett Tiszaháti Népzenei, Néptánc és Kézműves tábor. A június
30-tól július 6-ig tartó rendezvénysorozat keretein belül magyarországi
és kárpátaljai fiatalok ismerkedhettek a magyar népi hagyományok és
folklór érdekességeivel, míg tanáraik a táborozással párhuzamosan zajló
Kölcsey Akadémia hallgatóiként a népzene és folklóroktatás alapjait
sajátíthatták el olyan neves magyarországi szaktekintélyektől, mint
Wakler Anna székesfehérvári népdalénekes vagy Német István az MTA
Zenetudományi Intézetének munkatársa.
A
tábor — zömében magyarországi — résztvevői esténként Széphalmi Zoltán,
Tóth Judit, a Lévai Péter és leánya valamint Bucsai-házaspár vezetése
mellett kalocsai, mezőségi és somogyi néptáncokat tanulhattak az
esténként rendezett táncházak alkalmával, de az érdeklődők
megtekinthették Gödöllői Táncegyüttes, a Debreceni Népi Együttes
utánpótlás csoportja és a kartali hagyományőrzők igen színvonalas
műsorát is a rendezvény egy hete alatt. Akit inkább a kézműves mesterség
érdekelt az is megtalálta számításait, hiszen Kárpátalja legavatottabb
mesterembereitől leshették el a pokrócszövés, az agyagozást vagy a
hagyományos gyöngyékszerek készítésének műhelytitkait. Ezen kívül a
helyi kultúrházban ingyenes előadás tartott a Beregszászi lllyés Gyula
Magyar Nemzeti Színház Gyermekstúdiója (Molnár Ferenc Pál utca fiúk című
művének színpadi adaptációját adták elő), valamint a Tivadarfalai
Református Templomban jótékonysági kórusversenyre is sor került melynek
bevételével a Tiszapéterfalvai Művészeti Iskolát támogatták a szervezők.
A rendezvény zárókoncenrtjén Wakler Anna
mindössze egyetlen gondolattal búcsúzott a résztvevő tanároktól és
diákoktól: „itt most nem voltak határok, csak örök érzések, amelyek
nélkül értelmetlen a munka és a lét, hiszen érzések és érzelmek nélkül
megszűnünk nemzetben és hagyományokban gondolkodni.”
H. M.
Az
utolsó remény: az őssejt-beültetés
Diana bizakodik, ezért újságírónak tanul
Olvasóink bizonyára emlékeznek még Gazda
Dianára, akiről 2003 őszén írt lapunk. Arról tudósítottunk, hogy súlyos
betegségben szenved. A benei kislányból mára szép ifjú hölgy lett, s
állapota is sokat javult azóta. Történt ez azoknak a jótevőknek
köszönhetően is, akik felhívásunk nyomán támogatták őt a súlyos kórral
vívott állandó harcában. Közöttük volt Gajdos István, az UMDSZ elnöke,
Újhelyi Tamás (Kaszony Bau Kft.), illetve mások határon innen és túl.
Diana egyébként betegsége ellenére is
aktív életet él, s bizakodik: jelenleg például újságírónak tanul.
A ritka kórt, amiben szenved, nagyon
bonyolult kezelni. A hagyományos terápia szinte csak arra jó, hogy
állapotának romlását megakadályozzák. Diana utolsó reményét egy
őssejt-beültetés jelenti. Ez a beavatkozás — egy kijevi klinikán
végeznék el — azonban rengeteg pénzbe kerül.
Ezért is
fordulunk minden segítőkész olvasónkhoz, vállalatvezetőhöz, hogy
lehetőségéhez mérten támogassa a beteg gyógykezelését. Adományaikat —
amelyeket előre is köszönünk —a hrivnyában, dollárban, euróban stb.
következő számlaszámra fizethetik be:


Modern épület az izsnyétei
ovisoknak
Amint a Krónika előző számában arról már
olvashattak, a teljes körű felújítást követően újra fogadja kis lakóit
az izsnyétei óvoda (a felvételeken). Példaértékű összefogással valósult
meg e projekt, hiszen a külső tatarozást a Munkácsi Járási Állami
Közigazgatási Hivatal finanszírozza, míg a belső felújítást a KAMOT JA
pályázata alapján a Szülőföld Alap támogatta.
