Több ezren vettek részt Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának harmadik évfordulója alkalmából a kormány által rendezett az Ország Táncháza programon a budapesti Hősök terén kedden. Az ünnepségre Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és felesége, Dobrev Klára is ellátogatott. A tér közepén reggel felállították az ország legnagyobb, 14 méter magas májusfáját, majd minden órában egy-egy kisebb májusfát, melyekre bárki feltűzhette saját városának szalagját. A 12 májusfát a népszokásokhoz hűen díszítették fel: a lányok és a fiúk tánccal megvarázsolták, majd a kikelet és tavasz varázsszalagját rátűzték, ezt követően pedig ének és tánc kíséretében felállították.

A miniszterelnök részt vett az MSZP majálisán is, ahol beszédet is mondott.

— Magyarország számára a baloldal fogja megmutatni a felemelkedés útját — mondta Gyurcsány Ferenc. — A baloldal nem fogja lehajtani a fejét — jelentette ki, hozzátéve: nem volt könnyű az ország és a kormány mögött álló év. — Bolond az az ember — folytatta —, aki magának keresi a konfliktusokat, a harcot és a küzdelmet. Amit teszünk, azért tesszük, hogy több jog és több lehetőség járjon az országnak. Tudom, öt éve más volt a helyzet. Akkor ugyanitt Medgyessy Péter azt ígérte, 50 százalékkal fölemelik a béreket. Én most azt mondom, szeretném, ha munkából, nyugdíjból mindenki tisztességesen meg tudna élni. Fogjunk össze és csináljuk meg! Merjük vállalni a kihívásokat.

— Szemernyi indulat sincs a szívemben — jelentette ki a miniszterelnök. — Nem értek egyet politikai ellenfeleinkkel, de fontos, hogy ne legyen bennünk harag és indulat. Az ellenzék politikájával küzdenünk kell, Magyarországért pedig tennünk kell. Sokszor temették már a baloldalt — tért vissza beszédének elején elkezdett gondolatmenetéhez. — Most is azt gondolják, hogy egy huszáros rohammal meg tudnak bennünket futamítani. Nem fog menni. Felvesszük a küzdelmet. Erős Magyarországot és erős baloldalt teremtünk, és sikerre visszük közös ügyünket. Mi győzni fogunk!

George Bush amerikai elnök kedden megvétózta az iraki csapatkivonást elrendelő törvénytervezetet. Bush a Fehér Házban jelentette be a vétót, amelyhez elnöksége során második alkalommal folyamodott. „A kivonás határidejét kijelölni egyenlő a vereség határidejének kijelölésével” — mondta a hírtelevíziók által élőben közvetített beszédében Bush nem sokkal azután, hogy visszatért Washingtonba a floridai MacDill légibázisról, a középső parancsnokság központjából, ahonnan az iraki és a közel-keleti műveleteket irányítják. A washingtoni kongresszus a múlt héten szavazta meg az iraki és afganisztáni hadműveletek folytatásához szükséges pótköltségvetést.

Öt nappal a francia elnökválasztás második fordulója előtt a szakszervezetek felhívására szociális követelésekkel rendezett hagyományos május 1-jei felvonulás Nicolas Sarkozy konzervatív jelölt elleni megmozdulássá alakult át Párizsban. A szakszervezetek közlése szerint több mint negyedmilliónyian vettek részt az összesen 250 május 1-jei felvonuláson Franciaország nagyobb városaiban, vagyis kétszer annyian, mint az előző két évben. A felvonulók többsége hagyományos szakszervezeti követeléseket skandálva vonult fel. A fővárosban megközelítőleg 60 ezren „Stop Sarko” és „Anti Sarko” matricákat magukra ragasztva tiltakoztak Nicolas Sarkozy köztársasági elnökké választása ellen.

A török alkotmánybíróság kedden érvénytelenítette a parlamentben pénteken eredménytelenül megtartott elnökválasztást. A választás első fordulóján ugyanis az egyetlen jelölt, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) által indított Abdullah Gül külügyminiszter nem kapta meg a szükséges támogatást, ráadásul a parlamentben nem is volt jelen a szavazás érvényességéhez szükséges létszám.

Ezt követően Recep Tayyip Erdogan kormányfő bejelentette: kérni fogja a parlamentet, hogy június 24-re vagy július 1-re tűzze ki az előrehozott parlamenti választásokat. Erdogan emellett alkotmánymódosítást is szorgalmazott, amelynek értelmében a jövőben nem a parlament, hanem a nép választaná meg az államfőt. Törökországban egyébként november 2-án lenne esedékes az új parlamenti választás.

Közzétette a sajtószabadságról szóló éves jelentését a Freedom House amerikai civil szervezet. A sajtószabadság nemzetközi napja (május 3.) elé időzített jelentésében a szervezet többek között aggodalmának ad hangot az internetes oldalakat sújtó korlátozások miatt, név szerint megemlítve Kínát, Vietnamot és Iránt, ahol 2006-ban nőttek az effajta megszorítások. Iránban például az év végén betiltották a YouTube népszerű fájlcserélő oldalt és a Wikipedia internetes enciklopédia angol nyelvű változatát. Oroszországot külön elmarasztalja a jelentés „a független média partvonalra szorítására” irányuló erőszakos fellépés miatt.

A világ 195 országából 2006-ban 74 (38 százalék) minősült az amerikai szervezet szerint szabadnak, 58 ország (30 százalék) részben szabadnak, s 63 ország (32 százalék) nem szabadnak. A világ összlakosságának mindössze 18 százaléka él olyan országban, ahol a Freedom House megítélése szerint teljesen szabad a sajtó.

A Magyar Televízió a Minisztertanács 0470/4/1953. számú határozata alapján kezdte meg működését. Az MTV születésnapjának mégis 1957. május elsejét tekintjük: akkor kezdődtek meg négy kamerával, négy operatőrrel, a Magyar Rádiótól kölcsönkért három riporterrel a több órás rendszeres kísérleti közvetítések.

A kísérleti adások 1958 elejéig, az úgynevezett nagyadó felavatásáig tartottak. Az első háromhónapos műsortervben a programok a következő arányban oszlottak meg: stúdióműsorok 26 százalék, helyszíni közvetítés 20 százalék, sportműsor 10 százalék, játékfilm 38 százalék, külföldi átvétel 6 százalék.

Az MTV szervezetileg kezdetben a Magyar Rádió főosztályaként működött, később társintézménnyé vált, független intézményként 1974 óta, részvénytársasági formában 1996. október elseje óta működik.

A mai Híradó elődje 1957-ben Képes Híradó néven indult. Az ugyancsak abban az évben sugárzott első színházi közvetítés nemzeti operánkhoz, Erkel Bánk bánjához kötődik. Az első bemondó Tamási Eszter volt, aki 1957. július 11-én lépett a kamerák elé, őt követte Takács Mária, majd a rádiós Varga József. A műsorokról a nézők a Rádió Újságról 1957-ben Rádió és Televízió Újságra keresztelt lapból értesülhettek. Ebben az újságban olvashattak az évtizedekig népszerű Öveges professzor műsorainak indulásáról és az első tévéjátékról, Dobozy Imre Tanya a viharban című drámájáról is.

