 |
|

 |
 |
|
Kárpátalján kevesebb az
elsős, mint tavaly
Becsengettek...
Szeptember
elseje az első csengő ünnepe országszerte. A tanintézményekben három hónap
szünet után ezen a napon újra megszólal a csengő, hogy iskolába hívja a
gyerekeket. Sokan örömmel, mások egy kicsit szomorúan ünneplőbe öltöznek,
virágcsokrot vesznek a kezükbe s elindulnak az iskolába.
Pénteken
Ukrajna-szerte újra az iskolapadokba ültek a gyerekek, diákok: megkezdődött
az új tanév. Szeptember 1-je egyben a Tudás Napja is. Ebből az alkalomból
köszöntötte a tanulókat, pedagógusokat, szülőket az államfő és a kormányfő
is.
Viktor
Juscsenko azon meggyőződésének adott hangot, hogy napjainkban mindenki
tudatában van annak, hogy az oktatás a társadalmi fejlődés, a jobb, európai
életszínvonal elérésének, Ukrajna magasan fejlett országgá történő
változtatásának kiemelt irányvonala.
Viktor
Janukovics üdvözletében arról szólt, hogy napjainkban az iskolák
tantermeiben, a főiskolák és egyetemek előadótermeiben teremtődik meg az
ország szellemi és gazdasági hatalmának, a nyitott ukrajnai társadalom és
polgáraink jólétének alapja.
Kárpátalján
is becsengettek. Megyénk tanintézeteiben a múlt pénteken közel 177 ezren
foglalták el helyüket a padokban (tavaly ez a szám 769-cel nagyobb volt). Az
elsősök számát (közel 14 000) tekintve a csökkenés még nagyobb: az idén
ezerrel kevesebben lépték először át az iskolák küszöbét, mint tavaly.
Ahogy Hanna
Szokolova a ZIK Hírügynökséget tájékoztatta, Kárpátalján 706 — köztük öt új
— iskola működik. Ami a tankönyvekkel való ellátást illeti, a megyei
közoktatási és tudományos főosztály vezetőjének helyettese elmondta, hogy
iskoláink 100 százalékban el vannak ezekkel látva. A tanerő tekintetében
sincs hiány: minden állás be van töltve a tanintézetekben. A télre való
felkészülésről szólva kihangsúlyozta, hogy az iskolák szinte készen állnak a
fűtési idényre: 80 százalékukba már kiszállították a tüzelőt, s október
15-ig a fennmaradó tanintézetekhez is megérkezik a fa és a szén.
Új
iskolát vehettek birtokukba a verbőci és a feketepataki gyerekek
Szeptember
1-je igazi ünnepnap volt a verbőciek és feketepatakiak számára.
— Remélem, követendő lesz a verbőci példa azon
települések számára, amelyek pusztulni hagyják az egykori kolhozok
ingatlanjait, ahelyett, hogy a közösség számára hasznosítanák azokat —
mondta Mihajlo Dovzsanin, a Nagyszőlősi Járási Tanács képviselője, a tanács
egykori elnöke azon a tanévnyitóval összekötött iskolaavatón, amelyen Verbőc
és Feketepatak iskolásai először léphették át új iskolájuk küszöbét. Az
épületet az egykori Népek Barátsága Kolhoz irodájából alakították át
tanintézménnyé.
Az első csengő rendhagyó ünnepén
a megyei, illetve a járási adminisztráció és tanács, valamint a kárpátaljai
magyar érdekképviseleti szervek több tisztségviselője is megjelent. Ivan
Kacsur, a megyei állami közigazgatási hivatal elnökhelyettese
DVD-lejátszóból, televízióból és hifi-berendezésből álló ajándékcsomaggal
lepte meg az intézmény tanárait és diákjait. Herczog György, a megyei
adminisztráció közoktatási osztályának vezetője gratulált a település
lakóinak ahhoz, hogy nemcsak az omladozó kolhozirodából alakítottak ki egy
minden igényt kielégítő iskolát, hanem elérték azt is, hogy a Verbőci
Általános Iskola megkapja a középiskolai besorolást.
Oleg
Ljubimov, a járási tanács elnöke sem érkezett üres kézzel. A testület
ajándékaként egy televízióval járult hozzá a tanintézmény felszereltségéhez,
Orosz Ildikó, a KMPSZ elnök asszonya pedig a Hármashalom Alapítvány
felajánlásának köszönhetően négy számítógéppel gazdagította az intézmény
eszköztárát.
Krasznai Gyula, a járási
közigazgatási hivatal első elnökhelyettese oklevéllel mondott köszönetet a
Montázsnik Vállalat munkatársainak a gyors és minőséges munkavégzésért.
Brenzovics László, a megyei tanács alelnöke és Milován Sándor, a KMKSZ
nagyszőlősi járási szervezetének elnöke szintén megtisztelte jelenlétével a
rendezvényt.
Zubánics László, az UMDSZ OT
elnöke a szövetség hozzájárulásaként telefonos faxgépet és multifunkciós
fénymásoló-berendezést nyújtott át Szavkó Szilvia igazgató asszonynak. Az
avatóünnepség végén — régi helyi hagyomány szerint — az iskolaépületbe
elsőként egy kismacskát engedtek be azért, hogy vele együtt a családi
tűzhely melege is beköltözzék a falak közé.
A történethez hozzátartozik, hogy
Gajdos István, az UMDSZ elnöke annak idején parlamenti képviselőként eljárt
annak érdekében, hogy kiutalják az építkezés befejezéséhez szükséges
pénzforrásokat.
Matúz István |
|
Szili Katalin a
szlovákiai eseményekről
Szili
Katalin, az Országgyűlés elnöke megbeszélést folytatott a magyar
külügyminiszterrel azért, hogy megtudja, a parlamenti diplomácia mit tehet
a szlovákiai események kapcsán — írta Simicskó Istvánnak (KDNP), az
Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottsága elnökének maga a házelnök. A
levelet az Országgyűlés sajtószolgálata pénteken juttatta el az MTI-hez.
A Kereszténydemokrata Néppárt
(KDNP) csütörtökön azt kezdeményezte Szili Katalinnál, hogy parlamenti
képviselőként hívják meg Ján Slotát, a Szlovák Nemzeti Párt elnökét
Budapestre. Személyes találkozón tisztázni lehetne, mi az oka
magyarellenességének — mondta sajtótájékoztatóján Simicskó István.
A kezdeményezésre válaszolva
Szili Katalin azt írja: a Külügyminisztérium az incidensek ügyében
folyamatos konzultációkat folytat a szlovák társtárcával. Hozzáteszi,
csütörtökön eszmecserét folytatott Göncz Kinga külügyminiszterrel, azzal a
szándékkal, hogy megtudja, ő maga „illetve a parlamenti diplomácia ebben
mit tehet, illetve tegyen”.
Göncz Kinga szerdán
bejelentette, hogy kezdeményezi a két kormány közötti kisebbségi vegyes
bizottság összehívását.
Szili Katalin levelében azt
írja: rendkívül fontosnak tartja a közös fellépést, így a parlamenti
egyeztetést is, amely „valóban elősegítheti a jó viszony helyreállítását”.
Az elmúlt napokban a
Szlovákiában bántalmazott magyarok mellett a két állam közötti
feszültséget gerjesztette az is, hogy több magyar és szlovák
futballstadionban gyalázták egymást szélsőséges csoportok. Néhány hete a
világhálón megjelent, magyar zászló égetéséről szóló film borzolta
elsőként a kedélyeket.
Békefenntartók
indulnak Libanonba
Kétezer katonával vesz részt
Németország a libanoni békefenntartó erők munkájában. Az olasz kéksapkások
fele vasárnap érkezett meg Dél-Libanonba. Moszkvában szintén vasárnap
jelentették be, hogy Oroszország katonákat nem, de műszaki alakulatot kész
a Közel-Keletre küldeni.
Tévében
vitázna Bushsal az iráni elnök
Nyilvános tévévitára hívta
George W. Bush amerikai elnököt Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök, hogy
megvitassák a világ problémáit — írja a BBC. Az iráni elnök maga
jelentette be a javaslatot keddi beszédében, melyben egyúttal
visszautasította az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) korábbi határozatát,
ami szankciókkal fenyegette meg Iránt, ha nem hagy fel urándúsító
tevékenységével augusztus 31-ig.
Az iráni elnök szerint senki
nem akadályozhatja meg, hogy Irán békés célra atomprogramot folytasson,
egyúttal jogtalannak nevezte, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannia
képviselőivel kiegészülő BT döntsön az iráni kérdésről. Ahmadinezsád
szerint ugyanis London és Washington tehet a világban tapasztalható
konfliktusokról.
Koloncnak
érzik Blairt a munkáspárti képviselők
Egyre jobban inog Tony Blair
brit miniszterelnök széke — írja a Guardian. A Blair ellen indított
tavaszi munkáspárti lázadás után a brit lap szerint ismét napirendre
került a kormányfő pártjában, hogy a párt képviselőinek közösen és
nyilvánosan fel kellene szólítaniuk: a szeptemberben esedékes
pártkongresszuson jelentse be távozásának dátumát és a hatalomátadás
pontos menetrendjét.
A Guardian szerint a Munkáspárt
attól tart, hogy minél tovább marad a párt- és miniszterelnöki székben a
megcsappant népszerűségű Blair, annál inkább veszélybe kerül a Munkáspárt
sikere a 2009-ben esedékes választáson. A Guardian szerint ráadásul a
munkáspárti lázadók csoportja egyre szélesebb, egyre több olyan képviselő
áll melléjük, akik korábban védték Blairt.
Letartóztatták
az al-Kaida egyik vezérét
Az iraki hatóságok
bejelentették, hogy elfogták Dzsuma Fárisz asz-Szuaidit, aki az al-Kaida
egyik legfontosabb vezetője. Irak nemzetbiztonsági tanácsadója, Muaffak
ar-Rubai közölte: a férfit néhány napja kapták el. Az elfogott
al-Kaida-vezér egy családi házban bujkált, gyerekeket és asszonyokat akart
élőpajzsként használni, mikor az iraki erők lecsaptak.
Állítólag Hámed Dzsuma Fárisz
asz-Szuaidi irányította Szamarrában azt a merényletet, amelyben
felrobbantottak egy síita kegyhelyet. A támadás után felekezeti
leszámolások kezdődtek, és Irak a vallásháború peremére sodródott.
Észak-Korea
titkos bankszámlákat nyitott
Japán lapértesülés szerint
Észak-Korea tucatnyi titkos bankszámlát nyitott Oroszországban, hogy
ezáltal elkerülje az Egyesült Államok által kivetett pénzügyi szankciókat.
A Szankei Simbun című japán napilap észak-koreai ügyekben jól értesült
forrásokra hivatkozva azt írta vasárnap, hogy ezek a számlák az
észak-koreai rezsim finanszírozását szolgálják. Washington
kezdeményezésére az utóbbi hónapokban külföldön több helyütt is zárolták
az észak-koreai kormányzat javait.