- laci - |
|
Focizni jó
Céljuk: a fejlődés
A
foci a világ egyik legközkedveltebb sportága. A nemzetközi focivilág
eseményeiről nap mint nap tudomást szerezhetünk a tv, a rádió
híradásaiból, sportközvetítéseiből. De mi a helyzet közvetlen
környezetünk labdarúgásával? Erről kérdeztem Baksa Tibort, Csongor
polgármesterét:
— Mikor alakult meg a
csongori focicsapat?
— Településünk csapatát
1995-ben alapítottuk. Azelőtt 1985—1995-ig nem volt.
— Vannak-e légiósok a
csapatnál?
— Jelenleg nincsenek, s
talán jobb is ez így. Tavaly alkalmaztunk ugyan hivatásos focistákat, ez
azonban az eredményeken nem látszott meg. A 6.—7. helytől nem tudtunk
feljebb jutni.
— Jelenleg hányadik helyen
áll a csapat a járási bajnokságban?
— A jónak mondható 4.
helyen. Ez az eredmény azért is jó, mivel a dobogósok (Nagylucska,
Kerepec, Beregrákos) hivatásos focistákat is alkalmaznak. A Munkácsi
járás fociját illetően megemlíteném azt a sajnálatos tendenciát, amely
jelenleg uralkodik nálunk, miszerint, ha egy erősebb csapat elmegy a
gyengébbhez játszani, akkor is annak kell győznie, amelyik otthon van.
Tehát mindig előnyben a hazai pálya.
— Milyen céljaik,
elképzeléseik vannak a jövőt illetően?
— Legfőbb célunk: a
fejlődés. Vagy legalábbis az, hogy a bajnokságban megtartsuk a 4.
helyünket.
Sándor Gergely
Egyetlen férfiként az
angoltanári pályán
Furcsának tűnik, de valóban így van. Kusnyír Zoltán, a Csongori
Általános Iskola pedagógusa az egyetlen férfi angoltanár a Munkácsi
járásban. A kezdetekről, valamint a tanári pálya mibenlétéről kérdeztük.
— Mindig is angoltanár
szeretett volna lenni?
— Egyáltalán nem. Általános
és középiskolás koromban számos vetélkedőt nyertem magyarból. Jelenlegi
pályámat tekintve ez furcsának tűnhet, de ekkor még magyar nyelv és
irodalom szakra készültem az Ungvári Nemzeti Egyetemre. Azonban nem
vettek fel. Akkor ez igen zokon esett, ám ma már nem sajnálom.
— Akkor hogy lett önből
angoltanár?
— Azután, hogy nem vettek
fel magyarra, sikeresen felvételiztem az angol szakra. Mint már
említettem, egyáltalán nem bántam meg, és ez talán annak is köszönhető,
hogy a kommunista éra után az angol világnyelvvé fejlődött, s azóta sok
hasznát veszem nyelvtudásomnak.
— Adódott volna más
lehetőség is a tanári pályán kívül?
— A sors nagy dilemma elé
állított, mivel lehettem volna vámos is, de az akkori időben a tanári
pálya tiszteletreméltóbb foglalkozásnak számított, és anyagilag is
jobban elismerték, mint manapság.
— Mire hívja fel a figyelmét
a jövő nemzedéknek?
— Mindenképpen arra, hogy
csak az legyen tanár, aki elhivatottságot érez magában a szakma iránt.
Sándor Gergely
Toll-próba
Nagy Emese: A szoba mélyén
Befejezés. Elejét lásd
lapunk előző számában.
Nagyon megváltozott, haja
kihullott, ami maradt, azt “megcsípte” a dér.
Arcára rá sem lehetett ismerni, öreg, ráncos — mély barázdák, színtelen
tekintet, szürke ajkak, szomorú szemek. Hajdanán erőtől duzzadt karjai
fonnyadt ágakként pihentek előtte. Ráncos kezében vastag keretes
szemüveget tartott. Olvasni próbálta az újságot, de nem tudta. Nézte, de
minden cikknek csak a címét látta, ezért dühös lett és ledobta a lapot a
földre. Egy ideig mozdulatlanul ült, de zavarta, hogy az újság a földön
hever, így szép lassan felvette, majd óvatos mozdulatokkal felállt, mint
a gyermek, aki épp járni tanul, és letette az íróasztalra, majd
lekapcsolta a lámpát. Aztán visszaült a kissé kopott barna karosszékbe.
