Hajnalig tartott a vigasság

A rendezvény megnyitójára a délutáni órákban került sor. Az egybegyűlteket Csulák Ernő, Gut polgármestere köszöntötte. Bemutatta a vendégeket, akik között ott volt Tóth András, Újfehértó polgármestere, Zubánics László, az UMDSZ OT elnöke, Kőszeghy Elemér, az UMDSZ alelnöke, az igazi Kárpáti Igaz Szó főszerkesztője.

Tóth András örömmel jegyezte meg, hogy Újfehértó és Gut testvértelepülések. Reményét fejezte ki, hogy számos közös rendezvényük, programjuk lesz a jövőben.

— Már a honfoglalás korában létezett a településünk. Számos esemény történt azóta, amit érdemes volt papírra vetni. A guti emberek szülőföldjükön keresik boldogulásukat, s remélhetőleg meg is találják — mondta Zubánics László történész, helyi lakos.

A színpadot ezt követően az óvodások vették birtokukba, akik dalokkal, táncokkal kedveskedtek az egybegyűlteknek. Őket az általános iskola tanulói követték, valamint a helyi kultúrosok. Közben futballmérkőzésre került sor, melyen Gut és Barkaszó focistái mérkőztek meg. Az összecsapásból a helyiek kerültek ki győztesként: 6:1-re kerekedtek felül a vendégeken. De volt bográcsgulyásfőző-, horgász-, illetve szépségverseny is, valamint különböző sportvetélkedőkre került sor.

A programokban gazdag rendezvény hajnalig tartott.

Eszenyt, Csapot és környékét sújtotta leginkább

— A jégverés gyakorlatilag az egész falut érintette: mindent levert, ami nem csoda, hiszen két centiméter átmérőjű jég esett egy fél órán keresztül. Kezdetben még felleget sem láttunk az égen, sütött a nap. Csak arra lettünk figyelmesek, hogy hirtelen eleredt az eső, majd jég kezdett esni: de úgy, hogy azt hittük, ránk dől a ház. Ekkora jégverésre még a legidősebbek sem emlékeznek: 64 éves anyukám is azt mondta, ő ilyet még nem élt meg. Mikor elállt, az udvaron bokáig ért a jég, ami még másnapra sem olvadt el.

Aratni mifelénk — nagy valószínűséggel — már nem kell majd, mivel a jég a kalászokból kiverte a szemeket, de a szőlőnek, a krumplinak és más növényeknek is csak a venyigéje, kocsánya maradt meg. Az uborkának meg még a szára sem látszik. Igaz, akadnak olyan növények, amelyek jobban átvészelték a jégverést, de azok is megsínylették a csapást. Ilyen például a bab: megmaradt, de levele egy szál se. A karalábénak is csak a feje van meg. Siralmas látvány...

Az épületekben szintén nagy károk keletkeztek. A lapostetős házak plafonja teljesen beázott. Volt, ahol még a szőnyeget is ki kellett vinni, úgy magába szívta a vizet. Eddig 30-40 család jelezte, hogy megrongálódott a háza. Sajnos, csak néhányuknak van biztosítása. Nekik a biztosító megígérte, hogy kijönnek és felmérik a károkat. Azt viszont még nem tudjuk, hogy azok, akiknek nincs biztosításuk, kapnak-e valamit. Talán az ad némi reményre okot, hogy a járási közigazgatástól telefonáltak: állítsuk össze az idős, egyedülálló károsultak névsorát, mert megpróbálnak segíteni.

Gyurcsány Ferenc kormányfő és Kóka János, az SZDSZ elnöke a hétvégén aláírta a két párt megállapodását. Az egyezség a konkrét intézkedéseken túl határidőket és felelősöket ír elő az egyes reformok kidolgozásához, a jogszabály-előkészítéshez. A két politikus a Magyar Televízió Nap-kelte című műsorában a megállapodás hátteréről beszélt.

Egy kormányprogram a kormány munkáját határozza meg. Nemcsak azt mondjuk, hogy új adót szeretnénk bevezetni, hanem azt is, hogy mitől mennyi pénzt várunk — mondta Kóka János. Ha nem azok fizetik a képzés költségét, akik a diplomát szerzik, hanem mindenki, az nem biztos, hogy igazságos, vagyis a népszavazás a kádárizmus szellemét hozza vissza — mondta az SZDSZ elnöke.

Még nem tudjuk pontosan, hogy lesz-e népszavazás, de nagyon valószínű. Azt az összeget, amibe a népszavazás kerül, két módon lehet visszavenni: vagy beszedjük, vagy nem adunk valamit. Az ötven milliárd forint, amennyibe ez kerül, az másfél havi családi pótlékot tesz ki — reagált a témára Gyurcsány Ferenc.

Nem kell megriadni attól, hogy a Fidesz támogatása nagyobb a lakosság körében. Népszavazást nem arról kéne tartani, hogy mit ne tegyünk, hanem, hogy mit tegyünk! — tette hozzá a miniszterelnök

Jelenleg azok járnak a legrosszabbul, akik kis értékű ingatlannal rendelkeznek, többek között ezért volt szükség arra, hogy a meglévő ötfajta ingatlanadót megreformáljuk. Fontos: azt az irányt követjük, hogy a gazdagok fizessenek több adót, természetesen vagyonukkal arányosan — mondta Gyurcsány Ferenc. Azt, hogy ez pontosan mit jelent, nem árulta el a miniszterelnök, azt azonban hozzátette, hogy 2009-re átfogó adóátalakítás lesz.

Portugália vette át vasárnap az Európai Unió soros elnökségét fél éves időtartamra a tisztség eddigi betöltőjétől, Németországtól. Az ibériai ország hét év után látja el ismét az elnöki tisztet: utoljára 2000 első felében állt az Európai Unió élén. Fővárosának nevét azóta is gyakran emlegetik az EU-ban, hiszen ott indították útjára a lisszaboni folyamat néven ismert programot. A most következő hathónapos időszakban a fő kérdés — és ezzel a portugál EU-elnökség alapvető feladata — a 2005-ös francia és holland elutasítás után megbukott EU-alkotmányt helyettesítő új szerződés végleges megszövegezése lesz.

A két ország viszonyában felgyülemlett feszültség oldását célzó „baráti hangvételű” megbeszélést folytatott George Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök ez utóbbi nem hivatalos egyesült államokbeli látogatásán — közölték Putyin környezetéből. Putyin vasárnap érkezett a Bush-család nyári rezidenciájára, a Maine állambeli Kennebunkportba. A két elnök kötetlen jellegű, napirend nélküli találkozóján minden bizonnyal az amerikai rakétapajzs európai kiterjesztésének kérdése, valamint Koszovó függetlenségének ügye szerepel a tárgyalások középpontjában.