Az újság úgy tudja, hogy az
amerikai kormány tud ezekről az észak-koreai pénzügyi tranzakciókról, és
arra készül, hogy nyomást gyakoroljon az orosz hatóságokra a titkos
számlák befagyasztásának céljából. Az amerikai pénzügyminisztérium tavaly
szeptemberben felfüggesztett minden ügyletet a Banco Delta Asia macaói
pénzintézettel, amelyet azzal vádolt, hogy tisztára mossa Észak-Korea
piszkos pénzeit.
(Az MTI, az origo.hu anyagai
és fotói nyomán) |
Fókuszban a világ magyarsága |
Duray
Miklós: a politikai bűnöst ismerjük
Duray
Miklós, a szlovák parlamentben a Magyar Koalíció Pártjának képviselője
szerint náci indíttatású a szlovákiai magyargyűlölet, melynek gerjesztője
egyértelműen Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke.
„A politikai bűnöst tehát
ismerjük, a bűnös cselekedetek végrehajtóit nem” — húzta alá pénteki egri
sajtótájékoztatóján Duray Miklós.
Úgy fogalmazott: „Szlovákiában
ma polgárnak lenni is nehéz, magyarnak lenni pedig félelmetes”.
Veszélyesnek ítélte, hogy a szlovák kormány részben némán tűri, részben
biztatja a magyarellenességet. Azt a magyarellenességet, amelynek Duray
szerint nincsenek régmúlti gyökerei, egyértelműen a trianoni békeszerződés
következménye. „Azóta áll mögötte politikai szervezés” — nyomatékosította
az MKP képviselője, hangsúlyozva azt is: a magyarellenesség nem a szlovák
nép szívéből fakad.
„Az erőszakot csak hatalmi
erővel lehet letörni, fogják el az erőszakos cselekedetek elkövetőit, és
ne próbálják őket menteni és tisztára mosni! A büntetlenül hagyott erőszak
további erőszakos cselekedeteket vált ki, és várhatóan hasonlóan erőszakos
válaszokat is” — fogalmazott Duray Miklós, aki a szlovákiai Magyar
Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke is.
Mint hozzátette: félő, hogy az
erőszakhullám hullámveréssé erősödik, s a magyarokban is kiválthat
egyfajta „kölcsön kenyér visszajár” reakciót, s a folyamat könnyen
kicsúszhat mindenféle ellenőrzés alól. Bár egyértelműen a jelenlegi
kormányzó erők felelősségének tartja a kialakult helyzetet, arról is
szólt: ebben a felelősségben része van az elmúlt nyolc év kormányzásának
is. Ebben az időszakban Szlovákiában nem sikerült kialakítani olyan
társadalmi megbékélést, ami a magyarellenességet és a nyílt erőszakot
lehetetlenné tette volna. A korábbi kormánykoalíció — melynek az MKP is
tagja volt — felelősségét igazolandó említette azt is, hogy a napokban épp
Dzurinda korábbi kormányfő volt az ellenzője a magyarellenességet
határozottan elítélni hivatott hatpárti politikai nyilatkozatnak.
Forrás: MTI
Meciar szerint Slota tehertétel
Vladimír Meciar korábbi
miniszterelnök véleménye szerint Ján Slota tehertétellé vált a szlovák
kormány számára, s miatta fokozódni fog a Pozsonyra nehezedő nemzetközi
nyomás.
Meciar erről egy péntek esti
interjúban beszélt a TA3 televízióban. Szavai szerint ő és Robert Fico
kormányfő „nyomást gyakorlunk Slotára annak érdekében, hogy változtasson a
kisebbségekkel és a Magyar Koalíció Pártjával (MKP) szembeni politikáján
és szóhasználatán”. Slota kirohanásai ugyanis az MKP pozícióját erősítik —
tette hozzá.
A volt miniszterelnök úgy
látja: a júniusi választások nyomán a győztes Smer-SD párt csak a
Slota-féle „vulgáris nacionalizmus és a magyarok pártjának okosabb
nacionalizmusa között választhatott”. Fico pártelnök végül az előbbi
mellett döntött.
A Slota vezette Szlovák Nemzeti
Párt (SNS) a szavazatok 11,7 százalékát kapta a júniusi választásokon, s
ezzel a harmadik legerősebb frakciót mondhatja magáénak a pozsonyi
parlamentben.
Forrás: MTI/APA
Három
éven át figyelték az RMDSZ elnökét
Az
egykori román kommunista titkosrendőrség, a Securitate három éven át
hallgatta le és követte a nyolcvanas években Markó Bélát, a Romániai
Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) mostani elnökét — derül ki abból a
vaskos dokumentum-csomagból, amelyet maga az érintett mutatott be a hét
végén marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján.
A leírtak szerint az egykori
titkosrendőrség „nacionalista és irredenta” magatartás, valamint a
kommunista párt és a rendszer elleni izgatás jogcímén három éven át, azaz
1987 és 1989 között folyamatosan figyelte Markó Béla tevékenységét,
lehallgatta beszélgetéseit.
Mint arról az RMDSZ közleménye
beszámol, a volt Securitate levéltárát vizsgáló országos bizottságtól (CNSAS)
a napokban kikért, mintegy 1218 oldalas dosszié a szövetségi elnök
mindennapi életéről, szerkesztőségi munkájáról, írói tevékenységéről szóló
elemzéseket tartalmaz. Magában foglalja az őt megfigyelő szekus tisztek
jelentéseit, akárcsak azoknak a beszélgetéseknek a leiratát, amelyeket
Markó telefonon keresztül, illetve a lakásán folytatott.
Az RMDSZ-elnök szerint a
titkosszolgálati múlt feltárásában határozottan különbséget kell tenni a
megfigyeltek és a megfigyelők, az üldözöttek és az üldözők között. Bár
szerinte a magánélet durva megsértéséért, a megpróbáltatásokért senki sem
fog utólag bocsánatot kérni, alapvetően fontos, hogy a múltat a maga
teljességében felfedjék. A titkosszolgálati dossziék feltárása nem
elsőként a múlt, hanem a jövő szempontjából fontos, hiszen ez okulásként
szolgálhat arra, hogy mindez ne történhessen meg újra — mutatott rá Markó.
Úgy látja: a dossziékat olyan
személyek esetében kell kötelezően nyilvánosságra hozni, akik közvetlenül
vagy közvetve hatással vannak a közéletre, és akiknek befolyásuk van a
társadalmat érintő döntésekre. A társadalom érdeke, hogy elsősorban a
politikusokat és tisztségviselőket világítsák át, akiknél elengedhetetlen,
hogy döntéseikben szabadok legyenek, és hogy semmilyen formában ne
legyenek zsarolhatóak.
Markó szerint az egyházfőket is
át lehet világítani. Az egyháziak esetében azonban nem szabad
megfeledkezni arról, hogy 1989 előtt ezeket a személyeket üldözte a
legjobban a rendszer, a papok többsége áldozat volt, nem pedig
kollaboráns. A szövetségi elnök fontosnak tartotta, hogy e kérdés kapcsán
ne csak politikusként, de íróként is szóljon, bejelentve: rövid időn belül
külön könyvben adja ki az anyagot.
Forrás: MTI |
|
Első kézből
Medvigy István:
„Soha rosszabb tanévkezdést!”
A szeptember 1-jei tanévkezdés
örömteli volt a legtöbb kárpátaljai magyar középiskola és líceum tanári
kara és diákjai számára: a Kárpátaljai Magyar Oktatásért Alapítvány révén
értékes ajándékokhoz, komoly adományokhoz jutottak. Mai számunkban Medvigy
István, az Alapítvány igazgatója számol be az akció részleteiről:
— Alapítványunk 39 kárpátaljai
magyar tanintézménnyel kötött szerződése alapján pályázatot nyújtott be a
Szülőföld Alaphoz. Ez eredményes volt, s az elnyert támogatás révén nagy
örömet tudtunk (egyes tanintézményekben a napokban kerül sor az átadásra),
tudunk szerezni a tanévnyitó ünnepségeken tanároknak, diákoknak és
szülőknek egyaránt. E tanintézmények mindegyike
sportfelszerelés-csomagokat kapott, melyek 3-3 foci- és kézilabda-labdát,
stoppert, illetve két mezgarnitúrát tartalmaznak.
Örömmel mondhatom el, hogy több
tanintézményben sikerült nagyon komoly fejlesztéseket végeznünk az
anyaországi támogatásnak köszönhetően. Modern számítógépes szaktantermeket
alakítottunk ki például a Munkácsi Humán-Pedagógiai Főiskola magyar
csoportjai számára, illetve a Gáti, a Kaszonyi és a Bátyúi Középiskolában,
valamint a Jánosi Líceumban.
Négy iskolában más — kémia,
fizika, biológia — szaktantermek felszerelésére nyílik mód. Ezek az
Ungvári Drugeth Gimnázium, a Beregszászi Bethlen Gimnázium, a Técsői
Református Líceum, illetve az Ungvári Dayka Gábor Középiskola.
A Nagyberegi Középiskola, amely
híres a népi iparművészetről, így az ott folyó szövés-oktatásról, ehhez
szükséges anyagokhoz jut a pályázatnak köszönhetően, míg a Beregszászi
Művészeti Iskola hangszerek vásárlásához kapott segítséget.
Természetesen vannak olyan
tanintézmények is, amelyek felújításra, bővítésre, berendezések, bútorok
vásárlására, illetve működésre kértek és kaptak támogatást: a Beregszászi
Kossuth Lajos Középiskola, a Karácsfalvai Görög Katolikus Líceum, a BMG, a
Drugeth Gimnázium, a munkácsi főiskola.
A fennállásának 60.
évfordulóját idén méltató Dayka Gábor Középiskola az ünnepi
rendezvénysorozat lebonyolításához is kapott támogatást Alapítványunktól.
El szeretném mondani, hogy
Alapítványunk, amely 2005-ben jött létre, már ezt megelőzően is komolyan
hozzájárult a kárpátaljai magyar oktatás fejlesztéséhez. Az Ungvári
Nemzeti Egyetem Magyar Történelem és Eurointegrációs Tanszékén például a
tantermek rendbe hozásához, berendezéséhez, az Internet-hozzáférés
megteremtéséhez, számítógépek beszerzéséhez stb. nyújtott segítséget.
Ahogy mondják: soha rosszabb
tanévkezdést! Remélem, hogy tovább segíthetjük a kárpátaljai magyar
tanintézményeket, ezt ki szeretnénk terjeszteni az általános iskolákra,
illetve az óvodákra is. Alapítványunk fő célja ugyanis a vidékünkön folyó
magyar nyelvű oktatás és nevelés színvonalának emelése, anyagi-műszaki
bázisának megszilárdítása, modernizálása. Hiszen minőségi megmaradásunk
alapjait az iskolákban kell leraknunk!
B. L.
Idénymunkára
— Lengyelországba
Lengyelország liberalizálta
munkaerőpiacát, s a jövőben az orosz, ukrán, belarusz, német és török
állampolgárságú személyek külön engedély nélkül vállalhatnak mezőgazdasági
idénymunkát az országban három hónapos időtartamig — jelentette az UNIAN
Hírügynökség.