A szemüveget elfelejtette letenni, de túl fáradt volt újra felállni,
ezért inkább a kezében tartotta. Már csak a tűz világította be a szobát.
Nézte a vörös lángnyelveket, melyek csak úgy égették az arcát.
A szeme is megváltozott — a
megszürkült képen teljesen más ember mosolyog vissza. Az öregúr szeme
viszont színtelen, ködös. Sok mindenen keresztülment, sok szörnyűséget
kellett végignéznie, amilyeneket még legrosszabb álmaiban sem látott.
Látta betegágyon feküdni szeretett feleségét — neki jobban fájt a
szenvedése. A beteg megpróbálta nem kimutatni fájdalmát, igyekezett
mosolyogni. Ő azonban látta a kínt felesége falfehér arcán, de ő is
mosolygott — könnyei befelé folytak. Azt is végig kellett néznie
tehetetlenül, ahogyan távozott belőle a lélek, meghalt fiatalon. Akkor
nem sírt. Mintha ködös szemei kiszáradtak volna. Nem tudott sírni, csak
fájt.
A fia is elhagyta.
Felnőttként már nem bírt vele egy házban tovább élni. Azóta csak egyszer
találkoztak, akkor is véletlenül az utcán, hogy veszekedjenek. A fiú
megnősült, már gyermeke is van, de az öregúr még nem látta. Magába
roskadt, meg akart halni, de nem tudott, mert egészséges volt. Végül már
meghalni sem akart. Úgy érezte, hogy minden mindegy.
Ahogy nézte az izzó
lángokat, szinte látta maga előtt felesége fiatal, mosolygós arcát.
Ölében egy rózsás arcú kisfiú ül nevetve. Nézte őket, s boldogság
töltötte el. Fiatalnak érezte magát. Az égető lángok miatt becsukta a
szemét, a boldogságtól egy könnycsepp folyt végig megviselt arcán.
Szürke szemei elengedtek egy könnycseppet — a megkönnyebbüléstől mélyet
sóhajtott. A könny rászáradt arcára.
Az óra nem volt az
íróasztalon, nem látszott, csak bosszús ketyegését lehetett hallani.
Hirtelen furcsa zaj törte
meg ezt a monoton hangot. A szemüveg leesett a földre — a szürke szemek
bezárultak örökre.
Tik-tak... ketyegett tovább
csendben az óra, kissé nyugodtabban.
Nagy Emese (2007. február
1.)
A zene az élete
Gondolom, Filep Anita neve
nagyon sok embernek ismerősen cseng. Igen, ő az a fiatal lány, aki
gyönyörű hangjával pillanatok alatt belopta magát a szívekbe, s ma már
mind a kárpátaljai, mind a nemzetközi fesztiválok állandó fellépője.
Talán kijelenthetjük, hogy Csap városában egy új csillag született.
Ebben az interjúban egy
kicsivel többet megtudhatunk róla.
— Mesélj egy kicsit
magadról.
— 15 éves vagyok, most
fejeztem be a 9. osztályt. 6 éves koromtól zongorázok és 9 éves koromtól
énekelek. Ekkor kezdtem el fesztiválokra és versenyekre járni határon
innen és túl. Időközben megtanultam gitározni is, s tavaly mind a két
szakot sikeresen befejeztem.
— Most mivel foglalkozol?
— A Harmónia együttesben (10
tagja van) énekelek, én vagyok a szólista. A karmester Balogh Enikő. Ő
alapította a kórust 4 évvel ezelőtt. Mostanra elég népszerűek lettünk,
és rengeteg felkérést kapunk.
— Nyáron hol fogtok
fellépni?
— Meghívást kaptunk többek
között a Határon Túli Magyar Fiatalok Találkozójára. A fesztivál
Budapesten lesz július végén. 10 napig fog tartani. Számomra ez lesz a
pihenés, mivel felvételizni szeretnék a Zádor Dezső Zeneművészeti
Szakközépiskolába, és nagyon készülök a felvételi vizsgákra.