Terrorfenyegetés árnyékában, ennek ellenére szinte családi hangulatban emlékezett meg több mint 60 ezer látogató vasárnap este a londoni Wembley stadionban rendezett hatórás szuperkoncerten a néhai Diana hercegnő halálának közelgő tizedik évfordulójáról. A hazai és nemzetközi pop-rock legnagyobbjait Diana két fia, Vilmos és Harry herceg hívta össze az újjávarázsolt és nemrég átadott stadionba; a megarendezvény egybeesett édesanyjuk 46. születésnapjával. Az óriási színpadon jól megfért egymás mellett Joss Stone, a fiatal, ünnepelt angol soul-díva és Sir Tom Jones, több nemzedék élő poplegendája, akik még duettet is előadtak átütő sikerrel.

Magabiztosan nyilatkozott a brit rendőrség a glasgow-i repteret ért támadás és a Londonban talált, autókba rejtett pokolgépek ügyében. Egyre egyértelműbb a kapcsolat a glasgow-i és a londoni esetek között — jelentette ki az antiterrorista tevékenységért felelős főrendőr, Peter Clarke vasárnapi sajtótájékoztatóján a BBC News Online szerint. Hozzátette, teljesen biztos benne, hogy a következő napokban és hetekben lényegi információik lesznek a támadók által használt módszerekről, arról, hogy milyen hálózathoz tartoztak, és hogy miként tervezték meg akcióikat.

A nyomozás során több ezer órányi olyan felvételt néznek végig, amelyet térfigyelő kamerák készítettek. A rendőrség emellett a lakosság segítségét is kérte. Közzétették annak a terepjárónak a rendszámát, amely szombaton nekihajtott a glasgow-i reptér épületének.

Hamid Karzai afgán elnök hivatala vasárnap bejelentette, hogy vizsgálóbizottságot küldenek a dél-afganisztáni Hilmend tartományba, ahol a helyi hatóságok közlése szerint 45 polgári személy holttestére találtak a szövetséges erők légitámadásai után.

A helyzet nagyon feszült volt a hét végén a lázadás tűzfészkének számító térségben. A hatóságok újabb összetűzésekről számoltak be, Gereskben egy NATO-konvoj ellen öngyilkos merényletet hajtottak végre, amely során két civil sebesült meg. A NATO és a szövetségesek szombatra virradóra végrehajtott légitámadásai után „civil áldozatokról kaptunk jelentéseket, és az elnök vizsgálatot rendelt el” — közölte Karim Rahimi, Karzai szóvivője.

— Az Ukrajnára leosztott összeg egész pontosan 51,5 millió forintot tett ki. Ebből 30 milliót fordítanak a felsőoktatásra, 5,9 milliót a szórványban való oktatásra, 10,5 milliót a magyar nyelvű oktatási intézmények támogatására. A kisebb összegű pályázatokra 5,1 millió forintot különítettek el.

Az összegek elosztásánál figyelembe vették, hogy két magyarságszervezet, illetve több, az oktatás kérdéseivel foglalkozó szakmai szervezet, alapítvány is működik (ezt a magyarországi illetékesek figyelembe vették akkor is, amikor lehetővé tették, hogy az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség képviseletében szavazati joggal jómagam, míg a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség képviseletében tanácskozási joggal Barta József vehet részt a kollégium munkájában).

Az UNE a magyar matematikai tanszék (a leendő magyar kar egyik eleme) megnyitásának támogatására például 15 millió forintot kapott. 13 milliót ítélt meg a kollégium a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola működésének támogatására, 2 millió forintot pedig a Kárpátaljai Magyar Ifjúságért Jótékonysági Szervezetnek a kárpátaljai fiatal értelmiségiek utánpótlásának kinevelésére, illetve ösztöndíj-programjára.

10,5 millió forintot lehet fordítani a magyar nyelvű oktatási intézmények támogatására. Ennek nagyobb részét — egészen pontosan 5,5 millió forintot — a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség használhatja fel a kárpátaljai magyar iskolák oktatástechnikai igényeinek kielégítésére. 4 milliót ítéltek meg a Kárpátaljai Református Egyház alapítványának az egyházi líceumok támogatására. Emellett egymilliót nyert el a KAMOT Jótékonysági Alapítvány pályázata is, amelynek célja a Kárpát-medencei iskolák találkozójának megszervezése, lebonyolítása.

A szórványban folytatott magyar nyelvű oktatás támogatására 5,9 millió forint lett előirányozva. Ebből 2,5 milliót kapott a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség a szórványban lévő iskolák támogatására, 540 ezer forintot a Kőrösmezői 3. Sz. Középiskola, 2,86 milliót pedig a Técsői Református Egyházi Gyülekezet, amely a magyar szórványközpont tervezési költségeit fogja ebből finanszírozni, illetve szórványiskolákat támogat majd.

El szeretném mondani, hogy véleményem szerint igazságosan kerültek elosztásra a források: körülbelül 45%-ot kapott a KMPSZ, illetve a beregszászi főiskola, ugyanennyit a Kárpátaljai Magyar Oktatásért Alapítvány és a KAMOT JA. A rendelkezésre álló összeg körülbelül 10%-a az egyházi oktatási intézmények támogatását szolgálja majd.

Az ülés után Zilahy Lászlóval, a kollégium elnökével beszélgetve örömmel állapítottuk meg, hogy sikerült konszenzusra jutnunk (remélem, hogy ebből az UMDSZ és a KMKSZ vezetése is levonja a következtetéseket).

Hozzáfűzném: jó lenne, ha még a hasonló tanácskozások előtt sikerülne megegyezniük az érintetteknek. Az a helyzet, hogy csak a kárpátaljaiak és a horvátországiak ügyét kellett közvetlenül a kollégium ülésén tisztázni. A többi régió már kész, egyeztetett tervvel érkezett. Próbáljunk egymás közt megegyezésre jutni, együttműködni, még itthon megtalálni az összhangot, hogy a jövőben már egyeztetett állásponttal tudjunk a kollégium elé lépni. Ez szolgálná igazán az ukrajnai magyarság ügyét és jó hírét.

— Először is köszönetet szeretnék mondani Kovács Katalinnak, aki hosszú éveken át szervezte a tábort, de mostantól nekünk szavazott bizalmat a lebonyolításra. Természetesen ő is ott lesz, segít mindenben, mentorként vesz részt a munkában. Ezenkívül támogat majd bennünket a szervezésben a KAMOT JA, valamint az UMDSZ is. Formáját tekintve a tábor megmarad ugyanolyannak, mint az előző években. A neve is marad: Kárpátaljai Magyar Történelmi Jurtatábor. Az életmódtábor keretében megpróbáljuk átadni a fiataloknak azt az érzést, azt az életvitelt, ami a bevándorláskor volt jellemző őseinkre 1000-1100 évvel ezelőtt. Céljaink között szerepel még a gyerekek önállóságra nevelése is.

A programok szintén hasonlóak. Idén is lesz lovaglási lehetőség, íjászat, fafaragás, agyagozás, batikolás. És ami újdonságként szerepel: meghívtuk a táborba a magyarországi Szent László Lovagrend tagjait, akik korabeli jelmezekben 3-4 napos programokat szerveznek a helyszínen. Reméljük, el tudnak majd jönni, és színesíteni fogják az amúgy is érdekes, programokban gazdag tábort.