Andzej Lepper miniszterelnök-helyettes, aki
egyben mezőgazdasági miniszter is, a médiának nyilatkozva elmondta, hogy
Lengyelország — annak ellenére, hogy az Európai Unió tagországai közül 16
százalékkal ők tartják a munkanélküliségi „rekordot” — megnyitotta
munkaerőpiacát. Igaz, ehhez elmondása szerint hozzájárult az is, hogy a
lengyelek a magasabb bérektől csábítva tömegesen mennek Nyugatra dolgozni,
s emiatt többfelé még a termést sincs kinek betakarítani.
Az országos
szövetség nyilatkozatot adott ki a szlovákiai események kapcsán
Tanácskozott az
UMDSZ elnöksége
A múlt héten került sor az
Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség kibővített elnökségi ülésére. Ezen
Gajdos István beszámolt az elmúlt időszak legfontosabb történéseiről,
tájékoztatta a megjelenteket magyarországi és ukrajnai tárgyalásairól.
Az elnökségen szó esett az
országos szövetség idei rendezvényeiről, így a Kárpátaljai Magyar
Folklórfesztivál megrendezéséről, amelyre szeptember 22-én Makkosjánosiban,
az Ukrán—Magyar Jószomszédsági Napok keretében kerül sor.
Az elnökség tagjai
áttekintették a KMKSZ s annak pártja, illetve az UMDSZ és az Ukrajnai
Magyar Demokrata Párt között zajló egyeztető tárgyalások eddigi menetét,
megvitatták a szlovákiai magyarellenes eseményeket. Az országos szövetség
vezetése e két kérdésben az alábbi nyilatkozatokat fogadta el.
A magyar—magyar párbeszédről
Az Ukrajnai Magyar Demokrata
Szövetség elnöksége üdvözli az országos szervezet és a Kárpátaljai Magyar
Kulturális Szövetség képviselői között megkezdett tárgyalássorozatot. Az
UMDSZ által régtől szorgalmazott párbeszéd az ukrajnai magyarság elemi
érdeke, annak eredményétől nagyban függ a közösség jövője.
Az UMDSZ elnöksége ugyanakkor
úgy véli, a megbeszélés-sorozat csak akkor mondható sikeresnek, amennyiben
a tárgyalások eredményeként konkrét megállapodások születnek. Az elnökség
arra hatalmazza fel és kötelezi az UMDSZ-tárgyalásokon részt vevő
képviselőit, hogy csomag-megállapodást kössön a másik féllel: egy időben
szülessen meg a két érdekvédelmi szervezet legmagasabb konzultációs
testülete, az Ukrajnai Magyar Egyeztető Tanács (UMET), a magyarlakta
települések szellemi és anyagi felvirágoztatását célzó egységes cselekvési
program, illetve határozat közös magyar frakció létrehozásáról a
Kárpátaljai Megyei Tanácsban.
A szlovákiai magyarellenes
cselekmények kapcsán
Az Ukrajnai Magyar Demokrata
Szövetség elnöksége aggodalommal és felháborodással figyeli a nemzeti
intolerancia Szlovákiában tapasztalható megnyilvánulásait, amelyek immár
fizikai leszámolásokhoz is vezettek. Úgy véljük, hogy az egyesülő Európa
legnagyobb közös kincsét a nemzetek közötti megértés jelenti. Elítéljük,
hogy a szomszédos országban a szélsőséges erők most, a harmadik évezred
elején éppen ezt támadják, gyűlölködést szítva azok között, akik
évszázadok óta békében éltek egymás mellett.
Az UMDSZ elnöksége elvárja,
hogy az illetékes szlovák szervek megtalálják és példás büntetésben
részesítsék e gyalázatos cselekedetek elkövetőit, a szlovákiai hatalom
pedig biztosítsa a feltételeket ahhoz, hogy ottani testvéreink
szülőföldjükön, félelem nélkül élhessék meg magyarságukat.
Beregszász,
2006. augusztus 30.
ZÁRÓNYILATKOZAT
A Muravidéken, Alsólendván
került sor 2006. augusztus 24—27-én a Kárpát-medencei Magyar Kulturális
Napok rendezvénysorozatra, a határon túli magyar közösségek egyik
kiemelkedő kulturális seregszemléjére. A korábbi évektől eltérően ezúttal
valamennyi régió képviseltette magát, és a határon túli művészek és
műkedvelő csoportok színvonalas műsoraikkal tették gazdaggá, emlékezetessé
a rendezvényt. A programok a különböző magyar tájegységek kulturális
sokszínűségét és a nemzet elvitathatatlan együvé tartozását tükrözték. A
gazdag műsorkínálat mellett a határon túli magyar kulturális
csúcsszervezetek és intézmények vezetői a nemzeti kultúra, valamint a
határon túli magyar közösségek és az anyaország közötti viszonyrendszerről
cseréltek eszmét. „Közfelkiáltással” olyan állásfoglalás született, hogy
az alábbi pontok és kérések jussanak el Magyarország kormányához, illetve
az illetékes kormányzati szervekhez, valamint a politikai pártok és a
nemzeti kulturális intézmények vezetőihez.
1. Ismételten bebizonyosodott,
hogy a magyar kultúra egy és oszthatatlan, tekintet nélkül arra, hogy
milyen földrajzi-államigazgatási keretek között nyilvánul meg. Ezért
rendkívül fontos, hogy Magyarország döntéshozó testületei ennek értelmében
döntsenek stratégiai, szervezeti és anyagi kérdésekről.
2. Az illetékes magyar állami
szervek a szomszédos államokkal történő bilaterális kapcsolatok keretében
fordítsanak külön figyelmet az adott országban élő magyar közösség nemzeti
és kulturális jogainak tényleges megvalósulására.
3. A Magyarország határain túl
élő magyar közösségek kulturális tevékenységük keretében érvényesíteni
kívánják a szakmaiság, a tevékenységek szervezésénél a fontossági sorrend
betartásának és a helyi sajátosságok érvényesítésének az elvét. E
tekintetben előrelépést kizárólag a magyarországi állami szervekkel és a
szakintézményekkel karöltve lehet elérni.
4. Az illetékes magyarországi
állami szervek a határon túli magyar kultúra támogatása során legyenek
tekintettel a helyi sajátosságokra, amelynek feltétele a régiókban
tevékenykedő legitim kulturális szakemberek és képviselők álláspontjának
ismerete és figyelembe vétele. Minél rövidebb időn belül el kellene jutni
a szubszidiaritás elvének lehető legteljesebb megvalósításához.
5. Létfontosságú követelmény,
hogy a határon túli magyar kultúra támogatási kerete ne szűküljön, mi
több, reális és stratégiailag indokolt program szerint szükségszerű annak
fokozatos növelése. A jövőbeni támogatáspolitika szempontjából nagyon
fontos az egyre jobban hozzáférhető európai keretek igénybevétele.
Másrészt úgyszintén fontos, hogy a határon túli magyar kultúra segítése,
támogatása jól szervezett és szakszerűen működő magyarországi intézmények,
alapítványok révén valósuljon meg.
6. Az adott helyzetben
rendkívül fontos, hogy a jelenleg legveszélyeztetettebb határon túli
magyar közösségek (Vajdaság, Kárpátalja) az illetékes magyar állami
szervek és szakintézmények megkülönböztetett figyelmét és támogatását
élvezzék.
Alsólendva, 2006. augusztus 27.
Csemadok — Görföl Jenő főtitkár
Erdélyi Magyar Közművelődési
Egyesület — Dáné Tibor Kálmán ügyvezető elnök
Horvátországi Magyarok
Szövetsége — Csörgits József
Magyar Értelmiségiek
Kárpátaljai Közössége — Dupka György elnök
Magyar Nemzetiségi Művelődési
Intézet, Lendva — Göncz László igazgató
Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség — Dudás
Károly elnök
|
Heti jegyzet
Zászlósors
Viktor Juscsenko kijelentette: Ukrajnában az orosz soha nem lesz
második államnyelv. Még azt is hozzátette az elnök, hogy ez teljes
mértékben harmonizál az európai nyelvi normákkal.
Ő tudja.
Én sajnos még életemben nem voltam a Balatonon túl (őt pedig ugyebár
Bécsben gyógykezelték, meg másutt is volt már komengyirovkában), így
aztán kénytelen vagyok elfogadni azt, amit mond.
De.
Ha nem számítjuk Szlovákiát meg Szerbiát, olyasmiről nem hallottam,
hogy azért verik az embert, mert nem a többség nyelvén beszél.
Persze olyat sem látott még Európa (akarom mondani nem hallott, de ez
részletkérdés), hogy az állami televízióban — mondjuk Spanyolországban
a hivatalos (mármint az állami hivatalt képviselő) személy portugálul
szólaljon meg.
Az ukrán tv-ben ez mindennapos…
Hát…
Jól megvédték a nyelvet.
Ja, és a legszebb.
Ugyebár az elején kicsit sajnáltattam magam, hogy nem jártam még a
Lajtán túl.
No de voltam át a Krímen!
Egy gyönyörű teremben (állítólag Ukrajna legnevezetesebb borászati
kutatóintézetének aulájában) rendezték a
magyar—magyar—ukrán—orosz—krími tatár… találkozót.
Persze, hogy voltak zászlók is. Egy olyan oroszos, meg még egy kis
kéksáv alatta fehér mező.
Blaketno-zsovtij nem bulo.
Na. Az egészből csupán azt vontam le, nem is tanulságként, csak úgy a
magam szórakoztatására, hogy általában ott védik a dolgokat, ahol
könnyű vagy éppen nem is kell.
Na de mi ez a szlovákiai magyarverésekhez képest…
Horváth Sándor |
|
|
MVSZ-sajtótájékoztató
Beregszászban
Lesz-e
magyar—magyar csúcs?
Magyar—magyar
csúcstalálkozó összehívását kezdeményezi a Magyarok Világszövetsége —
hangzott el azon a sajtótájékoztatón, amelyet augusztus 29-én a Beregi
Hírlap szerkesztőségében tartottak az MVSZ képviselői.
A Kárpát-medencei körúton
lévő András Imre és Okos Márton Beregszászból Szatmárnémetibe,
Pozsonyba, majd Délvidékre utazik, hogy a médián keresztül tájékoztasson
és meghívjon a csúcstalálkozóra minden külhoni érdekvédelmi,
érdekérvényesítési szervezetet, legyen az párt, szövetség, nemzeti
tanács vagy politikai mozgalom. A találkozóra Budapesten, a Magyarok
Házában kerülne sor ez év szeptember 15-én.
Az MVSZ azért indítványozza
az újbóli érdekegyeztetést, mert úgy látja, az elmúlt tíz évben sokat
változott a magyarságszervezeteknek a határon túli magyarok közös
ügyéhez való hozzáállása. 1996-ban, az első magyar—magyar csúcson
ugyanis elfogadták azt az autonómianyilatkozatot, amelyet minden
Kárpát-medencei magyar szervezet és a magyar kormány is aláírt, ám ma
már nagyon sok szervezet nem ezen az úton jár. Az MVSZ bízik abban, hogy
a magyar kormány partner lesz a kezdeményezés megvalósításában, és
képviselői elmennek a találkozóra.