1958-ban átadták az MTV első, igazán korszerű, kétszáznegyven négyzetméteres stúdióját. Ekkor már az országban 16 ezer vevőkészülék volt, ami két év leforgása alatt elérte a százezret, 1967-ben pedig már az egymilliomodik előfizetőt köszönthették.

A Ki mit tud? éve 1962, ekkor ismerte meg a közönség Koncz Zsuzsa és Hacki Tamás nevét. A műsor egyben kezdete volt a vetélkedő-hullámnak, amelynek legismertebb adásai a Riporter kerestetik, a Ki miben tudós? és a Táncdalfesztiválok voltak. Az 1968-as Riporter kerestetik döntője az egész országot megmozgatta: a nézők az áramforrások bekapcsolásával szavazhattak kedvenceikre. A politikai rendszer legitimációs törekvései nyomán egyre népszerűbbek lettek a közéleti műsorok: 1968-ban indult a Fórum belpolitikai, nemzetközi és gazdasági témákkal, nem sokkal utána pedig debütált a Hét. Az új gazdasági mechanizmus népszerűsítését a Doktor Agy rajzfilmsorozat szolgálta.

Sokan leginkább filmélményeik alapján méltatják az MTV elmúlt ötven évét. A tévéjátékok száma ugyanis ugrásszerűen emelkedett. 1958 és 1961 között évi 15, 1972 után viszont már évi 90 tévéjáték készült a Magyar Televízió megbízásából. Mindmáig emlékezetes például a Tenkes kapitánya, A fekete város, avagy a Kincskereső kisködmön. A külföldről vásárolt filmeknél is magasra tette a mércét az MTV, a nézők pedig a Maigret felügyelő, a Forsyte Saga és a Klinika sorozatok kezdési időpontjaihoz igazították napi teendőiket. A gyermek- és ifjúsági műsorok is maradandó nyomot hagytak a generációkban. A Futrinka utca, a Gusztáv vagy a Mézga sorozat animációi ma is élvezetesek a tévénézőknek.

A rendszerváltozás évében, 1989-ben született meg a döntés arról, hogy legyen kétcsatornás az MTV. Az 1996-ban hatályba lépett médiatörvény megszüntette a pártállami médiamonopóliumot, ennek részeként az MTV hegemóniáját. A jogszabály egyúttal lehetővé tette a duális, a közszolgálati és a kereskedelmi pilléreken nyugvó, a demokráciának és a piacgazdaságnak megfelelő plurális médiarendszer létrejöttét.

A kereskedelmi televíziók megjelenésével az amúgy is tőkehiányos MTV anyagi helyzete reklámpiaci térvesztése miatt megrendült, de radikális szervezeti és szervezési intézkedésekkel 2005 végére a vezető nemzeti közszolgálati televízió stabilizálta működését, konszolidálta gazdálkodását. 2006. szeptember 18-a fekete nap volt az MTV történetében: feldúlták az immár csak bérelt Szabadság téri székházat.

2007 tavaszán a múltra visszatekintve, de előre is nézve az MTV immár három éve hivatalban lévő elnöke, Rudi Zoltán úgy nyilatkozott, hogy „más szemmel néz már a közvélemény és a politika is a Magyar Televízióra, mint korábban, de nem csak a tavaly szeptemberi események miatt. Széles körben világossá vált ugyanis, hogy az MTV nem egy a sok közül, hanem egy jól körülhatárolt területen a legfontosabb közszolgálati műsorszolgáltató, amely kiegyensúlyozottan gazdálkodik, mindezzel pedig beteljesíti küldetését.”

Idén nyolcadik alkalommal került sor a Kárpát-medencei testvériskolák találkozójára. Az ötnapos rendezvénynek második alkalommal adott otthont a festői környezetben lévő aklihegyi (Nagyszőlősi járás) tanintézmény. A Horvátországból, Szlovákiából, Szlovéniából, Romániából és Magyarországról érkezett tanulók felejthetetlen napokat tölthettek vidékünkön. A szervezők mindent megtettek, hogy a vendég gyerekek és kísérőik jól érezzék magukat. A fiatalok különböző ügyességi vetélkedőkön, sportversenyeken (foci, kosárlabda stb.), kézműves foglalkozásokon — csuhézás, szövés-fonás, kosárkészítés, rajzolás-festés, gyurmázás, gyöngyfűzés — vehettek részt. Minden nap összefoglalóval, eredményhirdetéssel zárult.

A résztvevők megtekintették a munkácsi várat és a Bartók-házat Nagyszőlősön. Ez utóbbit nem véletlenül, hiszen minden egyes találkozónak van egy bizonyos témája: az ideinek Bartók Béla élete és munkássága volt. A zenei programok keretében Bartók vidékünkhöz való kapcsolatáról esett szó, mint ahogy a Bartók Béla élete és munkássága címmel megrendezett műveltségi vetélkedő is a nagy zeneszerzőről szólt.

Utolsó nap a lányok táncparkett-díszítéssel, a fiúk pedig májusfa-gyűjtéssel foglalkoztak. A rendezvény fergeteges táncmulatsággal ért véget.

 Megkérdeztük az államtitkárt a prioritások: kulturális központ, könyvtár, színház

A közelmúltban Kárpátalján járt dr. Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium kulturális szakállamtitkára. Az alkalommal élve beszélgettünk el vele a minisztérium vidékünk magyarságát is érintő tevékenységéről, elképzeléseiről.

— Most először jár vidékünkön?

— Hét évvel ezelőtt voltam Beregszászban, Ungváron és Munkácson. Abban az időben a fővárosi önkormányzatnál dolgoztam, a főpolgármesteri irodát vezettem. A főpolgármester úr kapott meghívást egy magyar kultúra-napi rendezvényre, őt kísértem el. Azóta is emlékezetes számomra ez a látogatás, akkor láttam ugyanis először a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház előadását.

— Hét év elteltével szakállamtitkárként jött újra vidékünkre az Égtájak Művészeti Találkozóra mint annak egyik védnöke. Mi a véleménye a rendezvényről?

— Az Égtájak tulajdonképpen abból a rendezvénysorozatból nőtt ki, amit 11 évvel ezelőtt a főváros indított el, mégpedig azért, hogy a határon túli fiatalok, művészek, amatőr csoportok az anyaországban bemutatkozhassanak és megismerkedhessenek egymással. Aztán az évek során egyre fontosabbá vált, hogy ne csupán Magyarországon legyen erre lehetőség, hanem igazi ismerkedés induljon a határon túl élő fiatalok között különböző helyszíneken. Sokan valószínűleg soha nem találkoztak volna egymással, ha ezt a rendezvénysorozatot az Égtájak Iroda nem indította volna el. A határon túli régiókból művészeti csoportok, folklór csoportok, amatőr együttesek jönnek el, találkoznak egy-egy régióban. Ott vendégül látják őket, megismertetik a történelemi nevezetességekkel, az emberek mindennapi életével, és természetesen az élő kultúrával is. Tehát ezt nagyon fontos dolognak tartom, úgy gondolom, hogy az így szerzett élmények mélyek és hosszan tartóak. Igazi érzelmi hatást gyakorol ez a néhány nap minden résztvevőre.