— Hány gyerek foglalkozhat a táborban?

— Egyelőre úgy néz ki, hogy 100-120, 10-16 év közötti fiatalt tudunk fogadni. Itt szeretném kihangsúlyozni, hogy a táborba jelentkező gyerekeknek okvetlenül orvosi igazolást kell beszerezniük, ezenkívül hálózsákot, meleg takarót, meleg ruhát, esőkabátot, bakancsot, fürdőruhát, napvédő sapkát, tisztálkodási eszközöket, szúnyog- és kullancsriasztót, gyógyszereket, tűt, cérnát, elemlámpát stb. De a kritériumok között szerepel az is, hogy nem szabad nagy értékű tárgyakat magukkal hozni. Ezek: mobiltelefon, walkman, discman, videokamera, ugyanis ezekért a tárgyakért nem tudunk felelősséget vállalni. A tábornak napi tíz hrivnyás alapdíja van, ami azt jelenti, hogy a tíz nap száz hrivnyába kerül egy-egy gyereknek. Minden érdeklődő jelentkezését várjuk, a fent említett dolgokon kívül nincs semmi követelményünk. Jelentkezni a kamot@azm.uz.ua email címen, illetve a 80 (3141) 2-27-12-es telefonszámon lehet reggel nyolctól délután négyig.

 Nemzetközi Gyermekbarát Fesztivál Ungváron

Az ünnepi megnyitónak az Ungvári Bábszínház adott otthont vasárnap este. Hanti Vilmos köszöntőjének fő gondolata az volt, hogy a gyerekek tanulják meg, hogy lehet egymással békességben élni. A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmának elnöke, a fesztiválbizottság tagja hangsúlyosan szólt arról, hogy a szervezők fontosnak tartották a kultúrák érintkezését és bemutatását, a toleranciát, a kisebbségek tiszteletben tartását. Ez nem egyfajta „magyarkodó” fesztivál, hanem egy olyan rendezvény, ahol magyarok, románok és ukránok vannak jelen, akik megtanulhatják, hogyan lehet tisztelni, elfogadni a másikat, tiszteletben tartani a kisebbségek jogait.

Méltatta a fesztivál jelentőségét Gajdos István is. Az UMDSZ elnöke, Beregszász polgármestere a fesztivál mottójához kapcsolódóan azon meggyőződésének adott hangot, hogy a résztvevők képesek arra, hogy egy képzeletbeli, hatalmas szivárványt rajzoljanak az égre, amely a határokon keresztül eljut messze-messze, s mindenütt hirdeti az összefogást, az összetartozást, a békét. Ezek ugyanis nem ismernek határokat, képesek átívelni az időt és a teret.

A résztvevőket köszöntötte Vágó Ferenc, az ungvári főkonzulátus képviselője, Méhes Mihály, az Ungvári 1. Számú Középiskola igazgatója, Horváth Sándor, az UMDSZ alelnöke, a MÉKK társelnöke, dr. Szijjártó Pál, a Dimarson Electronics Vállalat megbízott ukrajnai igazgatója.

A fesztivált Herczog György, a megyei közoktatási főosztály vezetője nyitotta meg.

Tartalmas hét vár a résztvevőkre, így a Nagybereznai Bennlakásos Iskola növendékeire, az ungvári és szalókai iskolásokra, valamint a magyarországi és romániai fiatalokra.

Jó szórakozást, új barátokat kívánunk mindannyiuk számára!

A Kaszonyi Középiskolában idén 51-en tették le az érettségi vizsgákat. Az ünnepélyes bizonyítvány-átadásra június 29-én, pénteken került sor a Vita Étteremben. A végzősöket, a vendégeket Márkus Miklós, a tanintézmény igazgatója köszöntötte. Mint mondta, a vizsgák eredményesek voltak, senkiben sem csalódtak a tanárok és a szülők. Örömmel konstatálta, hogy idén két érmes diákjuk van: Fejes Norbert arany-, Ködöböcz Nóra pedig ezüstérmes, de sok tanuló okleveleket vehetett át.

Mint kiderült, a 11.-esek közel fele készül továbbtanulni különböző felsőfokú tanintézményben: vannak, akik Magyarországon, vannak, akik Ungváron tanulnak majd tovább, de sokan jelentkeznek a beregszászi főiskolára is, valamint szakközépiskolákba.

Fejes Norbert a Somi Általános Iskola befejezése után jött át a Kaszonyi Középiskolába. Itt kitűnt szorgalmával, tanulmányi eredményeivel, amiért aranyéremmel tüntették ki.

— Magyarországon szeretném folytatni a tanulmányaimat. Budapestre jelentkeztem három egyetemre a gazdálkodástudományi karon nemzeti gazdálkodás szakra. Remélem, gazdaságügyi szakember lesz belőlem, és itthon kamatoztathatom majd tudásomat. Úgy érzem, segítenem kell a vidéken, hiszen szeretem a szülőföldemet. Nagyon megörültem, amikor megtudtam, hogy aranyérmes lettem, de a 11 évi tanulmányaim alatt keményen megdolgoztam érte.

— Kilenc évig jártam a Somi Általános Iskolába, két évvel ezelőtt kerültem a Kaszonyi Középiskolába. Sokat kellett tanulnom, hogy érmes legyek. De megérte, hiszen az, aki tudással rendelkezik, mindenki másnál gazdagabbnak mondhatja magát. Budapesten, az orvosi egyetemen szeretném folytatni a tanulmányaimat. Gyermekorvos szeretnék lenni — mondta Ködöböcz Nóra, az ezüstérem tulajdonosa.

Gratulálunk minden végzősnek, kívánjuk, hogy teljesüljenek elképzeléseik, de gratulálunk a szülőknek és a tanároknak is, hiszen nem volt eredménytelen ezekért a gyerekekért tett fáradozásuk.

 Ezúttal Salamon Béla emléktáblája volt a célpont

Beregrákoson a MÉKK, az UMDSZ és a helyi tanács emléktáblát állított Salamon Bélának. A táblát a színész, kabaréigazgató szülőházának falán helyezték el és a tavaly szeptember 17-én megtartott falunap keretében avatták fel. Sajnos, az 1885-ben e településen született humorista emléktáblája még felavatásának első évfordulóját sem “érte meg”: a június 26-ról 27-re virradó éjszakán valaki vagy valakik “eltüntették” a márványlapot. Az UMDSZ helyi szervezete és a polgármesteri hivatal feljelentést tett az ügyben a rendőrségen. Erről Vass Jenő, az országos szövetség helyi szervezetének elnöke tájékoztatta a Krónikát.

Alig egy éven belül ez a harmadik támadás kárpátaljai magyar emlékjelek ellen: tavaly ősszel, idén pedig tavasszal Beregszászban kentek be, illetve fújtak le festékkel számos szobrot és emléktáblát.