András Imre, a Szövetség
Kárpát-medencei régióelnöke arról is tájékoztatta a sajtó megjelent
képviselőit, hogy a Magyarok Világszövetsége javasolja a Határon Túli
Magyarok Hivatalának jogutód nélkül megszűnése következtében keletkezett
űr betöltését. Ehhez önálló és független magyar civil szervezetként a
magyarság szolgálatára fordítja tapasztalatát és a rendelkezésre álló
eszközeit, infrastruktúráját. Az intézmény nevéről, céljairól és
feladatairól, valamint működési rendjéről maga az összeülő tanácskozó
testület lesz hivatott dönteni. Működésének folyamatosságát a budapesti
székházukban kialakítandó iroda felajánlásával kívánják támogatni.
A Magyarok Világszövetségének
felajánlása magában foglalja a rendszeres brüsszeli megjelenés
lehetőségét, ahol Európa új fővárosában számottevő politikai súllyal
lehet majd tálalni akár a legkisebb külhoni magyar közösség ügyét is.
A sajtótájékoztatón András
Imre ismételten felhívta a figyelmet a kárpótlási igények beadásának
lehetőségére. Mint ismeretes, a határidőt 2006. december 31-ig
meghosszabbították.
Okos Márton, az MVSZ erdélyi
küldötte, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke egy lelkiismereti alapokra
épülő, a magyar nemzetiséget igazoló és az identitástudat megőrzését
elősegítő okmány kiváltásának Kárpátalján történő beindításáról
tájékoztatott. A Honlevél — az első egyetemes magyar okmány — mottója:
„Az útlevél elereszt, a Honlevél összeköt”. Az okmány ugyan nem jogosít
olyan kedvezményekre, mint a magyarigazolvány, de minden magát magyarnak
valló személy igényelheti, éljen bárhol a világban. Különlegessége,
nagyon fontos érzelmi vonatkozása, hogy a tulajdonos nevét és születési
helyét magyarul, az igénylő kérésének megfelelően tüntetik fel benne. A
Honlevél ára 35 hrivnya (a Magyarok Világszövetségének tagja számára 25
hrivnya). Beregszászban Zubánics Lászlónál, az MVSZ elnökségi tagjánál
(90200 Beregszász, O. Kobiljanszka u. 21. tel.: (8-241) 2-44-46, email:
bhirlap@bereg.
net.ua) nyújthatják be igényüket.
Az MVSZ Honlevél címmel
havilapot is megjelentet, amely szintén a fenti címen rendelhető meg.
Az MVSZ elnöksége ez év
novemberében kiszállásos ülésen kívánja újraszervezni az Ukrajnai
Régiótanácsot.
Bíró Gyöngyi
Szülőföld
Program
A magyar
Gazdasági és Közlekedési
Minisztérium
szerepe a határon átnyúló gazdasági folyamatokban
(Elejét lásd lapunk előző
számaiban.)
A határon túli magyarság
sokoldalú integrációs folyamatában kiemelt szerepe van a gazdasági
kapcsolatok erősítésének. Ezért a gazdasági tárca nagy hangsúlyt fektet
és támogatja a regionális szakmai konferenciák, üzletember-találkozók,
kapcsolatépítő rendezvények szervezését és támogatását úgy a határon
túli térségekben, mint Magyarországon az ITDH, a kereskedelmi és
iparkamara, valamint vegyes tagozatai bevonásával.
A kapcsolatépítés elősegítése
érdekében, az MKIK kezdeményezésére létre kívánjuk hozni a
Kárpát-medencei Kamarák Szövetségét. 2005-ben a határon túl elsőnek
Székelykeresztúton indítottuk az EU működési és követelményrendszerének
megismerését célzó programot. A későbbiekben valószínűleg hasonló
programot indítunk Kárpátalján is.
Jó gyakorlat a falusi
turizmusban címmel a kárpátaljai Visken, Csetfalván és Técsőn az uniós
normák megismertetésére többhetes tanfolyamot szerveztünk a szakmai
szövetség és a Nyíregyházi Főiskola részvételével. Hasonló tanfolyamot
szervezünk még ez évben a kárpátaljai Nagydobronyban és Mezőváriban is.
A Szülőföld Program
gyakorlati megvalósításával kapcsolatos feltételek felmérése céljából
felkértük a Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ vezetőit arra,
hogy készítsenek felmérést Kárpátalja magyarlakta településeinek
gazdasági helyzetéről, és ennek alapján dolgozzák ki javaslataikat a
Szülőföld Program által kínált lehetőségeken belül történő kárpátaljai
gazdaság-fejlesztési, új munkahelyteremtési és befektetési programokra.
Az anyag jó alapot teremthet egy a határokon átnyúló, részben eu-s
forrásokból is támogatható együttműködési program megalkotásához.
Fontosnak tartjuk
Magyarország EU-tagságának „hasznosítását” a régió
gazdaságfejlesztésében. Magyarország képes elősegíteni eu-s (TACIS)
pénzek Kárpátaljára történő kanalizálását pl. közös területfejlesztési,
környezetvédelmi, határon átnyúló gazdasági projektek révén. Megítélésem
szerint a megszerezhető eu-s források maximalizálására kellene törekedni
a határ mindkét oldalán.
Az egyes konkrét
tőkebefektetési, fejlesztési, vállalatközi együttműködési javaslatok
terjesztésébe célszerű bevonni a határhoz közeli területek kereskedelmi
kamaráit, az érdekvédelmi és civil szervezeteket.
Összefoglalva: a Szülőföld
Program keretében megtartott Az EU házhoz jön rendezvények rendkívül sok
információt nyújtanak számunkra a határon túli magyarságról, illetve a
térségek gazdasági helyzetéről.
A GKM a Szülőföld Program
keretében ez évben folytatja a határon túli régiókban Az EU házhoz jön
oktatási és tudástranszfer programot, amely jelentős mértékben szolgálja
a határon túli magyar vállalkozók gazdasági integrációját és egyúttal a
szülőföldön való boldogulás esélyeit is javítja.
Mindehhez kellő alapot
biztosítanak a GKM és az RMDSZ között 2003. november 21-én Kolozsvárott,
valamint a GKM és az UMDSZ között 2004. február 27-én Budapesten aláírt
Együttműködési Szándéknyilatkozatok.
A Kárpát-medencében a
Magyarországot körülvevő hét szomszédos országban élő mintegy
hárommillió magyar egyedi vonást kölcsönöz Magyarországnak Európában.
Kárpátalja megye fontos
láncszeme a magyar—ukrán, illetve Magyarország FÁK tagállamokkal
folytatott együttműködésének. Ez a szerep hazánk eu-s csatlakozását
követően tovább fokozódik, mivel a térség gazdasági rendszerváltó határ,
éppen ezért mindkét oldal számára kulcskérdés a határ menti
együttműködés fejlesztése.
Ehhez Magyarországnak,
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyének sokkal nagyobb érdeke fűződik, mivel az
V. számú közlekedési folyosó révén Kelet—Nyugat kapujává válhat.
Meggyőződésem, hogy
Kárpátalja megye érdeke szintén ugyanezt kívánja, de Ukrajna számára a
Kelet—Nyugat irányú kapcsolat Szlovákián és Lengyelországon keresztül is
nyitva áll a határon átnyúló együttműködésnek.
Az EU házhoz jön projektet
Ukrajnában eddig Ungvár, Beregszász, Técső, Visk, Péterfalva, Rahó,
Nagyszőlős, Szolyva, Dercen, Nagydobrony és más helyszíneken
valósítottuk meg.
Az Ukrajnai Magyar Demokrata
Szövetség és a Lembergi Magyarok Kulturális Szövetsége vezetőinek
kérésére 2006. május 4—6. között Az EU házhoz jön szemináriumát és
konzultációt Lembergben tartottuk meg, ahol jelentős magyar diaszpóra
él.
A lembergi magyar közösséget
azon kárpátaljai magyar ajkú értelmiségiek alkotják, akik az elmúlt több
tíz évben felsőfokú végzettséget szereztek Lembergben és úgy döntöttek,
hogy a továbbiakban ott élnek.
Ennek köszönhetően mintegy
120 fős magyar ajkú hallgatóságunk volt a történelmi múzeum egyik
termében megrendezett konferenciánkon. A konferencia szervezője és
lebonyolítója a Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ és a Lembergi
Magyarok Kulturális Szövetsége volt. A rendezvény igen jelentős
eseménnyé vált Lembergben. A konzultáción megjelent:
· Lemberg
polgármester-helyettese,
· a megyei adminisztráció
európai és határ menti együttműködési főosztályának vezetője,
· a nemzetiségi és vallási
kérdésekért felelős főosztály vezetője,
· az európai integrációs
intézet vezetője,
· a kijevi, a hmelnicki, az
ivano-frankivszki és a kárpátaljai magyar szervezetek vezetői és
képviselői,
· a helyi írott és
elektronikus sajtó, a lembergi városi tv képviselői.
A rendezvény nagy és igen
pozitív visszhangot kapott a lembergi társadalmi életben.
Örvendetes, hogy Erdély után
az ukrajnai kis- és középvállalkozók érdeklődnek leginkább az általunk
szervezett hasznos rendezvények iránt. Ukrajnában — Kárpátalján — minden
egyes rendezvényünk után nő a pályázatok száma. Ez a növekedés
dinamikusnak nevezhető az utóbbi években.
Az EU házhoz jön
rendezvényeinken tájékoztattuk a vendéglátóinkat a Szülőföld Program
célkitűzéseiről, a magyar befektetések lehetőségeiről és
befektetés-ösztönzési politikánkról, illetve a Gazdasági és Közlekedési
Minisztérium azon lépéseiről, amelyeket tárcánk kilátásba helyezett a
Szülőföld Program keretében a gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtési
intézkedések megvalósítása érdekében.
Az LMKSZ és az ungvári KVK
szervezésében megtartott rendezvényeken a GKM munkatársain kívül részt
vettek még és előadást tartottak a CORVINUS Rt., a VPOP és a Magyar
Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának vezető beosztású munkatársai.
Főként az EU-szabályozással,
a hitelnyújtással, a pályázati lehetőségekkel, a vámszabályozással, a
magyarországi gazdasági átalakításokkal, továbbá a befektetési
lehetőségekkel kapcsolatos témaköröket érintő előadások váltottak ki
nagy érdeklődést a lembergi magyar kis- és középvállalkozók részéről.
A határon túli magyar
kisvállalkozók véleménye szerint az ilyen szakmaspecifikus szemináriumok
és konzultációk jelentős mértékben kiegészítik hiányzó információs
igényeiket és segítséget nyújtanak számukra az európai uniós ismeretek
elsajátításában. A kisvállalkozók több rendezvényen is kifejezésre
juttatták, hogy a térség többi magyar vállalkozója szintén várja az
anyaország ehhez hasonló segítségét.
A nagy érdeklődésre való
tekintettel, illetve az ukrajnai magyarság jelentős részét tömörítő
UMDSZ, az ungvári magyar vállalkozókat integráló Kárpátaljai
Vállalkozásfejlesztési Központ és az LMKSZ vezetőinek kérésére Az EU
házhoz jön oktatási-képzési konferenciát következő alkalommal, azaz
2007-ben Ivano-Frankivszkban és — külön kérésre — ismét Lembergben
tervezzük megrendezni.