— Kicsit más vizekre evezve. Változott-e a minisztérium és a határon túli magyarság együttműködése?

— Én úgy gondolom, tartalmában egészen biztos, hogy nem változott, ha pedig fog, akkor az csak pozitív irányban történik. Viszont szervezeti átalakítás tényleg történt: az Oktatási és Kulturális Minisztérium a tavalyi kormányváltástól egy minisztériumként működik. Ebben talán koncentráltabban lehet a határon túli ügyekkel foglalkozni, látjuk ugyanis az oktatási kérdéseket is. A kultúrával foglalkozók látják, hogy az oktatási ügyben mi a fontos, és az oktatással foglalkozók is látják, hogy kulturális területen mi mit csinálunk. A források jobban összehangolhatók. A határon túli kulturális ügyeket szakmailag a kulturális szakállamtitkár, vagyis én viszem. Vargáné Nagy Melinda főosztályvezető asszony a segítőtársam ezekben az ügyekben, és nagyon szerencsés egybeesés, hogy ő a Szülőföld Alap — amely átvette a határon túli kulturális és oktatási ügyek támogatását — kulturális és egyházi kollégiumának is az elnöke. Ő rálát a dolgokra, az összes kezdeményezést jól tudja irányítani, amit én nagyra értékelek.

— Milyen új projekteket indítottak?

— A minisztériumban kb. 100 millió forint áll rendelkezésre a határon túli kulturális ügyekre. Arató Gergely államtitkár úrral együtt gondoskodunk arról, hogy ezek a legjobb helyre kerüljenek. A Szülőföld Alapban azonban ennél jóval nagyobb összeg kerül majd a határon túli kulturális területekre. Szerintünk a Szülőföld Alap az, amelyik a legtöbb programot, a legtöbb kezdeményezést tudja támogatni.

Kulcskérdésnek tartom, hogy létrejöjjenek a határon túli régiókban az úgynevezett központi kulturális intézmények, módszertani bázisok, amelyekkel a hazai szakmai szervezetek tudják tartani a kapcsolatot. Gyakorlatilag a régiókban egy-egy nagy intézmény — amelyik infrastrukturálisan a szakmaiságában, kapcsolatrendszerében is megfelelően stabil és nagy — a kisebb helyi kezdeményezéseket látva és támogatva tudja a kulturális ügyeket intézni. Tehát ez a prioritása a munkánknak. Ilyen régiós központok már működnek Zentán és Lendván. Néhány hét múlva Kolozsváron nyitjuk meg az erdélyi központot, és természetesen az a tervünk, hogy itt, Kárpátalján és Felvidéken is legyen egy-egy ilyen központ. Ebben az ügyben is eljárok, azon vagyok, hogy beszéljünk erről a szakemberekkel. Meghallgatom az ő véleményüket.

Ami még prioritás és nagyon fontos, az a könyvtár. Minden tudás alapja, ami több mint könyvtár: információs hálózat, információs bázis, találkozópont. Éppen ezért a könyvtári hálózat fejlesztése talán a legfontosabb. Látom a lehetőséget. Ha létrejönne a központi kulturális intézmény egy könyvtári alapra épülve, akkor pontosan ezeket a kis könyvtári végpontokat felhasználva tudnánk a kulturális munkát teríteni. A harmadik szívem csücske: a színház. Továbbra is fenntartjuk a beregszászi társulatnak az ösztöndíj alapú támogatását, nagyon fontosnak tartjuk, hogy ez a társulat egyben maradjon és szakmai színházként, alkotói műhelyként működjön tovább. Én úgy gondolom, hogy ez nemcsak a kárpátaljai kulturális életnek fontos, de az összmagyar színházi élet egyik meghatározó alkotóeleme is.

— Itt-tartózkodása alatt találkozott az UMDSZ vezetőivel is…

— Nagyon sok mindenről beszéltünk, többek között arról, hogy jár le a Szülőföld Alapra beadandó pályázatok határideje. Ezt a pályázati struktúrát és tervet ismertette Gajdos István, ami nagyon jó és abszolút egybevág a mi törekvéseinkkel. Véleményem szerint ez szakmailag remek. Ezenkívül szó esett többek között a régiós központ kialakításának a lehetőségéről, az ugyanis közös érdek, hogy kialakuljon a szakmai központ. Ha itt a felek meg tudnak egyezni, be tudják vonni a városi könyvtárat ebbe a központba, akkor ez nagyon jó modellé válhat. Beszéltünk arról, hogy milyen infrastrukturális fejlesztési lehetőségek vannak. Ezek a jelenlegi források korlátozott voltuk miatt nem igazán elérhetők, de van olyan európai fejlesztési forrás, amely a határokon átnyúló együttműködéseket támogatja. Felhívtam erre a jelenlévők figyelmét, és ebben segítséget és tanácsot is tudunk az elkövetkezendőkben adni. Még egy nagyon fontos dolog felvetődött. Mégpedig, hogy Kárpátalja hiányt szenved anyaországi művészeti programokban. Ezen is megpróbálunk segíteni. Arra fogunk törekedni, hogy ha ez több határon túli régióban is felmerül — márpedig felmerül —, akkor a Szülőföld Alap fordítson külön figyelmet az ilyen típusú kulturális cserék, vendégszereplések támogatására, elősegítésére.

Az utóbbi napokban Viktor Juscsenko több olyan „húzást” is csinált, amellyel sikerült meglepetést szereznie politikai vetélytársainak, illetve a közvéleménynek. Az első az volt, hogy érvénytelenítette a parlament feloszlatásáról és az előrehozott parlamenti választások megtartásáról korábban kiadott rendeletét és május 27. helyett június 24-re tűzte ki a voksolás dátumát.

Politikai elemzők szerint egyfajta „megelőző szerelés” volt ez részéről: az Alkotmánybíróságon a befejezéséhez közeledett előző, a parlament feloszlatásáról és új választások kiírásáról szóló rendeletének megvitatása, s szinte mindenki egyetértett abban, hogy nem az államfő javára dönt majd a legfőbb taláros testület. E perspektíva kezdett már túl kellemetlenné válni számára, hiszen amennyiben az Alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek ismeri el az ominózus ukázt, azzal egyrészt azt ismeri el, hogy Juscsenko megsértette az alkotmányt, s emiatt lényegében hiteltelenné válik, másrészt pedig — mivel a Nyugat többször is kinyilvánította, hogy a feleknek tartani kell magukat az említett bíróság verdiktjéhez — szövetségeseivel szemben is kutyaszorítóba kerülhetett volna.