— Alakulásunkkor 12-en voltunk, mára ez a szám 52-re gyarapodott. Az évek alatt sok mindent sikerült elérnünk. A falunapok szervezésében, illetve támogatásában mindig aktívan kivettük a részünket. Reméljük, az idén is lesz falunap, és lassan hozzákezdhetünk a szervezéshez.

Az UMDSZ támogatásával a gyerekeket minden évben futball-, illetve teniszbajnokságra visszük. Tavaly Csongoron, azelőtt Szernyén rendeztek ifi focitornát. Öröm volt látni, hogy a gyerekek milyen jól érezték magukat. Most nyáron Rákoson kerül sor a nagyszabású sportnapra, ahol a fiatalok mellett már az öregfiúk is összemérhetik focitudásukat. A gyerekek érdeklődnek, hogy mikor megyünk már, hiszen nagyon élvezik a programot. A rendezvény szerintem a legjobb alkalom arra, hogy a fiatalságot összefogjuk.

Vass Istvántól azt is megtudtuk, hogy a KAMOT Jótékonysági Alapítványnak köszönhetően az óvoda épülete is megújulhatott. Természetesen ellátogattunk a gyermekintézménybe, ahol Veres Tünde vezetőnő fogadott bennünket.

— Az ősszel tudtuk meg, hogy a KAMOT JA közreműködésével megnyertünk egy pályázatot az óvoda két helyiségének, valamint a folyosó, a mellékhelyiség és a dolgozószoba felújítására. Amint engedte az időjárás, azonnal hozzáláttunk a munkálatokhoz: kicseréltük a padlót, kimeszeltünk, új ajtók, ablakok kerültek a régiek helyére. A tetőszerkezetet is felújítottuk, új cserepek kerültek rá — mutat az épületre boldogan Veres Tünde.

— A fő célunk az volt, hogy még több gyereket tudjunk fogadni, hiszen már évek óta nagy igény van rá. Jelenleg egy ukrán és egy magyar csoportunk van, melyekbe 48 gyerek jár. Jövőre szeretnénk a harmadik csoportot beindítani. Sok szülő egyébként azért nem járatta gyermekét az óvodába, mert otthon jobb körülményeket tudott neki biztosítani. Reméljük, most már ezek a szülők is meggondolják magukat, és óvodába íratják csemetéjüket. Hiszen már benti mellékhelyiségünk is van, a kicsiknek nem kell kimenniük az udvarra. A konyha is fel van újítva. Eddig egyszerű tűzhelyen főztünk, ezentúl gáztűzhelyen, teljes mértékben megfelelünk a KÖJÁL által előírt feltételeknek. Még egy zenetermet szeretnénk kialakítani, ahol zongora is lenne. Tehát akár hatvan gyerek befogadására is fel vagyunk készülve.

Nagyon hálásak vagyunk a KAMOT-nak, személy szerint Kocsis Mária elnök asszonynak, hogy a szárnyaik alá vettek bennünket és segítettek.

— Balánbányán élek, de Csíkszentdomokoson születtem. E két település néptáncélete tölt el felelősséggel, erre tettem fel az életem — mondja az Ördögborda néptáncegyüttes vezetője, s ez a kijelentése meg is határozta beszélgetésünk menetét. Az együttes alakulásáról, tevékenységéről esett szó a továbbiakban.

Mint mondja, abban a szerencsés helyzetben van, hogy a pedagógustársadalom bizalmával tüntette ki, és az óvodáskorúaktól kezdve a felsősökig 200-300 gyerek táncol a csoportjában. Közülük vétetik az a mag, amely képviseli az együttest különböző fesztiválokon, rendezvényeken bel- és külföldön. Bárhová mennek, mindenütt saját régiójuk néptánc-anyanyelvét mutatják be, táncuk tüzét, lelkületét adják át a közönségnek.

— Egy adott recept szerint dolgozunk: felcsíki tánc és abból adódó „mulatérozás”— mondja. — A tanulási időszak kb. 3-4 évig tart. Ezalatt meg kell tanítani a gyermeket mulatni, és arra, hogy a tánc világában úgy mozogjon, ahogy illik. Meg kell tanulniuk azokat az íratlan szabályokat, amelyeket rajtunk kívül ma már senki nem magyaráz meg nekik. Ha mi nem tanítjuk meg velük, kiesik még egy generáció, és az már végzetes — véli Sándor Csaba.

Amikor rákérdezek, mivel lehet rávenni a mai, számítógéphez, Internethez, diszkóhoz és horrorfilmhez szokott ifjúságot arra, hogy néptáncot tanuljon, a világ legtermészetesebb módján, gondolkodás nélkül válaszolja:

— A tüzet kell átadni, ahogy Prométheusz tette.

S hogy ez hogy sikerül nekik? A próbák mellett évente 3-4 alkalmat teremtenek, ahol 200-300 gyermek egyszerre együtt tud lenni. Lehet az gyermeklakodalom, ahol mindenkinek szerepe van — mert vagy rokon, vagy szomszéd, vagy gazda, vendég, vőfély, vőlegény, vagy menyasszony —, de lehet bármilyen más tömeges rendezvény. Nagyon szigorú, komoly, hosszú ideig tartó előkészítő munkával megteremtik számukra a lehetőséget, hogy beleéljék magukat abba, amit csinálnak. Az itt tanultaknak a későbbiekben is hasznát veszik, hisz van, aki másodállásban vőfélyeskedik.

De honnan fakad Sándor Csabában ez a néptánc iránti elkötelezettség? Emlékezete szerint a szomszéd öregember ültette el benne a tánc iránti szeretetet, ő adta az indíttatást. Egy ideig a kíváncsiság hajtotta, majd a ’70-es években divattá vált a néptánc. Később viszont, a tiltás idején „csakazértis” táncolt. Ekkor tisztult le és vált tudatossá, lett rendszer belőle, melynek köszönhetően ma már generációkat mozgat meg.

Aki ilyen szinten műveli a néptáncot, az nem lehet amatőr, gondoltam, de az Ördögborda vezetője megcáfolt:

— Geológus a szakmám. Földrajzot tanítok, és a néptánc az életem. Van, amiből meg kell élni, és van, amit meg kell csinálni. Hogy melyik áll közelebb a szívemhez? Nem minősítem egyiket sem, mert mindegyik fontos számomra. A geológiát, mint „mesterséget”, legelsőnek tartom, de már nem művelem. Tanítani fantasztikusan jó dolog, földrajzot tanítani — varázslás. A néptánc pedig? Tulajdonképpen csak azzal szeretnék foglalkozni, de, sajnos, nem tehetem — magyarázza.

Sándor Csaba életében először járt vidékünkön. Mint mondja, tizenkét éve tartó kapcsolata van a környező országokban működő néptáncegyüttesekkel, de Kárpátaljára először jutott el.