— Milyen szakon szeretnél
tanulni?
— A karmesteri szakra
gondoltam. Annak befejezése után pedig valamelyik magyarországi
akadémián szeretném folytatni a tanulmányaimat, de előbb a felvételin
legyek túl, utána ráérek gondolkodni a továbbiakon.
— Szólóban már nem is
énekelsz?
— De igen. A közelmúltban
például a Vajdaságban részt vettem az énekelt versek zentai
fesztiválján, ahol a 3. helyezést értem el.
Gratulálok és sok sikert
kívánok!
Gabi
Számomra
kissé meglepő, de sajnos egyes állásajánlatokra még a mai napig nem
jelentkezett senki. Furcsa, hiszen azt mondják az emberek, azért nem
találnak munkát, mert nem tudnak róla, itt meg az derül ki, hogy az
anyanyelven közölt információt sem értékelik. Az érdeklődők arra kértek,
hogy inkább szakma szerint próbáljam csoportosítani az aktuális
állásajánlatokat. A héten a következőkből lehet csemegézni:
Bárman -bárpultos
Beregszász:
- Német Okszana
magánvállalkozó keres bárpultos-bármen állásra jelentkezőt. Az
alapfizetés 700 hrivnya, természetesen előnyben vannak azok, akik tudnak
ukránul. Állásinterjúra a Beregszász, Munkácsi út 21. sz. alatt
található címen vagy a 805064653O9-es mobilszámon lehet
jelentkezni.
- Zelenyák István vállalkozó
keres képzett bármen-bárpultost. Az alapfizetés itt sajnos csak a
minimálbér körüli 450 hrivnyát üti meg. Személyes interjúra a következő
címen lehet jelentkezni: Beregszász, Bugyiveljna u. 5. vagy a
8(O3141)2-45-36-os beregszászi vezetékes számon.
Ungvár:
- Boriszenkó György
magánvállalkozó keres bármen-bárpultos munkakörbe ilyen végzettséggel
rendelkező fiatalt. Itt csak olyan jelentkezőkről lehet szó, akik közép-
vagy anyanyelvi szinten beszélik az ukrán nyelvet. Az alapfizetés havi
kb. 600 hrivnya. Állásinterjúra a Druzsba Narodiv tér 14-es szám alatt
vagy a 8(O312)35523-as ungvári vezetékes számon lehet
jelentkezni. |
|
MEGMARADNI
Görög Katolikus Ifjúsági Találkozó
Beregdédában
Tizenharmadik alkalommal hívjuk a
fiatalokat, hogy töltsünk együtt három napot. Az idén az előadások,
beszélgetések, játékok a VI. mózesi parancs köré fognak épülni a 14-16
éves korosztály számára 2007. július 10-13., a 16. életévüket
betöltötteknek július 17-20. között.
Információ kérhető, jelentkezés
megoldható bármelyik görög katolikus parókián vagy a megmaradni@t-email.hu
címen, illetve a (241) 68-242-es telefonszámon.
Orosz István atya
Beregdéda
Tájékoztató
2007 szeptemberéig tekinthető meg a
Beregszászi Turisztikai Információs Központ Kiállítótermében Juhász
László kárpátaljai grafikus kiállítása.
A képkiállítás hétfőtől vasárnapig
látogatható nyitvatartástól zárásig, 8 órától 17 óráig (k.e. i. sz.). A
kiállított grafikák megvásárolhatóak. A kiállítóterem más kárpátaljai
művészek bemutatkozására is alkalmat ad. Az irodában széles választékban
kaphatóak Kárpátaljára jellemző népművészeti tárgyak.
A képkiállítás megtekinthető a
Beregszászi Turisztikai Információs Központban:
Cím:
90202 Beregszász, Zrínyi u. 25/2., tel./fax:+38(03141)4-32-70, mob:
8050-5510360. www.zakarpattyatourism.info.
e-mail: office@zakarpattyatourism.info.