Később várhatóan sor kerül a
kijevi, krimi és további ukrajnai rendezvényekre is.
A konferencián javaslat
hangzott el az ukrajnai magyar kisvállalkozók bevonásáról a
magyarországi pályázatokba és a pályáztatási rendszerbe.
A témák aktualitását
bizonyítják a közvetlenül vagy egyéni beszélgetések során elhangzott
további javaslatok, kérdések, éspedig:
· Tekintettel a
rendezvénysorozat hasznosságára, javasolják annak további folytatását,
kiterjesztve a távolabbi magyarlakta területekre is: a GKM folytassa a
Szülőföld Programot és Az EU házhoz jön projektjét Kijevben, Odesszában,
Krímen, Ivano-Frankivszkban.
· Kiterjeszteni az
együttműködést a környezetvédelmi területre is.
· Több információt
biztosítani a befektetési és a magyarországi üzleti vállalkozások
indításáról.
· A Szülőföld Program Magyar
Fejlesztési Bank hitelkonstrukciójába kerüljön be a célterületek közé a
környezetvédelem, az EU-felkészítés, a vállalkozásalapítás
Magyarországon, a magyar bankrendszer működése, a mezőgazdaság,
élelmiszeripar stb.
· A helyi sajátosságok
figyelembevételével készüljön egy Ukrajnai Szülőföld Program stb.
Legközelebb — pontosabban már
ez év szeptemberében — hasonló rendezvényekre kerül sor a kárpátaljai
Nagyszőlősön, Técsőn és Rahón, illetve októberben Ungváron.
Mlaticsek Teodor
(Folytatjuk.) |
|
Az első csengő
ünnepén
Beregszász
Szeptember
1-jén a nyári vakációt követően pillanatok alatt kipihent, vidám
gyerekek zsivaja tölti meg a tudás birodalmainak udvarait,
osztálytermeit. Így volt ez a Beregszászi Kossuth Lajos Középiskolában
is, ahol idén 41 kis elsős lépte át félénken, édesanyja kezét
szorongatva a tanintézmény küszöbét.
A tanévnyitó ünnepségen részt
vett Gajdos István polgármester, Okszana Margitics, a Beregszászi
Közoktatási Osztály módszerésze, az esti iskola igazgatója, Galajda
József városi képviselő.
Micik Julianna igazgatónő,
miután köszöntötte az egybegyűlteket, jutalomkönyveket és dicsérő
okleveleket nyújtott át az előző tanévben a különböző tantárgyi
vetélkedőkön kimagasló eredményeket elért tanulóknak. Nagy-nagy
szeretettel, bátorító szavakkal szólt a legkisebbekhez, majd a nyári
szünidőben elvégzett munkálatokról számolt be. Elmondta, hogy az új
tanévben európai színvonalú étkezde s felújított tantermek „várják” az
iskolásokat. Az igazgatónő az oktatási-nevelési munkában eszközölt
változtatásokat is ismertette a jelenlévőkkel. Mint mondta, az 5.—6.
osztály új tanterv szerint kezdi a 2006—2007-es tanévet, 6. osztálytól
pedig minden tanév végén 1-1 tantárgyból vizsgát kell tenniük a
tanulóknak. Az igazgatónő kitért arra is, hogy idén szintén két
tizedikes osztályuk lesz, mivel a járási általános iskolák végzősei
közül 23 diák úgy döntött, a 4. számú középiskolában folytatja
tanulmányait. A végzős osztályokhoz szólva felhívta a figyelmüket arra,
hogy csak kitartó, céltudatos munkával érhető el eredmény.
Gajdos István Széchenyi
István szavait ajánlotta a tanulók figyelmébe: a kiművelt emberfők
mennyisége a nemzet igazi hatalma. Tanuljatok meg tehát tanulni, hogy
művelt tagjai legyetek nemzeteteknek, mondta. A polgármester nem
érkezett üres kézzel az ünnepségre: a Kárpátaljai Magyar Oktatásért
Alapítványnak és az anyaországnak köszönhetően sportfelszereléseket és a
tervbe vett építkezéshez nyújtandó támogatásról adományozó okiratot
nyújtott át a tanintézmény igazgatójának.
Okszana
Margitics a városi közoktatási osztály jókívánságait tolmácsolta az
iskolásoknak, majd az elsősök vették át a szót. Verseikben benne volt
minden: a reményteli várakozás, a kíváncsiság, az ismeretlen világ
felfedezése.
Végül a tizenegyedikesek
nevében Katkó Ilona köszöntötte az elsősöket. Biztatta őket, hogy a
tanintézmény rövid időn belül második otthonukká válik, tanító nénijeik
pedig második édesanyjukká, akikhez bátran fordulhatnak kérdéseikkel. A
végzős osztályosok szerény ajándékkal is kedveskedtek legkisebb
társaiknak: füzetet, tollat, ceruzát nyújtottak át nekik, melyeknek nagy
hasznát veszik megkezdett útjukon.
*****
Az első csengő ünnepén
kellemes meglepetésben volt részük a Beregszászi 8. Számú Középiskola
tanulóinak. A Kárpátaljai Magyar Oktatásért Alapítvány nevében Pirigyi
Béla sportfelszerelést ajándékozott az iskolásoknak. Az UMDSZ
beregszászi városi szervezetének elnöke elmondta: bízik abban, hogy a
nagy tapasztalatokkal és szakmai felkészültséggel rendelkező pedagógusok
sikerrel hintik el tanítványaik lelkében a tudás magvait, ami termékeny
talajra találva a város és az itt élő polgárok javát szolgálja majd. A
tantestület és a gyermekek nevében Veres Péter igazgató mondott
köszönetet az adományozóknak.
Idén ebben a tanintézményben
13 elsős kezdi a tanévet, indul el a tudományszerzés nehéz, de
eredményes útján. A kicsik már az első napon versekkel bizonyították,
milyen odaadással készültek az iskolakezdésre. A felsősök közül az
ötödikesek köszöntötték az újonnan érkező apróságokat. A leendő
végzősök, a tizenegyedikesek vezették be őket az osztályterembe, ahol
Baksa Gabriella tanítónő oktatja majd őket.
K. K. - B. Gy.
Ungvár
A
felcsendülő himnuszok könnyeket csaltak sok felnőtt szemébe az Ungvári
Dayka Gábor Középiskola udvarán megrendezett tanévnyitó ünnepségen. Az
idén 58 izgatott, csodákat váró elsős vágott neki a tanulásnak. A
sajnálatos tény, hogy évről évre fogynak az iskolakezdők, a daykásokra
nem jellemző. Itt a múlt tanévet is ugyanennyien kezdték. Igaz, voltak
már sokkal többen is…
Papp Viktor első osztályos
megilletődötten köszöntötte az iskolát pajtásai nevében, és magabiztosan
jelentette ki: már megismerkedett az ábécéskönyvvel, s alig várja, hogy
az olvasás és betűvetés tudományát is elsajátítsa.
Árpa Péter igazgató elmondta,
hogy nem kell az iskolától félni, mert bár vannak belső szabályok,
melyeket illik betartani, a tanintézmény falai meleg otthonként fogadnak
mindenkit. A meleg otthon kifejezést szó szerint is értelmezhetjük, hisz
a megyeszékhely magyar tannyelvű középiskolája új, korszerű kazánházzal
gyarapodott. A gázüzemű fűtési rendszer a korábbinál nagyobb hatásfokkal
és lényegesen kisebb fogyasztással teremt a téli időszakban kellemes
légkört a tanuláshoz. Reménykedve kezdjük a tanévet, mondta az igazgató,
mert végre lesz pénz az új iskolaszárny építésére. Már csak a
megyeszékhely önkormányzatán múlik, hogy mikor utalja át a megígért
negyedmillió hrivnyát.
Dupka György, az UMDSZ
alelnöke, az iskola gondnoki tanácsának elnöke felolvasta és átnyújtotta
a Kárpátaljai Magyar Oktatásért Alapítvány adományozó levelét, mely
szerint a pályázati úton elnyert támogatásból sportfelszerelést és
szaktanterem kialakításához szükséges eszközöket ajándékoznak a Dayka
Gábor Középiskolának. Az alapítvány hozzájárul az iskola fennállása 60.
évfordulója méltatásával kapcsolatos költségek fedezéséhez is.
Az elsősök tanítói közül
Viskolc Margit bátorította a legkisebbeket: Az iskolában nemcsak az
eszünket kell művelni, hanem a szívünket is, mert az egyik legszebb
emberi tulajdonság a jószívűség. Jóságra, kitartó és szorgalmas
tanulásra biztatta iskolatársait a tizenegyedikesek nevében Jevcsák
Szintia. Majd Bara Eszter és Papp Viktor kisdiákok megszólaltatták az
iskolapadokba szólító első csengőt.
B. Cs.
Tiszaújlak
Korszakváltás
történt a tiszaújlaki magyar oktatásban, hiszen augusztus 29-én sor
került a mezőváros új iskolájának avatására. Skripeczki István, jelenleg
Magyarországon élő egykori tiszaújlaki lakos, Papp Tihamér ferences
szerzetes, valamint Jáger Károly római katolikus atya hét esztendeig
szervezte azt a nemzetközi gyűjtést, amely — kiegészítve az Illyés Gyula
és az Apáczai Csere János Alapítványok segítségével — lehetővé tette,
hogy a tiszaújlaki iskolások és pedagógusok birtokba vehessék a
Nagyszőlősi járás legmodernebb iskolaépületét.
Az ünnepségen Oleg Havasi, a
megyei állami közigazgatási hivatal elnöke elsőként a világ magyarjainak
— Új-Zélandtól Svájcig számtalan országból érkeztek felajánlások —
összefogásáért mondott köszönetet, majd átadta a megyei adminisztráció
ajándékcsomagját. Simon József, a tanintézmény vezetője nemcsak a
határon inneni és túli segítőknek, hanem elődjének, Dorohovics Éva
nyugalmazott iskolaigazgatónak, illetve Kilb József polgármesternek is
kifejezte háláját, amiért minden nehézség ellenére bele mertek vágni egy
olyan nagyszabású terv megvalósításába, mint a régi, korszerűtlen
iskolaépület átépítése. Az ünnepélyt megtisztelte jelenlétével Hercog
György, a megyei állami közigazgatási hivatal közoktatási főosztályának
vezetője, Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke, Brenzovics László, a megyei
tanács elnökhelyettese, Orosz Ildikó, a KMPSZ elnök asszonya, valamint
Wittner Mária és Kövér László, a Magyar Országgyűlés képviselői.
Illés István, a felújítási és
átépítési munkálatokat koordináló tiszaújlaki Széchenyi István
Alapítvány elnöke ünnepi beszédében részletesen ismertette a hét
esztendeig tartó munka során felmerült nehézségeket és az alapítvány
további terveit. Ez utóbbiak szerint egy esztendő múlva újabb szárnnyal
bővül a tanintézmény, 2010-re pedig — az Apáczai Csere János Alapítvány
segítségével — elkészül az iskola étterme és tornaterme is.