— Amikor pár évvel ezelőtt megnéztem a Festy-körképet, összeszorult a szívem, s tudtam, hogy ide nekem el kell jönnöm. Hogy mit éreztem Vereckén, amikor kirándultunk a hágóra? Nem tudom szóba foglalni az ott átélt érzéseimet. Amit viszont elmondhatok: elhatároztam, hogy mindenképpen részt veszek a Tisza-túrán, kenuval leúszok Tiszabecsig. Hegyi ember vagyok, de ez nem maradhat ki az életemből — hangzik a kijelentés, és biztos vagyok benne, hogy meg is teszi.

A Bonduelle — alapítói Louis Bonduelle-Dalle és Louis Lassaffre-Roussel — tevékenységét 1853-ban kezdte egy szeszfőzde működtetésével. A folyamatos növekedés, bővítés lehetővé tette számukra, hogy 1926-ban a család woestyne-i birtokán felállítsák az első borsóhüvelyező gépet és autoklávot. Az 1960-as évek közepétől exportpolitikájukat kiterjesztették a Közös Piac többi országára is. Leányvállalatokat alapítottak Németországban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban.

A ’80-90-es években megkezdődött a keleti terjeszkedés, ami napjainkra elérte Ukrajnát is.

A kelet-ukrajnai vizit után a Bonduelle vezetője, illetve kísérete a minap Kárpátaljára is ellátogatott, hogy megismerkedjenek az itteni technológiákkal. Útjuk elsőként a Bereg FOODS rafajnaújfalui részlegére vezetett, ahol Molnár Balázs zöldségtermesztési igazgatóhelyettes fogadta őket.

A Bonduelle ukrajnai képviselője elmondta, hogy a zöldségtermesztők meghívására érkeztek Kárpátaljára. Ukrajnában nagyon sok zöldségfeldolgozó üzemet látogattak meg — érdekesnek találják az azokban folyó munkát. Kihangsúlyozta, hogy ebben az országban nagy perspektívája van a zöldségtermesztésnek és -feldolgozásnak. Nagyon jók az időjárási viszonyok, jó minőségű a termőföld, szinte minden zöldségfajta termeszthető.

A Bonduelle mindenféle zöldséget feldolgoz. A világ minden tájára szállítanak. Először megismerkednek egy-egy régió sajátos igényeivel, majd ennek figyelembe vételével valósítják meg az áruellátást.

A delegáció innen a Nagymuzsaly határában lévő konzervgyárba, a Bereg FOODS-ba tartott. Itt Revák István igazgató vezette őket végig a gépsorok között, ahol éppen zöldborsót konzerváltak. A vendégek elégedetten szemlélték a munkafolyamatot.

— Mit várnak a látogatástól? — tettük fel a kérdést Vlagyimir Bulgakovnak, a Nidan+ Kft. társtulajdonosának.

— A Bonduelle az egyik legnagyobb zöldségfeldolgozó cég a világon, több mint 200 éves. A mi elvárásunk a látogatástól: ajánlatokat kapni az együttműködésre. A delegáció megtekintette a kelet-ukrajnai zöldségtermesztés és -feldolgozás lehetőségeit, ma pedig a Nyugat-Ukrajnát képviselő Kárpátalján tettek felfedező utat. Mind a termesztési módszerek, mind a feldolgozás megtetszett nekik. Csodálkozva állapították meg, hogy ez az üzem semmiben sem különbözik az európaiaktól. A termelés, a feldolgozás teljesen megfelel az európai követelményeknek. Visszatérve Franciaországba megbeszélik a tapasztaltakat, majd ajánlatokat tesznek. Erre kb. egy hónap múlva kerül sor.

Reméljük, az ajánlatuk csupa jót tartalmaz majd, s a kárpátaljai vállalat és az itteni kistermelők jól prosperálhatnak belőle.

 Átadás előtt a kisdobronyi iskola

— Hála Istennek, a munkálatok gyors ütemben folynak. Terveink szerint szeptember elsejére — legrosszabb esetben október elsejére — átadjuk az első ütemre tervezett épületszárnyat, melyben nyolc tanterem, étkezde és tornaterem lesz. Az érdemi építkezést tulajdonképpen áprilisban kezdtük el. Az eddig elvégzett munkára állami költségvetésből 900 ezer hrivnyát kaptunk, de az állami finanszírozás azóta is folyamatos: a modern ajtók és ablakok már a helyükön vannak; az oktatási szárnyban a belső vakolást befejezték és hozzáláttak a külső vakoláshoz. Jelenleg a fűtőtestek, illetve a vízvezeték szerelése, valamint a tornaterem tetőszerkezetének építése folyik.

Az udvaron a geológusok kutat fúrnak, víztornyot állítanak fel. Megkezdődött a földgáz bevezetése. Naponta 50 ember dolgozik az épületen, a fent említett gázosokon és geológusokon kívül három brigád. Előre megtervezett ütem szerint haladunk: minden pénteken két órakor értekezletet tartunk a járási közigazgatás részvételével, melyen megvitatjuk a következő heti teendőket.

— Hány gyermeket fogad majd be az épület?

— Ezt az oktatási szárnyat csak az alsósok számára terveztük, de több tanterem lesz, mint ahány alsó osztályunk van. Három osztálytermet tudunk a felsősök részére biztosítani, azaz összesen 150-160 gyereket fogadhatunk be. De ha a másik épületszárny is elkészül, helyet adhatunk a felső osztályosoknak is: középiskola lehet a kisdobronyi, mely 300-330 gyermekre terveződik. Ezt a tanévet kb. 240 tanuló fejezte be, de vannak gyerekek, akik más faluba járnak iskolába. Reméljük, ha már mindenki egy váltásban tanulhat, készen lesz az étkezde (az 1-4. osztályosok számára ingyenes étkezést tudunk biztosítani), a tornaterem, lesz napközi, akkor minden kisdobronyi gyerek itthon fog iskolába járni.

 Búcsú az óvodától

Így volt ez az idén is. Az anyukák, nagymamák már jóval a kezdési idő előtt az óvoda felé igyekeztek, karjukon hozva a kivasalt ruhakölteményeket. A játszószobában fotográfus fényképezte a kicsiket, hol egyedül, hol csoportosan, hol a meghatódott szülőkkel együtt.

Végre felhangzott az elmaradhatatlan csengő és a Ballag már… ez alkalomra „ovisított” változata.

A 24 gyerek közül idén 6-an mennek iskolába. Ők batyuval a kezükben, az alkalomhoz illő komolysággal követték a nevelőnőt, majd mintegy számot adva a 2-3 év alatt tanultakról, másfél órán át énekeltek, szavaltak, táncoltak. Volt „búcsúzunk az óvodától”, kiscsoportosok köszöntője (hiszen most már ők lesznek a nagycsoportosok), falusi szokásokat bemutató lánykérő igazi menyasszonnyal stb., de a modern táncok sem maradhattak ki a repertoárból. A szülőknek bizony nem kis utánajárásba került, hogy minden számhoz a megfelelő ruhát adják a kis táncosokra.