A Beregszászi Turisztikai Információs
Központ
és Kiállítóterem szeretettel várja az érdeklődőket
Szolgáltatásaink:
· információnyújtás Kárpátalja
turisztikai adottságairól, szálláshelyfoglalás;
· idegenvezetés, egy- és többnapos
turistautak, körutazások szervezése Kárpátalján;
· tájékoztató jellegű kiadványok,
térképek útikönyvek, képeslapok terjesztése;
· kárpátaljai népművészek munkáinak
kiállítása, állandó képkiállítások szervezése, ajándéktárgyak
forgalmazása;
· Internet-használat, nyomtatási,
fénymásolási lehetőség, fordítás;
Elérhetőségeink:
Cím: 90202,
Beregszász, Zrínyi u. 25/2. Tel/fax: +38 (03141) 4-32-70. Mob:
+38050-5510360. www. karpataljaturizmus.info.
e-mail: office@zakarpattyatourism.info.
|
Vízum:
kérdezz—felelek
— Igényelhet-e
nemzeti vízumot az, akinek nem él vér szerinti rokona
Magyarországon? — kérdezi egy csapi olvasónk, akinek gyermekkori jó
barátnője magyar állampolgár, Budapesten él, és biztosítaná a
szállást, ellátást. A kérdésre dr. Váncsa Julianna, a beregszászi
ügyfélszolgálati iroda konzulja válaszol:
— Az ún. nemzeti
vízum a magyar nyelv megőrzése, ápolása, a kulturális, nemzeti
identitás megőrzése, bizonyos tanulmányok folytatása és családi
kapcsolatok erősítése céljából kérelmezhető.
A tartózkodás
céljának igazolása — a fentiekben felsoroltak közül — sokféle módon
történhet, esetről esetre változó. Bármilyen célt is jelöl meg — és
igazol — a kérelmező, közölnie kell magyarországi szálláshelyének
pontos címét, és igazolnia kell a megjelölt lakásban való
tartózkodás jogcímét, illetve a tartózkodás célját, valamint
magyarországi tartózkodásának teljes időtartamára megélhetésének,
valamint egészségügyi ellátásának biztosítottságát. Ez utóbbit
természetesen nemcsak vérrokon, hanem bármely természetes vagy jogi
személy is megteheti. A szállás és a magyarországi megélhetés
igazolása a D vízumoknál szokásos módon történhet, leggyakoribb a
Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnál beszerezhető
meghívólevél, de ezt a megfelelő módon elkészített közjegyzői
közokirat pótolhatja.
Ukrán
állampolgárok kijevi nagykövetségünkön, ungvári főkonzulátusunkon és
annak beregszászi ügyfélszolgálati irodáján nyújthatják be a
kérelmet. Ez a vízumeljárás ingyenes.
A kérelem
beadásakor a kérelmezővel konzuli interjút folytatnak le. A nemzeti
tartózkodási vízumkérelmet 15 napon belül bírálják el. A nemzeti
tartózkodási vízum és a vízum alapján kiadott tartózkodási engedély
munkavállalási, jövedelemszerzési célú tartózkodásra nem jogosít. |
|
|
Ölt a villám
Az utóbbi napokban két ember halálát okozta a villámcsapás Kárpátalján.
Múlt csütörtökön a beregszászi járási Haranglábon ért villámcsapás egy 55
éves férfit, aki a jószágra vigyázott a legelőn. Két másik társa közül az
egyiket érte ugyan a kisülés, de szerencsére sem neki, sem a harmadik
férfinak nem esett komoly baja.
Korábban az Ökörmezői járásban halt meg egy 27 éves fiatalember. Az illető
hazafelé tartott szekerén, amikor villámcsapás érte. Ő is meghalt, meg a
két lova is elpusztult.
Tragédia a Rahói járásban
Feketetisza településen szörnyű látvány fogadott egy 54 éves helyi nőt: a
nyári konyhába belépve véresen, halva találta fiát. A 21 éves fiatalember
egy vadászpuskából lőtte agyon magát. Az asszony a dörrenésre sietett a
helyiségbe, de már nem tudott segíteni fián.
Családi dráma Szürtén
Csak a szerencsén múlt, hogy nem végződött tragédiával egy családi
perpatvar Szürtén. Egy házaspár előbb csak veszekedett, majd verekedett
is. A feleség egy idő után komolyabb „érveket” vetett be: felkapott egy
konyhakést s többször megszúrta vele párját. A férfit súlyos állapotban
kellett kórházba szállítani.