M. I.
Bene
Szeptember 1-jén a
beregszászi járási Benében is megnyílt az iskola kapuja a nebulók előtt.
A tanévnyitó ünnepség reggel 8 órákor vette kezdetét. A tanulókat,
köztük a legkisebbeket, az elsősöket, a tanárokat és szülőket Pécsi Éva
igazgatónő köszöntötte. Kitartó tanulást, sok sikert kívánt az
iskolásoknak az előttük álló tanévben. A megszívlelendő szavak után az
elsősök vették át a szót. Ki félénkebben, ki bátrabban versben mondta el
érzéseit a tanulással, a tudás birodalmával kapcsolatban. Többek közt
elhangzott a Szól a csengő c. költemény is.
Az újdonsült iskolások
bemutatkozását követően a tanintézmény vezetősége dicsérő okleveleket
nyújtott át az előző tanévben a legjobb tanulmányi eredményeket elért
tanulóknak. Majd egy elsős nebuló megszólaltatta az iskola öreg
csengőjét, mely a tantermekbe szólított mindenkit. Ezáltal megkezdődött
a 2006—2007-es tanév Benében is.
H. A. |
|
Az első csengő
ünnepén
Karácsfalva
 A
hagyományokhoz híven szentmisével és közös imádsággal kezdődött a
tanévnyitó ünnepség a Karácsfalvai Görög Katolikus Líceumban, amelyet
Milan Sasik püspök, a Munkácsi Görög Katolikus Egyházmegye feje celebrált.
A mise során az Úristen áldását kérték a tanintézet valamennyi diákjára,
kérték, segítse őket az igaz úton haladni. A szentmise végén a püspök atya
egy szép ajándékkal lepte meg a közösséget: az Istenszülő Szűz Mária
munkácsi ikonjának hiteles másolatával. Beszédében a főpásztor a 80
esztendővel ezelőtti történésekre emlékezett, amikor Őszentsége, XI. Piusz
pápa a munkácsi egyházmegyének adományozta az 1453-as évszámmal jegyzett
szentképet. A kegykép sokáig a munkácsi Csernek-hegyi kolostorban volt,
azonban 1947-től a hívek rejtegették, hiszen még magát az egyházat is
felszámolták. Romzsa Tódor, a munkácsi egyházmegye vértanú püspökének
boldoggá avatását követően az időközben előkerült szentkép zarándokútra
indult az egyházmegyében, s csupán a múlt vasárnap tért vissza. Erre a
zarándokútra és Őszentsége ajándékára az adományozás évfordulóján az
ungvári székesegyházban szentmisével emlékeztek, amelynek keretében
valamennyi görög katolikus közösség részére megszentelték az Istenszülő
Szűz Mária munkácsi ikonjának egy-egy hiteles másolatát. Itt is sor került
az ünnepélyes felszentelésre, majd a püspök atya Bendász Dániel esperest
tüntette ki sokéves munkásságáért és feljogosította a díszes mellkereszt,
aranylánc és a protohierarcha cím viselésére.
Az ünnepség végén az első
évfolyamos diákok ünnepélyes esküt tettek a líceum szabályainak
betartására, a példás magaviseletre.
A tantestület részéről Szimku
András igazgató, a diákok részéről pedig Ruszin Renáta harmadik évfolyamos
hallgató köszöntötte az elsősöket.
Az ünnepségen jelen volt
Zubánics László, az UMDSZ OT elnöke, Zán Ibolya, az UMDSZ Országos
Nőtanácsának elnöke és Dánics Éva, az UMDSZ nagyszőlősi hivatalvezetője,
akik átadták a tanintézetnek a Kárpátaljai Magyar Oktatásért Alapítvány
adományát — sportfelszerelés-csomagot.
F. L.
Técső
A hetedik tanévébe lépő Técsői
Református Líceumban 36 elsős diáknak szólalt meg idén az első csengő.
„Oktatási intézményünk megnyitásakor azt a célt tűztük ki, hogy a
Felső-Tisza-vidéken élő magyar gyerekeket elit oktatásban részesítsünk.
Nagy örömünkre az alföldi járásokból is érkeztek hozzánk magyar diákok,
ami arról tanúskodik, hogy intézményünk jó munkát végez mind az oktatás,
mind a nevelés terén” — mondta üdvözlő beszédében Ambrus Pál igazgató. Az
elmúlt tanévvel kapcsolatban kifejtette: a 39 végzősből 38-an folytatják
tanulmányaikat valamelyik felsőoktatási tanintézetben. Nem vagyunk
élenjáróak, csak tesszük a dolgunkat, vagyis magas szintű oktatást
nyújtunk az itt tanulóknak, tette hozzá.
A szünidő folyamán a técsői
líceum nagyon sokat gyarapodott. Különböző pályázatok elnyerésével
felújították a kémia és más szaktantermeket. Vásároltak egy videokamerát,
vágóasztalt és új számítógépeket. Így szeptembertől lehetőség nyílik
multimédiás szakkör beindítására is. Mindezek a fejlesztések a diákok
sikeres előmenetelét szolgálják.
Az ünnepség keretében az
igazgató az oktatás és nevelés terén kifejtett kimagasló munkájáért
Dumnics Rita ukrán nyelv és irodalom szakos tanárnak a járási közigazgatás
elismerő oklevelét nyújtotta át. Hasonló elismerésben részesült Zelenszky
Nagyija informatikatanár, aki a Técsői Városi Tanács díszoklevelét vehette
át.
Köszöntötte az egybegyűlteket
László Károly református tiszteletes és Ivan Rekita, a técsői oktatási
osztály módszerésze.
* * * * *
A Técsői Hollósy Simon
Középiskolában 23 első osztályos kisdiák lépte át először az iskola
kapuját. Versek, énekek és szívhez szóló köszöntők hangzottak el a
tanévkezdésről. A nagy számban egybegyűlt szülőket és tanárokat Osziczky
Róbert igazgató, László Károly tiszteletes és Mészáros Tibor, Técső
alpolgármestere köszöntötte. Az ünnepség végén az első csengő hangjára az
apróságok Munkácsi Bettina tanítónő kíséretében vonultak be osztályukba.
F. A.
Falunap Barkaszón
Értékes ajándékok a falu közösségének
Az
égiek is lenéztek a barkaszóiakra és csodálatos kora őszi időt varázsoltak
az idei falunapra. Szükség is volt a napsütésre, hisz a munkácsi járási
település lakossága több emlékezetes eseménynek lehetett részese a
közösségi összejövetelen, sőt két ajándékot kapott, melyek mérföldköveket
jelentenek a község polgárainak életében.
Az első, hogy az eCentertelenet
program keretében három már működő Internet-alállomás adományozólevelét
nyújtotta át a felhasználóknak Dupka György, az UMDSZ alelnöke, a
Kárpátaljai Határmenti Önkormányzatok Társulásának titkára.
A másik, hogy Barkaszó volt a
következő láncszeme annak a folyamatnak, amelynek köszönhetően címeres
zászlót adományoznak a magyar többségű településeknek. A község zászlaját,
történelmi ismertető kíséretében, Zubánics László, az UMDSZ OT elnöke adta
át a közösség képviselőinek — Szalontai Lászlónak, az UMDSZ helyi
alapszervezete elnökének és Majoros Béla iskolaigazgatónak —,
hangsúlyozva, hogy legyenek méltó őrzői és a hagyományok lelkes
továbbadói, hisz a zászló a közösség történelmét, múltját, jelenét és
remélhetőleg jövőjét is jelenti. A szép ereklyét — lévén, hogy a
községháza Szernyén van — a középiskolában helyezik el. A nem mindennapi
ajándékokért Zsidik Sándor polgármester mondott köszönetet az
adományozóknak s kívánt jó szórakozást minden jelenlévőnek.
Együtt
ünnepelt a barkaszóiakkal Zán Ibolya, az UMDSZ Országos Nőtanácsának
elnöke.
A nap további részében a móka
és a kacagás volt a főszereplő. A színpadot rövid időn belül
benépesítették az óvodások, majd a kultúrház műkedvelői. Ponzel Olga, Sütő
Margit és Sztenberszki Klára áldozatos munkájának köszönhetően színvonalas
műsort láthattak a falunap résztvevői. A vidámságról, hahotázásról Pitkin
gondoskodott, aki vicceivel egyetlen szempillantás alatt könnyesre
nevettette a közönséget.
Délután több vetélkedőre is
benevezhettek a vállalkozó kedvű fiatalok. A lányok szépségversenyen
mutatták meg bájaikat. A kicsik korcsoportjában nehezen tudták
kiválasztani a legszebbet, így a helyezettek közül most csak Nyeste
Amanda, Himinec Anita és Tóth Krisztina nevét említjük. A tinik mezőnyében
Kutasi Ágnes fejére került a korona. Udvarhölgyei Kocsi Anita és Tóth
Evelin lettek.
A fiúk többek között
kötélhúzásban, súlylökésben versenyeztek, de futballmérkőzést is
szerveztek számukra. Az ifik után a felnőttek Gut csapatával mérték össze
focitudásukat és ügyességüket.
Aki megkockáztatta a
szerencséjét és tombolajegyet vásárolt, mikrohullámú sütőt, vasalót és
egyéb értékes ajándékokat nyerhetett.
A jól sikerült falunap
szervezői köszönetüket fejezik ki mindazoknak, akik hozzájárultak a
közösség felhőtlen szórakozásához.
-gyöngy-
|
FELHÍVÁS!
Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a megyei
állami közigazgatás művelődési főosztálya, nemzetiségi osztálya, a
Beregszászi Járási Állami Közigazgatási Hivatal, a Beregszászi Járási
Tanács és a Jánosi Polgármesteri Hivatal szervezésében 2006.
szeptember 22-én 11 órai kezdettel Jánosiban, a helyi stadionban kerül
sor a XVII. Kárpátaljai Magyar Folklórfesztiválra a Beregi
Jószomszédsági Nap keretében.
A fesztiválon a magyar népzene, néptánc, népdal
kincseiből adnak ízelítőt a műfaj jeles kárpátaljai képviselői. Az
ünnep hivatalos programjában fellépők teljesítményét szakmai zsűri
bírálja, a legjobbakat értékes jutalomban részesíti.
A rendezvényt népművészeti kiállítás és vásár
gazdagítja.
Várjuk a néptáncosok, népdalénekesek, népdalokat
előadó énekkarok jelentkezését a következő címen: UMDSZ Központi
Hivatala 90200 Beregszász, Zrínyi Ilona u. 13.
E-mail: umdsz@azm. uz.ua. Tel/fax 8-241-2-32-44, 2-27-12.
Minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők.
|
|
|
Régi
mesterségek reneszánsza
Érdekes munkaórák Nagyberegen
Szinte
nincs olyan gyermektábor, kézimunka-foglalkozás, ahol ne kerülnének elő a
színes gyöngyök. Nemcsak a lányok, hanem a fiúk is szívesen fűznek belőlük
karkötőt, nyakláncot stb. Bátran állíthatjuk, hogy a gyöngyfűzés
reneszánszát éli. De ugyanezt elmondhatjuk a csuhézásról is. A csuhé mint
természetes alapanyag nagyon közkedvelt a kézimunkázók körében. Hogy nem
merültek feledésbe nagyanyáink, dédanyáink kedvenc foglalkozásai, azoknak
az embereknek köszönhető, akik szívügyüknek tekintik a régi mesterségek
elsajátítását és továbbadását a jövő nemzedéknek.