Az előadás színvonala jelezte — itt komolyan foglalkoznak a kicsinyekkel. Ők ezt lelkesen meg is hálálják. Bizony könnyes lett a szeme Mormuly Alice vezetőnőnek, Marika néninek, Etelka néninek, Erzsike néninek, Ági néninek, amikor a ballagók személyre szóló kis búcsúversekkel köszönték meg munkájukat.

A jeles eseményen jelen volt Rát polgármestere, Tetjana Andrusz is, aki hollandiai mecénásokat talált az óvoda támogatáshoz. Mint elmondta, az egyik holland család jóvoltából 14, emeletes kiságy került a hálóba, asztalok, székek a játszóba. A polgármester asszony az idén is, mint tavaly, iskolatáskát ajándékozott a ballagóknak. De nem érkezett üres kézzel Roman Vasziliv, az Elita agrárcég igazgatója, valamint Szanyi Béla, az UMDSZ ungvári járási szervezetének ügyvezető alelnöke sem.

 Gyermeknap Beregdédában

A dédai kultúrház műkedvelő csoportjába 30-35 gyerek jár rendszeresen. A foglalkozásokon, amelyekre hetente 2-3 alkalommal kerül sor, örömmel és szorgalmasan gyakorolják a táncokat és énekeket. Különösen az előbbiek betanulása igényel igen sok munkát: egy 3-4 perces tánc begyakorlása legalább két hónapot vesz igénybe. Kitartó munkájukért — s hogy időt és energiát nem sajnálva mindent megtesznek annak érdekében, hogy táncaikkal és énekeikkel örömet szerezzenek a kultúrát kedvelő és szerető embereknek — tehát köszönetet érdemelnek a gyerekek.

Ezért minden évben gyermeknapot tartanak, valamint különböző délutánokat szerveznek számukra, melyeken többek között a Kelet-Európai Misszió jóvoltából ajándékokkal kedveskednek nekik.

Az idei gyermeknapra meghívták például a beregszászi Atasz tánccsoportot. Műsoruk nagy sikert aratott. A fellépések után tombolasorsolás következett, ahol sok-sok ajándék talált gazdára.

— Alig néhány napja állok az étterem élén. Itt szeretnék köszönetet mondani Tóth Miklós tulajdonosnak, hogy a sok jelentkező közül nekünk szavazott bizalmat, és kisebb szünet után újra üzemeltethetjük a Vitát. Reméljük, az ő és a mi elképzeléseink is valóra válnak, ugyanis mindannyiunk célja az, hogy visszaállítsuk a Vita régi jó hírnevét. Számomra nem ismeretlen ez a munka, hiszen évekkel ezelőtt helyettes vezetőként dolgoztam ebben az étteremben. Családi vállalkozás a mienk: feleségem a főkönyvelő, fiam a beszerző, de sokban besegít a lányom is.

A vállalkozó elmondta, hogy nem lesz könnyű feladat megfelelő szintre emelni az éttermet, hiszen a másfél év zárva tartás elég idő volt ahhoz, hogy a látogatók elszokjanak.

— Teljesen új dolgokkal próbáljuk a vendégeket visszacsalogatni. Új, szakképzett pincérekkel kezdtünk, a főszakácsunk a beregszászi Gmitra Dezső, de én is szívesen besegítek a főzésbe. Főleg a bográcsgulyást, Jókai babgulyást, halászlét, pörkölteket, saslikot készítem szívesen. Ezek mellett ajánlom a hozzánk betérők figyelmébe csülöktálunkat, valamint a zöldségekkel és gyümölcsökkel díszített húsokat, köreteket. Főleg a magyaros ételekre specializálódunk. Áraink a többi étteremhez viszonyítva alacsonyak. Valahol üzleti fogás, hogy olcsóbbak vagyunk, de árainkat szeretnénk meg is tartani, nincs szándékunkban a későbbiekben sem emelni. Azt szeretnénk, hogy bárki nyugodtan bejöhessen hozzánk egy ebédre, s ne érje csalódás, ha rápillant a számlára. Egy teljes ebédet — leves, főétel, üdítő, kávé — 18-20 hrivnyából ki tudunk hozni, ami szerintem elfogadható.

— Mivel kedveskednek a mulatni vágyók számára? — érdeklődtünk.

— Lakodalmak, kisebb-nagyobb rendezvények eddig is voltak, újítás a diszkó lenne. Természetesen a fiataloknak szeretnénk ezzel kedveskedni. Az udvaron 250-300 férőhelyes fedett terasz áll rendelkezésre, ahol — ameddig az idő engedi — nyugodtan le lehet bonyolítani bármilyen rendezvényt. Ezenkívül egy húsz személyes bankett-terem, no meg maga az éttermi rész várja a látogatókat. De sajnos ennek hátránya is van, hiszen az emeleten megszállt vendégeinket zavarná a hangos zene.

— Ha már itt tartunk. Mi a helyzet a szállodával?

— Természetesen a szobákat is felújítottuk. Hét szoba áll az itt megszállni szándékozók rendelkezésére. Ezek kétszemélyesek, franciaággyal.

Antal József elmondta még, mindent megtesznek annak érdekében, hogy mind a mulatni, mind a megszállni vágyók értesüljenek arról, hogy a Vita újra nyitva áll.

— Fenn vagyunk az Interneten, így immár magyarországi vendégeink is tudnak a nyitásunkról. Többen már helyet is foglaltak le nálunk. Szálláshelyeink sem drágák: egy szoba ára 80-100 hrivnya között mozog egy éjszakára. Ez az összeg a villásreggeli árát is magába foglalja.

 Miből lesz a cserebogár?

A foci szinte minden fiú kedvenc sportága. Vannak olyanok, akik csak hobbiként űzik, de olyanok is akadnak, akik mindent megtesznek annak érdekében, hogy ne csak a szülőhelyükön gyűjtsék be az elismeréseket, sikereket, hanem fényes karriert fussanak be.

Példaként szolgálhat minden fiatalnak Molnár Róbert, aki annak ellenére, hogy nem tudott ukránul, erősen elhatározta, elhagyja szülőfaluját, Nagydobronyt, és Ungvárra megy a siker érdekében.

Robi jelenleg az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Középiskola 10. osztályos tanulója. Vele beszélgettem.

— Hogyan kerültél kapcsolatba a futballal?

— Kis srác koromban az utcában lévő barátaimmal mindig összeszedelőzködtünk, és hol fociztunk, hol futómétáztunk. A focit kicsit jobban szerettem, mert apukám is focizik, és őt tartottam a példaképemnek.

— Hány éves korodtól focizol sportszerűen?

— Olyan 10-11 éves korom óta. Mindig is szerettem volna kitörni, mivel az osztálytársaimnál kicsit jobban kezeltem a labdát, és erre már akkor felfigyeltek. A sorsnak köszönhetem, hogy Zán Attila edzőt pont Dobronyba küldte. Ugyanis tőle tanultam azt, amit ma fel tudok mutatni.

— Melyik csapatban kezdted el a karrieredet építeni?

— 14 évesen bevettek a sulicsapatba, majd meghívtak az Ungvári járás válogatott csapatába. Párhuzamosan fociztam mind a két helyen.