Volt férje rabolta ki
Nagyszőlősön egy helyi nő arról tett bejelentést a rendőrségen, hogy volt
férje kirabolta az üzletet, ahol ő dolgozik. A 20 éves asszony elmondása
szerint a férfi reggel bement hozzá az üzletbe és egy késsel
megfenyegette. Ezt követően a kasszából elvett 100 hrivnyát.
Az illető nem sokáig örülhetett a zsákmánynak: a rendőrök gyorsan kézre
kerítették, megtalálták nála a pénzt s a kést is.
Égtek a “félkarú banditák”
Munkácson tűz ütött ki az egyik játékteremben. A helyszínre riasztott
tűzoltók eloltották a lángokat, ám azok addig nagy kárt okoztak: megégett
a légkondicionáló, hat játékautomata, a helyiségben lévő bútor.
A buszpályaudvar környékén lévő játékteremben a szemtanúk elmondása
szerint reggel csaptak fel a lángok. Ezt megelőzően durranást hallottak,
majd két égő ruházatú ember szaladt ki a helyiségből. Egyikük, egy férfi
elszaladt a helyszínről, míg a másikon, egy nőn a buszvezetők oltották el
a tüzet a ruhán.
A nőt súlyos állapotban szállították a helyi kórházba. Később előkerült a
férfi is, akit ugyancsak súlyos égési sérülésekkel kellett kórházba vinni.
Dédai „vendég”
Hívatlan vendég érkezett egy dédai hétvégi házba, amely egy 21 éves
beregszászi férfi tulajdona. Az illető közölte, hogy a ház mellett kíván
pihenni, ám a háziak nem rajongtak az ötletéért. Az idegen erre dühösen
reagált. Hogy móresre tanítsa a gazdákat, sértegetni kezdte őket. Amikor
ezt is kevésnek találta, elvette egyik mobiltelefonjukat és bedobta a
tóba. A végén ennél is tovább ment: elkötötte a háziak 520-as BMW-jét és
ismeretlen irányba távozott az autóval.
A rendőrök forró nyomon indultak a tolvaj huligán után. Sikerrel is
jártak. Kiderült, hogy egy 31 éves várkulcsai férfi volt az elkövető.
Piát és cigit loptak az ungvári tanulók
Az ungvári Équipage Bár egy munkatársa arról tett bejelentést a
rendőrségen, hogy valaki egyik éjjel megdézsmálta az ital- és
cigarettakészletüket. Kiderült, hogy az ismeretlen tettes vagy tettesek a
nyitva felejtett ablakon keresztül hatoltak be a helyiségbe, ahonnan 800
hrivnya értékű szeszesitalt és cigarettát vittek el.
A nyomozás során kiderült, hogy az Ungvári 4. Sz. Középiskola két tanulója
gyanúsítható a bűncselekmény elkövetésével, akiknél meg is találták a
bűnjeleket.
Nem engedte be az autót — az életével fizetett
Az egyik munkácsi közlekedési vállalat területére egy MAZ teherautó
próbált behajtani, amelynek volánjánál egy vállalkozó ült. A telep őre
megpróbálta megakadályozni ezt. Közben a jármű nekicsapta a kapu szárnyát,
aminek következtében a 45 éves férfi olyan súlyos sérüléseket szenvedett,
hogy a kórházban nem tudták megmenteni az életét.
Csap a csővezetéken
A csővezetékeket felügyelő igazgatóságról arról érkezett bejelentés a
rendőrségre, hogy Barkaszó közelében az egyik vezetéken egy csapot
fedeztek fel.
A helyszínre érkező nyomozók a közelben nem találtak olyan nyomokat,
amelyek arra utaltak volna, hogy lopják a kőolajterméket. Valószínűleg még
korábban „csatlakozott” valaki a csővezetékre.
1 200 000 hrivnya kárt okoztak
Az Ungvári járásban működő egyik kft. vezetői ez év áprilisa és júniusa
között 1,2 millió hrivnya értékű kárt okoztak a vállalkozás alapítóinak.
Az ügyben a járási ügyészség bűnvádi eljárást indított.
Ki a gazda?