Egyikük Mester Andrea, a Nagyberegi Középiskola
ifjú pedagógusa. Négy évig az alsós nebulókat tanította, majd munkát
kezdett el oktatni.
— Jelenleg a felső
osztályosoknak tanítok munkát. Nagyon sokat köszönhetek Prófusz
Mariannának, aki mind a mai napig szívvel-lélekkel tanítja a gyerekeket s
engem is. Gyakorlati szakoktató vagyok szövésből, de mindent tanítok, ami
belefér a tananyagba: csuhézást, gyöngyfűzést, babakészítést (csuhéból,
rongyból) — kezdte beszélgetésünket Mester Andrea.
A gyerekek szeretik ezeket a
foglalatosságokat, nagy kedvvel gyakorolják a régi mesterségeket. Nagyon
szeretnek hímezni, makramézni, körmöcskézni, de a babakészítés is leköti a
figyelmüket, persze inkább az alsósokét. A nagyobbakat minden érdekli.
Nincs olyan kézimunka, amit ne övezne hatalmas érdeklődés.
— Babán kívül miket készítenek
még? — érdeklődtem tovább.
— Rongyból plüsspárnákat és
tűpárnákat, amelyek kalap formájúak, csuhéból pedig különböző kis
állatfigurákat. De alapanyagul vettük a dióhéjat, makkot, tobozt is,
ezekből szintén állatkák készültek.
Mester Andreának a múlt évben
és az idén is volt szerencséje olyan táborban részt venni Zalaegerszegen,
ahol megtanulta az említett figurák készítését. Nagy örömére szolgál, hogy
tovább adhatja e szép mesterséget.
— Mi a gyerekek kedvence? —
kíváncsiskodtam.
— Mivel a csuhéból készített
dolgok több türelmet, időt, odafigyelést igényelnek, nem annyira szeretik,
mint a fonásokat (fonott babák, karkötők). Ezeket még a fiúk is művelik —
hangzott a válasz.
A tanárnő szerencsésnek tartja
magát, mert nemcsak nagyon szeret ezekkel foglalkozni, hanem türelme is
van hozzá. Ha van egy kis szabadideje, rögtön leül hímezni, csuhézni…
A szövést, ami egyáltalán nem
nevezhető könnyűnek, például csak felsőosztályos korában tanulta meg
Prófusz Mariannától, és a fent említett dolgokkal együtt ezt is próbálja
továbbadni az ifjúságnak.
H. Cs.
|
Meghívó
A Gazdasági és
Közlekedési Minisztérium küldöttsége 2006. szeptember 6. és 8. között
Nagyszőlősön, Sajánban, Rahón és Técsőn előadó körúton vesz részt a
Szülőföld Program által elindított Az EU házhoz jön oktatási és
tudástranszfer projekt rendezvénysorozat keretében. A rendezvény
szervezői: a Kárpátaljai Vállalkozásfejlesztési Központ, az Ungvári
Központi Információs Iroda nagyszőlősi, técsői és rahói irodái, az
UMDSZ országos gazdasági szakbizottsága, a szövetség tisztségviselői,
valamint a Kárpátaljai Munkaadói Szövetség képviselői.
Időpont
(közép-európai idő) és helyszín:
· Nagyszőlősi kultúrház,
szeptember 6., szerda, 15 óra. Házigazda: Dánics Éva, a
Nagyszőlősi Információs Iroda munkatársa, Béke u. 51. Tel.:
(243)-2-33-77, mobil: 80972433335.
· Rahói Járási
Közigazgatási Hivatal ülésterme, szeptember 7., csütörtök, 10 óra.
Házigazda: Milcsevics György, a Rahói Információs Iroda vezetője,
Karpatszka u. 8/A., Tel.: (232)-2-19-09, mobil: 80962127279.
· Técsői Református
Líceum ülésterme, szeptember 7., csütörtök, 16 óra. (Közben Técsőn
bizonyítványosztás azoknak a személyeknek, akik Dr. Hanusz Árpád
professzor úr közreműködésével sikeresen elvégezték a falusi turizmus
tanfolyamot). Házigazda: Ambrus Pál, a líceum igazgatója, a Técsői
Információs Iroda tiszteletbeli elnöke, Vörös Hadsereg u 7. Tel.:
(234) -3-23-09, 3-29-73.
Témakörök, előadók:
· Kis- és középvállalkozások és az EU-felkészülés a változásokra, a
kormány új gazdasági programjáról. Előadó: Gérnyi Gábor
főosztályvezető, Gazdasági és Közlekedési Minisztérium.
· A CORVINUS Rt. kockázati
tőkebefektető társaság bemutatása. Előadó: Márk Péter igazgató.
· Vállalatalapítás és
beruházási lehetőségek Magyarországon. Előadó: Balogh László ügyvéd.
· Vámszabályozás az EU-ban.
Előadó: Mező Gábor őrnagy, a VPOP észak-alföldi regionális
vámparancsnok-helyettese.
· A VÁTI Kht. szerepe a
határon túli fejlesztési támogatásokban. Pályázati lehetőségek és
pályázatok készítése. Előadó: Veres Csilla projektmenedzser.
Konzultáció: · GKM
részéről: Mesterházy Sándorné vezető főtanácsos asszony, Mlaticsek
Teodor tanácsadó.
· Gazdahálózat,
gazdaképzés. Élenjáró technológiák a zöldségtermesztésben. Tanácsadás.
Előadó: Bíró Miklós, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Agrárkamara
alelnöke.
· A falusi turizmus
lehetőségei Ugocsában és a Felső-Tisza-vidéken. Dr. Hanusz Árpád, a
Nyíregyházi Főiskola tanszékvezető professzora, a FATOSZ alelnöke.
Minden érdeklődőt szívesen
várunk rendezvényeinkre!
Dupka György, a szervezőbizottság elnöke |
|
|
Ölt
a láncfűrész
A szolyvai rendőrökhöz
bejelentés érkezett egy kerecki lakostól arról, hogy holtan találta 67
éves falubelijét.
Kiderült, hogy a nyugdíjas
saját udvarán fát fűrészelt láncfűrészével. Óvatlan volt, kezéből kiesett
a szerszám, ami halálos sebet ejtett rajta.
Rekord
kokainfogás Alsókerepecen
A szervezett bűnözés ellen
harcoló megyei főosztály munkatársai a Szokil kommandósaival közösen
rekord mennyiségű kokainra bukkantak a minap.
A rendőrök a munkácsi járási
Alsókerepecen tartóztattak fel egy magyar rendszámú Suzuki Swiftet,
amelyben két kárpátaljai férfi utazott (38, illetve 36 évesek,
munkanélküliek). A kocsi átvizsgálása során az egyik első ülés alatt négy
lezárt csomagban összesen 390 gramm fehér port találtak. A laboratóriumi
vizsgálat kimutatta, hogy nagy tisztaságú kokainról van szó.
Ahogy Vitalij Simonyak, a
szervezett bűnözés ellen harcoló megyei főosztály vezetője a sajtót
tájékoztatta, a „nehéz” drog Magyarországról jutott be Ukrajnába az egyik
határátkelőn át. A vevők „nagyker” áron 26 ezer dollárt fizettek érte. A
narkópiacon a kokain grammjáért 120 dollárt is elkérnek, így a mostani
fogás értéke meghaladja a 46 ezer dollárt is.
Egyébként a kokain elit drognak
számít. Korábban mindössze 10 grammnyit sikerült lefoglalni belőle
Kárpátalján. A mostani 390 grammos fogásra még nem volt példa Ukrajnában
az év eleje óta.
Arzenál
az erdőben
Nemrég Lavki községből érkezett
egy 57 éves férfi a munkácsi rendőrökhöz egy egész arzenállal. Elmondta,
hogy június végén az egyik dűlőben egy zsákot talált, amelyben 403 db.
5,45-ös kaliberű géppisztolytöltény, 32 db. Makarov, illetve 9 db. TT
pisztolyhoz használatos lőszer, emellett más lőszerek, illetve eszközök
voltak.
A veszélyes holmikat a
szakértők vizsgálják.
Chrysler vs. Lada
A megyeszékhelyen egy 24 éves
helyi férfi fordult az orvosokhoz segítségért, aki a Zanykovecka utcán
utazott egy Ladában, amikor az autó összeütközött egy Chryslerrel. Ez
utóbbi vezetője elmenekült a helyszínről.
Késsel — a
gazdára
A Técsői járás egyik
településén a fiatalabb házában alakult ki vita egy 36 éves és egy 30 éves
férfi között. Ennek vége az lett, hogy a vendég nyakon szúrta a
házigazdát.
Meglopták a
debreceni férfit
Kellemetlen tapasztalatokkal
tért haza az az 51 éves debreceni férfi, aki az Asztélyban élő rokonait
látogatta meg. Valaki kifigyelte, hogy a vendég mikor hagyja őrizetlenül
Dodge márkájú autóját és kifosztotta azt. Eltűnt egy Siemens C-30-as
mobil, valamint 60 ezer forint.
Hamis bankók
Munkácson
Az egyik 45 éves munkácsi
vállalkozó korábban 300 dollárt adott kölcsön 19 éves ismerősének. Ez
utóbbi néhány hete megadta a pénzt. A gyanútlan vállalkozó nem nézte meg
alaposabban a bankókat. Vesztére… Ugyanis a százdollárosokat fénymásolón
készítették!
Halott kezéről a
gyűrűt…
Az egyik 57 éves huszti férfit
nagy csapás érte: nemrég elhalálozott 54 éves felesége. A bajt csak
tetézte, hogy amikor a halottasházból kihozták az elhunytat, kiderült,
hogy annak ujjáról eltűnt egy értékes gyűrű. Az ékszer családi ereklye,
így az özvegy férj a rendőrséghez fordult segítségért.
Saját kertjében
halt meg a fancsikai néni
Bizonyára nem gondolta a 79
éves fancsikai nyugdíjas asszony, hogy saját kertjében éri a halál. A néni
elesett s balszerencséjére valami fémtárgyra zuhant.
A kórházban már nem tudtak
segíteni rajta: több bordája eltörött, megrepedt a mája, belső vérzés
lépett fel.
Enyveskezűt
furdalt a lelkiismeret
Az ungvári járási Packanyovo
községben építkezett egy férfi. A felfogadott munkások közül azonban
valaki enyveskezű volt: elemelte a gazda Sony Ericson márkájú mobilját.
A napokban a tettes feladta
magát a rendőrségen, beismerve, hogy az ő lelkén szárad a dolog. Elmondta
azt is, hogy Kincsesen is lopott el dolgokat egy építkezésen dolgozva.
Innen egy mikrohullámú sütőt, egy légpuskát, egy telefont, valamint egy
gáztűzhelyet „lovasított meg”.
40
ezer dollár az államkincstárba
Ukrajna függetlenségének napján
közel 40 ezer dollárral gazdagították az államkincstárt az ungvári
vámosok.