— Most melyik csapatot erősíted?

— Két éve az Ungvári Sportlíceum (DCS) csapatának vagyok a tagja.

— Mesélj egy kicsit arról, hogyan kerültél be ebbe a csapatba?

— A csapatommal versenyekre jártunk, közben az ungvári edzők felfigyeltek tehetségemre. Aztán behívtak próbajátékra és edzésre, megfeleltem, és felvettek.

— Nem riasztott vissza, hogy nem tudsz ukránul?

— Eleinte kicsit izgultam, de nagyon jó fejek voltak a csapattársaim és segítettek a beilleszkedésben. Az is jó, hogy az edzőm tud magyarul.

— Az edzések nem hátráltatnak a tanulásban?

— Nem, mert tanítás után vannak, és azt mondhatom, hogy kikapcsolódást jelentenek számomra.

— Mennyi időt vesznek igénybe az edzések?

— Hetente ötször van edzés. Azok másfél-két órásak. A szombat és a vasárnap szabad, de a versenyek általában szombatonként vannak.

— Milyen posztot töltesz be a csapatban?

— Jelenleg beállós vagyok.

— Szerinted mi kell ahhoz, hogy valakiből élsportoló legyen?

— Először is egészséges életmód! Aki sportol, az tudja, hogy a cigi, az alkohol és a drog ezen a pályán tilos! Ez a legfontosabb. Aztán sok futásra, jó rugótechnikára, jó látóképességre van szükség a pályán. És persze nem utolsósorban kitartásra.

— Ki a példaképed? És miért?

— Sevcsenko, mert tetszik, ahogyan játszik, odateszi magát minden helyzetben és barátságos.

— Kinek köszönheted, hogy idáig jutottál?

— Először is édesapámnak és édesanyámnak. Majd Fülöp Sándornak, a technikai edzőmnek és segédedzőjének, Mihajlo Mihajlovicsnak.

— Milyen eredményeket tudsz felmutatni?

— Mostani csapatommal, a DCS-sel a versenyeken mindig az első vagy a második helyet szerezzük meg. Sulis csapatommal elsők szoktunk lenni. 9 érmem és 9 oklevelem van már.

— Kaptok-e valami támogatást?

— Igen. A csapat minden tagja kap edzőruhát, cipőt és mezt. Pihenésként visznek minket fürödni, szaunázni és konditerembe.

— Ukrajnán kívül voltatok-e már versenyen?

— A környező országok, pl. Magyarország, Szlovákia minden kis zegzugát bejártuk már.

— Van-e arra lehetőségetek, hogy edzőtáborba menjetek?

— Igen, minden évben voltunk táborban. Mindig máshová visznek. Tavaly a Tátrában voltunk. Most két hétre Munkácsra fogunk menni.

— Melyik csapatnál szeretnél majd leszerződni?

— A Zakarpattyába szeretnék bekerülni, ez az első célpont. Aztán meg természetesen, ami adódik.

— Miért pont a Zakarpattya?

— Szeretem azt a csapatot, és már most is válogattak közölünk az utánpótlásba, de azt, hogy bekerültem-e, még nem tudom. Azt csak jövőre tudjuk meg.

– évi –

P. S. Igen, ezek aztán nagy célok, de ezt csak így lehet — határozottsággal és elszántsággal. Reméljük, Robinak sikerülni fog mindaz, amit szeretne. Ehhez kívánunk számára sok sikert.

Aki tényleg el szeretne érni valamit, az Molnár Róbert példáját kövesse. Nem szabad szűk látókörűnek lenni. Merjünk nagyok lenni! Szóval, hajrá mindenkinek!!!

 Toll-próba

Tik-tak — ketyegett bosszúsan az óra. Az amúgy alig hallható zaj most élesen törte meg a csendet. A szobát homály fedte. Középen egy kis barna íróasztal volt, rajta lámpa, amely pislákoló fénnyel világított. Az asztalon szép rendben feküdtek egymás mellett a kihegyezett, hosszú ceruzák, mellettük egyik oldalon üres füzet, egymásra téve néhány könyv és egy újság volt. A ceruzák másik oldalán egy régi kép — kissé homályos. A múltból egy fiatal pár mosolyog vissza a jelenbe. A nő rózsás arcú kisfiút tart az ölében. Szembenéznek a székkel, mosolyognak rá, de a szék üres, nincs, ki visszamosolyogjon. Az asztal s a szék mögött egy magas könyvespolc állt. Mintha az lett volna a fal: a padlótól a mennyezetig csak könyvek tartották a tetőt. Mind porosak voltak. Régebben még áttörölgették őket, de akkor nem foglalkozott ezzel senki. Hadd porosodjanak. Az íróasztallal szemben egy öreg kandalló pöfékelt, lobogott benne a vörös láng, szinte hang nélkül. A szoba egyik falán hatalmas ablakok behúzott, sötét függönyökkel, mint becsukott szemek, aludtak. A kandalló előtt egy nagy barna karosszék — ült benne valaki. Egy öreg bácsi, kezében szemüveget tartott. De hol van az az ifjú a képről? Nincs itthon talán? És a felesége meg a fia? Hova lettek? A szoba, sőt az egész ház üres volt. Csupán az öregúr üldögélt ott a kandalló előtt, hallgatva az óra bosszús ketyegését.

Idén sem volt ez másként. Az öregdiákok a jelenlegi ukrán gimnázium épülete előtt, az egyik több tízéves platánfa hűsében gyűltek össze. A jelenlévőket Csanádi György Vérke-parti öregdiák köszöntötte.

— A platánfa újra maga alá toborzott minket, hiába csonkították meg, minden tavasszal kihajt, friss, zöld leveleket ereszt, és hívogat bennünket. Nosztalgikus érzés fog el, valahányszor itt, az egykori gimnáziumunk előtt sétálok: eszembe jutnak azok az évek, amelyek kitörölhetetlen emléket hagytak mindannyiunk emlékezetében. Nagyon hálás vagyok akkori tanárainknak, akik próbáltak segíteni a magyar diákoknak.

Sajnos egyre kevesebben gyűlünk össze a jó öreg platánfa alatt, ami elszomorít. De mi, akik itt vagyunk, ígérjük meg, hogy addig, amíg élünk, megtartjuk ezt a szép szokásunkat, és továbbra is találkozunk, visszaemlékezünk azokra a csodálatos diákévekre, a cserkésztáborokra, a kirándulásokra, arra a számtalan eseményre, amit az akkori tanári kar szervezett a diákok számára. De vissza kell emlékeznünk Kerényi Gyuszi bácsira is, aki elsőként szervezte meg az immár tradícióvá vált találkozót. Emlékszem, akkor több mint 300-an gyűltünk össze. Azóta sajnos sokan eltávoztak az élők sorából, jóval kevesebben vagyunk, de reméljük, hogy az utánunk következők, a Bethlen Gábor Magyar Gimnázium diákjai folytatni fogják ezt a szép hagyományt, és rólunk sem feledkeznek meg, néha-néha meghívnak körükbe.