Ebben a helyzetben próbálta kihúzni a probléma méregfogát az államfő azzal, hogy érvénytelenítette azt az ukázát, amelyről az Alkotmánybíróságnak döntenie kellett: nincs ukáz, nincs mit megvitatni…

A taláros testület azonban tovább folytatta a vitát az április 2-án kiadott elnöki rendeletről, s Juscsenkónak újra lépnie kellett. Ezúttal már magát az Alkotmánybíróságot vette célba: két nap leforgása alatt „bírói esküjük megszegése” miatt menesztette Valerij Psenicsnijt, a testület elnökhelyettesét, illetve Szuzanna Sztanyikot, aki az előadó volt első ukáza ügyében (zárójelben érdemes megjegyezni, hogy sajtóhírek szerint egyikük sem arról híres, hogy szimpatizál az államfővel). Az utóbbi alkotmánybírát korábban már megpróbálták „kiiktatni”: a tárgyalás előestéjén olyan információkat tettek közzé róla, hogy korrupciógyanús ügyletekbe keveredett. Az Ukrajnai Biztonsági Szolgálat, amely ezt állítja, kitart álláspontja mellett, a Legfőbb Ügyészség szerint viszont Sztanyiknak nincs köze a dologhoz.

A koalíció persze azonnal reagált a történésekre. Képviselői a korábbi rendelet érvénytelenítését úgy értelmezik, hogy Juscsenko elismerte: első ukáza alkotmányellenes. A koalíció parlamenti képviselői egyébként az újabb rendeletet is megtámadták az Alkotmánybíróságon. Sőt, szerintük amennyiben új választásokat írnak ki, akkor Juscsenkónak is meg kell mérettetnie magát: egy füst alatt legyen új elnökválasztás is!

Az alkotmánybírák menesztését követően Viktor Janukovics miniszterelnök, Olekszandr Moroz, a Legfelsőbb Tanács elnöke, illetve Petro Szimonenko, a Kommunista Párt vezetője felhívással fordult Ukrajna népéhez, az Európa Parlamenthez, az Európai Unióhoz, a nemzetközi szervezetekhez, illetve az országunkban állomásozó nagykövetekhez. A koalíció vezetői szerint az államfő anarchiába és káoszba taszítja az országot alkotmányellenes cselekedeteivel, újabb és újabb alkotmányellenes rendeleteivel. Azzal vádolják Juscsenkót, hogy egyeduralomra tör, s ennek érdekében meg akarja bénítani az Alkotmánybíróságot.

Az államfő a héten „varázsolt” a főügyészekkel is. Nagy meglepetésre egy — állítólag lóhalálában meghozott — bírósági határozat alapján visszahelyezte tisztségébe Szvjatoszlav Piszkunt, akit korábban már menesztettek, majd bírói határozattal visszaállítottak tisztségébe. 2006 nyarán pedig újra meg kellett válnia főügyészi székétől.

Hozzáértők szerint Juscsenko csak így tudta eltávolítani hivatalából a vele gyakran szembeszálló Olekszandr Medvegykót (leváltásához a parlament beleegyezésére lett volna szükség, amit aligha kapott volna meg). Igaz, a politikai elemzők azt is hozzáteszik, hogy Piszkun sem szimpatizál igazán az államfővel, de így is kevesebb problémája lesz vele…

A hivatalos megnyitóra április 24-én, kedden került sor a szatmárnémeti Astoria vendéglőben, ahol a város vezetőin kívül hivatalnokok, intézmények vezetői és tanácsosok is részt vettek. A megnyitón Ilyés Gyula polgármester mondott üdvözlő beszédet. A partnerszervezet, a Kárpátaljai Határmenti Önkormányzati Társulás nevében Zubánics László, a Beregszászi Járási Tanács frakcióvezetője, illetve Dupka György megyei képviselő, a KHÖT titkára köszöntötték a jelenlévőket.

A szatmárnémeti tervekről, lehetőségekről Viorel Solschi alpolgármester, a projekt menedzsere számolt be. Zubánics László Kárpátalja megye befektetési és fejlesztési lehetőségeiről tartott előadást.

A délután folyamán a kárpátaljai küldöttség megtekintette a város főbb nevezetes gazdasági, kulturális, szociális és oktatási objektumait: így látogatást tettek az ipari parkba, az Ardeleana textilipari üzembe, a Reménység Központba (az intézmény 250 nyugdíjas számára biztosít napközis foglalkozást). Megtekintették a Fabricii utcai közúti felüljáró építési munkálatait (a kb. 1 kilométeres felüljáró tehermentesítené a város központját, illetve a Szamos folyó két közúti hídját), jártak a Solidaritătii negyedi Prichindelul gyermekközpontban, a Hans Lindner Alapítványnál, a szatmárnémeti Caritasnál, az Északi Színházban, a Dinu Lipatti Filharmóniában.

A vendégek a program második napján Szatmár és Máramaros megyék turisztikai érdekességeit tekintették meg. Máramarosszigeten találkoztak a helyi ukrán kulturális szövetség elnökével, megtekintették a Tarasz Sevcsenko Ukrán Líceumot.

A program harmadik napján a küldöttség a szatmárnémeti városháza munkájával ismerkedett. Hivatalában fogadta őket Ilyés Gyula polgármester (a képen), aki nagy reményeket fűzött a Szatmárnémeti—Beregszász—Nyíregyháza együttműködéshez (Szatmárnémetit testvértelepülési kapcsolatok kötik a szabolcsi megyeszékhelyhez).

A találkozót követően a vendégek a városi információs központ munkájával ismerkedtek. Az előzetes tervek szerint a program június elején folytatódik Beregszászban.

A múlt héten országszerte rendezvényekre került sor a csernobili atomerőműben bekövetkezett katasztrófa 21. évfordulója alkalmából.

A Beregvidéken is megemlékeztek a tragédia ártatlan áldozatairól, azokról, akik egészségüket nem kímélték, sőt sokan életüket áldozták annak érdekében, hogy csökkentsék az atomerőműben bekövetkezett robbanás káros hatásait, felszámolják annak következményeit.

A Beregszászi Csernobil Gyermekszövetség az idén is meghirdette hagyományos gyermekrajzpályázatát, amelyre nagyon sokfelől érkeztek alkotások (a képen).

Húsz évvel ezelőtt valami maradandó, csodálatos dolog történt a nagyszőlősi járási Nevetlenfaluban. Néhány fiatal úgy döntött: dal- és néptáncegyüttest alapít. A kolhoz vezetőségének segítségével ez meg is történt, vezetőjük Kosztya Margit lett, aki mind a mai napig igazgatja az együttes útjait. A húsz év alatt nagyon sok minden történt, sok-sok fellépés áll az együttes háta mögött. Mindet felsorolni szinte lehetetlen. Kosztya Margit mégis megpróbálkozott a nehéznek tűnő feladattal a kerek évforduló méltatásának szentelt rendezvényen április 29-én. Az együttes vezetője könnyekkel küszködve emlékezett azokra, akik sajnos már nem lehetnek közöttünk. Felvételen újra láthattuk őket a majd negyedszázad alatti legfelejthetetlenebb fellépéseken.