A csapi határátkelő női mosdójában egy Kalasnyikovot találtak a napokban.
A géppisztoly gazdája nem került elő. A minap ugyanebben a mosdóban egy
vadászkést és négy, pisztolyba való üres tárat fedeztek fel. A rendőrség
próbálja kideríteni, ki lehet a veszélyes fegyverek gazdája.
Súlyos baleset
A lviv megyei Szkole közelében súlyos közúti baleset történt: egy MAN
teherautó egy Opel Astrával ütközött. A karambol következtében öten
sérültek meg. Ezek mindegyike a személygépkocsiban utazott, amelynek
volánjánál egy szlatinai férfi ült. A Szkolei Járási Kórházba beszállított
sérültek között két gyerek is van.
Öt évet kapott a családja halálát megbosszuló orosz
Zürich kanton fellebbviteli bírósága nyolc év elzárásról ötre mérsékelte
Vitalij Kalojev ítéletét, aki miután egy légi katasztrófában elvesztette
családját, meggyilkolta a felelősnek tartott irányítót, Peter Nielsent.
Nielsen volt az egyedüli forgalomirányító a Skyguide társaságnál, amikor
az orosz gyerekeket, köztük Kalojev két gyermekét spanyolországi üdülésre
szállító repülőgép a német—svájci határ közelében a levegőben
összeütközött egy teherszállító géppel.
A bíróság azzal indokolta az enyhítést, hogy Kalojev nem volt beszámítható
állapotban, amikor megkéselte a dán születésű Nielsent. Kalojev elismerte
bűnösségét, de mint mondta, arra nem emlékezett, hogy mit is csinált
2005-ben, amikor leszúrta Nielsent. A Skyguide felelősségének
megállapítását szolgáló per még nem fejeződött be.
A katasztrófában 71 ember vesztette életét.
(A Vidomosztyi Miliciji, a zakarpattya.net,
a mukachevo.net és az MTI anyagai nyomán) |
|
A
MAGYAR IRODALOM KÁRPÁTALJAI LEXIKONA
1918—2006
Sorozatszerkesztő: Dupka György
|
104. Dr. Bendász István
(Borhalom/Boboviscse, 1903. augusztus 3.
– Beregszász, 1991. augusztus 13.)
Helytörténész,
egyháztörténész, parochus, kanonok.
Görög katolikus pap családjában
született. Szüleivel együtt 1906 januárjától 1910 januárjáig az USA-ban,
Plymouth és Scranton városokban tartózkodott. Gimnáziumi tanulmányait
Máramarosszigeten kezdte, majd 1920-ban Sárospatakon szerzett
érettségit. Egy ideig a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem jogi karának
hallgatója. Trianon után hazatért szülőföldjére és az ungvári teológián
folytatta tanulmányait. 1928-ban Gebé Péter munkácsi püspök szentelte
pappá, ezt követően a técsői járási Taracújfalu papjaként
tevékenykedett. 1941-ben Sztojka Sándor püspök az Ugocsa megyei
Felsőveresmart parochusává nevezte ki. 1949. május 27-én itt
tartóztatták le és július 18-án 25 évi javító munkatáborra és
vagyonelkobzásra ítélték, emellett 5 évre megfosztották állampolgári
jogaitól. Fogságának történetét Öt év a szögesdrót mögött című könyvében
írta le. 1955 januárjában rokkantan tért haza. 1956—1957-ben a
beregszászi levéltárban dolgozott. 1957—1959-ben Karagandában, az oda
száműzött németek és ukránok biritualista misszionáriusa. Misszióját
együtt végzi Chira Sándor, Murányi Miklós és Sztankaninecz Antal
oltártestvéreivel. Letartóztatják, de mint menthetetlen beteget
menekülni hagyják. Nyugdíjba vonulásáig — 1959-től 1972-ig —
Beregszászon éjjeliőr.
Titokban mindig is folytatott hivatását
az egyház legalizálásától kezdve nyíltan gyakorolhatta. A görög
katolikus egyház legalizásálását 1989-ben nagy örömmel fogadta. 1990.
június 17-én Szemedi János püspök a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye
Székeskáptalanjának kanonokává nevezte ki. 1991. augusztus 13-án halt
meg Beregszászon.
| |
|