Az egykori gimnazisták ezt követően egy-egy platánlevéllel a kezükben átsétáltak a Bethlen Gábor Gimnáziumba, ahol meleg szavakkal köszöntötte őket az iskola igazgatója. Szabó Árpád kihangsúlyozta: ha megvan a kezdet, lesz folytatás. Az utódok továbbviszik a szép kezdeményezést, és mindig szeretettel fogadják a Vérke-parti öregdiákokat.

A gimnázium diákjai kis műsorral kedveskedtek a nagy elődöknek. Szívhez szóló versrészleteket adtak elő, s megfogalmazták: ezen a napon múlt és jelen találkoztak egymással; hisszük, hogy ezzel mindannyian jövőnket, megmaradásunkat szolgáljuk.

Köszöntő szavakat intéztek a megjelentekhez a volt gimnazisták: Rontó József, Harsányi Ferenc, Balázsi Rozália, valamint Győrffy István jelenlegi gimnáziumi tanár.

-hcs-

Tereszváról Boksay József és Soltész Zoltán festményeket loptak el a minap. A háziak tettek bejelentést a rendőrségen arról, hogy a betörők az egyik ablak keretét felfeszítve jutottak be a lakásba, ahonnan a híres kárpátaljai festők négy alkotását vitték el.

Az előzetes adatok szerint a négy festmény értéke a néhány százezer dollárt is elérheti a feketepiacon.

Kárpátalján évente 5-6 hasonló bűncselekményt követnek el. A bűnözők leginkább a Boksay-, Erdélyi- és Soltész-művekre „utaznak”.

A munkácsi rendőrségen a helyi ügyészség egyik munkatársa tett bejelentést arról, hogy házának udvarában valaki éppen autóját próbálja ellopni. A gyorsan a helyszínre érkező nyomozók le is fülelték a tolvajt. Kiderült, hogy egy 30 éves, korábban hasonló bűncselekményért már büntetett nagylucskai lakos igyekezett „meglovasítani” a Daewoo Sens-t. Az illető már betörte az oldalsó szélvédőt, be is ült a kocsiba, elhajtani azonban már nem érkezett vele.

A napokban tovább gyarapodott az idei fürdőzési szezon áldozatainak száma. Előbb egy 34 éves hömlőci férfi fulladt vízbe, majd egy 35 éves bátyúi férfi lelte halálát az Ungban.

A napokban Beregszászban a rendőrjárőr tagjai egy Ladára lettek figyelmesek, amely a tilos jelzés ellenére hajtott át a vasúti átkelőn. A rendőrök szolgálati autójukkal a szabálysértő nyomába eredtek. Utol is érték a kocsit, amelynek volánjánál egy terepszínű ruhás fiatalember ült. Felszólították, hogy kövesse őket a járási kapitányságra. Az illető azonban ehelyett a rendőrökre támadt.

Amikor sikerült megfékezni, kiderült, hogy az illető a Beregszászi járás egyik településére való. Az ügyészség eljárást indított ellene.

A Munkácsi járásban egy élelmiszerek nagykereskedelmével foglalkozó vállalat vezetői kicsit „korrigáltak” a nyilvántartáson és a beszámolókon. Ennek eredményeként előbb több mint 734 000 hrivnyával, majd később újabb 540 500-zal károsították meg az államot.

Az ügyeskedés vége az lett, hogy a különböző pénzügyi szankciókkal együtt most 1 700 000 hrivnyát kell megtéríteniük.

A Jabil Circuit kárpátaljai vállalatánál folyamatosan komoly értékek tűntek el. Ennek próbáltak utánajárni azzal, hogy átnézték a biztonsági kamerák felvételeit.

Kiderült, hogy a tettes „házi szarka”: egy raktáros. A fiatalember 5 400, mobiltelefonhoz való árut lopott el összesen 17 000 USD értékben. A bűnjeleket meg is találták nála.

A csapi határátkelőn egy moldáv állampolgár jelentkezett belépésre egy Mercedes kisbusszal. Az útlevélkezelés során az illető feltűnően nyugtalankodott, ezért alaposabban is átnézték a járművet. A határőrök és vámosok szimata nem csalt: kiderült, hogy a busz alvázára csak úgy ráragasztották a számot. Amikor ezt eltávolították, alatta egy teljesen más számot találtak.

A közel 230 000 hrivnya értékű Mercedest lefoglalták, az ügyben eljárás indult.

A szervezett bűnözés ellen harcoló főosztály munkatársai a napokban őrizetbe vették az egyik kárpátaljai bankfiók vezetőjét. Az illető 12 000 hrivnya csúszópénzt követelt azért, hogy a pénzintézet hitelt adjon egyik ügyfelének.

Az enyveskezű bankár ellen bűnvádi eljárás indult.

Június 25-én éjszaka Badaló közelében két férfit tartóztattak fel a határőrök. Az illetők 12 láda cigarettát próbáltak átcsempészni Magyarország területére.

Az egyik helyi vállalat vezetői annak érdekében, hogy eltitkolják a bérelmaradást, hamis adatokat tüntettek fel a beszámolókban. Húzásuk eredményeként 27 dolgozó és azok családjai maradtak fizetés nélkül.

A fővárosban a rendőrség előállított egy huszti járási férfit. Az illető Mercedesében 30, különböző kaliberű lőszert találtak.

Titokzatos haláleset ügyében vizsgálódnak a francia hatóságok a Párizs melletti európai Disneylandben. Egy 14 éves spanyol lány elvesztette eszméletét, majd meghalt a vidámpark egyik legújabb látványosságán, a Rock’n’Roller Coaster nevű hullámvasúton.

A Rock’n’Roller Coasterből a floridai Disnexworldben is van egy, azon alig egy éve, 2006. június 30-án vesztette életét egy 12 éves kisfiú.

Az AP jelentése szerint a spanyol kislány hétfőn szállt fel a hullámvasútra. Amikor a menet véget ért, barátai már eszméletét vesztve találtak rá.

A lányt megkísérelték a helyszínen újraéleszteni, de mire a mentők a helyszínre értek, már beállt a halál.

A hatóságok boncolással próbálják kideríteni a halál okát.

A tavalyi floridai haláleset körülményei kísértetiesen hasonlóak voltak. Akkor is gondtalannak tűnt a szórakozás, de mire a hullámvasút befutott az állomásra, a 12 éves kisfiú már nem élt.

A Rock’n’Roller Coaster egyébként elég durva szórakozás. A Disney reklámanyaga szerint a hullámvasút „egy F-14-es vadászgép tempójában gyorsul fel 0-ról 100-ra”, utána pedig az Aerosmith zenekar külön a hullámvasút részére komponált számának ritmusára „nagy sebességű átfordulásokat” és kanyarokat hajt végre. A hullámvasút „egy kilométernyi hirtelen sebességváltozásból, átfordulásból és kanyarodásból” áll, írja a Disney honlapja.

103. Gulácsy Lajos