— Romániában jártunk és összebarátkoztunk az ottaniakkal. Azt kérdezte az egyik együttes vezetője, miért nem tanuljuk meg az ő egyik táncukat? Megtanultuk. Lássuk hát, hogyan adják elő az Aranykalász elit magvai a felcsiki táncot — konferálta fel elsőként az együttes legidősebb tagjait Kosztya Margit.

A táncot jutalmazó fergeteges tapsvihart követően az együttes vezetője felidézte legemlékezetesebb útjaikat, fellépéseiket. Mint mondta, talán a ’91-es év volt a leggazdagabb e tekintetben. Ugyanebben az évben nyerték el a népi együttes címet is.

Az egyhetes felejthetetlen tallinni utazást Orosz József polgármester (akkori főszervező) idézte fel. Ott szintén nagyon jól szerepelt a kárpátaljai magyar faluból érkezett együttes. Nevetlen első embere az alkalommal élve köszönetet mondott a sok-sok munkáért mindhárom generációnak azért, hogy az együttes mind a mai napig létezik és hallat magáról.

— Ez a társaság sok magot hullatott a földbe a 20 év alatt. A magok kicsíráztak, szárba szökkentek s beértek — mondta boldogan Király Kálmán járási képviselő, aki évekig karnagya volt az együttesnek.

Köszöntötte a kerek évfordulósokat Barta József, a Nagyszőlősi Járási Tanács alelnöke, Rájsz Éva, a járási közigazgatás alelnöke, Vaszil Juhász, a járási kultúrosztály vezetője is. Oklevelekkel, ajándékokkal lepték meg az együttes tagjait.

Dupka György, a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közösségének (MÉKK) elnöke a MÉKK-nívódíjával tüntette ki Kosztya Margitot, majd nemzeti lobogónkkal ajándékozta meg a kultúrházat, a művészeti iskolát, a középiskolát, valamint a polgármesteri hivatalt.

Zubánics László, az UMDSZ OT elnöke, miután átadta az UMDSZ díszokleveleit, ígéretet tett, hogy amint lehetőségük lesz rá, külföldi utat szerveznek az együttes számára.

A péterfalvai, a nagypaládi, valamint a fertősalmási klubok vezetői egy-egy műsorszámmal kedveskedtek az ünnepelteknek, majd az Aranykalász táncosai szórakoztatták a megjelenteket.

A közönség soraiban ott voltak Halmi község (Románia) képviselői, Tóth Bálint, az UMDSZ járási szervezetének elnöke, illetve helyettesei, Zán Ibolya és Dánics Éva.

A Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatás és az Ukrán—Magyar Területfejlesztési Iroda közös szervezésében a Jószomszédsági Napok kapcsán április 27-28-án kétnapos konferenciára került sor. A konferencia a beregszászi járási Makkosjánosiban kezdődött, majd másnap Magyarországon, Tarpán folytatódott. Mindkét helyszínen részt vettek a beregi térség településeinek polgármesterei.

A megjelenteket Tarpai József, az Ukrán—Magyar Területfejlesztési Iroda igazgatója köszöntötte.

Braun Béla, a Beregszászi Járási Tanács elnökhelyettese kihangsúlyozta: partnerekre van szükség, hogy sikeresen pályázzunk, vidékünk infrastruktúráján javítsunk. — Meggyőződésem: a mai fórum jó alkalom lesz arra, hogy ismerkedés után megállapodások, barátságok szülessenek — mondta.

A járási tanács elnökhelyettese arra kérte a jelen lévő Újlaki Györgyöt, a beregszászi ügyfélszolgálati iroda konzulját, ha lehetőségük van rá, járjanak közben, hogy a polgármesterek hamarabb jussanak vízumhoz. Újlaki György megígérte, ami tőlük telik, megteszik az üggyel kapcsolatban.

Tóth Géza, Beregszász jegyzője örömmel konstatálta, hogy a városban lévő turisztikai iroda a megnyitása után rövid időn belül meg tudta szervezni a konferenciát. — Kárpátalja olyan természeti adottságokkal rendelkezik, amit ki kell használni, ezáltal pedig fejleszteni az infrastruktúrát — mondta.

Tarpai József a beregi térségben végzett kérdőíves felmérés eredményeit ismertette. Arra kérte a jelenlévő polgármestereket, számoljanak be a testvértelepüléseiknek köszönhető nyertes pályázatokról.

A Magyarország—Szlovákia—Ukrajna Szomszédsági Program pályázati kiírás második felhívását Riskó István, az Ungvári INTERREG Információs Iroda munkatársa ismertette.

Dr. Baranyi Béla, az MTA RKK ATI Debreceni Osztályának tudományos osztályvezetője elmondta: ők is végeztek már hasonló felméréseket a határ mentén. Kihangsúlyozta: nagy szükség van rá, hogy megalakuljon a Bereg Eurorégió, hiszen ez sokkal jobban működne, mint például a Kárpát Eurorégió. Példaként a Románia és Magyarország között kialakult kisebb, jól működő eurorégiót említette.

— Legfőbb célunk, hogy létrehozzuk a Bereg Eurorégiót, mert fontosnak tartjuk, hogy a térségben élőket összefogjuk, hiszen egyformák vagy legalábbis hasonlóak a problémáink. Ki kell használnunk a 2007—2014 között közel 80 millió eurós európai uniós forrásokat, melyek kifejezetten határ menti együttműködésre vannak kiírva. Itt természetesen vannak prioritások: turizmus, infrastruktúra, környezetvédelem stb. Irodánk felvállalja, hogy a már említett beregi térségben élőknek segít többek között a pályázatok írásában — nyilatkozta lapunknak Tarpai József.

Másnap a konferencia Tarpán (Magyarország) folytatódott, immár megyei szinten.

A minap Budapesten, a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban (GKM), az Irányító Bizottság keretein belül a Szülőföldön az Információs Társadalomban program eddigi eredményeiről, tapasztalatairól, illetve a jövőbeni közös feladatok súlyponti elemeiről esett szó. A megbeszélésen részt vett többek között dr. Csepeli György, a GKM közpolitikai igazgatója, valamint Kincs Gábor, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség alelnöke, az Irányító Bizottság tagja is.

Az eszmecserén elhangzottak szerint szükség van egy információs és együttműködési keretrendszerre, amely a virtuális kapcsolattartás és a személyes érintkezés lehetőségeit, eszközeit tudatosan, célirányosan és kollektív módon ösztönzi. E keretrendszert csak programszerűen lehet létrehozni és hatékonyan működtetni.

A Platform célja nem az, hogy helyettesítse vagy duplikálja a már létező honlapok tartalmát, hanem hidat kíván képezni a széttagolt információs egységek között, és a kezdeményezések, programok szintézisét nyújtaná: egyszerre lenne civil és kormányzati.

Erősödik az együttműködés, egyre szorosabb kapcsolatok alakulnak Ukrajna és Magyarország két szomszédos megyéje, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja között — hangzott el múlt pénteken Beregszászban. A fórumon elsősorban a két ország határ menti turisztikai együttműködésében jelentkező jogi harmonizációs feladatokat tekintették át az eu-s szabványok figyelembevételével.