A valutát egy 43 éves férfitól
foglalták le, aki egy menetrendszerű buszjárattal tartott Kassáról a
megyeszékhelyre. Az illetőre amiatt figyeltek fel, hogy állandóan csak a
vámkezelés meggyorsítását forszírozta. Amikor vámnyilatkozatot töltettek
ki vele, abban azt tüntette fel, hogy 2 800 dollárt visz magával. A
személyi ellenőrzés során azonban kiderült, hogy ennél lényegesen több
valuta van nála: összesen 39 100 USD!
A pénzt, amit
tréningnadrágjának zsebében tartott, lefoglalták.
387
ezer hrivnya kárt okoztak
A huszti rendőrök nemrég fényt
derítettek az egyik helyi rt. tisztviselőinek törvénytelen ügyleteire. A
gazdasági bűnözés ellen harcoló alegység munkatársai kiderítették, hogy a
gyanúsítottak hamis adatokat tartalmazó pénzügyi mérleget, valamint
nyereségességet mutató beszámolót nyújtottak be egy bankba, s így
törvénytelenül vehettek fel hitelt.
Az okozott kár mértéke 387 000
hrivnya.
Cigaretta a
határon
A csapi határőrosztaghoz
tartozó határszakaszon három alkalommal is komoly tételnyi cigarettára
bukkantak.
A határ közvetlen közelében két
helyen összesen több mint kétezer csomag gazdátlan füstölnivalót találtak.
Később pedig a Tisza határátkelőn foglaltak le 660 csomag cigarettát. Ez
utóbbit egy magyar állampolgárságú férfi próbálta átcsempészni a határon
Opeljében elrejtve.
(A news.uzhgorod.ua és a
rionews.com.ua anyagai nyomán) |
|
Interjú
D. dr. Csiha
Kálmán: “Tudja az Úr, kik az övéi”
Az
elszakított nemzetrészek magyarságát leginkább hite és az egyház tartotta
meg. Az erdélyi magyarokat sem kímélték a sorscsapások, ám a nehéz időkben
is helyt tudtak állni, meg tudtak maradni. Az erdélyi közösség
csatlakozott először ahhoz a felhíváshoz, amit a december 5-i választás
eredményeire válaszképpen a református egyház zsinata fogalmazott meg. E
nyakas közösség élén sok éven keresztül D. dr. Csiha Kálmán református
püspök állt. A ma már nyugalmazott egyházi vezetőt a Magyar Reformátusok
V. Világtalálkozójának kárpátaljai régiótalálkozóján faggattuk.
— Püspök úr! Hogyan élik meg
a hitüket az erdélyi magyar reformátusok?
— Erdélyben, mint oly sok
helyen, az anyaszentegyház tartott meg bennünket. Népegyház vagyunk, ami
azt jelenti, hogy nem jár mindenki templomba, de szinte kivétel nélkül
mindenki tagja az egyháznak, és mindenkinek van hite és ragaszkodása
Istenhez. A nehéz történelmi időkben is ez tartott meg bennünket. Ez
részben azért is van, mert minket nem érinthetett a liberális teológiai
gondolkodás. Nekünk harcolnunk kellett a szegénységünkben, az
elnyomottságunkban az életért, és az élet forrását Jézus Krisztusnál
találtuk meg. A templomba járás, úgy gondolom, Kárpátalján talán jobb,
mint nálunk, de utána rögtön mi következünk.
— Többször járt már
Kárpátalján, nyilván fel tudja mérni, miben hasonlít és miben különbözik a
két református közösség…
— Az erdélyi fejedelemség
hagyománya mindkettőben benne van, és benne van az egészséges evangéliumi
gondolkodás is. Annak idején, az első világháború előtt azt írta Ady, hogy
„Nekem egyforma, az én fülemnek, / Ha kéj liheg vagy kín hörög, / Vér
csurran vagy arany csörög. / Én tudom, állom, hogy ez: a Minden / S hogy
minden egyéb hasztalan: / Vér és arany, vér és arany” . De Trianon után
Reményik már azt írta, hogy Erdélyben „Sápadt az arany. / Csak az Isten s
lelkünk van velünk. / Nem maradt egyebünk”. Ez az erdélyi lélek, s ezt
fedezte fel Erdély: az Istent s a lelkünket. És gondolom, hogy Kárpátalja
is ezt fedezte fel, s ezt felejti el, sajnos, Magyarország. Magyarország
ismét a vér és az arany meg a szórakozás országa, ezért kell sokat
imádkoznunk Magyarországért.
— Hogyan értékeli Ön a
kárpátaljai református egyházon belül elindult folyamatot, amelynek nyomán
már több lelkész kivált az egyházból?
— Nagyon fájdalmasan érintett
és nagyon sokat imádkoztam Kárpátaljáért. Úgy gondolom, ezt a folyamatot a
téves hitbeli gőg is produkálta. Az anyaszentegyház nem lehet tökéletes.
Jézus Krisztus tizenkettőt választott, mégis azt mondta: nem én
választottalak ki titeket, és egy ördög közöttetek. Ugye, ott is volt egy
Júdás? Nincs tökéletes közösség, az anyaszentegyház sem az, mégis
csodálatos közösség, mert Jézus Krisztus földi teste. S hol van Jézus
Krisztus? Az igehirdetésben? A lelkipásztor hitében? A presbiterek
szolgálatában? A templomba járók életében? A templomba nem járók életében?
Nem tudjuk megfogni, hol van, mint ahogy a saját testünkben sem tudjuk
megfogni, hol van a szeretet vagy a lélek, de ott van. Ezt Jézus Krisztus
védi és őrzi, és ezt nem szabad összetörni. Azt mondta Pál apostol is,
amikor villongások voltak Korinthusban: nem tudjátok-é, hogy ti az Isten
temploma vagytok, és megbünteti azt az Isten, aki megrontja az Isten
templomát. A gyülekezet az Isten temploma. Szolgálni kell érte, imádkozni
kell érte, sírni kell érte, örülni kell neki, de nem szabad szétszakítani.
— Tehát nem szerencsés, ha
létrehozunk a népegyházból egy kisebb egyházat?
— Nem szerencsés. A kisebb
hitvalló egyház létrehozása olyan, mint aki vetés nélkül akar aratni,
összeszedni az érett búzakalászokat, és nem törődni azzal, hogy gaz is
van, amit ki kell gyomlálni. Ott van például a konfirmáció kérdése. Azt is
felvetették, ugye, hogy később kell konfirmálni, 18 éves kor után. Hát az
nem úgy van! Mert ha én a gyermeket nem fogom meg 14 éves koráig és nem
vetem el a lelkében az igét, 18 éves korában hiába keresem, amikor már
elvitte a világ. Nem vagyunk ideálisak. Nem lehet csak ítélkezni,
válogatni az egyházban, lenézni másokat és kiválasztani, amit mi látunk
jónak. Ebben nincs bölcsesség. Ez egy bizonyos hitbeli gőg. Szolgálni és
imádkozni kell, hisz az egész népünket ránk bízta Isten. Úgy van írva,
hogy tudja az Úr, kik az övéi. Nem szabad Isten helyébe lépnünk. Isten nem
az ítéletet bízta ránk, hanem a szeretetet és a szolgálatot. Azért van a
Bibliában, hogy ha olyan hitem is van, hogy hegyeket mozdíthatok el
helyükről, szeretet pedig nincsen énbennem, semmi vagyok. Azokat az
embereket is, akikről kiviláglik, hogy hitetlenek vagy bűnösek, elsősorban
nem lenézni kell. Sajnálni kell! A lelkipásztor orvos kell legyen. Ha az
orvoshoz elmegy egy influenzás ember és tüszszög, az orvos összeszidja,
hogy hogy mer tüsszögni? Nem. Orvosságot ad neki. A lelkipásztornak sem
szidni kell a hitetleneket, hanem orvosságot kell adni: gyógyítani kell,
át kell ölelni, ki kell sugározni Krisztus szeretetét, továbbadni a hitet.
Nem az az igazi megtérés, amikor az emberek azért térnek meg, mert
megijesztik őket, hogy ha nem térsz meg, elpusztulsz, hanem az, amikor
megtapasztalják Isten szeretetét, és magától odahajol a szívük. A megtérés
olyan kell legyen, mint a szerelem. Az ember nem azért szeret bele
valakibe, mert fél, hogy ha nem szeret bele, akkor így meg úgy lesz, hanem
azért, mert belekerül egy csodálatos áramkörbe. Így kerülünk bele Krisztus
áramkörébe is, és ez az igazi keresztyén élet.
— Mit sugárzott Önnek a
reformátusok világtalálkozója? Milyen volt az áramköre?
— Azt sugározta, hogy bár
széttaposott bennünket a történelem 43 országba, mégis egyek vagyunk. Pont
ez a csodálatos a mi magyar református egyházunkban, hogy mi eddig még nem
szakadtunk szét. Ezért is hibásak, akik szét akarják szakítani. Ugye, ott
van Hollandia. Ott már van vagy 14 féle református egyház, és egyik a
másik ellen fordul. Bennünket széttapostak, és a lelkünk mégis egy maradt.
Ez a bizonyítéka annak, hogy Krisztus mellett maradtunk. Az Úr Jézus azt
mondta, hogy amiképpen én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek
egymást, mert onnan fogják megtudni, hogy az én tanítványaim vagytok, hogy
egymást szeretni fogjátok. Ez a szeretet melegített a világtalálkozón, és
ez ragyogta be.
B. Gy.
|
|
|
A MAGYAR IRODALOM KÁRPÁTALJAI LEXIKONA
1918—2006
Sorozatszerkesztő: Dupka György
|
60. Lengyel
János
(Beregszász, 1973. június 20.)
Író, publicista, újságíró.
Gyermekéveit Beregszászban töltötte, az ottani Kossuth Lajos
Középiskolában érettségizett. Három évig a helyi bútorgyárban, 11 évig
vendégmunkásként a magyar iparban dolgozott. 2004-től az ELTE történelem
szakán tanul. 2002-ben tagja lett a Magyar Újságírók Közösségének. A
Magyarok Lapja című anyaországi folyóirat munkatársa, ezzel egy időben a
KárpátInfo című kárpátaljai hetilap budapesti tudósítója.
Saját bevallása szerint
korán, a 80-as évek elején kezdett „kacérkodni” az irodalommal. 1989-ben
már a Kárpáti Igaz Szóban, 1990-től egyidejűleg három kárpátaljai lapban
publikált. 1995-től írásai megjelentek többek közt az erdélyi Sziget
című ifjúsági lapban, a Százhalombattai Tükörben, a Magyar Nemzetben, az
Új Magyarországban, valamint kispéldányszámú, szamizdat jellegű
anyaországi kiadványokban. Szülőföldjén a Kárpáti Igaz Szó mellett a
Beregi Hírlap, a Bereglnfo, a Szivárvány, a Tárogató stb. közölte
írásait. Az Együtt c. folyóirat szerzői köréhez tartozik.
Művei: Kárpátaljáról jöttem.
Kisprózák. Antológia Kiadó, Lakitelek, 2003. A valóság szaga.
| |
|