A találkozón Csizmár Sarolta, a Kárpátinform Regionális Fejlesztési Központ szakértője elmondta: mivel 2004-ben Ukrajna eltörölte a vízumkötelezettséget az Európai Unió tagországaiban élőkkel szemben, a korábbinál jóval több vendég érkezik vidékünkre. A falusi turizmus beindítása óta sok tapasztalatot szereztek, ám ez korántsem elég. A konferencia célja, hogy a két megyéből érkező érdeklődők minél több információt kapjanak Szabolcsról és Kárpátaljáról, megismerjék egymás tevékenységét és a turizmus jogi oldalait, továbbá segítséget nyújt megtalálni azokat a közös pontokat, amelyekben együtt tudnak működni a jövőben.

A turisztikai szakemberek mindkét ország részéről kifejtették véleményüket. Az Ungvári Nemzeti Egyetem, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a megyei falusi turizmus fejlesztési központ képviselői, utazási irodák vezetői, a vám- és pénzügyőrség, a határőrség, valamint állami hivatalok turizmusban jártas szakemberei látták el hasznos tudnivalókkal a jelenlévőket.

Csizmár Béla, a Beregszászi Járási Tanács elnöke Kárpátalja különleges földrajzi helyzetére hívta fel a figyelmet. Kiemelte a vendégfogadást biztosító adottságokat, amelyekből a régió profitálhat.

Köszöntötte a konferencia résztvevőit Volodimir Trikur, a járási állami közigazgatás elnöke.

Olekszandr Marcsenko, a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal Európai Integrációs és Turisztikai Főosztályának vezetője az ukrajnai turizmus fejlesztésének jogi hátterét ismertette. Csengeri János, a beregszászi ügyfélszolgálati iroda vezető konzulja a schengeni feltételek szerint történő vízumkiadásról beszélt, majd Szabó Károly ezredes, az Országos Vám- és Pénzügyőrség Északalföldi Regionális Parancsnokságának elnöke az EU határátkeléskor érvényesített szabályrendszeréről tájékoztatta a hallgatóságot. A Nyírbátori Határőr-parancsnokság képviseletében Bodnár Károly alezredes arról informálta a fórum résztvevőit, milyen változások várhatók a Magyar Köztársaság külső határain a schengeni szabályok bevezetését követően.

Az ukrán határátkelők schengeni szabályok szerinti működéséről, valamint a be- és kiutazás feltételeiről és szabályairól Olekszandr Kuprienko őrnagy, az asztélyi határellenőrzési részleg vezetője tartott előadást.

A szakemberek emellett kitértek az ukrajnai vámszabályok alakulására, illetve a falusi turizmus törvényi szabályozására is. Szó esett az utazásszervezésről, a két megye turisztikai vonzerői kihasználásának lehetőségeiről, különös tekintettel az üzleti kapcsolatok erősítésére és fejlesztésére a Beregszászi járásban.

Merre tovább, végzősök?

Szabó Ágnes, 11/A:

— A jövőt tekintve elmondhatom, hogy az UNÉ-n szeretném folytatni tanulmányaimat a magyar történelem és európai integrációs tanszéken (történelem és idegen nyelvek), de megpróbálom a magyar szakot is. Főleg a humán tárgyak érdekelnek, ezért járok humán tagozatra. Szombatonként magyar, ukrán és történelem különórákon veszek részt, hogy kellőképpen felkészüljek az érettségi vizsgákra, valamint a felvételire. Nagyon szeretem az angol nyelvet, de mindenképpen el szeretném sajátítani — amennyire csak lehetséges — az államnyelvet is, hiszen az egyetemen nagy szükségem lesz rá. Eddig kitűnő voltam, szeretném megőrizni a jó jegyeimet. Felterjesztettek arany éremre, amit természetesen szeretnék megkapni.

— Mindenki azt mondja: legyek tanár. De én nem szeretnék pedagógus lenni. Úgy gondoltam, ha történelmet és idegen nyelveket tanulok, el tudok majd helyezkedni valamilyen cégnél. Külföldi kapcsolatok, marketing, ilyesmi érdekel főleg.

— Ahogy alakul. Ha megkívánná a munkahely, akkor elmegyek a szülőfalumból.

— Kedvenc tantárgyam a történelem, a magyar csak a második helyen van. Az UNE magyar történelem és európai integrációs tanszékére, valamint magyar szakára szeretnék felvételizni, illetve a beregszászi főiskola magyar—történelem szakára. Járok a csoportos ukrán foglalkozásokra, de az angol nyelvet is komolyan veszem.

— Nem ez a fő cél, de az is megfelelne, ha más nem sikerül.

Szabó Bettina, 11/A:

— Én is humán tagozatra járok. A 11. osztály befejezése után szintén az UNÉ-n szeretném megpróbálni a felvételit magyar vagy történelem szakon. A beregszászi főiskola sincs kizárva, esetleg a történelem—magyar szak megfelelne, de alsós tanárként is el tudom képzelni magam. A legjobban a magyar nyelv és irodalom megy, ez áll hozzám a legközelebb. Magyartanárunk Sütő Magdolna, akiről köztudott, hogy szigorú, magasak az elvárásai. Nagyon jó tanár, szeretjük.

— Reálos vagyok. Kedvenc tantárgyaim a földrajz, matematika és számítástechnika. Az ungvári egyetemen szeretném tovább fejleszteni a tudásomat alkalmazott matematika vagy mérnöki szakon. A földrajzot azért nem választom, mert szerintem túl nehéz lenne megbirkóznom vele ukrán nyelven. Sajnos, nem kellő szinten beszélem az államnyelvet.

— Középiskolában semmiképpen nem szeretnék tanítani, esetleg egyetemen, de ehhez tovább kellene tanulnom. Hogy mivel foglalkoznék szívesen? Programoznék, de ez egyelőre nagyon távoli. Talán még a mérnökség jöhetne szóba. Bárhol dolgoznék, ahol szükség lenne mérnökre. Egy biztos: mindenképpen Kárpátalján maradok.

Tóth Szabolcs, 11/B:

— Én is reál osztályba járok. Kedvenc tantárgyaim közé sorolhatom az informatikát, matematikát. Érettségi után a tanulmányaimat vagy az ungvári egyetemen szeretném folytatni matek szakon, vagy a főiskolán. Mindenképpen az informatika, a számítógép vonz. Ha esetleg ez nem sikerülne, van még ötletem, a szolyvai műszaki szakközépiskolában tanulnék.

Az biztos, hogy nem tanárként képzelem el magamat felnőtt koromban. Édesapám villanyszerelő itt, Bátyúban, és engem is vonz ez a szakma. Tanulmányaim befejezését követően lehet, hogy mellette dolgozom majd.

Az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség Ifjúsági Szervezete (UMDSZ ISZ) és a MÉKK Ifjúsági Tagozata közös szervezésében került sor a Muti meg! c. vetélkedőre immár harmadszor: ezúttal Beregszászban, Kárpátalja kulturális és magyarságközpontjában. A rendezvényre a Beregszászi járás szinte minden szegletéből — Csetfalvától Nagybégányig — érkeztek fiatalok, hogy megmutassák, mit tudnak.

— Három kategóriát hirdettünk meg: könnyűzene, népdal és tánc. Ez utóbbira jelentkeztek a legtöbben. Nagy örömünkre szolgál, hogy felfedeztünk egy igazi kis tehetséget, a tízéves Antal Szilviát, aki nagyszerű tánctudással rendelkezik. Ebben a kategóriában ő vitte el a pálmát. Könnyűzene kategóriában Bihari Erzsébet bizonyult a legjobbnak, népdal kategóriában pedig Turányi Tánya lett az első.

A győztesek értékes könyveket és okleveleket vehettek át a zsűri tagjaitól az UMDSZ ISZ jóvoltából. Ezúton szeretnénk köszönetet mondani a Numinator Vállalatnak és a Beregszászi Konzervgyárnak — közölte Juhász Sándor. Az UMDSZ ISZ elnökségi tagja elmondta, hogy a rendezvénynek mindenképpen lesz folytatása, és jövőre még több jelentkezőt várnak a Muti meg!-re.

Április 27-én Kovács Vilmos, a kárpátaljai magyar irodalom meghatározó költőegyénisége tiszteletére emléknapot szerveztek Gáton, a költő szülőfalujában. Kész Viktória 10. osztályos tanuló Kovács Vilmos Testamentum című versét szavalta. A megjelent vendégeket, tanulókat Kenyeres Mária, a MÉKK beregszászi városi és járási szervezetének elnöke köszöntötte.

— Kovács Vilmos elkötelezett költő volt. Eszméi és embersége tovább élnek műveiben és mindazokban, akik erős hittel haladnak azon az úton, amelyen ő járt — hangsúlyozta a járási szervezet elnöke.

Dupka György, a MÉKK elnöke Kovács Vilmosra mint költőre, íróra, polgárjogi harcosra, Barzsó Tibor, az Együtt olvasószerkesztője pedig mint barátra, kollégára emlékezett.

Ezt követően leleplezték a költő emléktábláját.

Szilágyi Károly református lelkész Isten áldását kérte a táblára és a tanintézményre, amely most már hivatalosan is felvette a költő nevét.

Román Erika igazgató köszönetét fejezte ki a MÉKK és az UMDSZ elnökségének, illetve a KHÖT-nek azért, hogy méltó emléket állítottak Gát szülöttének, a kárpátaljai irodalom zászlóvivő egyéniségének.

Az emlékünnepség hivatalos része a Szózat eléneklésével zárult.

A nap második részében szavalóversenyre került sor, amely két fordulóban, három korcsoportban zajlott. A versenyre 63 tanuló jelentkezett a megye különböző magyar tannyelvű iskoláiból.

A zsűri döntésének megfelelően az alsó korcsoport helyezettjei: I. Grica Zoltán (Nagymuzsalyi Középiskola); II. Nagy Éva (Kaszonyi Középiskola); III. Élész Patrícia (Gáti Kovács Vilmos Középiskola).

Középső korcsoport: I: Nagy Flóra Boglárka és Tüzes Gréta (Bethlen Gábor Beregszászi Magyar Gimnázium); II: Dér Lívia (Vári II. Rákóczi Ferenc Középiskola); III. Kacsó Krisztina (Gáti Kovács Vilmos Középiskola).

Felső korcsoport: I. Pór István (Nagyberegi Református Líceum); II. Mező Andrea (Nagyberegi Református Líceum); III. Márton István (Nagyberegi Református Líceum).

A győzteseknek járó okleveleket és könyvjutalmakat, illetve a felkészítő tanároknak járó könyvjutalmakat és magyar zászlókat Kenyeres Mária és Dupka György adták át.

Az eredményhirdetést követően sor került Kovács Vilmos Ma kiáltsatok című verseskötetének bemutatójára. A könyvbemutatót követően újjáalakult a Gáti Kovács Vilmos Egyesület, amelynek elnökévé Román Erika igazgatót, tiszteletbeli elnökévé pedig Kovács Gábort, Kovács Vilmos fiát választották.

Április 21-én a Csapi 2. Számú Középiskolában Gortvay Gábor szervezésében szavalóversenyre került sor. A vegyes korosztályú résztvevők között a legidősebb versenyző a 78 éves Szántóné Balogh Piroska volt, akit a zsűri különdíjban részesített. A kiscsoportosok között Szabó Ivett (Csap) lett az első, Balogh Tamás (Csap) a második, Meggyesi Csaba (Sislóc) pedig a harmadik helyezett. A közönségdíjat Kiss Nikolett kapta. A nagycsoportosok korosztályában Marcsák Gergely végzett az első helyen, Seleszták Marianna (Homok) lett a második, Petró István (Ungvár) pedig a harmadik helyezett.

A versenyzőket a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége könyvcsomaggal jutalmazta. A rendezvényen Dupka György, a MÉKK elnöke magyar trikolort ajándékozott a középiskola és a Kijevi Szlavisztikai Egyetem Kárpátaljai Fiókintézetének magyar—angol tagozata számára.

A négynapos program teremfoci-bajnoksággal kezdődött, melyen hét csapat indult. Minden csapat a maximumot nyújtotta és eredményesen szerepelt. A mérkőzések eredményeit tekintve a Spartak csapata bizonyult a legjobbnak. Második helyet a testnevelés szakosok Tisza, a harmadikat pedig Dobrony csapata szerezte meg. A dobogóról leszorult a 4-es koli és az Asztalon villa csapata.

A következő napon asztalitenisz-bajnokságra (Mészáros Gábor), majd a magyar diákok körében már hagyománnyá vált éjszakai túrára került sor. A rendezők idén a tavalyinál több résztvevőre számítottak — és ez így is lett: a túrára kb. kétszer annyian érkeztek. Ez bizonyára a magyar történelem tanszék megnyitásával magyarázható. A túra alatt a résztvevők csapatokba rendeződtek, aztán indulhatott a megmérettetés. Nem kis feladat volt megtalálni az erdőben az kijelölt állomásokat, ahol különböző feladatokat kellett végrehajtani. Egyes helyeken az ügyességükre volt szükség, máshol a képzelőerejüket kellett összeszedni, s persze nem hiányoztak a logikai feladatok sem. Szervezők és résztvevők tábortűz melletti közös szalonnasütéssel zárták a napot.

25-én a Hétpróba című vetélkedő került megrendezésre. A jelentkezők 6 fős csapatokba rendeződtek. A játékosoknak 8 fordulóban kellett bizonyítani műveltségüket. A versenyt az Amazonok nyerték, második helyen A cég csapata végzett, őket pedig a Pillangók követték.

Csütörtökön tartották a tudományos diákkonferenciát, melyről bővebben következő számunkban számolunk be.

A KMDFKSZ rendezvénysorozatát buli zárta. A szervezőbizottság nevében ezúton köszönjük meg a magyar diákoknak az aktív részvételt, s reméljük, jövőre is számíthatunk rájuk!

A túra közben megkérdeztünk néhány jelenlévőt, hogy tetszett nekik a program. A felsősök az előző évekre visszamenően is csak pozitív élményekről számoltak be. „Aki egyszer részt vesz egy ilyen rendezvényen, a következőt biztosan nem hagyja ki!” — mondták.

Az elsősök válasza az volt, hogy őket felsős diáktársaik „csábították el”, de nem bánták meg. Azt tervezik, hogy amíg az egyetemen tanulnak, minden évben ott lesznek a túrán.

Az anyák napjának története egészen az ókori Görögországba nyúlik vissza. Akkoriban tavaszi ünnepségek voltak Rhea, az istenek anyja és vele együtt az édesanyák tiszteletére. Ma már szinte minden országban tartják ezt a kedves ünnepet, amikor az édesanyákat köszöntik. A gyermekek és a felnőttek szívében az édesanya különleges helyet foglal el. Ő az, aki számára mi mindig gyerekek maradunk, akinek mi vagyunk a legfontosabbak, s ő az, akivel örömünket, bánatunkat megoszthatjuk, akiben mindig bízhatunk.

Anyák napján az iskolákban és az óvodákban a gyerekek műsorral kedveskednek édesanyjuknak, otthon pedig virágcsokorral köszöntik őket. De az anyáknak nem az ajándék számít. Számukra az a legfontosabb, hogy csemetéjükkel minden a legnagyobb rendben legyen.

Az UMDSZ ISZ tagjai nevében ezúton köszönjük meg az édesanyáknak és a nagymamáknak mindazt, amit tesznek értünk. Köszönjük, hogy vannak és szeretnek bennünket!

A Tisza határátkelőn három Volvo teherautó jelentkezett kilépésre. Amikor ellenőrzésre került sor, az egyik vezetője láthatóan ideges lett. Kiderült, hogy jó oka van rá: az autók pótkerekében, illetve a pótkocsik fenéklemezei között 3 000-3 000 csomag Marlboro volt elrejtve! A csempészett dohányárut, valamint az ennél sokkal drágább — egyenként 142 000 hrivnya értékű — teherautókat lefoglalták.

A napokban súlyos közúti baleset történt a Kijev—Csap autóút hegyvidéki szakaszán. Volóc közelében összeütközött egy Mercedes kisbusz és egy IVECO teherautó. A baleset következtében hárman — a járművek vezetői, illetve a mikrobusz egyik utasa — meghaltak, míg egy személyt közepesen súlyos sérülésekkel szállítottak be a Volóci Járási Kórházba.

A balesetet az okozta, hogy a Mercedes áttért a szembe jövő forgalom számára fenntartott sávba, s ott ütközött a teherautóval.

A járási székhely rendőreihez Toruny község polgármesterétől bejelentés érkezett arról, hogy az egyik utcában egy halott nőre bukkantak a járókelők. Kiderült, hogy az áldozat egy lopusinei lakos. Az orvosszakértői vizsgálat során megállapították, hogy halálát a fejére mért ütés okozta, aminek következtében zárt koponya- és agyi sérülései, valamint koponyaűri vérzése keletkezett.

A nyomozás során kiderült, hogy előző este vendégségből tartottak hazafelé élettársával, de közben összevesztek. Ennek hevében a férfi egy karóval kétszer megütötte az 50 éves nő fejét, majd otthagyta a magatehetetlen asszonyt.

A gyanúsítottat őrizetbe vették, a gyilkos eszközt lefoglalták.

A fentihez hasonló, de még annál is brutálisabb eset történt Ungvár környékén. Egy 32 éves férfi élettársával, valamint barátjával egy hétvégi házban „relaxálni” igyekezett ital s némi harapnivaló segítségével. Közben a férfiak összevesztek az egyetlen nőn. Ennek élettársa kiment a fészerbe, behozott egy baltát, majd többször lesújtott vele vetélytársára. A szerencsétlen eszméletlenül, véres fejjel zuhant a padlóra. A pár ezután zavartalanul tovább szórakozott.

Az áldozat közel két héten át szenvedett étlen, szomjan, végül belehalt sebeibe. A gyanúsított ezt követően a kertben elásta a holttestet.

A rendőrök nagy erőkkel keresték a párt, s munkájuk eredménnyel járt: őrizetbe vették az ungvári járási férfit és annak munkácsi járási élettársát, akiknek bíróság előtt kell felelniük embertelen tettükért.

Furcsa eset történt nemrég Nagyberegen. Az egyik roma férfi egy lombikot talált, benne kb. 5 kilogrammnyi higannyal. Apósával úgy döntöttek, hogy jó üzletet csinálhatnak vele. Nem így történt, a rendőrök megelőzték a biznisz lebonyolítását, s lefoglalták a veszélyes anyagot tartalmazó edényt.

A napokban egy mikrobusz gyalogost gázolt Kőrösmezőn. Ez utóbbit, egy 34 éves férfit sérülésekkel kellett kórházba szállítani. A fehér színű jármű vezetője segítségnyújtás nélkül továbbhajtott. A rendőrség keresi a gázolót.

Dél felé járt az idő, amikor Munkácson hazafelé tartott egy 48 éves helyi férfi. Az illető már a lépcsőházban járt, amikor két idegen lépett oda hozzá. A fiatalemberek megtámadták, elvették pénztárcáját, benne 220 hrivnyával.

A rendőrök forró nyomon indultak az elkövetők nyomába. Nemsokára őrizetbe vették a feltételezett tetteseket: egy 17 és egy 14 (!) éves helyi fiatalt.

A csapi határátkelőn egy lengyel férfi jelentkezett belépésre kisbuszával. A jármű raktere tele volt nagy táskákkal és kartondobozokkal. Amikor ellenőrzésre került sor, idegeskedni kezdett, s megpróbálta elterelni a határőrök és a vámosok figyelmét a csomagokról.

A dolog felkeltette az ellenőrök figyelmét, akik bevetettek egy kábítószerkereső kutyát is. A németjuhász egy csomag szappanra (bizonyára arra gondolt, hogy ennek erős illata leplezi a drog szagát) hívta fel kiképzője figyelmét. Kiderült, hogy abban kocka formájúra préselt hasis van.

Csempészett valutát is találtak a 36 éves idegennél. 1 500 eurót teacsomagok közé rejtett, 2 800 eurót csokoládékrémes üvegbe tett, s még 1 200 eurót sportruhájának zsebében próbált behozni az országba.

A helyi rendőrkapitányságra bejelentés érkezett a kórházból, hogy lőtt sebbel szállítottak be hozzájuk egy 29 éves férfit. Kiderült, hogy az illetőt a stadionban sebesítette meg pisztolyával egy fiatalember. A helyszínen egy Luger fegyverbe való töltényhüvelyt találtak. A rendőrség keresi az elkövetőt.

Az Ukrán Nemzeti Bank megyei kirendeltségéről bejelentést tettek a rendőrségen arról, hogy egy olyan tízhrivnyás bankóra bukkantak, ami gyanús. A szakértői vizsgálat során kiderült, hogy számítógépes technológiával hamisították a bankjegyet.

94. Pilipkó Erzsébet